Nagybánya, 1924. október (22. évfolyam, 74. szám)

1924-10-12 / 74. szám

Baia-Mare - Nagybánya, 1924. október 12. Vasárnap - * ■ [UNK]"«»■ NAGYBANYAXVII-XXII. évfolyam, 74. szám (BÁNYAVIDÉK) FÜGGETLEN POL. ÉS TÁRS. LAP - EGYESÜLTEN A „NAGYBÁNYAI f­iRLAP“-PAL. Előfizetési dij: egy hóra 10 Lej. Egyes szám ára 2 Lej.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal­­­­­előfizetések és hirdetések felvétele : Főtér II., Dégenfeld ház, kapu alatt. Hirdetéseket és előfiz. pénzeket fel­vesz a Morvay-nyomda is, Főtér 14. Megjelenik: minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő és kiadó: K­RIZSÁN P. PÁL Szemle a bel- és külpolitikai eseményekről, Belföld A­­ parlament őszi ülésszakára a királyi trón­beszédet a szerdai minisz­tertanács már megszöve­gezte. A beszédet ratifiká­lás végett a parlament meg­nyitásának előestélyén, f. hó 14-én nyújtja át a ki­rálynak a hazaérkező mi­niszterelnök.­­ Az erdélyi liberális blokk szerdán is­mét értekezletet tartott Nagy­váradon, melyen részt vett Dr. Dragos városunk kép­viselője is. Az erdélyi kép­viselők és szenátorok újból és kitartóan bírálták a kor­mány erdélyi politikáját, me­morandumot szövegeztek meg a felekezeti­ és kisebb­ségi kérdésekre, az erdélyi minisztérium felállítására vo­natkozólag és a regáti tiszt­viselők ellen. Követelték vé­gül Vaiioianu közlekedés­­ügyi miniszter és Franaso­vici belügyi államtitkár azon­nali eltávolítását.­­ A Ma­gyar Párt elnökségére Ber­­nády György magyar ki­sebbségi képviselő személye került előtérbe. - Az aradi vértanuk szobrát, melyet lebontani készülnek,Magyar­­ország kikéri Romániától. - Délbesszarábiában teg­nap az egész dunai flottá­val hatalmas tengerészeti nagygyakorlatok kezdődtek. - Az új bányatörvényt a külföld nyomása dacára sem módosítják. Külföld nagy A magyar parlament ellenzéki politikai támadások színhelye. Az orosz-magyar szerződés ratifikálása ellen a reakciós fajvédők támadásai nem járnak sikerrel, a kormány kitart az egyezmény mellett.­­ Az angol munkáskor­mányt ismét leszavazták a­­ tőkések képviselői, mire Macdonald feloszlatja a par­lamentet. Az új választások novemberben lesznek. — Egyiptom teljes független­séget követel Angliától. — Németország szintén vá­lasztások előtt áll. Koalí­­ciós kormány terve van előtérben. — A kínai fo­­r­radalom csapatai elfog­lalták a kormánycsapatok főhadiszállását: Sanghajt. Az antanthatalmak emiatt a tetőfokra izgalma hágott. — Radics külön horvát parlament és kormány fel­állítását jósolja. Szerinte vé­res polgárháború lesz, ha a konzervatív Pasics vissza­tér a szerb kormányra. — A londoni világ­kiállítás­­<> min­­d angol font vesz­teséggel zárult. Kellemetlen kérdés: Ugye, ha rothadó gyönyörű almatermésünket holmi regáti bankérdekeltség venné meg, azonnal volna vagyon is, vám­­mentesség is, szállítási ked­vezmény is? ri/ Hoffman Árpád urnák Hétfőn kezdik meg a városi adók kivetését. - Kik a bizottság tagjai? - (Sat. tud.-tól.) A városi tanács véglegesen szerdai ülé­sén állapította meg a városi ille­tékek kivetésének idejét és módját. Eszerint a kivetéseket az erre a célra elkészített össze­írások­, és az állami adók ki­vetésénél felvett jegyzőköny­vek alapján, az érdekelt adózók meghallgatásával hétfőn, f. hó 13-án délután 3 órakor kezdi meg a bizottság, melynek elnöke a polgármester, előadója a vá­rosi főszámvevő,­­ tagjai egy tanácstag, az adózók részéről pedig Kupás Mihály, Jancsovits József, Csüdör Lajos és Almer Károly, kik közül az utóbbiak felváltva teljesitik a sok lelkiis­meretességet, körültekintést és megértést kívánó munkát. A kivetéseket, amint már jelezték, utcák szerint végzik:­ a sorra kerülő utcákat dobszó utján adják az érdekeltek tudo­mására. A munkálatokat hétfőn a Főtér lakosságával kezdik meg. Az összes adózók feltétlen jelenjenek meg és vigyék ma­gukkal adataikat igazoló írásai­kat, de különösen azokat a jegy­zőkönyveket (Proces verbalokat), B TÁRCA A Szent István-torony harangjai­­ ból fellépett katholikusság és a birtokban levő reformátusság versengése. A Zrínyi, Frange­­pán és Nádasdy összeesküvés elfojtása után megindult ellen­reformáció ugyanis az itt meg­szaporodott katholikusoknak visszakövetelte e templomot.­­ Sok küzdelmek után 1687-ben Csáky István, Barkóczy Ferenc kormánybiztosok és Károlyi László főispánból álló bizottság a templomot a katholikusoknak adta vissza. — II. Rákóczi Fe­renc szabadságharca a reformá­tusoknak kedvezett s a Szécsé­­nyi országgyűlés határozatából nekik Ország Ádám országos biztos 1706-ban visszaadta a templomot. Nem sokáig élvez­ték, mert a szatmári béke 1711- ben ismét a katholikusoknak juttatta. A versengéseknek a tem­plom adta meg az árát, mert egyik fél sem javíttatta, így rom­lott és pusztult.­­ 1711. után a plébániával együtt a Jezsuiták kapták, de helyreállítása helyett 1717-ben az új templom építé­séhez fogtak.­­ 1767-ben az egri püspök a Jezsuitáktól vissza­vette és Berényi Sándor egri kanonok, kinevezett plébánosra bízta és habár Mária Terézia 1768-ban, hogy az újítást elő­mozdítsa, a várost a kegyúri jo­gokba vissza­helyezte, a végzet újabb csapást bocsátott az ősi építményre, 1769. auguszt. 25-én ugyanis újabb villámütés lángba borította s a templom és torony teljesen leégett.­­ A tornyot 1770-ben befedték, de a tem­plomra már nem volt fedezet, romlott önmagától s köveit más építkezésekhez hordták szét, mig kegyelemdöfésül 1847-ben végleg lebonttatott. Ezzel az 500 éves drága műemlék elpusztult. A nagy alkotásból megma­radt torony 1869. május 4-én újból villámcsapás áldozata lett, a harangokkal együtt leégett, de az áldozatkészség a végpusz­tulásnak nem engedte oda, ha-CASA NOASTRA S. A pentTM Banca Corner^ si Industriei SUCURSALA ■T BAIA-MARE -«a Alaptőkéi Lei 10.000.000 - Főintézeti Satu-Mare - Tartalékalap Lei 3.900.000. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL Betéteket előnyös kamatozásra elfogad és azo­kat kívánatra felmondás nélkül bármikor vissza­fizeti. Saját termény- és áruraktárában elfogad leraktározásra és kezelésre árukat és azokra előnyös feltételek mellett kölcsönöket folyósít. Átutalásokat elsőrangú összeköttetései révén az ország­ és külföld bármely piacára eszközöl. Folyásit rövid lejáratú kölcsönöket. (Múlt, jelen és jövő.) — Uj harangokat és tornyunkba! — írta: Stoll Béla. Városunk a tatárpusztítás után megindult fejlődését kör­falakkal, lelki műveltségét és vallásosságát a régi nagy tem­plom építésével igyekezett biz­tosítani.­­ 1387-ben lehetett a felszentelés, amikor Tibai Péter plébános egyességi oklevelét már itt állították ki ünnepé­lyesen. A nagy torony Hunyadi­­ Jánosnak a törökökön 1442-ben nyert győzedelme emlékére épít­tetett Vincze később váci püs­pök plébánossága alatt. A XVI.­­ század elején a templomot­­ második csapásként érte a villám, teljesen leégett és csak évek múlva foghattak újjáépí­téséhez a Kolozsvári Bálint fő­­birósága alatt; 1559-ben látták el uj kövezettel. A városi jegy­zőkönyvek szerint 1561-ben fejeztetett be­ a torony A közbejött háborúk, Básta ostroma, Bocskai felkelése a Ma­gyarország és Erdély közt fekvő határvárost, mint Erdély kulcsát, sokáig zaklatott hangulatban tar­tották. A reformáció felléptével Nagybánya is az uj hitre tért s igy 1588-ban a templomot is birtokba vették a reformátusok. Megfosztották minden katholikus jellegétől, új toronytetővel és harangokkal látták el. 1628-ban készíttették az órát Lakatos Ja­­r­kab eperjesi órással. Úgy ezt, mint a reparálás költségeit a város lelkes, áldozatkész polgá­rai fedezték. — 1647-ben újabb villám­csapás rongálta meg. Ja­­vítását nagyban gátolta az új­

Next