Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-04 / 1. szám
magánvállalat és a 15.217,980 frtnyi befektetett tőkéből 8.580,000 frt nem is tulajdonképeni gyáripari vállalatokra, hanem bányaüzemekre esik. Világos tehát, hogy a visszaesés állandó. Ezen az alapon meri kimondani a „Neue Frie Presser” czímű osztrák lap, hogy „Magyarország még sokáig nem fogja annyira vinni, hogy a saját ipari szükségleteinek kielégítésében számbavehető tényező lehessen.“ Íme tehát, még csak számba se jöhet az, amit a mi iparunk a mi magunk szükségletére termelni képes ! És ezt egy osztrák lap mondja, pedig tudjuk, hogy az utóbbi időben az osztrák újságok — a felemelt kvótára való tekintettel agyba-főbe dicsérik a mi gazdaságunkat és iparunkat. Ugyanaz az újság mondja azt is: Nekünk itt Ausztriában egyáltalában nem kell attól tartanunk, hogy Magyarország ipara belátható időn belül fölöslegessé fogja tenni a külföldről való bevitelt. E szerint tehát az az előkelő osztrák újság nem sokra becsüli a mi ipari fejlődésünket Miután a magyar nagyipar ilyen virágzásnak indult, beköszöntött a „kisipar hajnala“ is, így mondják, így írják. Hadd lássuk azt a hajnalt! A kormány kilencz új ipari szövetkezetet alapított és az összes ipari szövetkezeteknek egy negyed millió forintnyi kölcsönt bocsátott rendelkezésekre. Hogy a szövetkezet a kisiparosra nézve hasznos, azt elismerjük, de tudunk még valamit, azt, hogy a kilenc szövetkezet tagjai eddig is dolgoztak, ha volt mit és ezután is csak úgy fognak dolgozni, ha lesz mit, vagyis fődolog, hogy legyen munka, hogy az iparosoknak biztosítva legyen a fogyasztási piac, hogy aztán az iparosok külön-külön vagy pedig szövetkezve akarják a termelést ellátni, az már az ő dolguk ; az állam itt csak mint támogató, segítő hatalom jöhet számba. A negyed millió frtnyi kölcsönből 2500 iparos kaphat 100—100 frtot, vagy 1250 iparos 200—200 frtot, vagy 1000 iparos 250—250 frtot. Mi ez ? Hány kisiparos van Magyarországon ? Merjük állítani, hogy csupán Budapesten negyed millió forintnál többjük van kisiparosoknak letéve házmesteri, bolti szolgai és másféle koucziókban , mert az illetők mint kisiparosok nem tudják tőkéjüket értékesíteni és kénytelenek voltak — nehezen tanult mesterségüket elhagyva — szolgai foglalkozásra vállalkozni. Volna csak nálunk kisipari élet és élénkség, majd előkerülnének azok a kis tőkék, amelyek most egészen más czélt szolgálnak. Egy negyed millió forint egy ország kisiparában meg sem kottyan és ha a miniszter meg is érdemli elismerésünket, a kisipar hajnaláról beszélni egyáltalában nem lehet. Fr . C. NAGY KÁROLY és VIDÉKE. Lapunk január 1-én XVII-ik évfolyamába lépett. Eddigi működését teljes bizalommal adjuk át a nagyközönség bírálatának, mert meg vagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett. Nagy-Károly város és vidékének érdekeit képviselte mindig, híven, önzetlenül, igaz meggyőződése szerint, nem tekintve a mellékérdekeket. Ugyanez érdekeket fogja képviselni a jövőben is s teljesíteni mindama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és társadalmi élet terén reá vár. Szépirodalmi közleményeiben igyekezni fog megtartani ama színvonalat, amelyen eddig állott. Egyszóval lapunk iránya, beltartalma változni miben sem fog s meg fog felelni azon melyek a t. olvasó követelményeknek, közönség pártfogását részére eddig is biztosították, olvasó Bizalommal fordulunk tehát a t. közönséghez, hogy lapunkat támogatni s pártfogásába venni szíveskedjék. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel. Egész évre . . 4 frt. Félévre ... 2 frt. Negyedévre . . 1 frt. A Nagy-Károly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Értesítés: A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület legközelebbi felolvasó-estélyét 1900. év január 7-én tartja este 6 órakor a régi kaszinó nagy termében, mint eddig, most is belépődíj nélkül. Minden érdeklődőt szívesen lát az egyesület. Nagy-Károly, 1900. január 3. Poór •János, az irodalmi bizottság elnöke mellett volt, csak a bácsi ellenezte azt. Gyönyörű beszédet mondott. Remekül ecsetelte a pestisbacillusok terjedésének az amerikai czukorvám emelkedésére vonatkozó félreismerhetlen hatását, majd az angol pénzpiacnak a disagio következtében zátonyra futott helyzetét tárta föl. Mind hasztalan , zajos ellenmondódásokkal találkozott, de mikor azt vágta ki, hogy ő szavazatával azért nem sanctionálhatja a fizetésemelést, mert ez plebiristicus, a javaslat rögtön megbukott. Még most sem tudom , mit jelent a prebristicus szó. Én sem. Hát akkor okos ember létedre miért beszélsz bolondokat? Miért, miért? Azt magam sem tudom, az azonban bizonyos, hogy bombaként hat. Látod, nagybátyám, aki azóta a képviselőházban ül, a múltkor dühösen akart obstruálni, de amikor a kormány rámutatott a plebiristicus situatiora : a beszédre jelentkezők névsorából azonnal töröltette magát. Íme ilyen kaliberű emberekből áll az asztaltársaság, amelyről még azt kell elárulnom, hogy betétjeivel hasztalanul ostromolja a pénzintézeket; egyik sem fogadja el azokat. Amikor az emberek jól kibeszélték magukat s miután a kávéház ablakai gondosan befüggönyöztettek és a gyanús gibiczek a kártyapénztől lőtávolba helyeztettek el, kezdetét veszi a fickó, amely éjfél után zenés czvikké fajul. Ha Truby nyer, secessios különféleségű edényekből issza a társaság az „elite-sec“-et s ha veszi, kávét iszik és árával adós marad, de azért jó kedv honol a körben még akkor is, ha Sugár az egész lózungot elkártyázza, mert titkos csatornákon visszafolyik a kincs. így megy a játék két óráig, amikor feltűnnek a szuronyos bácsik, akikkel ha végezett a kompánia, reggelig együtt marad. Ez az idő a legváltozatosabban telik el. Addig játszik ki-ki, míg csak egy krajczárja van, sőt néha tovább is, tudni illik „hozom“-ra játszik, amely eljárás nagyon complicált, annyit hozott a múltkor is a társaság minden tagja egymásnak s a fizető pinczérnek, hogy reggelre a pinczér maradt adósa mindenkinek. Ez idő óta ez az eljárás szigorúan kiküszöböltetett s nyavalyatörés terhe alatt tilalmaztatik a „hozom“ még azon esetben is, ha valaki fizetési szándékot színlelve tüntetőleg kapkod a tárczája után. Újabban az az elv kezd érvényre jutni, hogy nyílt sisakkal kell játszani, azaz a pénzt feltétlenül be kell szúrni, ha valakinek pénze elfogy, kérjen kölcsön s ha nem kap, menjen oda, ahova a sarokasztal kincstárában levő vasúti menetjegyek szólanak, ezek pedig meglehetősen nagy utazásra jogosítanak, amit könnyen el lehet gondolni, ha elárulom, hogy a „Pokol“ nevű statio a szomszédos forgalomba esik s az első zónáig oly mocsaras talajon át lehet eljutni, hogy aki odakerül, azt többé sohasem látjuk viszont. Érdekes a tagok játék módszere is. Lord Böbrös perhor re stálja a gibiczeket s oda kívánja őket, ahova az angolok a búrokat. Hrágyel szenvedélyes sülyesztő, e mellett azonban rendesen pénz nélkül megy haza. — Kublerstein bácsinak az első tour után 37 forintjában van a játék, noha akkor volt utoljára 37 forint a zsebében, amikor a társaság megbízásából a letört tagok segélyezésére szánt alapra az utolsó részletet fizette be egyik előkelő nagykárolyi bankba, — a mindig siető Blime hajnali 4-kor ötödször anzagol 6 körülosztást s Truby reggel 7-kor éktelen dühbe borul azért, mert kiseprik az embert. Néha eredeti intermezzók hatnak közre a kedélyek vidámítására. Megesik, hogy a friss pénzre állandóan szomjazó társaság örömmel üdvözöl egy-egy pénzes bácsinak vélt részt venni szándékozót, aztán az czipeli el a garasokat; máskor angol flastromképen hat a „raub“-bukóra, ha egy bevetődő részeg dalár a „Parasztbecsület“ nagy áriáját tremolázza az ember fülébe s az sem utolsó, amikor komoly pofával kell assistálni az egyes asztaloknál felmerülő oly jelenetek mellett, amelyek másnap lovagias után nyernek vér nélküli befejezést. Ki vetne követ, ha a kártya mellett s a bor hatása alatt olykor dalban olvad föl az érzelem s cseng a pohár és száll az ének, míg végre üres zsebbel —• tele fejjel ki-ki haza kerül. HÍREK. — Rendkívüli közgyűlés. Városunk újonnan alakult képviselőtestülete deczember hó 31-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott Nagy László alispán elnöklete alatt, melynek egyedüli tárgyát a képviselőtestületnek az 1886. évi XXV. t.-cz. 53. §. értelmébeni megalakítása képezte. A virilis és választott képviselők névjegyzéke felolvastatván, elnöklő alispán a felolvasott névsorban foglalt tagokból a képviselőtestületet megalakitottnak mondta ki. Majd a jelen század végén s az uj század hajnalán boldog újévet kívánt a képviselőtestületnek s a közgyűlést berekesztette. Az uj képviselőtestület erre az alispán éltetése közben szétoszlott. — Újévi üdvözlések. Az évforduló alkalmából a hivatalos körök is sietnek főnökeiknek szerencsekivánataikat tolmácsolni. Csaknem családias jellegű volt azon üdvözlés, mellyel a vármegyei tisztikar járult szeretett főnöke, Nagy László alispán elé. Azon meleg ragaszkodás, melylyel a tisztikar viseltetik alispánjával szemben, örömérzetté válik, midőn alkalom nyílik, hogy ennek kifejezést adhat, mert az alispán tisztikarával szemben mindenkor humánus főnök, nemesen érző ember, ki segíti, támogatja alárendelteit s kiben a tisztikar mindenkor védőjét, szerető atyját találja fel. Ezen érzelemnek adott kifejezést a megyei tisztikar nevében Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök az újév alkalmából. Az alispán — ki nem barátja a szertartásos gratuláczióknak — a tisztikar üdvözletét mindenkor jóleső érzéssel fogadja, mert ő — mint válaszában mondá — azokkal, kikkel együttműködik, együtt is érez, és mindenkor támogatója és védője azoknak, kik kötelességeiknek pontosan, becsületesen felelnek meg, s ő büszkén mondhatja, hogy a vezetése alatti tisztikar mindenkor ezen követelményeket szem előtt tartja. A több ízben élénk éljenzéssel fogadott beszéd mindkét részről a legszebb újévi üdvözlet volt. Ugyancsak az alispánt üdvözölte a városi tisztikar, kiknek nevében Debreczeni István polgármester mondotta el jókivánataikat. — A városi tisztikar Debreczeni polgármesternél is tisztelgett s itt Hetey Ábrahám főjegyző tolmácsolta tiszttársai érzelmeit. — Jótékonyság. Gróf Károlyi Istvánné ő méltósága minden felmerülő alkalommal fényes bizonyítékát adja, hogy társadalmi életünkkel együtt érez. A távolból sem feledkezik meg a város szegényeiről; újabban is a helybeli izr. nőegylet aegissze alatt fennálló népkonyha czéljaira — melynek alapításához múlt évben 100 frttal járult — ez idén ismét 40 koronát volt kegyes adományozni. A szegények áldása kisérje nemes grófnénk könyörületes tettét. — Az állami polgári leányiskola uj épületének ünnepies felavatása folyó év január 7-én, vasárnap délelőtt pontban 10 és fél órakor, az iskola dísztermében az alább következő programm szerint fog megtörténni: 1. Szózat Vörösmartytól. Éneklik a tanulók. 2. Megnyitó. Dr. Serly Gusztáv gondnoksági elnöktől. 3. A jó anya. Költemény. Az ünnepre irta Poór János. Szavalja: Frits Jozefa IV. oszt. tan. 4 Az iskoláról. Irta és felolvassa dr. Lúcz Ignácz gondnok. 5. Hymnus. Vörösmartytól. Szavalja Janitzky Margit III. oszt. tan. 6. Elnök az iskolát átadja az igazgatónak. 7. Az igazgató azt átveszi. 8. Hymnus. Kölcsey F.-től. Éneklik a tanulók. 9. Az iskola helyiségeinek megtekintése. Az ünnepre a t. közönséget tisztelettel meghívja a gondnokság és igazgatóság. — A Kölcsey Egyesület felovasó-estélyének programmja. 1.Zangwill a zsidó fal új írója, felolvasás, tartja Nagy László. 2. Mangu Béláné zongorajátéka. 3. Jenser Mihály felolvasása „A secessió“-ról. 4. Hegedű szóló zongora kísérettel előadják Mangu Béla és Mangu Béláné. — A Régi kaszinó közgyűlése. A nagykárolyi régi kaszinó-egyesület folyó 1900. évi január hó 6-án délután 5 órakor az egyleti helyiség nagytermében fogja megtartani alapszabályokban előirt évi rendes tisztújító közgyűlését, melyre a tagok ez után is meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Választmányi jelentés a könyvtár állapoáról. 2. Az 1898. évi zárószámadás beterjesztése, választmányi javaslat a felmentvény megadása iránt. 3. Az 1899. évi pénztári számadás beterjesztése. 4. Az 1900. évi költségvetés tárgyalása. 5. Választmányi javaslat az önkéntes kölcsön tárgyában. 6. Polgármester átirata a vizgázvilágitás bevezetése tárgyában s ezzel kapcsolatban az acetylon világítás feletti intézkedés. 7. Könyvtárnok kérvénye jutalom megszavazása iránt. 8. Alapszabályok módosítása. 9. Indítványok. 10. Hírlapok elárverezése. 11. A tisztikar és választmány megválasztása. — Kinevezés: Buday Aladár hadapródtiszthelyettest Ő Felsége f. év január 1-vel hadnaggyá nevezte ki, melynek megünneplésére a helybeli honvéd-állomás tisztikara tegnap este a tisztiétkezdében bajtársias összejövetelt rendezett. A kinevezéshez gratulálunk ! — Dalárhir. A nagykárolyi dalegyesület folyó hó 13-án a polgári olvasókör helyiségében terített asztalok mellett az alábbi műsorral dalestélyt tart: Műsor: „Ossián“, Beschnitt J.-től, férfikar: „Kettős“ Sulamith czimű operából, előadják : Obholczer Margit k. a. és Demidor Ignácz egyleti tag. „Kurucz* dalok, Goll Jánostól, férfikar. „Remény keringő“ Serly Lajostól, előadja Obholczer Margit k. a. „Szavalat“ előadva: Veres Gusztáv egyleti tag által. „Isten hozzád“ Rieger Györgytől, férfikar. Mint a műsorból látjuk, az estély igen élvezetesnek mutatkozik, s törekvő halárainkat ajánljuk közönségünk pártfogásába. Belépődíj 1 korona. Kezdete fel 8 órakor. Megjegyezzük, miszerint külön meghívók nem lesznek kibocsátva, s a nagyközönség az estélyre falragaszok és a lapok utján hivatik meg. — Eljegyzés, Kovási Kovássy Illés, a a helybeli kir. pénzügyigazgatóság titkárja, vármegyei bizottsági tag, közéletünk e rokonszenves tagja múlt hó 30-án váltott jegyet Szombathelyen Krasznay Aranka úrnővel, krasznai Krasznay Pál nyug. m. kir honvédezredes szép és müvelt leányával. Boldogság kisérje a szeretető szivek frigyét! — Bál. A kath. legényegyesület jan. 21-én vasárnap tartja meg bálját a polgári kaszinó dísztermében, melyre a meghívók már a legközelebbi napokban fognak szétküldetni. A bál iránt városszerte nagy az érdeklődés. A rendező-bizottság el is fog követni mindent, hogy a közönségnek egy jó mulatságban legyen része s hogy a bál régi jó híréhez méltóan sikerüljön. — Az 1900. évre kiválasztott esküdtek közzül a városunkban lakók névjegyzéke a következő: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Brichta Miksa, Bunda Miklós, Czukor Márton, Farkas Rezső, Hágen Ferencz, Hadnagy Ignácz, Irsik Ferencz, Kuszka Mihály, Kallós Pál, Kinczel János, id. Keresztszeghy Mihály, Dr. Lúcz Ignácz, Lúcz György, Nonn Gyula, Petz János, Papp István, Rubleczky Ignácz, ifj. Sternberg Sándor, Serly Ferencz, Schuszteritsch Ferencz, Schifbeck Mátyás, Szobonya Antal, Tóth Ferencz, Wéber Pál, Vetzák Ede, Vida Sándor. — A kereskedő ifjak köre által rendezett Szilveszter-estély minden tekintetben kitünően sikerült. A kör termeit igen szép intelligens közönség töltötte meg. Az estélyen először Fógel Károly lépett az emelvényre s igen szép előadással szavalta el Csengey Gusztávnak a „Fogoly lengyel“ czimü költeményét. Utána Dr. Lucz Ignácz tartott igen érdekes és tanulságos felolvasást a „Pénz“-ről, mely állandóan lekötötte a hallgatóság figyelmét. Ezután Makai Bella k. a. Kalós Ilonkának „A szív tavasza“ ez.vig magánjelenetét adta elő oly kedvesen és szépen, hogy a nyílt színen is többször kitörő tapssal és végezetül szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel fejezte ki a nagy közönség a k. a. iránti rokonszenvét. Végezetül Gabányi Árpádnak „Egy kedves ember“ czimü vig monológját adta elő Csipkés Jenő ügyesen és szép hanghordozással, mely állandó derültségben tartotta a közönséget. A fölolvasás után táncz következett, mely reggeli 4 órakor végződött.