Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-03 / 1. szám
eseti segélyeket is igényelhesse. Ha meghal a tag s halálát nem baleset okozta: ha legalább 5 évig volt tag, 200 korona; ha legalább 10 évig volt tag, 250 korona; ha legalább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, család nem maradása esetében temetésre 100 korona segélyt ad a pénztár. A második csoportbeli rendes tagok a balesetből származó munkaképtelenségben vagy halál után ugyanazon segélyben részesülnek, más esetben a fentebbi segélynek felére van igényük. A rendkívüli tagnak balesetben, baleset miatti rokkantság vagy halál esetén olyan segélyre van joga, mint a rendes tagnak. Mindazon gazdasági cselédek, kik nem tagjai ugyan a pénztárnak, de akiknek munkaadója a törvény szerint évente 120 filléres hozzájárulásra köteles, segélyezés tekintetében a rendkívüli tagokhoz tartoznak. A tényleges szolgálatra behívott katona szolgálata alatt a díjakat nem fizeti, de azért tagsági jogát nem veszti el, csak a szolgálatra bevonulás és onnan való elbocsátás alkalmával jelentkezzék tagsági és katonakönyvével az elüljáróságnál. A tagsági könyvre hitelezni és bármely követelés fejében visszatartani szigorú büntetés terhe alatt tilos. A családnak járó segélyt lefoglalni, másra bármi czímen átruházni nem lehet. A törvény, illetve miniszeri rendelet igen fontos utasításokat, rendelkezéseket tartalmaz a segélyezés keresztülvitelére, a pénztár igazgatására vonatkozólag. Ezeket bármely községi, elüljáróságnál szívesen bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. Vajha minél többen lennének, kik megértenék a törvény szellemét, hogy igy minél népesebb lehetne az a tábor, mely a humanus önvédelem zászlója alá sorakozik főzni s megfelel ama követelményeknek, melyek a t. olvasóközönség bizalmát és pártfogását részére eddig is biztosították. Kérjük ezen bizalmat és pártfogást a jövőre nézve is. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva vagy vidékre postai küldéssel Egész évre ... 8 korona. Félévre .... 4 „ Negyedévre ... 2 „ A Nagy-Károly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetési felhívás! ______________NAGY - KÁROLY és VIDÉKE.________________ HÍREK. — Lapunk t. olvasóinak, munkatársainak és barátainak boldog újévet kívánunk ! — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete 1900. évi deczember 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, annak első tárgyaként az 1900. évi költségvetés keretén belől hitelátruházás engedélyeztetett a tanács részére oly formán, hogy az egyes czimeknél elért megtakarításokból a más czimeknél felmerült többlet kiadást fedezhesse. Az 1901. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó megyei közgyűlési határozat kihirdettetett s a költségvetés végrehajtása tárgyában a városi tanácsnak a felhatalmazás megadatott. A tisztviselői nyugdíjszabályrendelet jóváhagyására vonatkozó megyei közgyűlési határozat kihirdettetvén, a nyugdíjválasztmányba tagokul a képviselőtestület részéről Dr. Adler Adolf, Bródy Lajos, Csipkés András és Serly Ferencz megválasztattak. Végül a városi állatorvosnak állami állatorvossá kineveztetése folytán az állatorvosi teendőknek mikénti elvégeztetéséről intézkedés tárgyaltatván, Debreczeni István polgármester indítványára a Fehér-Gyarmatra állami állatorvosnak kinevezett, Czilli Györgynek a város tisztikarában teljesített hasznos szolgálatai feletti elismerését a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatni határozta. Egyben elrendelte, hogy a városi állatorvosi állás betöltése czéljából pályázat hirdettessék, addig a hússzemlét Frits Nándor vágóhídi biztos fogja teljesíteni. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a képviselet tagjainak boldog újévet kívánt s a közgyűlést berekesztette. Újévi tisztelgések. Az újév alkalmából a vármegyei tisztikar testületileg tisztelgett szeretett főnökénél, Nagy László alispánnál. A tisztikar érzelmeit Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző, átgondolt és átérzett szép beszédben tolmácsolta. Beszédében felemlítette, hogy a jelenlegi tisztikar ez alkalommal utoljára jött tisztelegni szeretett alispánjához, mert a folyó évben megtartandó tisztújítás, lehet, hogy a jelenlegi tagok közül többeket ki fog hagyni. A vármegyei rozoga rendszer átjött az új századba is. A mai kor követelményeinek már nem felel meg, lehet, hogy sok rosszat mondanak majd a vármegyei rendszerről, de egyet el nem lehet tagadni, azt, hogy az alkotmánynak, a hazafias érzésnek védbástyája, meleg ápolója volt. Most egy átmeneti korszakot élünk, melynek bűnbakja a jelenlegi tisztikar. De, habár érzi is ezt, azért igyekezett, hogy kötelességének lelkiismeretesen megfeleljen, joggal mondhatja mindenki, hogy dolgozott. Az alispán iránti meleg szeretet, őszinte ragaszkodás hozta őket ide, hogy a legtisztább érzelemmel kívánjanak boldog újévet. A lelkes éljenzésekkel kísért szép beszédre az alispán válaszolt. A tisztújításra azzal reflektált, hogy felemlítette a választási rendszer egyetlen előnyét, azt, hogy a választott tisztviselők és a közönség közt melegebb érintkezés áll fenn. Mert épen a választott tisztviselő igyekszik a közönség kívánalmait jobban kielégíteni. De a közösség tudata a tisztviselők között is melegebb és szorosabb barátságot hoz létre. Óhajtja, ha a bekövetkezendő tisztujítás után, ha ismét eljön a tisztikar őt üdvözölni, minél több ismerős arczot lásson maga körül. A tisztikar őszinte jó kívánságait nem viszonozhatja méltóbban mással, mint azzal, hogy elismeri az igyekezetét és szorgalmát, melyet a lefolyt évben kifejtett. Zúgó éljenzés kisérte a szeretett főnök érzelemtől áthatott válaszát, mellyel a tisztelgés véget ért. ■— A városi tisztikar is Debreczeni István polgármester vezetése alatt tisztelgett az alispánnál. — Újévi tisztelgés a városházán. A városi tisztikar is tisztelgett főnökénél Debreczeni István polgármesternél az újév alkalmából. A tisztikar jó kivánatainak tolmácsolója Hetey Ábrahám főjegyző volt, ki szép szavakban fejezte ki azon érzelmeket, melyekkel a tisztikar viseltetik polgármestere iránt. Debreczeni polgármester meghatottan mondott köszönetet kifejezett jókivánatokért. — A Kölcsey-egylet Szilveszteri-estélye nagy és díszes közönséget vonzott a vármegyeház nagytermébe s kitünően sikerült, úgy az egyes szereplőket, mint a nem szereplő szerzőket Somossy Miklósné úrnőt és Balogh Terka kisasszonyt zajos ovácziókban részesítette s élénken megtapsolta a hálás közönség. Az estélyt a dalárda fellépte nyitotta meg. Bródy Miklós „Virág énekek“ cz. művét adták elő a tőllük megszokott preczizitással. Azután Papp Béláné úrnő adta elő temperamentumosan Lázár Béla „Bál előtt“ cz. monológját. Majd Somossy Miklósné úrnő szellemes értekezését olvasta fel Dr. Kovács Dezső „A felolvasásról", mely után Láng Margit kisasszony bravúros zongorajátéka gyönyörködtette a közönséget. Magyar népdalokat adott elő művészi virtuozitással. Ezután Balogh Terka kisasszony „Karácsonyi harang“ czimű alkalmi költeményét szavalta el Kerekes Margit kisasszony igen kedvesen í s kellőleg érvényre juttatva annak poetikus szépségeit. Nemestóthi Szabó Hedvig kisasszony pedig egy igazán bájos kis elmefuttatást olvasott fel „A rózsák között“ czimen a kedvencz virágokról a rózsákról. Végül ismét a dalárda fellépte fejezte be az estélyt Huppe Rezső „Magyar népdalok“ czimü darabjával. Ez estély ismét beigazolta a Kölcsey-egylet létjogosultságát, melynek irodalmi szakosztálya nemcsak a közönségnek szerez élvezetes estéket, de alkalmat nyújt az irodalommal és művészettel foglalkozó helybelieknek, hogy tehetségükben a nagy közönség is gyönyörködjék. Előadás után a Kaszinóba vonult a közönség egy része s kedélyes társas vacsora után Fátyol Józsi zenéje mellett tánczra perdült a fiatalság, melynek csak a kora hajnali órák vetettek véget. — Eljegyzés: Ifj. Luby Gyula v.oroszi földbirtokos eljegyezte Ujfalussy Zulima kisasszonyt, néh. Ujfalussy Sándor vármegyénk volt főispánja és neje Uray Leona bárónő. [ leányát. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 10-én délelőtt fél 11 órakor fogja első negyedévi rendes közgyűlését megtartani, melyet megelőzőleg január 9-én délelőtt 9 órakor a vármegyei székház kis termében állandó választmányi ülés fog tartatni. — Szylveszter estélyen a róm. kath. templomban tartott istentiszteleten mint minden évben, — úgy ez alkalommal is nagy közönség vett részt, hogy az ó-év utolsó estéjén, az isteni gondviselésnek hálát adjon. Az ünnepi szent beszédet Tímár Péter kegyesrendi tanár tartotta, ki igen szép beszéddel búcsúztatta el az óévet. Az ujév alkalmából az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat tisztikara testületileg tisztelgett Péchy László igazgató-főmérnöknél, mely alkalommal a tisztikar érzelmeit Aigner Imre társtitkár meleg szavakban tolmácsolta. — Esküvő. Nagy Gusztáv, honvéd-százados, ki hosszabb ideig állomásozott városunkban, tegnap esküdött örök hűséget Fábián Gizella kisasszonynak, néhai Fábián István abaujtornamegyei alispán bájos leányának. — Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület pályadijat tűz ki a következő irodalmi munkákra : 1. „Kölcsey működésének hatása Szatmár vármegyére.“ A legjobb mű 20 drb. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. 2. Révay Miklós — a nagy nyelvtudós piarista — emlékére,a nagykárolyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történő leleplezése alkalmára ianaó alkalmi óda. A legjobb műt 5 drb 10 koronás aranynyal fog j jutalmaztatni. Mindkét jutalomra pályázhatnak az egyesületen kívül állók is, azonban a jutalom csak irodalmi színvonalon álló mű írójának adható ki. A jeligés levéllel ellátandó pályamunka 1901. év márczius Lapunk január 1 -én XVIII-ik évfolyamába lép. Eddigi működését teljes bizalommal adjuk át a nagy közönség bírálatának, mert meg vagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett. Nagy-Károly város és vidékének érdekeit képviselte mindig, híven, önzetlenül, legjobb meggyőződése szerint. Ugyanezen érdekeket fogja képviselni a jövőben is s teljesíteni mindama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és magánélet terén reá vár. Szépirodalmi közleményeiben ugyanolyan színvonalon fog állani, mint eddig. Iránya, beltartalma nem fog vál és a keresztények fogadták el, mint akik a szentirás alapján elhiszik, hogy a világot Isten teremtette. E szerint pedig midőn Mózes Ábrahám származását az első embertől lehozza, felemlíti mindazon patriarchákat név- és életkor szerint, akiktől Ábrahám genealógiája megállapítható. Ha ezeket az éveket összeadjuk, úgy a zsidó szöveg szerint 1656, a szamaritánus fordítás szerint 2262, a görög szerint meg pláne 5508. év jön ki Ábrahámig. Az újabb zsidók 3765. évet számítanak a világteremtése óta Krisztusig. És minthogy ez az egyetlen nép a világon, mely nem hiszi el, hogy Krisztusban megjött az Ígért Mesiás, ezzel a világteremtése óta való számítással és ma is írván a saját külön egyházi naptárában 1900. helyett 5661-et. Igy még az orthodox, vagy nem egyesült görögök, kik az Antochiai aera szerint, melyet Gannodorus szerzetes talált fel Aegyptusban, a világ kezdetétől Krisztusig számlálnak 5493 évet. Az ókor klasszikus népei a görögök és rómaiak nem igen törték magukat azon, hogy a világ teremtését évszámmal is megjelöljék. Ami náluk az értelem körét meghaladja, egyszerűen az istenség fogalmával kötik össze. A világ keletkezésére nézve is minden fejtörés és utógondolat nélkül elfogadták, amit Hesiodes és a jó Homeros megállapít számukra, hogy: Kezdetben vala Chaos, mely önmagából létet adaranosnak (az ég) és Géának (a föld). Ezek aztán részben maguk, részben utódaik által úgy intézik a világ sorsát, hogy minden úgy legyen, amint legjobban lennie kell. A rómaiak meg pláne még könnyebb oldaláról fogták fel a dolgot. Egyszerűen átvették, amit erre vonatkozólag a görögöknél készen is találtak. Mindkét nemzet különböző időben alakul ki. Előbb a görög, s belőle jóval később a római. Majd egy darabig egymás mellett haladnak, míg végre a világhódító római lesz; az úr a görög felett is. De annyira nem törődtek azzal, hogy a nemzet életének fontosabb eseményeit utókor számára is érthetőleg számokhoz kössék, hogy daczára a nagy időkülönbségnek, mely kialakulásuk közé esik, alig pár év különbség jelöli a két nagy nemzet történelmileg feljegyzett számításának kezdetét. Mindketten csak királyaik, tisztviselőik hivatalbalépésével számítanak kezdetben mindaddig míg görög részről Polybius, Diodorus Siculus és Halicarnassusi Dionysius történetírók veszik fel végre műveikben az Olympias-okkal való időszámítást azon játékok után nevezve ezt így el, melyet Elis tartomány Olympia városában állítólag Héraklész (Herkules) alapított 776-ban Kr. e. Rómában is az írók kezdték meg, de elég későn, a város alapítása évétől való számítást. Kezdetben vagy 20-féle variatióval, míg végül a Varró-féle számítást fogadták el a 754-et Kr. e. (A Krisztus utánni időkben is keletkezik egy uj a mahamedi időszámítás, melylyel a mohamedán népek élnek Mohamed futása (Hegira, vagy Hedschra) emlékére; úgy hogy a törökök s a többi mohamedánok most csak 1319-et írnak. Az időnek évekkel való számítása csakúgy nagyjában felsorolva is, ennyiféle különbözőséget mutat. Emellett nem csekély ingadozások vannak magának az évnek tartama és beosztásában is. Minket főleg a római év beosztása érdekel közelebbről, amennyiben abból vezetődik le a mai naptári számítás is. A római naptári év Romulus, az alapító idejében csak 10 hónapból álló hold év volt 304 nappal. A 10 < hónap neve: 1. Martius-a fő nemzeti isten Márs tiszteletére igy nevezve. 2. Április származtatva a per — vaddisznó, vagy hihetőbben a per ie = megnyílni (a tavasz) igétől. 3. Május Merkúr isten anyja, Mája nimfa tiszteletére. 4. Junius Jupiter felesége Juno istenasszony tiszteletére. 5. Quintilis az 5-ik, Sextilis a 6-ik, September a 7-ik, Október a 8-ik. November a 9-ik, Deczember a 10-ik hónap a megfelelő számnevekből alakítva. De már Róma második királya Nuina j Pompilius 12 hónapra (a hold nap) osztja fel ■ a hold évet, a két uj hónapnak Janus kétarczu isten tiszteletére Januarius, és j Plútó isten tiszteletére, kinek neve a rómaiaknál Februus (a tisztitó) is volt, Februarius neveket adva a napok száma lett 355. Julius Caesar volt a harmadik naptárjavító, kinek idejében már oly feltűnő volt a hiba a holdévek szerint való nem pontos számítás miatt, hogy például az őszi ünnepek tavaszra estek. Ö tehát behozza az egyptojmiaknál már divó napév számítást 365 V4 nappal, a hiba pótlására betold 67 napot, a Quintilis hónapot pedig a saját nevéről elnevezi Julius-nak. Nem sokkal később aztán a Sextilis-ből Augusztus császár tiszteletére Augusztus hónap lett. De még a juliani naptár sem volt tökéletes. 1582-ben XIII. Gergely pápa veszi kezébe az ügyet és elrendeli, hogy a már ekkor 10 napra felszaporodott felesleg kihagyatván, október 4-ike után mindjárt 15-ike 1 iassék, hogy minden negyedik év szökő legyen, de minden négyszáz év alatt a szökő nap háromszor kimaradjon, úgyszintén minden 400. évben is. Ezt a naptárt aztán az ő érdeméért Gregorian-féle naptárnak nevezték el, melyet az olaszok és francziák mindjárt, a magyarok 1599-ben, a németek 1700- ban, a hollandok, dánok és Schweicz 1705- ben, az angolok 1752-ben, a svédek 1777-ben fogadták el. Még csak az oroszok és a görögök élnek a luliani naptárral, kik emiatt most már 13 nappal vannak hátrább, mint mi. Az egységesítés iránt való mozgalom azonban már folyamatban van. A keleti mohamedán vallású népek pedig, mint említve volt, a mohamed-féle naptárral élnek. Az eddig felsoroltak alapján elképzelheti mindenki, hogy az év kezdete vagyis az újév napja sem esett ám mindig és minden népnél január elsejére, így az egyiptomiak, persák, francziák stb. a nyári napéjegyentől, június 21-től számították az év kezdetét. A zsidóknál az egyházi újév napját szeptember és október közepe közt tartották és tartják még ma is. A görögöknél Thales és Szóionig június 21. Szólón után : deczember 20 volt az év kezdete a mi számításunkhoz viszonyítva. A rómaiaknál egész Julius Gaesarig Martins lévén a hónapok elseje, annak Calendáján, (ebből csinálta a magyar a Koleda, Koledálni szókat) vagyis 1-én volt az újév napja. Julius Caesar aztán a hónapoknak a mai sorrendjét megadván, januárius 1-jét vette az év első napjává. A kereszténység első századaiban általánosan deczember 25-ike, azaz Krisztus születése volt az év kiinduló pontja. Idők folytával ettől eltérőleg — de csak rövid időre — egyéb ünnepekhez is kötötték, így pl. Flórencz a 10. században, az angolok a 13-ban, a német tartományok és mi magyarok 10-ben márczius 25-én, Gyümölcsoltó J Boldogasszony napján ülték az újévet; Francziaországban pedig egy ideig Húsvét napján. Mig végre itt is, habár különböző időben, meglett az egyöntetűség s ma január az újév napja mindazon országokban, melyekben a Gregorián naptárt befogadták. Magyarország járt itt elől, mert Turóczi krónikája szerint Albert királyt és nejét Erzsébetet 1437-ben újév napján, január 1-én koronázták meg. Francziaországban IX. Károly rendelte el 1563-ban. Az olaszok 1746-ban, az angolok 1752., valamint a német tartományok is a XVII. század óta kezdik az évet január elsejével. A római katholikusok a polgári évtől eltérőleg az egyházi évet advent első vasárnapjával kezdik, mely rendesen Karácsony előtt a negyedik. Ez idő arra való, hogy a hívek lelkileg kellően előkészülhessenek arra a nagy eseményre, midőn a világ Megváltója emberi testet öltve megjelenik, hogy végig szenvedje a Golgotáig mindazokat a szenvedéseket, melyeket az ermeriség megváltása czéljából magára vállalt. Január elseje mint egyházi ünnep Urunk körülmetéltetésének ünnepe, latinul circumasio Domini, melynek utolsó három szótagjáról cisso csinálta a magyar ember a Csízió naptár szót. Holczimer Imre.