Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-06 / 1. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE­ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré, jPlash és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Mndennemü ruhán­em­ű­ek, csipkék, fejlöltök, függönyök, teritök, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, kertyük festése. ! ! Minta után való festés ! !Hanffer Samué villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. Uj ügybeosztás járásbíróságunknál. Dániel Sándor kir. járásbiró, járásbírósá­gunk vezetője, a járásbíróság 1915. évi ügyvi­telére nézve hirdetményt adott ki, melyet nagy terjedelme miatt csak kivonatosan közölhetünk. A lényegesebb részek ezek : I. Törvényes napok és panasznapok a Ger­gely naptár szerinti ünnepek kivételével min­den hétfő és péntek napja, amikor a felek dél­előtt 11-től déli 12 óráig ügyük tárgyalása végett Füzesséry György kir. járásbíró előtt idézés nélkül megjelenhetnek, polgári ügyekben a szóbeli kereseteket és szóval előterjesztendő más kérelmeket és nyilatkozatokat ugyanazon bíró előtt, egyezségi intézésre irányuló kérelme­ket Dániel Sándor járásbiró előtt, büntető ügyekben pedig szóbeli feljelentéseket, kérelme­ket és nyilatkozatokat délelőtt 9 órától 11 óráig Serly Jenő dr. kir. járásbiró előtt ter­jeszthetnek elő. A bírák és jegyző ügybeosztása a követ­kező : Dániel Sándor járásbíró végzi a köz­ponti irodában teljesítendő perbeli cselekmé­nyeket a Strobel Alajos dr. önálló működéssel felruházott bírósági jegyző részére az alábbiak szerint kijelöltek kivételével az összes többi központi intézkedéseket, a váltó perek kivéte­lével az A—C. betűkkel kezdődő alperes elleni polgári pereket a kir. közjegyző távollétében a névaláírás, okirat vagy könyvkivonat hitelesí­tése iránti ügyeket. Helyettese Csits Lajos kir. járásbiró. Csits Lajos járásbiró látja el: a polgári ügykönyvbe tartozó ügyek közül: az összes váltópereket, a kereskedelmi utalványokból, csekkből, kötelező jegyekből és a kereskedelmi törvény értelmében átirattal átruházható egyéb papírokból származható peres ügyeket és a többi perek közül a D—L. betűkkel kezdődő alperesek elleni pereket a végrehajtási ügyek­nek azon részét, melyek Az L. betükkel kez­dődő végrehajtást szenvedők ellen vannak indítva, a per megindítása előtt beadott zárlati és biztosítási kérvényeket az elmebetegeknek gyógyintézetbe való felvétele vagy onnan elbo­csátása iránti ügyeket, az okirat megsemmisí­tése iránti ügyeket ; akadályoztatása esetén helyettese Dániel Sándor kir. járásbíró. Serly Jenő dr. kir. járásbíró látja el a büntető ügykönyvébe tartozó összes ügyeket a vizsgálóbírói teendőket, a büntető megkere­­­­séseket és a fiatalkorúak elleni bűnügyekben szükséges halaszthatatlan teendőket. Ellátja továbbá a polgári peren kívüli ügyek közül az anyakönyvi ügyeket, a végrehajtó ügyeknek az­­ M—Z belükkel kezdődő végrehajtást szenve­dők elleni részét. Helyettese büntető ügyekben Füzesséry György járásbiró, polgári ügyekben pedig Csits Lajos járásbiró. Füzesséry György kir. járásbiró látja el a polgári peres ügyek ügykönyvébe tartozó ügyek közül a Csits Lajos járásbiró által ellátott váltó- és kereskedelmi ügyek kivételével többi perek közül az M.Z. betükkel kezdődő a alperesek elleni pereket, a polgári peren kivüli ügyek közül a központi intézkedés körébe nem tartozó örökösödési ügyeket. Helyettese Serly Jenő dr. kir. járásbiró. A végrehajtás felfüggesztése megszüntetése vagy korlátozása iránti perekben az a’biró jár el, aki a végrehajtást elrendelte. A vagy újra felvétel esetében, valamint a perújítás kiosz­tás tárgyát nem képező más ügyben a bírót­ a vezető járásbiró esetenként fogja kijelölni. Az 1914. év végén be nem fejezett perekben : az a biró jár el, aki azokban már érdemleges tárgyalást tartott. Vámos Adolf dr. kir. albiró látja el az összes telekkönyvi ügyeket s ő gyakorolja a telekkönyvi iroda felett a közvetlen felügye­letet. Stróbel Alajos dr. önálló birósági hatáskör­rel felruházott jegyző látja el illetve foganato­sítja a központi intézkedést igénylő s a köz­ponti irodába tartozó ügyek közül a megkereséseket, a fizetési meghagyásos polgári ügye­ket, a váltó vagy csekk kereskedelmi utalvány, vagy kötelezvény alapján kért meghagyásos ügyekben szükséges teendőket, a tömegnapo­­kon hozott mulasztási ítélet vagy végzés után, s az ugyanekkor létre­jött bírói egyezség után felmerülő teendőket, a kir. közjegyző akadá­lyoztatása vagy távolléte esetén a váltó óváso­kat és tömegnapokon segédkezik D miei Sán­dor járásbíró mellett. (Folytatás köv.) Színház. Csütörtökön nagy Cabaré-est volt a városi színházban változatos és válogatott számokkal. A szépen sikerült számoknak lelkesen tapsolt a Szilveszter-esti közönség. Különösen hatásos volt a Frölich Juliska által előadott epilógus, amelyhez a karmester gyönyörű zenét készí­tett. Pénteken végre csoda történt megtört: a jég, úgy látszik, jobb esztendőbe léptünk, s mintha a közönség lelke ezt jó előre megsejtette volna. Szinte nem akartunk a szemeinknek hinni. Le­hetséges volna ? Telt ház és sok-sok melegség. Bródy Miksa és Martos Ferenc bájos muzsi­­kája darabja, a „Szibill“ csodákat műveli. Hát persze, Jakobi Viktor kifogyhatatlan zseni. Va­lamint az ismert társas­ cég is tudja, hogyan lehet ügyes, megkapó jeleneteket csokorba gyűjteni, amelyek állandó derűt fakasztanak a TÁRCZA.­­mm Intimitások Hindenburgról. Hindenburg marsall sokáig állomásozott Mag­deburg városában, ahol egyéniségével, szere­­tetreméltóságával általános népszerűségre tett szert. A minap Magdeburgban tiszteletére nagy ünnepséget rendeztek, amelyen Böer tanító mondott ünnepi beszédet Hindenburgról; a nagy hadvezér életének intimebb részleteit tárta a hallgató közönség elé, olyan apróságo­kat, amelyek megvilágítják a kitűnő katona egyéniségét is. Hindenburgot 1903-ban nevezték ki a ne­gyedik magdeburgi hadtest vezénylő tábor­nokává. Hindenburg attól a perctől kezdve, hogy új tisztét' elfoglalta, teljesen hivatásának­ élt. Csöndes, komoly munkával igyekezett a gondjára bízott hadtestet a harcszerüség és katonai tökéletesség legmagasabb fokára emelni és szakértők véleménye szerint, nyolc évi munka után ez sikerült is neki, úgy, hogy minden igaz katonának fölvidult a lelke, ha Hindenburg katonáit gyakorlatozni látta. Bármilyen kemény katona is volt Hinden­burg, teljesen megbecsülte a polgárságot is és sohasem tett különbséget az érintkezésben civil és katona között. Igyekezett a hadsereg és a lakosság közötti viszonyt minél szívélye­sebbé tenni; hivatalos ünnepségeken örömmel jelent meg s mindig érdeklődéssel viseltetett a város ügyei iránt. Hindenburg 1880-ban kapitány korában vette nőül Speding Gertrudot s házasélete mindenkor a lehető legboldogabb volt. Egyet­len fia, Oszkár, atyja példáját követve, korán a hadsereg szolgálatába állott s jelenleg a harmadik számú gyalogos gárdaezredben tel­jesít mint ezredsegédtiszt szolgálatot. Leányai közül Irmengard az idősebbik, Brockhausn pomerániai tanácsos felesége, a fiatalabbik pe­dig Pentz dragonyostiszthez ment nőül. A kitűnő katona már békeidőben is min­den helyzetben rendíthetetlen nyugalommal és megfontoltsággal bírt, semmi se tudta a sod­rából kihozni. Ez a nyugalom a fékentartott erő, a visszafojtott energia, az önuralom, amelyre minden jó hadvezérnek föltétlen szük­sége van. Tisztjei ismerték jó tulajdonságait és mindig föltétlen bizalommal tekintettek rá. „Paulchen Hindenburg“, igy neveztek bajtársai, vallásos férfi, jóindulatú följebbvaló, igaz ba­rát és a társaságban kedves ember. Gyakran sokáig hallgatva elült az asztalnál, de ha meg­szólalt, sokat nevettek jóizü, száraz humorán. Rendkívül találóan jellemezte egy hölgy, aki gyakran volt a család vendége : — Valahányszor a Hindenburgok házában voltunk — úgymond — a családfő gondol­kodva ült a zászlócskákkal teletűzött térképek előtt és hadseregeket vezényelt, csatákat vívott képzeletében. Különösen szerette ezeket hadijátékokat szűkebb hazája, Poroszország ha­­­tárán megvívni. Néhányszor el is mondotta, hogy életének leghőbb vágya egy hadtestet ve­zetni ellenség ellen. Ez volt életcélja, jövendő­jének reménye. Ennek ellenére is bele tudott illeszkedni a polgári visszonyokba. Kötelesség­érzete a legapróbb jelenségekben megnyilvá­nult ; alárendeltjei igazságérzetét, amellyel irántuk mindig viseltetett, rendkívül méltányol­ták. A magánéletben rendkívül egyszerű és őszinte volt, mintaképe az igazi német fér­fiúnak. Akinek többször volt alkalma „az öreggel” együtt lennie, az hamarosan rájött, hogy Hin­­­­denburg nyers külseje meleg szivet rejt magá­ban. Magdeburgban az 1870-es veteránok egyesületet alapítottak, amely jótékony ado­mányait I. Vilmos császár születésnapján osz­totta ki és ugyanekkor rendszerint társasvacso­­rát is rendezett. Amikor a veteránok elnöke megkérdezte, hogy mikor tehetné tiszteletét nála az ünnepség részleteinek­­ tárgyában, Hindenburg így felelt:megbeszélése . Ha arról van szó, hogy öreg harcosaim­­­­ról gondoskodjam, minden órában a rendelke­­­­zésére állok. Nem is kell kiöltöznie, hanem úgy, ahogyan a munkából jön, eljöhet hozzám. Minden iránt érdeklődött, ami a katonás­kodással és haditudományokkal összefüggött és gyakran bebizonyította nagy statégiai tudását. A Magdeburgban levő csatakörképet gyakran megnézte. Ezeket a csatatereket mind ismerte, mert valamennyit bejárta. Az egyik képnél megállt és megkérdezte: — Hol van a Jemappes-be vezető út ? majd megjegyezte, jártam már magam is arra, hogy tanulmányozzam azokat a taktikai hibá­kat, amelyek Napoleon waterloo-i vereségét okozták. Amikor a weissenburgi csatakép elé ért, s sajnálkozva mondta: — Szegény Douai, hogy is mehettél ilyen­­ csapdába ? Bajtársai körében Hindenburg mindég csak­­ bajtársként és nem följebbvalóként viselkedett, s Jóizűen nevetett az elmondott vig története­­­­ken és alighanem így nevetett akkor is örömé­ben, amikor a tannenbergi győzelmes ütközet hírét jelentették. Több mint nyolc évig állott a magdeburgi hadtest élén, egészen 1911-ben történt nyugalomba vonulásáig. Nyugdíjazása­­i­kor a császár a Fekete Sas-renddel tüntette ki. Hindenburg ekkor Magdeburgból Hannoverbe­­ költözött és ott kapta meg legfőbb hadura pa­rancsát, amelynek köszönhette, hogy életének leghőbb vágyát megvalósíthatta.

Next