Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-06 / 1. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKEármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré, jPlash és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Mndennemü ruháneműek, csipkék, fejlöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, kertyük festése. ! ! Minta után való festés ! !Hanffer Samué villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. Uj ügybeosztás járásbíróságunknál. Dániel Sándor kir. járásbiró, járásbíróságunk vezetője, a járásbíróság 1915. évi ügyvitelére nézve hirdetményt adott ki, melyet nagy terjedelme miatt csak kivonatosan közölhetünk. A lényegesebb részek ezek : I. Törvényes napok és panasznapok a Gergely naptár szerinti ünnepek kivételével minden hétfő és péntek napja, amikor a felek délelőtt 11-től déli 12 óráig ügyük tárgyalása végett Füzesséry György kir. járásbíró előtt idézés nélkül megjelenhetnek, polgári ügyekben a szóbeli kereseteket és szóval előterjesztendő más kérelmeket és nyilatkozatokat ugyanazon bíró előtt, egyezségi intézésre irányuló kérelmeket Dániel Sándor járásbiró előtt, büntető ügyekben pedig szóbeli feljelentéseket, kérelmeket és nyilatkozatokat délelőtt 9 órától 11 óráig Serly Jenő dr. kir. járásbiró előtt terjeszthetnek elő. A bírák és jegyző ügybeosztása a következő : Dániel Sándor járásbíró végzi a központi irodában teljesítendő perbeli cselekményeket a Strobel Alajos dr. önálló működéssel felruházott bírósági jegyző részére az alábbiak szerint kijelöltek kivételével az összes többi központi intézkedéseket, a váltó perek kivételével az A—C. betűkkel kezdődő alperes elleni polgári pereket a kir. közjegyző távollétében a névaláírás, okirat vagy könyvkivonat hitelesítése iránti ügyeket. Helyettese Csits Lajos kir. járásbiró. Csits Lajos járásbiró látja el: a polgári ügykönyvbe tartozó ügyek közül: az összes váltópereket, a kereskedelmi utalványokból, csekkből, kötelező jegyekből és a kereskedelmi törvény értelmében átirattal átruházható egyéb papírokból származható peres ügyeket és a többi perek közül a D—L. betűkkel kezdődő alperesek elleni pereket a végrehajtási ügyeknek azon részét, melyek Az L. betükkel kezdődő végrehajtást szenvedők ellen vannak indítva, a per megindítása előtt beadott zárlati és biztosítási kérvényeket az elmebetegeknek gyógyintézetbe való felvétele vagy onnan elbocsátása iránti ügyeket, az okirat megsemmisítése iránti ügyeket ; akadályoztatása esetén helyettese Dániel Sándor kir. járásbíró. Serly Jenő dr. kir. járásbíró látja el a büntető ügykönyvébe tartozó összes ügyeket a vizsgálóbírói teendőket, a büntető megkereséseket és a fiatalkorúak elleni bűnügyekben szükséges halaszthatatlan teendőket. Ellátja továbbá a polgári peren kívüli ügyek közül az anyakönyvi ügyeket, a végrehajtó ügyeknek az M—Z belükkel kezdődő végrehajtást szenvedők elleni részét. Helyettese büntető ügyekben Füzesséry György járásbiró, polgári ügyekben pedig Csits Lajos járásbiró. Füzesséry György kir. járásbiró látja el a polgári peres ügyek ügykönyvébe tartozó ügyek közül a Csits Lajos járásbiró által ellátott váltó- és kereskedelmi ügyek kivételével többi perek közül az M.Z. betükkel kezdődő a alperesek elleni pereket, a polgári peren kivüli ügyek közül a központi intézkedés körébe nem tartozó örökösödési ügyeket. Helyettese Serly Jenő dr. kir. járásbiró. A végrehajtás felfüggesztése megszüntetése vagy korlátozása iránti perekben az a’biró jár el, aki a végrehajtást elrendelte. A vagy újra felvétel esetében, valamint a perújítás kiosztás tárgyát nem képező más ügyben a bírót a vezető járásbiró esetenként fogja kijelölni. Az 1914. év végén be nem fejezett perekben : az a biró jár el, aki azokban már érdemleges tárgyalást tartott. Vámos Adolf dr. kir. albiró látja el az összes telekkönyvi ügyeket s ő gyakorolja a telekkönyvi iroda felett a közvetlen felügyeletet. Stróbel Alajos dr. önálló birósági hatáskörrel felruházott jegyző látja el illetve foganatosítja a központi intézkedést igénylő s a központi irodába tartozó ügyek közül a megkereséseket, a fizetési meghagyásos polgári ügyeket, a váltó vagy csekk kereskedelmi utalvány, vagy kötelezvény alapján kért meghagyásos ügyekben szükséges teendőket, a tömegnapokon hozott mulasztási ítélet vagy végzés után, s az ugyanekkor létrejött bírói egyezség után felmerülő teendőket, a kir. közjegyző akadályoztatása vagy távolléte esetén a váltó óvásokat és tömegnapokon segédkezik D miei Sándor járásbíró mellett. (Folytatás köv.) Színház. Csütörtökön nagy Cabaré-est volt a városi színházban változatos és válogatott számokkal. A szépen sikerült számoknak lelkesen tapsolt a Szilveszter-esti közönség. Különösen hatásos volt a Frölich Juliska által előadott epilógus, amelyhez a karmester gyönyörű zenét készített. Pénteken végre csoda történt megtört: a jég, úgy látszik, jobb esztendőbe léptünk, s mintha a közönség lelke ezt jó előre megsejtette volna. Szinte nem akartunk a szemeinknek hinni. Lehetséges volna ? Telt ház és sok-sok melegség. Bródy Miksa és Martos Ferenc bájos muzsikája darabja, a „Szibill“ csodákat műveli. Hát persze, Jakobi Viktor kifogyhatatlan zseni. Valamint az ismert társas cég is tudja, hogyan lehet ügyes, megkapó jeleneteket csokorba gyűjteni, amelyek állandó derűt fakasztanak a TÁRCZA.mm Intimitások Hindenburgról. Hindenburg marsall sokáig állomásozott Magdeburg városában, ahol egyéniségével, szeretetreméltóságával általános népszerűségre tett szert. A minap Magdeburgban tiszteletére nagy ünnepséget rendeztek, amelyen Böer tanító mondott ünnepi beszédet Hindenburgról; a nagy hadvezér életének intimebb részleteit tárta a hallgató közönség elé, olyan apróságokat, amelyek megvilágítják a kitűnő katona egyéniségét is. Hindenburgot 1903-ban nevezték ki a negyedik magdeburgi hadtest vezénylő tábornokává. Hindenburg attól a perctől kezdve, hogy új tisztét' elfoglalta, teljesen hivatásának élt. Csöndes, komoly munkával igyekezett a gondjára bízott hadtestet a harcszerüség és katonai tökéletesség legmagasabb fokára emelni és szakértők véleménye szerint, nyolc évi munka után ez sikerült is neki, úgy, hogy minden igaz katonának fölvidult a lelke, ha Hindenburg katonáit gyakorlatozni látta. Bármilyen kemény katona is volt Hindenburg, teljesen megbecsülte a polgárságot is és sohasem tett különbséget az érintkezésben civil és katona között. Igyekezett a hadsereg és a lakosság közötti viszonyt minél szívélyesebbé tenni; hivatalos ünnepségeken örömmel jelent meg s mindig érdeklődéssel viseltetett a város ügyei iránt. Hindenburg 1880-ban kapitány korában vette nőül Speding Gertrudot s házasélete mindenkor a lehető legboldogabb volt. Egyetlen fia, Oszkár, atyja példáját követve, korán a hadsereg szolgálatába állott s jelenleg a harmadik számú gyalogos gárdaezredben teljesít mint ezredsegédtiszt szolgálatot. Leányai közül Irmengard az idősebbik, Brockhausn pomerániai tanácsos felesége, a fiatalabbik pedig Pentz dragonyostiszthez ment nőül. A kitűnő katona már békeidőben is minden helyzetben rendíthetetlen nyugalommal és megfontoltsággal bírt, semmi se tudta a sodrából kihozni. Ez a nyugalom a fékentartott erő, a visszafojtott energia, az önuralom, amelyre minden jó hadvezérnek föltétlen szüksége van. Tisztjei ismerték jó tulajdonságait és mindig föltétlen bizalommal tekintettek rá. „Paulchen Hindenburg“, igy neveztek bajtársai, vallásos férfi, jóindulatú följebbvaló, igaz barát és a társaságban kedves ember. Gyakran sokáig hallgatva elült az asztalnál, de ha megszólalt, sokat nevettek jóizü, száraz humorán. Rendkívül találóan jellemezte egy hölgy, aki gyakran volt a család vendége : — Valahányszor a Hindenburgok házában voltunk — úgymond — a családfő gondolkodva ült a zászlócskákkal teletűzött térképek előtt és hadseregeket vezényelt, csatákat vívott képzeletében. Különösen szerette ezeket hadijátékokat szűkebb hazája, Poroszország határán megvívni. Néhányszor el is mondotta, hogy életének leghőbb vágya egy hadtestet vezetni ellenség ellen. Ez volt életcélja, jövendőjének reménye. Ennek ellenére is bele tudott illeszkedni a polgári visszonyokba. Kötelességérzete a legapróbb jelenségekben megnyilvánult ; alárendeltjei igazságérzetét, amellyel irántuk mindig viseltetett, rendkívül méltányolták. A magánéletben rendkívül egyszerű és őszinte volt, mintaképe az igazi német férfiúnak. Akinek többször volt alkalma „az öreggel” együtt lennie, az hamarosan rájött, hogy Hindenburg nyers külseje meleg szivet rejt magában. Magdeburgban az 1870-es veteránok egyesületet alapítottak, amely jótékony adományait I. Vilmos császár születésnapján osztotta ki és ugyanekkor rendszerint társasvacsorát is rendezett. Amikor a veteránok elnöke megkérdezte, hogy mikor tehetné tiszteletét nála az ünnepség részleteinek tárgyában, Hindenburg így felelt:megbeszélése . Ha arról van szó, hogy öreg harcosaimról gondoskodjam, minden órában a rendelkezésére állok. Nem is kell kiöltöznie, hanem úgy, ahogyan a munkából jön, eljöhet hozzám. Minden iránt érdeklődött, ami a katonáskodással és haditudományokkal összefüggött és gyakran bebizonyította nagy statégiai tudását. A Magdeburgban levő csatakörképet gyakran megnézte. Ezeket a csatatereket mind ismerte, mert valamennyit bejárta. Az egyik képnél megállt és megkérdezte: — Hol van a Jemappes-be vezető út ? majd megjegyezte, jártam már magam is arra, hogy tanulmányozzam azokat a taktikai hibákat, amelyek Napoleon waterloo-i vereségét okozták. Amikor a weissenburgi csatakép elé ért, s sajnálkozva mondta: — Szegény Douai, hogy is mehettél ilyen csapdába ? Bajtársai körében Hindenburg mindég csak bajtársként és nem följebbvalóként viselkedett, s Jóizűen nevetett az elmondott vig történeteken és alighanem így nevetett akkor is örömében, amikor a tannenbergi győzelmes ütközet hírét jelentették. Több mint nyolc évig állott a magdeburgi hadtest élén, egészen 1911-ben történt nyugalomba vonulásáig. Nyugdíjazásaikor a császár a Fekete Sas-renddel tüntette ki. Hindenburg ekkor Magdeburgból Hannoverbe költözött és ott kapta meg legfőbb hadura parancsát, amelynek köszönhette, hogy életének leghőbb vágyát megvalósíthatta.