Nagyszeben és Vidéke, 1994 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1994-06-01 / 1. szám

KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP I. évfolyam 1. szám KÖSZÖNET, HÁLA ÉS CÉLKITŰZÉS Naponta van miért hálálkodnunk, köszönetet mondanunk. Sok­szor érezzük Isten és az emberek segítségét életünkben. Ilyenkor­­néha­­ a hála és a köszönet szavai törnek fel lelkünk mélyéből. Megköszönjük a segítséget,­­ mind az erkölcsit, mind az anyagit­­, hálálkodunk a jóságért, együttérzésért. Sok mindenért sokfélekép­pen lehet köszönetet mondani. Kedves feladatomnak érzem most, amikor a nagyszebeni szór­ványmagyarságnak újsága indul, folytatva a helyi publicisztika ha­gyományait­­, az itteni magyarság nevében köszönetet és hálát mondani. Megköszönöm a nagy lehetőséget mindazoknak, akik jelentős anyagi támogatásukkal hozzájárultak e lap létrejöttéhez. Köszönjük, hogy ez az újság a kezünkben van! Ezúltal is szeretnénk identitásunkat tökéletesíteni, mindig ébren ártani, ízes anyanyelvünket, a szép magyar nyelvet ápolni, őrizni. Nemzeti azonosságunk mellett pedig az emberré levés nehéz fel­adatát az újság által is irányítani, beteljesíteni kívánjuk. Az erkölcs­ien sajtó tipros akarunk lenni, az igazságot, a szentet, a szépet és őt akarjuk elültetni gyermekeink szívébe. Ugyanakkor szeretnénk elismerkedni városunkkal és környékével. Gazdagítani a magyar­ig ismereteit a múltról. Megismerni a városunkban élő vallási ékezetek történelmét, életét. Ökumenikus­­ Híd akarunk lenni, amely összeköti a vallásokat magyarság szétválaszthatatlan kötelékével és a lelkipásztorok ikkei által Isten felé a végső Végkifejlet felé szeretnénk vezetni minden itteni magyart. Ugyanakkor Szeretet-Híd szeretnénk lenni, amely összeköt bár­milyen nemzetiségűt az egyetértés és béke végkifejletével. Szeret­nénk, ha mindig a szeretet, az igazság, az igazságosság, a béke és egyetértés tündökölne. Másrészt pedig égető problémáinkat is szeretnénk feltárni. Be akarjuk mutatni a jót, mint példaképet és a rosszat, amit orvosolnunk kell. Bemutatjuk nagyjainkat és mindazokat, akik sokat tettek a szebeni magyarságért. Célunk: magyarságunk és emberségünk fejlesztése mind lelki mind szellemi téren. Mindehhez segítséget kérünk! Aki úgy érzi, hogy ebben a nagy munkában munkatársunk szeretne lenni, szeretettel várjuk segítségét. A kommunista diktatúra éveiben mindig siránkoztunk, hogy sem­mit sem tehetünk, esküdöztünk, hogy ha majd lehetőség nyílik rá sok mindent teszünk magyarságunkért. Itt a lehetőség! Tegyen ,mit Ön is! Ha mást nem, mondja meg mi nem jó munkánkban! Sokan akarnak dolgozni, de kevesen tesznek! Itt van a tetteknek az órája, hiszen "...nem elég akarni, de tenni, tenni kell" - hangsú­lyozta Váci Mihály is. Köszönet, hála és célkitűzés! Köszönjük a lehetőséget és kö­szönjük mindazoknak a lelkesedését akik már cikket írtak, és akik még írni fognak. 1903 márciusában is indult "Nagyszeben és Vidéke" című nívós helyi újság, mely csupán egy rövidke évig élt, mivel pénzügyi csőd miatt beszüntették. Reméljük a most induló azonos című "Nagysze­ben és Vidéke" újság nem fog az erkölcsi hozzáállás visszautasítása miatt hasonló sorsra jutni. Tehát Isten áldásával és az emberek segítségével újból indul egy nagyszebeni magyar újság! Tőlünk mindannyiunktól függ minősége és élete! A nagyszebeni magyarság nevében: Szabó Ernő 1994. június Váci Mihály Még nem elég! Nem elég megborzongni, de lelkesedni kell! Nem elég fellobogni­ , de mindig égni kell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél akar lenni, suhogni élivel. Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell! Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el, jövőnket­­ tudni kell! Nem elég a célt látni, járható útra kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kel!! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! Nem elég jóra vágyni, , a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell: - az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell: - az érzelem! Ám nemcsak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj! Nem elég - a Világért! Több kell: - a nemzetért! Nem elég­­ a Hazáért! Több kell most:­­ népedért! Nem elég - Igazságért, Küzdj azok igazáért, kiké a szabadság rég, csak nem látják még, hogy nem elég! Meg nem elég! A nagyszebeni kultúra fejlődésében a sajtó fontos szerepel­t be. 1528-tól, az első nyomda létesítésétől sok nyomda j­­elent meg latin, román, német és magyar nyelven. R r­omán és a szász kultúra fejlődésével párhuzamosan gazda­­odott a magyar szellemi élet és művelődés is, főképpen a XIX.­­század végétől. Az Astra Könyvtár bibliográfiai tájékoztató osztálya soké- 3S kutatások eredményeként egész sor értékes munkát jelen­­tetett meg, belső használatra. Választott témánk szempontjá­ból két impozáns művet kell kiemelnünk: a szebeni román sajtó korpuszát áttekintő kitűnő bibliográfiát 1969-től, mely Elena Dunáreanu műve (Presa româneasca sibiana, 1851-1968), valamint a német sajtót lajstromozó másik bibliográfiát (Presa ..ibiana in limba germana, 1778-1970) Elena Dunareanu és M cea Avram szerzőktől, 1971 -ben. Magyar vonatkozású ta­nulmány azonban a szebeni sajtóról mindmáig nem jelent meg. Ezért vállalkoztam arra, hogy az Astra Könyvtár vezetőségé­nek hozzájárulásával és támogatásával két évig tanulmányoz­zam a szebeni magyar időszaki sajtót és a többi magyar nyelvű l­ányt. Átnéztem az Astra Könyvtárban és a Brukenthal y­ium Könyvtárában fellelhető újságokat és folyóiratokat. A Bsob lapgyűjtemény sajnos hiányos, emiatt egyes kiadvá­­nál nem lehetett pontosan megállapítani, hogy meddig jelent meg. A kutatás alkalmával a következő szempontokat érvényesítettem: az újságok és folyóiratok megjelenésének időtartama, tulajdonosai, főszerkesztői, esetleg fontosabb munkatársai, a megjelenés ritmusa, a nyomda neve és tulaj­donosa, a folyóirat vagy újság profilja és tájékozódása a gaz­dasági, társadalmi közéleti és kulturális kérdésekben. Megjegyzem, hogy az újságok és folyóiratok többségét eddig nem tanulmányozták, közülük sok még felvágatlan volt, amikor elkezdtem a kutatómunkát. A legrégibb erdélyi magyar politikai lap 1789-ben jelent meg­ Erdélyi Magyar Hírvivő címen, szerkesztői: Fábián Dániel és Cserei Elek, akiknek neve nem szerepel az újságon, de a szakirodalom jól ismeri. Amint az indulás évszámából nyilván­való, a felvilágosodás eszméit terjesztette. Nem csoda hát, ha néhány szám (talán 64?) megjelenése után a hatóságok betil­tották. Ebből a kis formátumú, nyolcadrét alakú (18x12 cm) újságból, amelyet a Hochmeister Márton officinájában nyom- A NAGYSZEBENI SAJTÓ TÖRTÉNETE V . u . u­ tattak, sajnos egyetlen példány sem található Szebenben. Bibliográfiai adatokból tudjuk, hogy 1790. november 25-től, a "Fő Kormány Széknek Kolozsvárra való által költöztetésével " a szerkesztőség székhelye is áttevődött Kolozsvárra. Minden számra kiterjedő, aprólékos ismertetését az Országos Szé­chenyi Könyvtár neves sajtótörténésze, Dezsényi Béla végez­te el. A XIX. században több kön­yv, évkönyv és hivatalos irat jelent meg magyar nyelven, így például a Kolozsvári Or­szággyűlés Jegyzőkönyve 1837-ből, nyomtatta Filtsch Sámuel Szebenben, valamint az Országos Törvény- és Kormánylap 1849/50-ből. Az évkönyvek közül megemlítem a Nagyszebeni Jogakadémia Évkönyvét (1877/78-1886/87) s az Erdélyi Heti­lapot, amely közéleti és irodalmi kiadvány volt, 1864-66 között jelent meg, Steinhaussen Tivadar nyomdájában. Ezek a kiadványok a későbbi tudományos kutatások érté­kes forrása lehetnek, akár jövőbe mutató irányzatúaknak is tekinthetjük, mint olyanokat, amelyekből megismerhető a ro­­mán-magyar-szász egymás mellett élés és összefogás fejlő­dése a múlt században, sőt mai és jövőbeni tanulságok levo­nására is ösztönözhet. A legtöbb újság és folyóirat a 20. század első évtizedeiből maradt fenn. A Szeben és Fogaras Vármegye című politikai napilap 1902. május 11. és 1903. március 8. között jelent meg. Czobor Hugó szerkesztette, és Gürtler János szebeni nyomdász adta ki. Az 1 -44. szám a Brukenthal Múzeum Könyvtárában találha­tó meg. Beharangozó cikkében a főszerkesztő így határozta meg az újság célkitűzéseit: “ Az igazság és a béke vezéreljen az újságírói munkában. Czobor Hugó meg volt győződve a románok és a más nemzetiségűek együttműködésének szük­ségességéről. Ezenkívül hangsúlyozta a társadalom bírálatá­nak fontos szerepét is. Ebben a napilapban a közéleti írások mellett sok vers, karcolat és riport is megjelent, főleg Szőcs Géza és Vértesy Gyula tollából. Több írásban hangsúlyozták a szebeni gyáripar fejlődésének fontosságát. Józsa Benjámin tanár Jegyzetek 1. Gyalui Farkas: Az “Erdélyi Magyar Hírvivő" 1790. Kolozsvár, 1940. 2. Jakab Elek: Az erdélyi Hírlapirodalom története 1848-ig. Budapest, 1882. 3. Ferenczy József: Az első erdélyi magyar hírlapról. Magyar Könyvtárszem­le, 1883. 219-2201. 4. Dezsényi Béla: Az Erdélyi Magyar Hírvivő százötven esztendeje. Magyar Könyvszemle, 1940. 274-2781.

Next