Nagyszeben és Vidéke, 2003 (8. évfolyam, 5-43. szám)
2003-01-01 / 5. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) A csúfos vereséggel távozó Feri nem szomorkodik sokáig. Reméli, hogy a kártyapartik szerencsét és pénzt hoznak, s van még elég gazdag leány Magyarországon, azok közül akad olyan, akit jó hozománnyal feleségül vehet. A regényben feltűnnek a Mikszáth korabeli magyar társadalom legjellemzőbb alakjai, s ezeket nagy hozzáértéssel és hitelesen ábrázolja az író. Noszty Feri olyan fiatal nemes, akinek nincsenek igazi érzései, jól tud színészkedni, s ezért könnyen megtéveszti Tóth Marit. Eszménye a könnyelmű, mulatozó életmód. Hallani sem akar arról, hogy becsületes munkával érvényesüljön. Ezzel az életfelfogással csak úgy tud boldogulni, ha a rokonok segítik. A regénynek egyik legaljasabb szereplője Noszty Ferenc országgyűlési képviselő, aki arra ösztönzi a fiát, hogy kössön érdekházasságot. Fiának a következőket mondja: “Ez meg egy olyan deszka, amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. A leánynak több mint egymilliója lesz! Gyepre fiú! “Noszty Ferenc anyagi érdekektől vezérelve tönkre teszi Vilma leányának boldogságát, mert a groteszk Kopereczky báróhoz kényszeríti. Nem csoda, ha a báró a Noszty család leghűségesebb támogatója lesz. Jelleme hasonlít a hálóját szövő pókhoz. A“pók „ hasonlat többször visszatér a regényben: „a járásban úgy etetik a szolgabírót, mint a pókot.“ Majd a regény utolsó fejezetében :“Mit csinál a pók, ha a hálóját összetépik?” A Noszty család ellentéte Tóth Mihály Amerikából visszatért gazdag polgár és családja. A szerző tudta, hogy ilyen típusú ember nem jelenhet meg Magyarországon a hűbéri viszonyok között. Ezért fordult újból a látszólag cserbenhagyott romantikához. Tóth Mihályt, Amerika és a szorgalmas munka tette gazdaggá. Becsületes, őszinte és önérzetes, családjának és nemzetének élő ember, aki nem óhajtja megmenteni vagyonával a süllyedő dzsentrit. Felesége már nem ennyire következetes, mert amikor a házasság meghiúsul, sajnálja, hogy nem lehetnek előkelő , nemesi rokonai. Tóth Mari eszményített szereplő, kizárólag pozitív tulajdonságokkal bír. Művelt, szerény, szorgalmas, tartalmas életre és szerelmi boldogságra vágyik. Talán az egyetlen hibája, hogy hiszékeny, könnyen becsaphatja Feri. A regény cselekményét átszövi az egészséges humor. Sok érdekes anekdota, tréfás történet teszi olvasmányossá. Habár epikus mű, erőteljesen érvényesül benne a lírai hangvétel. Ezt figyelhetjük meg Tóth Mari és Noszty Vilma ábrázolásakor. Az író valósággal gyönyörködik hőseinek külső és belső szépségében. Mikszáth Kálmán összegezte a magyar széppróza eredményeit, s ugyanakkor a realizmus és a romantika ötvözésével újfajta írásművészetet teremtett. Felhasználta a magyar népköltészeti értékeket és a nemesi társadalomban akkor még élő anekdotikus hagyományt. A Mikszáth műveket csak úgy ismerhetjük meg alaposan, ha elolvassuk. Ezért ebben a száguldó világunkban is időt kell találnunk az olvasásra, mert azt semmi sem pótolhatja. Józsa Benjámin IKSZATH KAL MT W mm __ MF -wmm ■ roi paly ulzalsó s: Fekvése: keleti hosszúság 24 ° 22’, északi szélesség 46 ° 10’. Magassága: a Főtér tengerszint feletti magassága 305 m, a lakóterület 430 m magasságig húzódik. A környező dombok magassága 491 - 555 m között váltakozik. A város határának teljes hossza: 35 km, területe 4162,5 ha (41,6 km). Légmozgás: 60,2%-ban nyugati irányú. Az 1928-1974 között mért középhőmérsékletek:január-4,4, március + 4,0 ° C, május 14,6 ° C, július 19,8 ° C, szept. 15 ° C, december -0,7 ° C. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek: -35 ° C január, a legmagasabb mért hőmérséklet júliusban 39,4 ° C. A várost évente átlagban 73,9 napon köd borítja. Az esős napok száma átlagban: 123, a lehulló csapadék 600,9 liter/év. A havas napok száma 66,4. Medgyes első írásos említése: 1267. jún. 3. Neve a Medgyes-nembeli székelyektől ered. A szászok előtt a Medgyes-nembeli székelyek lakják, innen származik a Medgyes név is. A szászok betelepítésével (1267 körül) szász településsé, később várossá lett A város körüli erődrendszert 1480 körül kezdték építeni, Mátyás király 1486-ban megparancsolta, hogy a város erődítésében Medgyes minden lakosa részt vegyen. A korábbi sánc és palánk helyett 1494-ben kezdik a kőfalat építeni, de csak 1534- ban fejeződött be. 1736-ban a kőből épült falat téglafal váltotta fel. Hossza 2500 m. 7 m. magas és 80 cm. széles volt. Védő kapuk és bástyák épültek: 1477 Kovácsok kapubástyája, 1495-1534 között épült a Farkas-utcai kapu (az aranyművesek építették, mai alakját 1635-ben kapta, 1800-ban órával szerelték fel, amely kongatással jelezte az eltelt időt), a 16. században építették a Kő utcai kaput, 1705-ben gr. Forgách Simon és Pekry Lőrinc a várossal együtt, pusztította, később újra épült, (ekkor építették át a város főterét is) az 1940-es években a medgyesi szász ifjúság használatában. A város bástyáinak egy részét sajnos a város vezetősége 1910-ben lebontatta. A Szent Margit templom helyén a 13. század végén már templom létezett, mai állapotában 1449-ben említik, 1482-ben már harangtornyával együtt készen állt. A nagyszebeniekkel való versengésben a tornyot 1550-ben mindössze 2 hónap alatt három emelet magasról nyolc emelet magasra építették (magassága 74 m, a függőlegestől 2,32 m-re tér el), ekkor látták el négy fiatoronnyal is, a város pallosjogának jelképeként. A dőlés miatt, a nagy tornyot súlytalanítani, külön harangtornyot építettek. A nagy torony konszolidálása érdekébe 1927-1930 között beton gyűrűvel vették körül. A templom szép szárnyas oltára a 15. században készült, a keresztelőmedencét a 14. században öntötték, 3100 síppal rendelkező orgonája 1732- ben Nagyszebenben készült. A parókia épülete a 15. században már állt. A templom udvarán láthatók: a Szabók és a Kötélverők (Szalonna torony) bástyája és a Mária bástya. A régi iskola épülete 1713-ban készült el, 1829-ben „modernizálták” 1444-ben az itt letelepedett ferencrendiek templomot építenek. 1500-1520 között felépül a kolostor épülete. A ferencrendieket 1540-ben kiűzték a városból, 1721-ben történt visszatérésükig nem volt használatban, tetőszerkezete beomlott, 1726-1733 között barokk stílusban építették újjá. A gótikus elemeket csak a bejáratnál, a szentélyben és a sekrestyében találunk. 1359-ben városként ismerik (civitas). A központban lévő téren tartották a vásárokat. Mint piacteret 1317-ben említik. A város 1424 és 1498-ban két országos vásár tartássására kap jogot. 1438-ban a Mezid bég vezette törökök feldúlták a várost. 1529-ben János király vezére Kún Kocsárd vette ostrom alá a várost, mivel ez Ferdinánd pártján állt. Medgyes 1530-ban kapitulált. 1534- ben a velencei-török kalandor, Luigi vagy Aloisio Gritti (született 1480-ban Konstantinápolyban, János király portai követe, 1529-ben a király főkincstárnoka és egri püspök, 1530-ban Magyarország kormányzója és máramarosi főispán) Brassó környékén megöleti János király emberét, Czibak Imre erdélyi alvajdát, Grittit 1534. szept. 29-én a király emberei Medgyesen gyilkolják meg, két fiát Antalt és Pétert a moldvai vajda Moldvában végezteti ki. (Folytatás a 3. oldalon) 2003 Arany János A TUDÓS MACSKÁJA Nagy lett volna a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna, ha kevés volt A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcsességről - 5 hajnal Akkor esett ez a bolond História rajta. Nem szeretett ez a tudós Semmit a világon, Járt legyen bár égen földön, Két avagy négy lábon: De a kendermagos cziczát S hajnal Éktelenül megszerette, Majd hogy fel nem falta. Szolgája is volt; a háznak Ez viselte gondját. Hogy lába ne keljen és a Szelek el ne hordják. Hű cseléd volt félig-meddig, S hajnal Koplalás jön este reggel Bőséges jutalma. Máskülömben ment a dolga A kedves cziczának: A reggelin gazdájával Ketten osztozának. Búsan nézte ezt a szolga S hajnal Fél zsemlére, pohár téjre Nagyokat sóhajta. Mert tudósunk a magáét Ha fölreggelizte : Felét a cziczának adni Volt a szolga tiszte. Úriasan élt a macska, S hajnal Csak nem akart, csak nem akart megjátszani rajta. „Hé... izé... mi baja lehet Annak az állatnak? Szőre borzas, csontja zörgős, Szédelegve ballag“ „Jaj, uram, hát a sok éhség! S hajnal kétszereznők csak a tartást: Mingyárt lábra kapna. “ S az napságtól nézetej járt, Kapott egész zsemlét: A tudós csak lesi, várja Hogy ha nekitelnék. De a macska nem üdült fel. S hajnal Elfogyott a fogyó holddal, Sarlóvá hajolva. Kendermagos szegény czicza Nyavalyába esvén. Fölvette a néhai nevet Egy szép őszi estvén. „Átszellemült kedves állat - S haja! Falatom megosztám vele Mégis meg van halva! “ „Mi tagadást mond a szolga, „A cziczus nem vétett, Én evém meg ő helyette Reggel az ebédet. Mondtam, menjen egérfogni, S hajnal Nem tanyáz ám ott egér, hol Üres minden kamra. “ Nagy volt, mondok, a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna! Kevés hozzá A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcseségről - S hajnal Ilyen apró dőreségek Gyakran estek rajta. I