Nagyszebeni Reggeli Ujság, 1919 (2. évfolyam, 26-74. szám)

1919-02-01 / 26. szám

Nagyszeben, 1919 fl Szombat'­ február hó 1. előfizetési Arak Laptulajdonos és Madó. LUDOVSZKY LAJOS. Séta évre------------ 40--K *-*» félévre — — — — 20— . Megjelenik mindennap, — — 12-­«s: reggel 6 órakor. sz­egyee azim ára 20 Ulér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagyszeben, Sarkantyu­ u. 12.­­VI II. évfolyam, (26 szám) A nők joga Ezt a címet csak úgy idevetettem. A nők nálunk politikai jogokat kap­tak. Ha a mostani zűrzavaros viszo­nyok mellett módjuk lenne ezen jo­gokat gyakorolni, úgy bizonyára rö­videsen kiábrándulnának abból. Vagy talán az erkölcsök megtisztulását is jelenthetné a beavatkozásuk. Most a kezdet kezdetén valószínűleg irtóz­nának még­ a korrupció szennyétől. Később talán ők is megszokják. A krónikás, aki a világ folyását hideg, szabad szemmel nézi, csak az objektív szemlélet csúcsán fog­lalhat helyet s a tárgyilagosság messzelátóján vizsgálva a kérdést, fentartja ítéletét addig, míg a de­duktív logika során nem jut vala­mely eredményre, amely sine ira et studio világít le a dolgok mélyére. Tehát csak a találgatásnak van helye, hogy hogyan lesz, mint lesz ? Ha azt látjuk, hogy a politikailag egyenjogúsított nő az elért eredmény magaslatán áll, ha kétségtelen bi­­zonyságunk lesz reá, hogy Éva lánya a jogban nem ékszert lát, ami után kiváncsi kézzel nyúl előbb s ha megunta, unott arccal félredobja, szóval, ha a nő politikai érettsége tűzpróbáját kiállotta, akkor üdvözölni fogjuk a női választójogot és sok szerencsét kívánunk élharcosaiknak. Habár angol földről indult el a szuffragium eszméje, ott mégsem tudott tért nyerni, hanem Északame­­rika Wyoming nevű államocskája volt az első bátor ország, ahol a nők aktív- és passzív-jogot nyertek. Az ottani tapasztalat szerint a vélemény az, hogy az új törvény­­hozás jobb, a magisztrátusok becsü­letesebbek, a szociális élet nívója emelkedett. A nőiesség bája nem csorbult, a házi béke nem szenvedett. Az asszonyok túlnyomó többsége jótéteményként fogadta a választó­jogot és komolyan, okosan él vele. A nőnemű választó szemében a je­lölt legjobb kortese­­ az erkölcs. Ezt el is hiszem. Az új parlament tiltja el a hazárdjátékot, szereli le a prostitúciót és keményen bünteti a többnejűséget. Ezt talán nem is kell bizonyítanom. Később több állam részesítette a­z ún. nőket politikai jogokban, úgy mint Új-Zéland, Délausztrália, Dánia, Izland, Kanada stb. Az a nő, aki egyedül, támogató nélkül járja az életét és egész ember helyét tölti be, ahova sorsa állította,­­ joggal számíthat jogokra. És aki puha, kényelemben a széltől is óva él a férje mellett ? Miért ne, ha gyermekeket nevel a hazának. Nem­csak a kereső nőt kell megbecsülni, hanem az anyát is. Az intelligenciához, a politikai érettséghez még komolyság is kell. Azt a komolyságot értem, mely a lelkesedést nem divatnak nézi, mely­nek rajongása nem szalmaláng. E pont körül a legerősebb a kétségem. Az intelligens, a differenciáltan finom sín­ VCVSt gu­ilukk­, ailiet tipUSdfo­ gondolok, akik ma egy operetteáriá­­ért tűzbe mennek, holnap pedig kegyes adományokat gyűjtenek a templomban. Ezeknek szeszély, csuda szeszély az élete s nem tudom el­hinni, hogy a szuffragium kérdése komolyan letudja kötni, őket az ér­deklődésüket. Az mindig nagy baj az asszony szemében, ha nem új valami, hanem régi. A szuffragium a férfi és nő örök harca, melyet nem mindig hívnak szerelemnek, amelynek csatatere ma már a parlament. Probléma lett az otthon, a klub, a műhely, az egye­sület és a parlament, mely nép-­ képviselet és a nép között több a nő, mint a férfi. (t.) volt... Forradalmi, ujjító elméje el­pihent, de öröksége, értékes költé­szete tovább él, s nemcsak hogy túléli őt, de igazi megértésre még csak akkor találandó, mikor a lelki kultúra nemcsak egyes kiváltságo­sak gyönyörködését, de szélesebb társadalmi rétegek megnemesítését fogja szolgálni. Annak az újabb hazai költői is­kolának volt képviselője, megterem­tője s mintegy hallgatagon elismert vezére, amely a magyar lírát az ed­diginél magasabbrendűvé igyekezett fejleszteni s költészetünket olyan ala­pokra fektetni, melyek ellentétben a régi hazai hagyományokkal, a francia dekadensek nyomán a nyugateurópai irodalmakban divatba jött szimbo­listák (írodárában inkább alkalmasak a modern ember finomult, bonyoló­dott érzelemvilágának kifejezésére és hangulatainak megrögzítésére. Főleg 1903. óta irányult reá a figyelem s határozott elveivel s elveinek a köl­tői gyakorlatba való átültetésével ra­jongó barátokat, követőket, de egy­úttal engesztelhetetlen ellenzőket is szerzett magának. Ady Endre Érm­­ind­szen­ten (Szilágy vm.) 1877. évi nov. 22-én született, 19 éves korában tette le az érettségi vizsgálatot Zilahon,­ ezután Debre­cenben, Budapesten és Nagyváradon jogot halgatott. 1898—1900-ig Deb­recenben újságíró volt, később több mint 4 évig Nagyváradon lapszer­kesztő, 1904. óta r­észben Párisban, részben Budapesten állt és irt. Em­lékezetes, hogy a mult évi novem­beri forradalom után a Magyar Nemzeti Tanács Hock János elnök­kel az élén, felkereste a már akkor­­a 1­­,­"‘ A SZOCI­ A munkást­ör­vényesitésére közöket haszt kézenfekvőbb­­szágon már első esetről, bányamunkáso­kat. Valójában , s neve is an sztrájk. A leg sztrájkot eddi a munkások, a munkások követeléseiket ! A urUkkánai két-, de hárok­ a nagytőkésre önmagukat is is kemény csa A sztrájk munkaadó éli szünetelése a tőkét támadja s fosztja a tők amelyeket a m bő! nyer. De­kedelmi összek tudja szállitan rendelt cikkek« Az eddigi ta a nagytőkések­nek a munka­­­sztrájk követki­­ magukat. A sztrájk ér, kát a sztrájkok' mialatt nem keresnek, s ig­­aritott pénzt '.trájk idején ma már messzemenő miogatásban szokta a szervezet szesíteni a sztrájkolókat, de ez a riogatás sem kimerí­hetetlen­. Pét­iül az 1893. évi angol bányász­toknál a munkások 46 millió rónát veszítettek munkabérekben, alatt nem dolgoztak. Amig a sztrájk a nagytőkés ellen élt fegyver, addig a munkást is fja, de sújtja az ezen érdekkörön át eső társadalmat is. Egy üzem­tan a termelési cikkeknek ideig­­es beszüntetése azon termékekben azt eredményez, ami természetesen Biblioteca Metern ASTRA IIIIIII III III! IlI III 111 111 III! *921978* L__ A Távirataink üzemzavar miatt elmaradtak. Emlékei ADY ENDR Ismét szegényebbek újabb magyar költész, pregnánsabb képviselőji nincs többé ... kih­a * toll, mely dicsősé, fegyvere volt az uj m­ráért indított harcának, mélytüzű fekete szejm . ... dobogni a szív, a me­tan félreértettek, tagadd büszke turáni, nemes r ’ l

Next