Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad, 1864
ÖTÖDIK IDŐSZAK, 1850-ik esztendőtől jelen időig. Az eddig használatban volt gymnasiumi tanrendszer 1850 -ik tanévben nemcsak módosítatott, hanem, tekintve a sokoldalú változtatásokat, mondani lehet, egészen újjá alkottatott. E nevezetes átalakításnak alapszabályai a vallás s közoktatási cs. k. ministeriumtól 1849-ik esztendőben kiadott „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich“ czimü terjedelmes munkában foglaltatnak. Ezen uj szervezeti munka a gymnasiumokra vonatkozólag a bevezetési előjegyzeteken kivüit öt szakaszra, és egy függelékre oszlik. Bővebb ismeret tekintetéből nem lészen fölösleges a leglényegesebb határozmányokat fölemlíteni. A bevezetésben az új tanrendszer behozatalának alapokai, az átalakításnak szükségessége, az egész szervezetnek alkatrészei kellő fejtegetésekkel kapcsolatban, rövid pontok szerint ismertetnek meg. Az első szakaszban a gymnasium czéljára, alapítására, s felosztására vonatkozó határozmányok foglaltatnak. Ezek szerint a) a gymnasiumi tannevelésnek czéljául magasabb fokozatú oly átalános képződés tűzetett ki, mely az alább fölemlítendő reáltanokkal a klassikai, anyai, német, és viszonlagos kötelezettség mellett az országban élő tájnyelvek ismertetését egyesítve, a tanulóknak egyetemi szaktudományok folytatására előkészültséget biztosítson. — b) Kimondatott, hogy a szükséges feltételek teljesítése mellett egyházi és polgári minden testület, vagy egyes személyek a közoktatási cs. k. ministerium előleges beegyezésével, gymnasiumot alapíthatnak, melyet azonban a ministerium a szükséges kellékek hiánya miatt betilthat, de a hiányok kiegészítése után ismét kinyittathat. — c) Az eddig akadémiai tanszakmául vett philosophiai kétéves tanfolyam, mint ilyen megszüntetvén, a gymnasiumi tanfolyamhoz kapcsoltatott, és igy a gymnasiumi tanpálya hat esztendőről nyolczra hosszabbítatott. — d) A nyolcz tanévi folyamo s nyolcz osztályú teljes gymnasium négy-négy évfolyamú alsó és fölső gymnasiumra osztatott oly módon, hogy az algymnasium növendékeit a félgymnasiumi tanulmányokra előkészítse; minthogy az ott kisebb mérvben előadott tantárgyaknak a főgymnasiumban bővebb kifejlesztése, azaz tudományos módoni előadása rendeltetett. Innen kitűnik, hogy az algymnasium a fölgymnasiumi tantárgyakat — kevés kivétellel — megismertetvén, önmagában már egy oly egészet képez, mely az alsóbb fokozatú általános képződésnek méltányos kivonatait kellőleg kielégíthesse. —e) Az algymnasium önállólag, azaz külön helyeken is, a fölgymnasium ama nélkül nem létesítethetett — f) Megkülönböztettek nyilvános és magános gymnasiumok. Amazok államérvényes bizonyítványok kiadhatására jogosítottak, ezek nem. Ez oknál fogva a magános gymnasiumok növendékei államérvényes bizonyítványok nyerhetése végett a nyilvános gymnasiumok valamelyikénél vizsgálatot tenni köteleztettek. — g) A nyilvános gymnasiumok ismét állami, testületi, vagy az egyes alapítók méltóságát jelentő p. o. püspöki nevet nyertek, amint t. i. a föntartási költségeket az állam, testületek, vagy egyes alapítók fedezték. Önként érthető tehát, hogy a tanárok kinevezése is az alapítók jogaihoz kapcsoltatott. Egyébiránt a nyilvánossági jogot minden gymnasiumnak a cs. kir. közoktatási ministérium engedélyezte, s engedélyezi. A második szakaszban a tanterv alkatrészei, u. m. a tannyelv, kötelező, és nem kötelező tantárgyak, írásbeli dolgozatok, tanulmányoknak osztályokkinti fölosztása, szünidők, tankönyvek, taneszközök, és tandíjak tárgyaltatnak. Az e szakaszbeli határozmányok értelmében megállapítatott, a hogy a honbeli élő nyelveknek bármelyike gymnasiumi tannyelvül használtathassák; megválasztásánál azonban a hely s tájbeli nemzetiség túlnyomósága előnyös tekintetbe vétessék. Az ez érdemben netalán