A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium diplomamunkái, 1995
Neuman Andrea: Riport a Bihari Napló és az aradi Jelen 1994-es évfolyamában
NEUMANN ANDREA - ADY ENDRE SAJTÓKOLLÉGIUM 1995. július 1. ra Bihari Naplóres A sajtóműfajok rendszerében létezik két, egymástól jól elkülöníthető műfajcsoport. Az egyik kategória - információs műfajcsoportjajjnak nevezik - a világot magyarázó, míg a másik - a publicisztikai kategória a világot ábrázoló műfajokból áll. Az előbbihez tartozik a hír, a tudósítás, az interjú, a nyilatkozat, az utóbbi pedig többek között a vezércikket, a jegyzetet, a nyílt levelet, a kritikát és az esszét foglalja magába. E két műfajcsoport között helyezkedik el a riport, egyikhez sem, de valójában mindkettőhöz tartozva. A riportot mint "komplex műfajt" szokták megemlíteni, abból adódóan, hogy esetenként eltérő mértékben ötvözi más (információs ás publicisztikai) műfej vonásait. Néhány rendszerezésben a riport önálló kategóriát alkot, melynek tagjaiként leggyakrabban az elemző, a tényfeltáró, a szociografikusirodalmi, a bűnügyi, a kulturális és az eseményriportot említik meg. De léteznek más csoportosítások is: Faragó Vilmos például esemény- és állapotriportot különböztet meg. Az eseményriport - írja - a legközelebbi rokonságot a tudósítással tartja, eleven és izgalmas beszámolót adva arról, hogy itt ez itt mi történt. De a tudósítástól nem az különbözteti meg, hogy eleven és izgalmas. (A tudósítás fő jellegzetessége a tárgyszerűség ugyan, ám ez nem feltétlenül azonos az unalommal 8 tudósítás is lehet eleven és izgalmas." A különbség lényére az, hogy ez eseményriport szerzőjét a MI történt azért érdekli, mert arra még kíváncsibb, hogy MIÉRT történt. Az eseménytudósítás leír, közöl, az eseményriport felderít, kinyomoz, kommentál, értékel, általánosít is. Frissesége nem feltétlenül abban van, hogy azon raesetében, gyorsan tájékoztat az eseményről (ez a tudósítás frissesége), hanem abban, hogy 9 I P 0 9 T az aradi Jelen 1994-es évfolyamában x