A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium diplomamunkái, 1995

Neuman Andrea: Riport a Bihari Napló és az aradi Jelen 1994-es évfolyamában

NEUMANN ANDREA - ADY ENDRE SAJTÓKOLLÉGIUM 1995. július 1. ra Bihari Naplóres A sajtóműfajok rendszerében létezik két, egymástól jól elkülö­níthető műfajcsoport. Az egyik kategória - információs műfajcsoportjajj­­nak nevezik - a világot magyarázó, míg a másik - a publicisztikai ka­tegória­­ a világot ábrázoló­ műfajokból áll. Az előbbihez tartozik a hír, a tudósítás, az interjú, a nyilatkozat, az utóbbi pedig többek között a vezércikket, a jegyzetet, a nyílt levelet, a kritikát és az esszét foglalja magába. E két műfajcsoport között helyezkedik el a ri­port, egyikhez sem, de valójában mindkettőhöz tartozva. A riportot mint "komplex műfajt" szokták megemlíteni, abból adódóan, hogy esetenként eltérő mértékben ötvözi más (információs ás publicisztikai) műfej voná­sait. Néhá­ny rendszerezésben a riport önálló kategóriát alkot, melynek tagjaiként leggyakrabban az elemző, a tényfeltáró, a szociografikus­­irodalmi, a bűnügyi, a kulturális és az eseményriportot említik meg. De léteznek más csoportosítások is: Faragó Vilmos például esemény- és állapotriportot különböztet meg. Az eseményriport­ - írja - a legköze­lebbi rokonságot a tudósítással tartja, eleven és izgalmas beszámolót adva arról, hogy itt ez itt mi történt. De a tudósítástól nem az kü­lönbözteti meg, hogy eleven és izgalmas. (A tudósítás fő jellegzetes­sége a tárgyszerűség ugyan, ám ez nem feltétlenül azonos az unalommal­ 8 tudósítás is lehet eleven és izgalmas." A különbség lényére az, h­ogy ez eseményriport szerzőjét a MI történt azért érdekli, mert arra még kíváncsibb, hogy MIÉRT történt. Az eseménytudósítás leír, közöl, az e­­seményriport felderít, kinyomoz, kommentál, értékel, általánosít is. Frissesége nem feltétlenül abban van, hogy azon raesetében, gyorsan tá­jékoztat az eseményről (ez a tudósítás frissesége), hanem abban, hogy 9 I P 0 9 T az aradi Jelen 1994-es évfolyamában­ ­x

Next