Napi Délkelet, 1992. július (1. évfolyam, 59-89. szám)
1992-07-01 / 59. szám
1992. JÚLIUSI., SZERDA A NAP A VILÁGBAN Ramos letette a hivatali esküt Letette kedden Manilában a hivatali esküt Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek új elnöke. Elődje, Corazon Aquino asszony Ferdinand Marcos diktatúrájának megdöntése, 1986 óta állt az ország élén. Fidel Ramos a május 11-én tartott elnökválasztásokon aratott győzelmet hat elnökjelölt előtt. 1928-ban született, és az Egyesült Államokban szerzett katonai képesítést. Corazon Aquino elnöksége alatt a Fülöp-szigeteki hadsereg vezérkari főnöke volt, majd a nemzetvédelmi miniszter tisztét töltötte be. Az új elnök 1986-ban vezető szerepet játszott Ferdinand Marcos diktatúrájának megdöntésében. A nemzetvédelmi minisztérium élén hat szélsőjobboldali államcsínykísérlet leverésében szerzett kiemelkedő érdemeket. Krími autonómia Az ukrán parlament kedden elismerte a Krím-félsziget autonómiáját. A példamutató döntés kimondja: a Krími Köztársaság Ukrajna elválaszthatatlan, ám autonóm része. A kijevi döntés válasz arra a moszkvai lépésre, amely nemrégiben érvénytelenítette a szovjet Legfelsőbb Tanács 1954-es, a Krímről szóló határozatát. Ebben az akkori szovjet vezetés Oroszországtól Ukrajnához csatolta a területet. Az ukrajnai és krími jogkörök elosztását rögzítő törvény egyebek között kimondja: a félsziget területe csak az ukrán és a krími parlament hozzájárulásával változtatható meg, adható át más államnak. A Krími Köztársaság jogi státusát Ukrajna szavatolja. A Krím alkotmánya és törvényei nem állhatnak ellentétben az ukrán alaptörvény tartalmával. A Krími Köztársaság valamennyi állampolgára Ukrajna állampolgára is. Gyakorlóbomba hullott egy hajóra Egy Tornádó típusú német harci repülőgép hétfőn az Északitengeren robbanótöltet nélküli gyakorlóbombát dobott a „Nieuwe Diep”nevű holland bójatelepítő hajóra. A füstölgő bomba átszakította a hajóhidat és a gépterembe csapódott. Szerencsére senki sem sérült meg. A legénység attól való félelmében, hogy a hajón tűz üt ki - horgonyt vetett Texel holland sziget előtt, majd elhagyta a hajót. Gamszahurdia vízumkérelme Zviad Gamszahurdia, a néhány hónapja megbuktatott grúz államfő két hétre szóló turistavízumot kért a finn hatóságoktól. A Hufvudstadsbladet című svéd nyelvű finn napilap keddi száma szerint Gamszahurdia éppen a júliusi EBEÉ-csúcs idején szeretne „turistaként" Finnországba látogatni. A helsinki külügyminisztérium állítólag rövid időn belül dönteni fog a beadványról, de a lap szerint aligha valószínű, hogy teljesítenék a grúz politikus kérelmét. Leértékelték a dinárt Igencsak számottevően, mindent egybevéve 85 százalékkal leértékelte a dinárt kedden Kis-Jugoszlávia kormánya. Az új árfolyam szerdától lép életbe. A rendelkezés értelmében 10 régi dinár egyenértékű 1 újjal, s 200 új dinár ér egy USA-dollárt. (A régi dinárból 300 felelt meg hivatalosan egy dollárnak.) A dinár névértékének megtizedelése, továbbá a dollárhoz viszonyított árfolyamának leszállítása együttesen mintegy 85 százalékos leértékeléssel egyenlő. Magyar siker Párizsban Magyar versenyző, Kincses Kinga lett a győztes a szupermodellek nemzetközi versenyének egyik kategóriájában, a stúdiófelvételeken. A Canal Plus francia televíziós társaság számára készülő szupermodellfilm készítői által meghirdetett versenyen öt kategóriában osztottak ki díjat, az összetett versenyt, s ezzel Európa idei szupemodelljének díját egy belga leány, Sophie Vanhamme nyerte el. A modellversenyen vezető divatlapok, a szórakoztató műfaj képviselői és a világhírű nemzetközi modellügynökség, a Ford Model Agency képviselőiből álló zsűri döntött a száznál több versenyző helyezéséről. A szupermodellek filmjét nyáron mutatja be a Canal Plus, amelynek műsorát nemcsak Franciaországban, hanem több más országban is sugározzák. 4 Segélyek, harcok Szarajevóban a felszabadult repülőtéren hétfőn késő este leszállt az első segélyszállító gép, egy francia repülő, amely hat és fél tonna élelmiszert és gyógyszert hozott a boszniai főváros lakóinak. Ezzel megtört a csaknem három hónapig tartó szerb blokád a város körül. A repülőtér környékén nyugodtan telt el a keddre virradó éjszaka. A légikikötő közvetlen közelében erős muzulmán erők tartózkodnak a belgrádi rádió szerint. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy a szerb harckocsikat és páncélozott járműveket is csak a repülőtér melletti Lukavica laktanyába vonták vissza a repülőtérről, tehát ezek az egységek is bármikor újra harcba vethetők. A repülőtéren jelenleg mindössze 34 ENSZ-katona tartózkodik, keddre várják a kanadai zászlóaljat, amely ideiglenesen látja majd el a felügyeletet. Kedd délelőtt négy újabb francia gép szállt le a szarajevói repülőtéren. A katonai szállítógépek - amelyek közül kettő a horvátországi Splitből, a másik kettő pedig egyenesen Franciaországból érkezett - humanitárius segélyt, valamint a repülőtér működéséhez szükséges berendezéseket és technikai személyzetet szállítottak a bosnyák fővárosba. A gépek egy része a helyszínen marad, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által Splitben összegyűjtött segélyszállítmányokat viszi majd át (naponta esetleg több fordulóban is) Szarajevóba. A párizsi védelmi minisztérium kedden azt is bejelentette, hogy szerdán 120 francia tengerészgyalogost vezényelnek Szarajevóba, a repülőtér biztonságának és működésének biztosítására. Három ENSZ-katonát a szarajevói repülőtéren kedden orvlövészek megsebesítettek. A helyi rádió Lewis Mackenzie ENSZ-tábornok közlésére hivatkozva jelentette kedd délután, hogy a kéksisakosok egy a reptér mellett fekvő városnegyed ellen intézett szerb támadásban sebesültek meg. Bosznia néhány válságövezetében továbbra is súlyos harcokról érkeztek hírek. A leghevesebb összecsapások Modricsa és Livno körzetében voltak. A horvátországi frontszakaszokon sincs fegyvernyugvás. Kedd délelőtt Bosznia területéről lőtték Slavonski Brodot. Az elmúlt éjszaka Sisak körzetére 600 gránát hullott. Keddi jelentések szerint a Dubrovnik elleni hétfői támadásban hat ember életét vesztette, tizennégyen pedig megsebesültek. Törökország kész részt venni a bosznia-hercegovinai vérontás megakadályozása érdekében indítandó nemzetközi katonai akcióban - közölte a bécsi látogatáson tartózkodó Hikmet Cetin török külügyminiszter az osztrák parlament vezetőivel folytatott keddi megbeszélésein. NAPI DÉLKELET KI LEGYEN A CÁR? Kié legyen a cári trón - mármint akkor, ha Oroszországban visszaállítanák a monarchiát? Az utolsó cár rokonsága körében komoly belviszály robbant ki, s a jelek szerint az idősebb férfiak nem akarják elfogadni, hogy a nemrég elhunyt és Szentpéterváron nagy pompával eltemetett Vlagyimir nagyherceg unokája legyen a jövendő cár. A fiúutód nélkül áprilisban elhunyt nagyherceg végrendeletében az unokát nevezte meg trónörökösként, azzal, hogy a ma még 12 éves „cárevics” felnőttkoráig annak anyja, Maria Vlagyimirovna nagyhercegnő legyen a Romanov család feje. A legidősebb élő Romanov szerint „az orosz népnek kell majd szabadon döntenie jövőjéről", arról, hogy akarja-e a cárok visszatértét, s arról, hogy ez esetben ki legyen az uralkodó. A hercegek egyébként bejelentették, hogy alapítványt hoznak létre, amely „segíteni fogja Oroszországot erkölcsi és lelki értékei újra feltalálásában”. Meggyilkolt államfők Mohamed Budiaf algériai elnök meggyilkolása felidézi azoknak az állam- vagy kormányfőknek a listáját, akiket a legutóbbi tíz évben gyilkoltak meg: 1982. szeptember 14. - Basir Dzsemajel libanoni elnököt néhány héttel azután gyilkolják meg, hogy elnökké választották. 1984. október 31. - Indira Gandhit, India miniszterelnökét Újdelhiben testőrségének két szikh tagja öli meg. 1986. március 1-jére virradó éjszaka Stockholmban meggyilkolják Olof Palme svéd miniszterelnököt. 1987. június 1. - Rasid Karami libanoni miniszterelnök helikoptere útban Tripoliból Bejrútba felrobban. 1987. október 16. - Thomas Sankarát, Burkina Faso államfőjét egy államcsíny során gyilkolják meg. 1989. november 22. - René Muavad libanoni elnök robbantás áldozata lesz. 1989. november 26. - Ahmed Abdallahot, a Comore-szigetek elnökét lázadó katonák ölik meg. 1990. szeptember 10. - Ugyancsak lázadók gyilkolják meg Samuel Duét, Libéria elnökét. 1991. május 21. - Radzsiv Gandhi, Indira Gandhi fia pokolgépes merénylet során veszti életét. A második világháború befejezése óta öt állam- és kormányfő meggyilkolása különösen emlékezetes maradt: 1948. január 30. - Mahatma Gandhit egy fanatikus öli meg Újdelhiben. 1961. január 17. - Patrice Lumumbát Katangában gyilkolják meg. 1963. november 22. - John Kennedy életét Dallasban puskalövések oltják ki. 1973. szeptember 11.- Salvador Allende chilei elnök egy államcsíny során veszti életét. 1981. október 6. - Anvar el-Szadatot Kairóban egy katonai díszszemle közben lövik le. ROMÁN DEMOKRÁCIA KOLOZSVÁRI MÓDRA Iliescu elnök csak a vállát vonogatta Most, utólag kár lenne egymásra mutogatással bűnbakot keresni arra, hogy ki is felelős Kolozsváron a jelenlegi polgármester megválasztásáért. Kétségtelen, hogy a Demokratikus Konvenciónak, s azon belül az RMDSZ-nek is megvan a maga bűne, hiszen már Gheroghe Funar választások előtti nyilatkozatainak is fel kellett volna ébreszteni a magyarságban, a demokratikus érzelmű románságban a veszélyérzetet, s a közös jelöltet kellett és lehetett volna a kolozsvári polgármesteri székbe ültetni. Helyette a szélsőséges nacionalizmusáról ismert Román Nemzeti Egységpárt képviselője került Erdély fővárosának élére. Hogy hol nevelkedett fel Funar úr, nem tudom, de hogy a történelemtanára visszaadhatná az iskolapénzt, az tény. Visszaadhatná, mert ő, s így tanítványai (köztük Funar úr) sem tudják. Erdélyben Bethlen Gábor már a XVIII. század elején, immár majdnem három évszázada meghirdette a türelmi rendeletet, a szabad vallásgyakorlatot, s azzal együtt szabad nyelvhasználatot biztosított valamennyi felekezetnek. Sajnos, Funar úr mindebből semmit sem tud, különben sem érdekli a történelem, a rég- vagy közelmúlt, mert ő, Kolozsvár teljhatalmú ura, csak előretekint. Már a polgármester úr első rendelkezése is közfelháborodást váltott ki, hiszen leparancsolta a kétnyelvű táblákat, a református parókiát 30 ezer lejes pénzbüntetéssel sújtotta. Aztán Bukarestben, pártja egyik sajtóértekezletén, az ország nyilvánossága előtt intézett támadást a Soros-alapítvány ellen, követelte az alapítvány irodájának mint a Románia-ellenes felforgatóközpontnak azonnali bezárását. A jelenlegi román hatalom örült minden olyan eseménynek, amely eltereli a figyelmet az ország súlyos anyagi-társadalmi helyzetéről, mi több, cinkosan összekacsint a szélsőséges nacionalizmussal, hogy legalább a román nacionalista tömegek szimpátiáját (és majdan szavazatát!) elnyerje. Ezért Funar úr szabadon önkényeskedik Kolozsváron, saját hűbéri birtokának tekinti azt, így megengedheti magának azt a (nemzetközi kapcsolatokban elfogadhatatlan, több mint udvariatlan) gesztust is, hogy a budapesti Nemzeti Színház kolozsvári vendégszereplésekor még a magyar nyelvű plakátokat se engedélyezze kiragasztani. A sokat hangoztatott hagyományos román „vendégszeretet" és tolerancia szellemében! S mert evés közben jön meg az étvágy, a polgármester úr egyre messzebb merészkedett, egyre vadabb rendeletekkel csorbította a magyar kisebbség jogait. Előbb bevezette a kulturális műsorok jóváhagyatásának kötelezettségét. A polgármesteri hivatalhoz és a kulturális tanácshoz benyújtott kérvényében a rendezőnek nemcsak az előadás, megbeszélés, gyűlés időpontját és tartalmát, az előadó(k) nevét, a résztvevők kilétét, a hallgatóság számát (?!), a rendezvény jellegét stb. kell benyújtani, hanem a műsort előzőleg „vizionálni” is kell. Akárcsak a régi szép diktatúrában, amikor a pártbizottság propagandaosztálya adta vagy tagadta meg atyai áldását minden előadás esetében. Funar úr nap mint nap gondoskodik arról, hogy állandó legyen a feszültség a városban. Legutóbb az ő személyes kérésére a megyei tanfelügyelőség felmentette tisztségéből Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját. Állítólag azért, mert az igazgató úr városi tanácsosként nem volt hajlandó lekezelni az ultranacionalista vatrás polgármesterrel. A határozat hallatára a tanintézet tanulói és a szülők tüntetést rendeztek az igazgató úr felmentése ellen. Funar úr válasza nem késett: egyik este polgári védelmi riadót rendelt el a városban, megszakította az áram- és vízszolgáltatást. A gyakorlat témája: megvédeni a várost és a lakosságot a nyugatról jövő magyar támadástól! Minden kommentár felesleges! Amikor Iliescu román államelnök Kolozsváron járt, a megye magyar parlamenti képviselői és a városi tanácsosok megkérték: hasson oda, hogy Funar úr legalább a román alkotmányban lévő jogokat biztosítsa a kisebbségeknek. Az államelnök csak a vállát vonogatta, hiszen ez nem az ő hatásköre, panaszkodjanak a megye prefektusánál. Magyarul: mehettek Ponciustól Pilátusig, ahova akartok! Akik ismerik a román belpolitikai helyzetet, könnyen analógiát találnak az 1990-es marosvásárhelyi és az 1992-es kolozsvári események között. Mindkettőt a választások előtt robbantották, robbantják ki, veszélyérzetet akarnak kelteni, nemzeti összefogásra serkentik a román (választó) tömegeket. Hogy ki, azt nem is olyan nehéz kitalálni! Ujj János