Napi Délkelet, 1992. július (1. évfolyam, 59-89. szám)

1992-07-01 / 59. szám

1992. JÚLIUSI., SZERDA A NAP A VILÁGBAN Ramos letette a hivatali esküt Letette kedden Manilában a hivatali esküt Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek új elnöke. Elődje, Corazon Aquino asszony Ferdinand Marcos diktatúrájának megdöntése, 1986 óta állt az ország élén. Fidel Ramos a május 11-én tartott elnökvá­lasztásokon aratott győzelmet hat elnökjelölt előtt. 1928-ban született, és az Egyesült Államokban szerzett katonai képe­sítést. Corazon Aquino elnöksége alatt a Fülöp-szigeteki hadsereg vezérkari főnöke volt, majd a nemzetvédelmi mi­niszter tisztét töltötte be. Az új elnök 1986-ban vezető szere­pet játszott Ferdinand Marcos diktatúrájának megdöntésé­ben. A nemzetvédelmi minisztérium élén hat szélsőjobboldali államcsínykísérlet leverésében szerzett kiemelkedő érdemeket. Krími autonómia Az ukrán parlament kedden elismerte a Krím-félsziget auto­nómiáját. A példamutató döntés kimondja: a Krími Köztár­saság Ukrajna elválaszthatatlan, ám autonóm része. A kijevi döntés válasz arra a moszkvai lépésre, amely nemrégiben érvénytelenítette a szovjet Legfelsőbb Tanács 1954-es, a Krímről szóló határozatát. Ebben az akkori szovjet vezetés Oroszországtól Ukrajnához csatolta a területet. Az ukrajnai és krími jogkörök elosztását rögzítő törvény egyebek között kimondja: a félsziget területe csak az ukrán és a krími parla­ment hozzájárulásával változtatható meg, adható át más ál­lamnak. A Krími Köztársaság jogi státusát Ukrajna szavatol­ja. A Krím alkotmánya és törvényei nem állhatnak ellentétben az ukrán alaptörvény tartalmával. A Krími Köztársaság va­lamennyi állampolgára Ukrajna állampolgára is. Gyakorlóbomba hullott egy hajóra Egy Tornádó típusú német harci repülőgép hétfőn az Északi­tengeren robbanótöltet nélküli gyakorlóbombát dobott a „Ni­­euwe Diep”nevű holland bójatelepítő hajóra. A füstölgő bom­ba átszakította a hajóhidat és a gépterembe csapódott. Sze­rencsére senki sem sérült meg. A legénység­­ attól való fél­elmében, hogy a hajón tűz üt ki - horgonyt vetett Texel hol­land sziget előtt, majd elhagyta a hajót. Gamszahurdia vízumkérelme Zviad Gamszahurdia, a néhány hónapja megbuktatott grúz államfő két hétre szóló turistavízumot kért a finn hatóságok­tól. A Hufvudstadsbladet című svéd nyelvű finn napilap keddi száma szerint Gamszahurdia éppen a júliusi EBEÉ-csúcs idején szeretne „turistaként" Finnországba látogatni. A hel­sinki külügyminisztérium állítólag rövid időn belül dönteni fog a beadványról, de a lap szerint aligha valószínű, hogy teljesí­tenék a grúz politikus kérelmét. Leértékelték a dinárt Igencsak számottevően, mindent egybevéve 85 százalékkal leértékelte a dinárt kedden Kis-Jugoszlávia kormánya. Az új árfolyam szerdától lép életbe. A rendelkezés értelmében 10 régi dinár egyenértékű 1 újjal, s 200 új dinár ér egy USA-dol­­lárt. (A régi dinárból 300 felelt meg hivatalosan egy dollár­nak.) A dinár névértékének megtizedelése, továbbá a dollár­hoz viszonyított árfolyamának leszállítása együttesen mint­egy 85 százalékos leértékeléssel egyenlő. Magyar siker Párizsban Magyar versenyző, Kincses Kinga lett a győztes a szuper­­modellek nemzetközi versenyének egyik kategóriájában, a stúdiófelvételeken. A Canal Plus francia televíziós társaság számára készülő szupermodellfilm készítői által meghirdetett versenyen öt kategóriában osztottak ki díjat, az összetett versenyt, s ezzel Európa idei szupemodelljének díját egy bel­ga leány, Sophie Vanhamme nyerte el. A modellversenyen vezető divatlapok, a szórakoztató műfaj képviselői és a világ­hírű nemzetközi modellügynökség, a Ford Model Agency képviselőiből álló zsűri döntött a száznál több versenyző he­lyezéséről. A szupermodellek filmjét nyáron mutatja be a Ca­nal Plus, amelynek műsorát nemcsak Franciaországban, ha­nem több más országban is sugározzák. 4 Segélyek, harcok Szarajevóban a felszabadult repülőtéren hét­főn késő este leszállt az első segélyszállító gép, egy francia repülő, amely hat és fél tonna élelmi­szert és gyógyszert hozott a boszniai főváros la­kóinak. Ezzel megtört a csaknem három hónapig tartó szerb blokád a város körül. A repülőtér kör­nyékén nyugodtan telt el a keddre virradó éjsza­ka. A légikikötő közvetlen közelében erős muzul­mán erők tartózkodnak a belgrádi rádió szerint. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy a szerb harc­kocsikat és páncélozott járműveket is csak a re­pülőtér melletti Lukavica laktanyába vonták vissza a repülőtérről, tehát ezek az egységek is bármikor újra harcba vethetők. A repülőtéren je­lenleg mindössze 34 ENSZ-katona tartózkodik, keddre várják a kanadai zászlóaljat, amely ideig­lenesen látja majd el a felügyeletet. Kedd délelőtt négy újabb francia gép szállt le a szarajevói repülőtéren. A katonai szállítógépek - amelyek közül kettő a horvátországi Splitből, a másik kettő pedig egyenesen Franciaországból érkezett - humanitárius segélyt, valamint a repü­lőtér működéséhez szükséges berendezéseket és technikai személyzetet szállítottak a bosnyák fővárosba. A gépek egy része a helyszínen ma­rad, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által Splitben összegyűjtött segélyszállítmányokat vi­szi majd át (naponta esetleg több fordulóban is) Szarajevóba. A párizsi védelmi minisztérium kedden azt is bejelentette, hogy szerdán 120 francia tengerészgyalogost vezényelnek Szara­jevóba, a repülőtér biztonságának és működésé­nek biztosítására. Három ENSZ-katonát a szara­jevói repülőtéren kedden orvlövészek megsebe­sítettek. A helyi rádió Lewis Mackenzie ENSZ-tá­­bornok közlésére hivatkozva jelentette kedd dél­után, hogy a kéksisakosok egy a reptér mellett fekvő városnegyed ellen intézett szerb támadás­ban sebesültek meg. Bosznia néhány válságövezetében továbbra is súlyos harcokról érkeztek hírek. A legheve­sebb összecsapások Modricsa és Livno körzeté­ben voltak. A horvátországi frontszakaszokon sincs fegyvernyugvás. Kedd délelőtt Bosznia te­rületéről lőtték Slavonski Brodot. Az elmúlt éj­szaka Sisak körzetére 600 gránát hullott. Keddi jelentések szerint a Dubrovnik elleni hétfői táma­dásban hat ember életét vesztette, tizennégyen pedig megsebesültek. Törökország kész részt venni a bosznia-hercegovinai vérontás megaka­dályozása érdekében indítandó nemzetközi ka­tonai akcióban - közölte a bécsi látogatáson tar­tózkodó Hikmet Cetin török külügyminiszter az osztrák parlament vezetőivel folytatott keddi megbeszélésein. NAPI DÉLKELET KI LEGYEN A CÁR? Kié legyen a cári trón - már­mint akkor, ha Oroszországban visszaállítanák a monarchiát? Az utolsó cár rokonsága körében ko­moly belviszály robbant ki, s a je­lek szerint az idősebb férfiak nem akarják elfogadni, hogy a nemrég elhunyt és Szentpéterváron nagy pompával eltemetett Vlagyimir nagyherceg unokája legyen a jö­vendő cár. A fiúutód nélkül április­ban elhunyt nagyherceg végren­deletében az unokát nevezte meg trónörökösként, azzal, hogy a ma még 12 éves „cárevics” fel­nőttkoráig annak anyja, Maria Vlagyimirovna nagyhercegnő le­gyen a Romanov család feje. A legidősebb élő Romanov szerint „az orosz népnek kell majd sza­badon döntenie jövőjéről", arról, hogy akarja-e a cárok visszatér­tét, s arról, hogy ez esetben ki le­gyen az uralkodó. A hercegek egyébként bejelentették, hogy alapítványt hoznak létre, amely „segíteni fogja Oroszországot er­kölcsi és lelki értékei újra feltalá­lásában”. Meggyilkolt államfők Mohamed Budiaf algériai elnök meggyilkolása felidézi azok­nak az állam- vagy kormányfőknek a listáját, akiket a legutóbbi tíz évben gyilkoltak meg: 1982. szeptember 14. - Basir Dzsemajel libanoni elnököt né­hány héttel azután gyilkolják meg, hogy elnökké választották. 1984. október 31. - Indira Gandhit, India miniszterelnökét Új­delhiben testőrségének két szikh tagja öli meg. 1986. március 1-jére virradó éjszaka Stockholmban meggyil­kolják Olof Palme svéd miniszterelnököt. 1987. június 1. - Rasid Karami libanoni miniszterelnök heli­koptere útban Tripoliból Bejrútba felrobban. 1987. október 16. - Thomas Sankarát, Burkina Faso államfő­jét egy államcsíny során gyilkolják meg. 1989. november 22. - René Muavad libanoni elnök robban­tás áldozata lesz. 1989. november 26. - Ahmed Abdallahot, a Comore-szigetek elnökét lázadó katonák ölik meg. 1990. szeptember 10. - Ugyancsak lázadók gyilkolják meg Samuel Duét, Libéria elnökét. 1991. május 21. - Radzsiv Gandhi, Indira Gandhi fia pokol­gépes merénylet során veszti életét. A második világháború befejezése óta öt állam- és kormány­fő meggyilkolása különösen emlékezetes maradt: 1948. január 30. - Mahatma Gandhit egy fanatikus öli meg Újdelhiben. 1961. január 17. - Patrice Lumumbát Katangában gyilkolják meg. 1963. november 22. - John Kennedy életét Dallasban pus­kalövések oltják ki. 1973. szeptember 11.- Salvador Allende chilei elnök egy ál­lamcsíny során veszti életét. 1981. október 6. - Anvar el-Szadatot Kairóban egy katonai díszszemle közben lövik le. ROMÁN DEMOKRÁCIA KOLOZSVÁRI MÓDRA Iliescu elnök csak a vállát vonogatta Most, utólag kár lenne egymásra mutogatás­sal bűnbakot keresni arra, hogy ki is felelős Ko­lozsváron a jelenlegi polgármester megválasztá­sáért. Kétségtelen, hogy a Demokratikus Kon­venciónak, s azon belül az RMDSZ-nek is meg­van a maga bűne, hiszen már Gheroghe Funar választások előtti nyilatkozatainak is fel kellett volna ébreszteni a magyarságban, a demokrati­kus érzelmű románságban a veszélyérzetet, s a közös jelöltet kellett és lehetett volna a kolozsvá­ri polgármesteri székbe ültetni. Helyette a szél­sőséges nacionalizmusáról ismert Román Nem­zeti Egységpárt képviselője került Erdély főváro­sának élére. Hogy hol nevelkedett fel Funar úr, nem tu­dom, de hogy a történelemtanára visszaadhatná az iskolapénzt, az tény. Visszaadhatná, mert ő, s így tanítványai (köztük Funar úr) sem tudják. Er­délyben Bethlen Gábor már a XVIII. század ele­jén, immár majdnem három évszázada meghir­dette a türelmi rendeletet, a szabad vallásgya­korlatot, s azzal együtt szabad nyelvhasználatot biztosított valamennyi felekezetnek. Sajnos, Fu­nar úr mindebből semmit sem tud, különben sem érdekli a történelem, a rég- vagy közelmúlt, mert ő, Kolozsvár teljhatalmú ura, csak előretekint. Már a polgármester úr első rendelkezése is közfelháborodást váltott ki, hiszen leparancsolta a kétnyelvű táblákat, a református parókiát 30 ezer lejes pénzbüntetéssel sújtotta. Aztán Buka­restben, pártja egyik sajtóértekezletén, az or­szág nyilvánossága előtt intézett támadást a So­ros-alapítvány ellen, követelte az alapítvány iro­dájának mint a Románia-ellenes felforgatóköz­pontnak azonnali bezárását. A jelenlegi román hatalom örült minden olyan eseménynek, amely eltereli a figyelmet az or­szág súlyos anyagi-társadalmi helyzetéről, mi több, cinkosan összekacsint a szélsőséges naci­onalizmussal, hogy legalább a román nacionalis­ta tömegek szimpátiáját (és majdan szavazatát!) elnyerje. Ezért Funar úr szabadon önkényeske­­dik Kolozsváron, saját hűbéri birtokának tekinti azt, így megengedheti magának azt a (nemzet­közi kapcsolatokban elfogadhatatlan, több mint udvariatlan) gesztust is, hogy a budapesti Nem­zeti Színház kolozsvári vendégszereplésekor még a magyar nyelvű plakátokat se engedélyez­ze kiragasztani. A sokat hangoztatott hagyomá­nyos román „vendégszeretet" és tolerancia szel­lemében! S mert evés közben jön meg az étvágy, a pol­gármester úr egyre messzebb merészkedett, egyre vadabb rendeletekkel csorbította a magyar kisebbség jogait. Előbb bevezette a kulturális műsorok jóváhagyatásának kötelezettségét. A polgármesteri hivatalhoz és a kulturális tanács­hoz benyújtott kérvényében a rendezőnek nem­csak az előadás, megbeszélés, gyűlés időpont­ját és tartalmát, az előadó(k) nevét, a résztvevők kilétét, a hallgatóság számát (?!), a rendezvény jellegét stb. kell benyújtani, hanem a műsort elő­zőleg „vizionálni” is kell. Akárcsak a régi szép diktatúrában, amikor a pártbizottság propagan­daosztálya adta vagy tagadta meg atyai áldását minden előadás esetében. Funar úr nap mint nap gondoskodik arról, hogy állandó legyen a feszültség a városban. Legutóbb az ő személyes kérésére a megyei tanfelügyelőség felmentette tisztségéből Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igaz­gatóját. Állítólag azért, mert az igazgató úr városi tanácsosként nem volt hajlandó lekezelni az ult­ranacionalista vatrás polgármesterrel. A határo­zat hallatára a tanintézet tanulói és a szülők tün­tetést rendeztek az igazgató úr felmentése ellen. Funar úr válasza nem késett: egyik este polgári védelmi riadót rendelt el a városban, megszakí­totta az áram- és vízszolgáltatást. A gyakorlat té­mája: megvédeni a várost és a lakosságot a nyu­gatról jövő magyar támadástól! Minden kom­mentár felesleges! Amikor Iliescu román államelnök Kolozsváron járt, a megye magyar parlamenti képviselői és a városi tanácsosok megkérték: hasson oda, hogy Funar úr legalább a román alkotmányban lévő jogokat biztosítsa a kisebbségeknek. Az államel­nök csak a vállát vonogatta, hiszen ez nem az ő hatásköre, panaszkodjanak a megye prefektu­sánál. Magyarul: mehettek Ponciustól Pilátusig, ahova akartok! Akik ismerik a román belpolitikai helyzetet, könnyen analógiát találnak az 1990-es marosvá­sárhelyi és az 1992-es kolozsvári események között. Mindkettőt a választások előtt robbantot­ták, robbantják ki, veszélyérzetet akarnak kelte­ni, nemzeti összefogásra serkentik a román (vá­lasztó) tömegeket. Hogy ki, azt nem is olyan ne­héz kitalálni! Ujj János

Next