Napi Délkelet, 1992. október (1. évfolyam, 150-179. szám)

1992-10-01 / 150. szám

1992. OKTÓBERI., CSÜTÖRTÖK A NAP ITTHON Árkus József temetése Árkus József újságíró és humorista temetése október 8-án, csütörtökön 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Barátai, tisztelői akkor vehetnek végső búcsút tőle. Szlovákiai magyar politikusok Közép-Európa, sőt egész Európa számára példaértékűnek nevezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló magyarországi törvényjavaslatot Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés politikai mozgalom vezetője. A javaslat keddi, budapesti parlamenti vitájában elhangzottakkal kapcsolat­ban megjegyezte: pozitív változást észlelt az ellenzék álláspontjában a korábbiakhoz képest. Úgy látja: most már nem utasítják el azt, hogy a kisebbségi törvény megal­kotása összekapcsolható a határon kívül élő magyar kisebbségek helyzetének a megoldásával. Mindez a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselt magyar pártok küldöttségének szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el. Megállapodás az ORFK és a MÁV között Új megállapodás szabályozza majd a MÁ­V és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködést. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Pintér Sándor rendőr vezérőr­nagy, az ORFK vezetője és Csárády János, a MÁV vezérigazgatója írták alá szerdán. Az 1982-ben kötött megállapodás módosítását az indokolja, hogy az idegenek által okozott károk, a vasúti közlekedés biztonságát, a pályaudvarok rendjét és az utasok nyugalmát sértő cselek­mények száma az utóbbi két évben rendkívüli módon megemelkedett. A Magyarországon áthaladó éjszakai nemzetközi gyorsvonatokon az elmúlt időszakban több esetben történt rablás, illetve lopás. Elhunyt Béla fi Antal Bélafi Antal, az FKGP Veszprém megyei listán megválasz­tott országgyűlési képviselője kedd éjszaka 67 éves korában elhunyt - tudatta a Magyar Köztársaság Országgyűlése a távirati irodával. Alternatív zöld költségvetés A GDP 2-4 százalékos gazdasági növekedését, 100-200 ezer új munkahely létesülését, környezet- és egész­­ségkímélőbb gazdaságot ígérnek a Levegő Munkacsoport, szakértői - Kiss Károly és Pavics Lázár - alternatív költ­ségvetési tervezetükben, amelyet szerdán mutattak be a sajtónak és az érdeklődőknek a Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Pál Kollégiumában. Az új tervezet sajátossága - mondta el Kiss Károly -, hogy összes­ségében nem növeli az adóterhet, a jelenlegi rendszer át­­szerkesztésével csupán azokat adóztatja fokozottabban, akik a környezetre káros tevékenységet folytatnak. Elmaradt a találkozó Valószínűleg a jövő héten kerül sor a hat oszágos szak­­szervezeti­­ szövetség és a parlamenti pártok közötti szerdára tervezett, de elmaradt találkozóra. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője szerint nincs különleges akadálya az egyeztető tárgyalásnak, de a kormány álláspontját illetően még további egyeztetésre van szükség. A szakszervezetek és a pártok közötti párbeszédet a Fidesz kezdeményezte, miután a hat szakszervezeti konföderáció megegyezett a volt SZOT-vagyon felosztásáról. "Ez az új helyzet szük­ségessé teheti a Parlamenthez benyújtott szakszervezeti választási törvénytervezet módosítását, s ehhez a szak­­szervezetek véleményét is figyelembe kell venni. Békés megyei közéleti napilap Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Telefon: (66)324-204;323-023; 323-252; 324-057. Fax: (66) 322-373 Igazgató: Kepenyes János Főszerkesztő: Szatmári Ilona Felelős szerkesztő: Seres Sándor Kiadó: Köröspress Kft. Készült: A Denbinder Színes Lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Felelős vezető: Bereznai Miklós igazgató Terjeszti: a Magyar Posta A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban i______________________________________ NAPI DÉLKELET A zenei világnap ünnepe Szarvason Amióta csak él ember a földön, kutatja annak a csodának a­ titkát, amit zenének nevezünk. Őseink először a madarak énekében gyö­nyörködtek, később maguk is hangszerek fabrikálásába fogtak, hogy létrehozhassák a zene vará­zsát. Évezredek óta kutatják, hogyan hat a zene az emberre, de még nem találták meg a feltett kérdésre a választ. Pedig már az ókorban is felismerték jelentőségét. Platón például Az állam című művében külön foglalkozott azzal, hogy az eszményi államban csak dór vagy fríg hangnemű zenének lehet he­lye, mert az harckészséget, állha­tatosságot, önmérsékletet éleszt a hallgatókban. Ugyanakkor szám­űzni kell a líd és a jón hangneme­ket gyászos, elpuhító, mámorító hatásuk miatt. Szent Ágoston val­lomásaiban arról ír, hogy „a szent igék ének formájában bensőbben lendítik, tüzelik lelkét a jámborság­ra, mint anélkül”. Korunk pszichológusai szerint akár érzelmi, akár értelmi, akár ép­pen menekítő hatást vált ki a zene, mindenképpen energiákat mozgat, feszültséget kelt, érzelmeket ger­jeszt, gondolatsorokat indít el, asszociációkra késztet, tehát min­den esetben energiát szabadít fel. Az energia pedig maga az élet. Hamvas Béla a zene metafiziká­járól így ír: „A hangban feloldott zengés, amely megremegtet, szomjúságot idéz, izgalmat, éhsé­get, türelmetlenséget, vágyakat, és a hangvilágon túl, az érzékfölöt­ti szellemvilágon túl levő tiszta Van nyugalma, amely minden éhséget és szomjúságot elolt, amely lecsil­lapít, kijózanít, mosoly, szépség, vigasztalás nélkül, a meg nem za­varható béke, idilli bölcsesség és csend.” A Zene Világnapján, október 1- jén 18 órakor Szarvason, az evan­gélikus ótemplomban hangverseny lesz a Nemzeti Filharmónia szer­vezésében, a Békés Megyéért Alapítvány támogatásával. Közre­működnek: Elekes Zsuzsa - orgo­na, Schultz Katalin - ének és Kol­lár Béla - oboa. Műsorukban Bach, Krebs, Telemann, Mendels­sohn és Sulyok Imre műveit hall­gathatják meg az érdeklődők. Je­gyek válthatók a lelkészi hivatal­ban és a művelődési központban, nyugdíjasoknak és diákoknak öt­ven, felnőtteknek százforintos áron. Lenthár Márta Elekes Zsuzsa, a hangverseny orgonaművésze BÉKÉS MEGYEIEK KOBLENZBEN Békés megyei delegáció in­dult ma útnak Békéscsabáról a németországi Koblenzbe. A csoportot a megyei önkor­mányzat részéről dr. Je­szenszky Géza, a Dél-magyar­országi Gazdasági Kamara ré­széről pedig Tóth Zsolt vezeti. Velük utazik Békéscsaba pol­gármestere, Pap János azzal a céllal, hogy a két város között már meglévő kulturális és gaz­dasági kapcsolatok további le­hetőségeiről tárgyaljon. Tóth Zsolt pedig előkészíti a Kob­­lenzi Kézművesipari Kamara elnökének és a Dél-magyaror­szági Gazdasági Kamara elnö­kének novemberi találkozóját, amelyen a német és magyar szakmai szervezet vezetői együttműködési szerződést ír­nak alá. Koblenzben szombaton, ok­tóber 3-án adják át a kétezer éves, eredeti pompájában bekeállított Jézus Szíve templom terét, amelyet a Kob­­lenzi Kézművesipari Kamara újított fel. Az átadás alkalmából megrendezett városi ünnepsé­gen a Békés megyeiek nem csupán vendégként vesznek részt. A kotíenziek külön felké­résére Gyomaendrődről utazó népi táncosok adnak önálló műsort a város polgárainak, s néhány Békés megyei kézmű­ves - kosárfonó, korongozó - is bemutatkozik. A szombati ünnepség egyébként beharan­­gozója lesz a jövő év májusá­ban megrendezésre kerülő eu­rópai kézművesipari vásárnak, amely a kontinens egyik legna­gyobb fesztiválja lesz. R. G. Dobozi álmok, valóra váltok? Az ország más tájain ölre mennek egymással az egyházak és az önkormányzatok az egyházi ingatlanok visszaadásáért, Dobozon nincs semmi probléma. Olyannyira nincs, hogy az egyház egyelőre nem is jelentkezett a jogosan járó épüle­tért - legalábbis a szerződéskötésre még nem ke­rült sor. A felajánlott épület egyébként a volt nap­közis iskola - tudhattuk meg a keddi képviselő­­testületi ülésen, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban. A második - legérdekesebbnek tűnő - napi­rendi pont a nagyközség központja részletes ren­dezési tervének elfogadása volt. Az elfogadásra végül nem került sor, de néhány nagyon érdekes információt megtudhattunk Kmetykó János terve­ző előadásából. A községközpont rendezése régi vágya a do­boziaknak, ráadásul sürgősen meg kell oldaniuk az iskolafejlesztést is. Ez a két dolog szorosan összefügg, ugyanis a Doboz centrumában lévő kastély meghatározó a faluképet illetően, illetve a felújított grófi épület egyik felében működhetne az általános iskola, mely komplett, minden funkciót magába foglaló 16 tanteremből állna. A kastély másik felébe átköltözne a polgármesteri hivatal, s fölötte lakásokat alakítanának ki, vagy pedig má­sik alternatívaként: a földszinten lenne a könyvtár, étterem, üzletek, az emeleti részen pedig egy kis szálloda. A főtéren számos más rendezés is történne, a piac elköltözésétől gyaloghidak építéséig, üzlet­sorok kialakításáig. Érdemes még megemlíteni a tanuszodát (az óvoda mellé szeretnék építeni) és a tornatermet, melynek helye valószínűleg a sportpályán, az iskola közelében lenne. Persze mindez rengeteg pénzbe kerül - Szat­mári János polgármester szerint minimum 200 millió forintba. Ez eleve többütemű (esetleg évti­zedeken át tartó) megvalósulást feltételez. Minde­nekelőtt az iskolakérdést kívánják megoldani, 4-5 év múlva már szeretnék a kastélyban oktatni a nebulókat. (A rendezési tervet azért nem fogadták el egyelőre, mert Kiss Lajos, három megye terüle­ti főépítésze szeretne Dobozra látogatni, s részle­tesen tájékozódni ebben az ügyben.) A bejelentésekkel zárult a képviselő-testületi ülés, ahol a községatyák többek között arról dön­töttek, hogy az átalakuló Körös Volánban rész­vénytulajdonosok kívánnak lenni. (szigeti) Nomen est omen - így szól a latin mondás, azaz a név megha­tározza viselőjét. Ez persze nem mindig igaz, hiszen mindannyian ismerünk egészen szelíd Va­dakat, és fordítva, illetve nem is tudom, mit kezdene népgazdasá­gunk annyi Szabóval és Ko­váccsal, amennyi csak a buda­pesti telefonkönyvben van. És mégis... Nem hiszem, hogy akad ember, aki ne emlékezne gyerek­korából olyan srácokra, akiknek elválaszthatatlanul összefonódott neve a ROSSZASÁGGAL. Így aztán valami furcsa sokadik ér­zékként kialakult bennünk a ké­pesség, hogy egy név hallatán látatlanul és ismeretlenül is „meg­szagoltuk" a viselője vásottságát. Mondok egy példát: Kampasek Balázs... Ő az, aki oviskorában, amikor sarokba állította az óvó néni, a büntetés ideje alatt csendben le­hámozta az előtte levő falfelület­ről az összes tapétát. Kisiskolás­ként lekváros kenyeret ragasztott a tantermi tábla mértani közép­pontjába, majd - fejlődése érzé­kelhető jeleként - élő egeret rej­tett a tanári asztal fiókjába, hogy a tanító néni színes kréta után kutatva, két hét idegszanatóriumi beutalóra leljen. Később, a tech­nikaóra áldásos hatásának kö­szönhetően, két tucat ceruzát he­lyezett (ismét) a tanári asztal egybefüggő alja alá, úgyhogy amikor az ének-zene tanárnő rá­támaszkodott, az allegro nekiszá­­guldott a középső padsornak, és az első pados Évike majdnem el­harapta a nyelvét. Középiskolásként - mivel mindig vonzották a magasságok és a mélységek - lyukasórán le­mászott a 2. emeleti tanterem ablakán, és az ablakpárkányon átballagott a szomszéd terem ab­lakaihoz, ahol éppen matemati­kaóra folyt. Bekopogtatott, rámo­­solygott a szélső padsorban ülők­­re, és visszatért saját osztályába. A zaj hatására, a kétismeretlene­­sek közül felriadó Zoli szólt peda­gógusának, hogy: „Tanár úr, va­laki bekopogott az ablakon", ami­ért intőt kapott, mert „Nyilváno­san hülyének nézi tanárát". Azóta hosszú évek teltek el, és Rampi szép karriert futott be. Manapság épp politikában uta­zik... Ha most tőlem bárki valami­lyen tanulságot vár, az megér­demli az intőt, mert nyilván (osan­ hülyének néz. Vincze Rampasek

Next