Napi Délkelet, 1992. november (1. évfolyam, 180-206. szám)

1992-11-01 / 180. szám

VASÁRNAPI DÉLKELET 3 Emlékműavatás Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Az emlékező közönséget Molnár György alpolgár­mester köszöntötte. Rövid bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az emlékmű létrejöttét, méltatta a Meg­érdemelt Nyugalomért Ala­pítvány kezdeményezését, melynek köszönhetően le­hetősége nyílt e városnak is - közel fél évszázad után - a megkésett főhajtásra. „Tisztelt emlékezők! Ge­nerációnk az elkésett gyász generációja lett” - kezdte avatóbeszédét dr. Boross Péter belügyminisz­ter, majd így bontotta ki kezdő gondolatát: minden ember, család, nemzet ter­mészetes joga és köteles­sége volt a halottak elsira­­tása, de nekünk ez eddig nem adatott meg. A törté­nészek, politológusok, poli­tikusok - folytatta - vitat­kozhattak a háborúk igaz­ságáról, de a katonák nem. Nekik menniök kellett, ha mások azt parancsolták. Több száz hősi halottal fize­tett ez a város is a II. világ­háborúban, s az ezt meg­előző világégésben. A Sza­badság tér két oldalán - mondta befejezésül az ün­nepi szónok - a magyar tragédia két szimbóluma áll. Mementó, hogy soha többé ne kelljen e nemzet halottainak emlékművet ál­lítani. Az emlékmű átadását követően a megyeszékhely egyházi méltóságai szen­telték fel Széri Varga Géza alkotását. Ezzel kezdetét vette a koszorúzás. A kor­mány nevében dr. Boross Péter helyezte el a kegyelet virágait. Őt a megye s a vá­ros tisztségviselői, több nemzet állami és katonai képviselői, valamint a pár­tok tagjai követték a tiszte­letadásban. A Szózat hang­jaival, majd a díszőrség el­vonulásával azonban még korántsem ért véget az ün­nepség... A túlélők, az azóta is gyászolók gyertyák, virá­gok százait helyezték el az emlékmű talapzatánál. Az­tán megálltak egy percre, nézték a gyertyácska szél­táncát, és emlékeztek... Szilágyi Mihályné öccsét idézte, a percet a miskolci vasútállomáson, amikor utoljára látta, mielőtt a frontra ment. Még néhány levél, aztán az sem... A két Regős lány, Olga és Ágnes egymásba kapaszkodva, könnyeikkel küszködve állt az emlékmű előtt. Margit húgukra emlékeztek. Soká nem árulhatták el senki­nek: fiatal életét orosz ka­tona oltotta ki. A deresedő hajú Olgának még egy szerettét elragadta a ke­gyetlen háború, vőlegényét - Brozik Gusztávot akit azóta is sirat. Karácsonyi Gyuláné csak szívében hordta eddig a gyászt. „Málenkij robotra hurcoltak minket, ott vesztettem el kedves barátnőmet, a bé­késcsabai óvónő Walter Stefániát...” És csak gyűl­tek, egyre gyűltek a gyer­tyák az emlékmű talapza­tánál... Nagy Ágnes FOTÓ: BARTOLF ÁGNES Az emlékmű, ünnepi díszben. EMELTÉK A POLGÁRMESTEREK BÉRÉT Testületi ülés Orosházán „Nem hordunk egyforma lódenka­­bátot!”— ezzel a kijelentéssel érvelt dr. Varga István képviselő azon a tes­tületi ülésen, amelyet az elmúlt hét végén tartottak Orosházán. Kijelenté­se válasz volt arra a kisgazdapárti vé­leményre, miszerint a polgármester és az alpolgármester felemelt illetmé­nyével nem értenek egyet. A hosszas vita után a testület - többségi véle­mény alapján - elfogadta a köztisztvi­selők jogállásáról szóló törvény vég­rehajtását, valamint a felemelt bérek összegét. Ezentúl az orosházi polgár­­mester bére 84 ezer forint, az alpol­gármesteré 78 ezer forint, míg a jegy­zőé 54 ezer forint. A béreket bruttó­ban kell érteni. A képviselő-testület elfogadta azt a rendeletet, amely tartalmazza a vá­rosközpont és a Szabó Dezső utca környékének részletes rendezését. Döntés született a Gyopár-Tours Kft. 1992. december 31-i megszűné­séről. A jelen gazdasági helyzetben a kft. nem töltötte (nem tölthette) be rendeltetését, mivel sem személyi, sem tárgyi feltételei nem voltak bizto­sítva. Ebben az évben várhatóan 400 ezer forintos veszteséget termel, ezért a képviselő-testület a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Az Orosházi Napló és a városi tele­vízió kérdése is a testület elé került, bár itt - egyelőre - döntés még nincs. Létrehoztak egy öttagú bizottságot, amely részletes vizsgálat után jelen­tést készít a testület számára, amely­ben kidolgozzák a két orgánum ös­­­szevonásának lehetőségeit. Az már szinte biztos, hogy Orosházán to­vábbra is megjelenik a közkedvelt napló, és az is biztosnak látszik, hogy a városi televízió - amely egyre szín­vonalasabb műsorokat készít - to­vábbra is működni fog. (Nédó) 1992. NOVEMBERI. A MINIMÁLBÉR 9700 FORINT A Liga Országos Választmányának ülése A minimálbér 9700 fo­rintra emelését javasolja, s a nyugdíjaknál 18 szá­zalékos emelést tart elfo­gadhatónak a Liga. A szakszervezeti szövetség csak akkor vesz részt az Érdekegyeztető Tanács további munkájában, ha a szociális partnereknek si­kerül megkötni egy elfo­gadható gazdasági-szo­ciális egyezséget 1993- ra. Erre Horn Gábor, a szövetség megbízott el­nöke mutatott rá a hét vé­gi országos választmányi ülést követő szombati saj­tótájékoztatón. Mint el­mondta: a szakszerveze­tek akár együttesen is hajlandók fellépni a gaz­dasági-szociális követelé­seik kikényszerítéséért. Ez új helyzet a szakszer­vezetek közötti korábbi háborúskodáshoz képest. A Liga akkor kapcsoló­dik be az ÉT munkájába, ha az említett megállapo­dás előkészítése során a kormány megfelelően fel­hatalmazott képviselettel és megegyezéskészség­gel vesz részt a tárgyalá­sokon. A megállapodás fontos részének tekinti a szövetség a munkanélkü­liség megfékezését. Nem tartják szükségszerűnek a jövő évre prognosztizált egymillió munkanélkülit, mert ez szerintük társadal­mi robbanással fenyeget. Szorgalmazzák, hogy a munkanélküliség kezelé­se kapjon prioritást vala­mennyi tárca gazdaság­­politikájában, hiszen a foglalkoztatáspolitika nemcsak a Munkaügyi Minisztérium feladata. A Liga szerint a Foglalkoz­tatási Alap összegének jövőre el kell érnie a 25 milliárd forintot. A kétkulcsos áfa beve­zetésének tervezett for­máját a Liga elutasítja. A szakszervezet elképzel­hetőnek tart egy differen­ciált, fokozatos beveze­tést, viszont az alapvető élelmiszereknél és ház­tartási energiahordozók­nál jövőre sem alkalmaz­ható szerintük az áfa. Az áfa módosítása esetén megítélésük szerint az oktatási, a tudományos, a kulturális és az egész­ségügyi intézményeknél megfelelő kompenzáció­ra van szükség a műkö­dőképesség biztosí­tására. A gazdasági-szo­ciális megállapodás alap­vető feltétele a családi pótlék emelése és az, hogy ne növekedjék a nyugdíjkorhatár. Az Országos Választ­mányi ülés arról is határo­zott, hogy jövő év elején a Liga összehívja a szak­­szervezeti szövetség kongresszusát. Objektív Kedd dél, Parlament, ebédszünet, Töl­­gyessy Péter és Orbán Viktor közös sajtótájé­koztatója. A két ellenzéki politikus már el­mondta bevezetőjét, amikor leültem a képer­nyő elé. Egy kolléganő kérdez, igazán nem mindennapi módon, hanem amúgy. Kormány­­pártiam Hát, istenem, legyen. Majd negyven évig csinálták ezt már kollégák jó páran. Ám amikor a kolléganő befejezte számon­­kérődzésnek is beillő kérdéseit (hiszen csak megismételt néhány előző napi gondolatme­netet miniszterelnökünktől), Tölgyessy Péter­nek is volt egy kérdése a szigorú hangnemű kolléganőhöz: „Melyik lapnak dolgozik?”­­ Szabadúszó vagyok, az igazán objektívek nem a lapoknál vannak! - hangzott a maga­biztos felvilágosítás. (Jómagam sem rendel­kezem napilapoknál státusszal, mégsem ez szabja meg, miről s hogyan írok.) Már-már sajnáltam, hogy nem vagyok a helyszínen, hogy mélyebb magyarázatot kér­jek a jeles kolléganőtől az objektív újságírás­ra nézve, amikor az ebédszünetet követő első felszólalás mögött megpillantottam objektivi­tására oly büszke kolléganőmet. Amint vis­­­szaült helyére, látszott a kezében tartott napi­lap, az Új Magyarország. De miért titkolta, merre „úszik szabadon" és - természetesen - objektíven? -mészáros-

Next