Napi Délkelet, 1992. december (1. évfolyam, 207-231. szám)

1992-12-01 / 207. szám

1992. DECEMBERI., KEDDNAPI DÉLKELET A VILÁGBAN Magyar helységnévtáblák A pozsonyi Národná Obroda hétfői számának kommentárja ajánlatosnak találja, hogy Szlová­kiában engedélyezzék a magyar helységnévtáb­lák használatát. A kommentár Szlovákia érdeke­ire figyelmeztet, és úgy ítéli meg, hogy a szlovák parlament magyar képviselőinek interpellációját érdemes megfontolni. Az ügyben megszólított tárcák vezetőinek azt ajánlja: vessék össze a kétnyelvű táblák tilalmának tényét a Szlovák Köztársaság érdekeivel. „Arról van ugyanis szó, hogy a kisebbségi régiók kétnyelvűsége az európai mérték tartozéka, amit tiszteletben kell tartani, ha azt akarjuk, hogy az önálló Szlovákiát fenntartások nélkül demokratikus államnak tekintsék. Kár feszültségeket teremteni, hiszen szükség van az emberek lojalitására és ezzel Duray Miklós vitorlájából is ki lehet fogni a szelet - vélekedik a lap. Hans Strecken kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterel­nök javaslatára - a magyar kormány haladó el­képzeléseinek támogatásáért a Bundestagban, valamint az IPU-ban Hans Streckennek, a Német Bundestag külügyi bizottsága elnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztje a Csillaggal kitüntetést adományozta - tájékoztatta az MTI-t a köztársasági elnök sajtó­irodája. Az elismerést Göncz Árpád hétfőn dél­előtt a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. Khmer párt Politikai párt megalapításának szándékát jelen­tette be hétfőn Kambodzsában az ENSZ égisze alatt zajló békefolyamatot szabotáló vörös khmer fegyveres szervezet. A maoista szervezet - saját közlése szerint - Kambodzsa Nemzeti Egységének Pártját kívánja létrehozni. Az általá­nosságok szintjén mozgó közleményből nem derül ki a párt létrehozásának konkrét célja. Sokat sejtető időbeli egybeesés azonban, hogy a vörös khmer főhadiszállás pont azon a napon tett hivatalos bejelentést a pártalapításról, ame­lyiken lejár az ENSZ által számára megszabott türelmi idő. Kisiklott vonat Súlyos vasúti szerencsétlenség történt hétfőn reg­gel Amszterdamtól délnyugatra. Hoofdorp és Lei­den között kisiklott egy személyvonat. A holland vasutak szóvivője szerint három utas meghalt, 25 megsebesült, közülük öt súlyosan. Az utasokkal teli vonat Amszterdamból Flushing kikötővárosba tar­tott. A hét kocsiból álló szerelvény nem sokkal indulása után siklott ki. Sok utas az ülések közé szorult. A baleset oka egyelőre nem ismert. Békés rakéták Az orosz kormány hozzájárult ahhoz, hogy az SS-17 kódjelű egykori szovjet interkontinentális ballisztikus rakétákat békés célokra alakítsák át, és a későbbiekben kereskedelmi jellegű felada­tokra, például műholdak világűrbe juttatására használják -jelentette vasárnap este az orosz tévé. Jön a szlovén miniszterelnök Ma Magyarországra érke­zik Janez Drnovsek, Szlové­nia miniszterelnöke. Magyarország 1992. janu­ár 15-én ismerte el a volt jugoszláv tagköztársaság függetlenségét. Janez Drnovsek 1950. májusban született a Ljubl­jana melletti Szlakéban. A közgazdaság-tudományi diploma megszerzése után első munkahelye a zagorjei építőipari vállalatnál volt. Később a Ljubljanai Bank trbovljei fiókjának igazgató­ja, majd Jugoszlávia kairói nagykövetségének gazda­sági ügyekkel foglalkozó tanácsosa lett. 1984-től a jugoszláv Szövetségi Gyű­lés Köztársaságok és Tarto­mányok Házában képviselő, majd 1989. május 15-től 1991 októberéig a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) Elnökségének tagja Szlové­nia képviseletében. Egy évig, 1990. május 15-ig ellátta az államfői funkció­kat is, ő volt Jugoszlávia tör­ténetében az elnökség legfi­atalabb elnöke. E tisztségé­ben a Jugoszláviától való szlovén elszakadási kísérle­tek támogatásával vádolták, mert egyetértett a szlovén alkotmány kiegészítésével, amely kimondta a szlovén törvények elsőbbségét a szövetségi jogszabályokkal szemben. A szövetségi államelnökség tagjaként ő ismertette a határozatot, amelynek eredményeként 1991. október 26-án az utol­só jugoszláv katona is el­hagyta a június 25-től füg­getlen Szlovénia területét. 1991 októberében vissza­hívták a belgrádi államel­nökségből. Jelenleg a Liberális Demokrata Párt elnöke. 1992. április 23-tól Szlové­nia miniszterelnöke. Tűzszünet tűzzel Boszniában vasárnap éjfélkor életbe lépett a tűzszünet a horvát és a szerb fegyveres erők között, de az este még heves támadást intéztek a szerb tüzérségi erők a hercegovinai Mostar és az északkelet-boszniai Gradacac ellen. A horvát és a szerb fél máris ellentmondóan értelmezi a fegyvernyugvási megállapodást, amelyet a boszniai szerb vezetők és Janko Bobetko tábornok, horvát vezér­kari főnök írt alá. Horvát részről azt állítják, hogy az egyezmény csak a harcokban közvetlenül érintett körze­tekre vonatkozik, míg a szerbek szeretnék a fegyver­nyugvást általános értelemben is elfogadtatni. Zágráb­ban vasárnap délután még azt is kétségbe vonták, hogy a szerb erők aláírták a fegyvernyugvást, ezt utóbb a boszniai ENSZ-erők újfent megerősítették. A boszniai szerb erők közben folytatják diplomáciai erőfeszítéseiket, hogy a harctéri helyzetet nemzetközileg szentesítsék. Ehhez a törekvésükhöz megpróbálják megnyerni Elie Wiesel Nobel-díjas írót is, aki Cosic jugo­szláv elnök vendégeként érkezett Belgrádba, s szaraje­vói útja során tárgyalt a Boszniában szembenálló erők vezetőivel. Alija Izetbegovic boszniai elnök elutasította Wiesel javaslatát, hogy Párizsban vegyen részt egy békekonferencián, s ezen folytasson megbeszélést Radovan Karadzic boszniai szerb vezetővel is. Izetbego­vic Karadzicot közönséges háborús bűnösnek tartja. Puccsista elnök Oroszországban A jövő orosz elnökét legin­kább a tavalyi puccsisták között kell keresni - állítja a következő oroszországi elnökválasztás esélyeit latolgató cikkében a Mosz­­kovszkije Novosztyi című hetilap. Minél nehezebb a helyzet az országban, minél tovább és nagyobb visszhang mel­lett folyik a puccsisták pere, annál kevésbé tűnik komolynak a tavaly augusz­tusi államcsíny. A kérdésre, hogy szervezői miért ülnek börtönben, nincs egyértel­mű válasz. Az ügyészi eljá­rás így könnyen a visszájá­ra fordulhat, a jelenlegi kor­mányzat elítéléséhez vezet­het - véli a hetilap. A Moszkovszkije Novosz­tyi sajátos szemszögéből úgy látja, hogy ezen a hullá­mon Anatolij Lukjanov emel­kedhet az elnöki székbe. - Tapasztalatban, ismert­ségben, politikai jártasság­ban messze felülmúlja a parlament nemzeti-hazafias ellenzékének tagjait. Elfo­gadható lehet a most szer­veződő - a nacionalista és antiszemita erőktől a kom­munistákig a politikai szél­sőségek szinte minden vál­faját felvonultató - Nemzeti Front legkülönfélébb szár­nyainak is. Egy másik esélyest, az újjászülető kommunista erők vezető személyiségét, a Nemzeti Frontból kivált Alekszandr Sztyerligovot körültekintőnek tartja a lap. Az emelkedőben lévő egy­kori KGB-tábornok állítólag nem vonzódik egyik szélső­séghez sem, szolgálati múltja azonban könnyen keresztülhúzhatja számítá­sait, vagy a helyzet alakulá­sától függően, akár még javára is válhat. Mihail Gorbacsovról írva a hetilap megjegyzi: Nyugaton sokan őt tartják az elnöki szék várományosának. A Moszkovszkije Novosztyi ezzel szemben annak a meglepő véleménynek ad hangot, hogy ha a Jelcin­vezetés nem támadná a volt szovjet elnököt, ez az állítás szinte abszurdnak tűnne. Az oroszországi politikai közélet sajátossága, hogy igazi népszerűségre csak a hatalom által leginkább támadott ember számíthat. Ebben az értelemben a Gorbacsov-alapítvány épü­letének elvétele és más bot­rányok szinte észrevétlenül keltik életre Gorbacsov nim­buszát - fejezőik be a Moszkovszkije Novosztyi cikke. Végh Sándor „VALÓSÁGOS VIHART KAVAROK!” Ceausescu unokahúga politikai menedékjogot kért Ausztriában A kiterjedt Ceausescu-rokonság időnként fel-felbukkan a román mass médiában egy-egy szenzációs hír erejéig. Legutóbb a kivégzett dik­tátor legnagyobb testvérének leá­nyáról szóló híradás került az oszt­rák, majd azt követően a román lapok hasábjaira: Gabriela Ceauses­cu Tomna ugyanis politikai menedék­jogot kért Ausztriában. A hölgy édesapja az a Marin Ceausescu, akit az 1989-es decemberi esemé­nyek után a bécsi román nagykövet­ség pincéjében találtak meg felakasztva. A hivatalos közlemény szerint öngyilkos lett, de halálának pontos körülményei a mai napig is tisztázatlanok. Jól értesültek tudni vélik, hogy halála nem is volt olyan véletlen, ugyanis Marin Ceausescu nem egyszerű gazdasági tanácsos­ként tevékenykedett a bécsi nagykö­vetségen, ő volt a Nyugat-Európá­­ban kialakított kiterjedt román kém­hálózat feje, valamint a külföldre menekített Ceausescu-vagyon keze­lője is, így nem csoda, hogy gyorsan el kellett tűnnie! Marin Ceausescu leánya, Gabriela Bukarestben az egyetem bölcsész­karán szerezte meg német nyelv­tanári diplomáját, de egyetlen percet sem dolgozott abban a tecuci bútor­gyárban, ahova fordítónak kinevez­ték. Valószínűleg apja mellett tevé­kenykedett 1989-ig, s azután már nem is tért vissza Romániába. Most, amikor Németországban és Ausztri­ában is megvizsgálják az ott tartóz­kodó románok státusát, a Ceauses­cu lány és családja is kellemetlen helyzetben került. Az osztrák Neues Volksblatt című lap beszámolt arról, hogy Gabriela Ceausescu Torna, férjével és fiával, Andreijel egy oszt­rák faluban lakik. Az osztrák hatósá­gok egy 50 négyzetméteres lakást bocsátottak a rendelkezésére. (Vajon a menekülttáborokban is ilyen kényelmesen laknak a kelet­európai menekültek?) Bár az osztrák kormány egyszer már visszautasítot­ta letelepedési kérelmüket, a Torna család bizakodik. A férj éppen a gra­zi egyetemen vizsgázik, mert folya­matban van orvosi oklevelének agnoszkálása, a feleség meg fenye­getőzik: „Ha kiutasítanak bennünket, valóságos vihart kavarok!” Hogy mit is ért Ceausescu unokahúga a viha­ron, azt nem mondta. Csak sejtjük, hogy Gabriela Ceausescu tud vala­mint apja titkaiból, a román (netalán osztrák?) titkosszolgálat felépítésé­ről, kapcsolatairól, kisded játákairól. Ezért végül nem is olyan biztos, hogy Tomáék nem kapnak majd menedékjogot Ausztriában. Mert ugyan melyik ország állambiztonsá­ga veszi szívesen, ha szellőztetik belső ügyeit? Talán az osztrákok is úgy vélik: maradjanak, mert jobb a békesség! Ujj János

Next