Napi Délkelet, 1993. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
NAPI DÉLKELET NEM MEGMONDTAM ÉS TESSÉK! A kezükben robbant fel a petárda Megmondtam előre: nem lesz jó vége a petárdadurrogtatásnak, és íme tessék. Három tizenéves korban lévő békéscsabai ifjoncot is el kellett látni szilveszter éjszakáján Békéscsabán, a Réthy Pál Kórházban, mert kezükben felrobbant a papírfolytású szívroham-elősegítő „bomba”, a petárda. Az örömterroristák könnyebb égési sérülésekkel úszták meg akciójukat. Ezenkívül más említésre méltó, petárda okozta baleset nem történt, vagy legalább is nem tudunk róla. A tűz ördöge a tőle telhető módon tiszteletben tartotta az óév utolsó és az idei 1993-as év első napjait. Egy-két vaklármán kívül valakik nem találtak jobb szórakozást maguknak két kisebb esettől eltekintve nem riasztották a megye tűzoltóit. Orosházán, a Határőr utcában kigyulladt egy faépület, a tűz építési hiba - szabálytalanul épített kémény - miatt keletkezett, a kár 10 ezer forint. Szarvason egy automata mosógép viccelte meg a gazdáját. Nem lehet tudni, hogy mitől talán szerelmes lett de egyszer csak lángra lobbant. A lakásban nem okozott kárt, egyedül ő, a mosógép égett le. Hál’ istennek súlyosabb balesetek sem történtek (attól függ mit tekintünk súlyosnak). Január elsején hajnali két órakor F. J. 17 éves békési lakos a város belterületén hazafelé kerékpározott. Lehajtott a kerékpárútról, és nekiment a vele szembejövő, békéscsabai L. S. által vezetett Volvo személygépkocsinak. A súlyos sérülést szenvedett fiatalember oly mértékben volt ittas, hogy képtelen volt válaszolni a rendőrök kérdéseire. A Volvón keletkezett kár 50 ezer forint. Békéscsaba külterületén - még tavaly - 1992. december 31-én, a 44-es főút Békéscsaba és Kondoros közötti szakaszán egy személygépkocsi a vele szemben szabályosan közlekedő kis terherautónak ütközött. Feltételezhetően az út menetirány szerinti bal oldalára áthajtó személygépkocsi vezetője a fogyasztott szeszesital hatására hajtott a teherautónak. Négy személy megsérült, a kár 25 ezer forint. BMZ Újévi tragédia Japánban Iskolás lányok csoportos öngyilkossága váltott ki megdöbbenést Japánban újév napján. A tragédia a gyerekekkel való gondoskodás és az iskolai bánásmód végzetes hiányosságaira irányította rá a figyelmet. Öt általános iskolás lány fölmászott Tokió központjában egy magas épület hetedik emeletére, ahol „szipózásba” kezdtek, majd öntudatlan állapotban leugrottak a magasból. Hárman a helyszínen szörnyethaltak, ketten súlyos állapotban kerültek kórházba. Az egyik túlélő elmondta a rendőröknek, hogy a bódulat mámorában egyikük fölvetette: vessenek véget együtt az életüknek. A hatóságok értetlenül állnak a tragédia előtt, az azonban máris kiderült, hogy egyik gyerek sem élt harmonikus családi életet. „Szipózás” miatt már egyszer szigorú figyelmeztetésben részesültek; a tanárok nemtetszését kiváltotta az is, hogy festették a hajukat, lógtak az iskolából. Egyiküket át is helyezték egy nevelőintézetbe. Japánban évente előfordulnak ilyen tragédiák, bár a „szipózó” fiatalok öngyilkosságainak a száma csökkent az utóbbi időkben. Ennek ellenére mintegy 13 000 olyan fiatalt helyeztek tavaly is védőfelügyelet alá, aki ragasztót vagy festékhigítót „szipózott”. Fischer marad A belgrádi napilap, a Politika Ekspres tudomása szerint Bobby Fischer amerikai sakkozó huzamosabb ideig Kis-Jugoszláviában kíván maradni. Tudott, Fischer 20 év után tavaly tért vissza a sakksport nemzetközi színpadára. Az ismert bankár és üzletember, Jezdimir Vasziljevics által szponzorált páros csatán legyőzte a francia Borisz Szpasszkijt. Az Egyesült Államok kormányzata nem nézte jó szemmel ezt a mérkőzést. Figyelmeztették Fischert, hogy az ENSZ BT-szankciók áthágása miatt súlyos büntetésre számíthat. Lehet, hogy emiatt, lehet, hogy egyszerűen jól érzi magát, de Bobby Fischer egyelőre nem kívánja elhagyni Kis-Jugoszlávia területét. Tvrtko Amerikában járt Amerikai előadókörúton járt, s újabb meghívást is kapott tavaszra a haditudósításairól ismert Vuity Tvrtko. A pécsi fiatalember - aki a délszláv háború kirobbanását követően rádiós és televíziós hírműsoroknak adott helyszíni beszámolókat a krízis eseményeiről, s interjút készített a horvát köztársasági elnökkel, a jugoszláv miniszterelnökkel, a volt külügyminiszterrel, valamint a kosovói albánok vezetőjével és a muzulmánok főpapjával is - az Egyesült Államok több egyetemén, továbbá amerikai horvátok, szerbek és magyarok előtt tartott előadásokat személyes élményeiről, illetve a Jugoszlávia széthullásához vezető gazdasági, társadalmi és politikai folyamatról, a menekültek helyzetéről. A Pulitzer-emlékdíjas Vujty Tvrtko hazatérése után az MTI pécsi munkatársának elmondta, hogy a „III. Balkáni háború” címmel Los Angelesben a California Egyetemen, Indiana államban a Lafayette-i Egyetemen, Bostonban a Harvardon, a Cornell-en, Washingtonban a George Mason Egyetemen, New Yorkban a Magyarok Házában tartott előadásokat, élménybeszámolókat. Találkozott a R. A. N. D. Corporation politikai kutató és szaktanácsadó testülete, valamint a háborús bűnökkel is foglalkozó amerikai „Helsinki-bizottság” tagjaival is. Előadásaiban saját tapasztalatait a válság történelmi előzményeinek, valamint politikai irodalmának áttanulmányozása során szerzett ismereteivel vetette össze. Mindezt hadműveleti térképekkel, a horvát és a szerb televízió felvételeivel, illetve a Fekete Doboz munkatársaként készített dokumentumok videóbemutatójával illusztrálta. A híradófilmekből amerikai tévétársaságok is közvetítettek részleteket, s Vuity Tvrtko több amerikai lapnak is adott interjút. Sikeres előadókörútját valószínűleg megismétli, mert több helyre újból meghívták, ezért azt tervezi, hogy tavasszal visszatér Amerikába. Első körútjának költségeit a meghívó egyetemek, repülőjegyének árát a Soros Alapítvány, a szaktolmácsolás díját pedig részben a MHB Rt. „Magyar Sajtó” alapítványa fedezték. 1993. JANUÁR 2., SZOMBAT Tűz a SOTE-kollégiumban Öt sérültje van annak a tűzesetnek, amely pénteken reggel 9 órakor ütött ki a SOTE Balassa János Kollégiumában, s melynek oltására 16 autóval 67 tűzoltó érkezett a helyszínre - tájékoztatta a tűzoltóság ügyeletes tisztje a távirati irodát. Elmondta, hogy a tűz a Vill., Tömő utca 35-41. szám alatti épület alagsorában lévő raktárban egyelőre ismeretlen okból keletkezett, elharapódzásában pedig valószínűleg szerepe volt egy bekapcsolt ventillátornak. A lángok gyorsan átterjedtek a felsőbb emeletekre, és még a lépcsőházban lévő alumínium fémcső-korlátok is megolvadtak. A tűzoltóság helyszínre érkezése előtt egy afrikai fiatalember félelmében kiugrott az első emeletről, és mellkasi sérülést szenvedett. Hárman a folyosón menekülés közben szenvedtek súlyos égési sérüléseket, egy kambodzsai fiatalembert könnyebb sérüléssel láttak el. A tűzesettel kapcsolatban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem képviselője megerősítette, hogy a feltehetően elektromos hiba által keletkezett tűz két külföldi és egy magyar diák súlyos sérülését okozta. Elmondta azt is, hogy a szerencsétlenség időpontjában, pénteken reggel 9 órakor a kollégiumban hozzávetőleg 100 diák tartózkodott, és a lángokat a tűzoltóság szakemberei rövid időn belül eloltották. A Kun utcai kórházban két súlyos, életveszélyes állapotban lévő égési sérült életéért küzdenek az orvosok; az egyikük egy 25 éves izraeli fiatalember, a másik egy 23 éves magyar diáklány. Az Országos Traumatológiai Intézetbe szállított mali fiatalembert mellkasi, felkari sérülései miatt megoperálták, állapota súlyos. Az Országgyűlés csütörtökre virradó éjszaka, 2 óra után igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal, 170 tartózkodás mellett nem fogadta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást megelőzően az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kulturális bizottság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István igazságügyi miniszter egyöntetűen úgy vélte: „torzó” született, olyan törvényszöveg, amely a valós életben megvalósíthatatlan. Ezt tükrözte a szavazás is, amelyben senki nem voksolt a törvényjavaslat mellett. Kisebb vitát váltott még ki, hogy a néhány, már elfogadott, kétharmados szótöbbséget igénylő cikkely a törvény „elvetélése” ellenére életképesnek tekinthető-e. Az esti szünetig az ellenzék valamennyi kétharmados passzust kiszavazta a törvényből, utána azonban néhány alkalommal sikerült minősített többségi határozatot hozni. A 8 órás szavazás végeztével ennek ellenére szinte darabjaira hullott az eredeti előterjesztés, egész összefüggő paragrafus-sorok tűntek el, egymásra utaló cikkelyek egyik fele megmaradt, másik fele kiesett a szövegből. Sikerült törvényt alkotni azokról a feladatokról, amelyeket a megyei, illetve fővárosi földművelésügyi hivatalok látnak el a szövetkezetek átalakulásának ellenőrzésével kapcsolatban. A mindössze három paragrafusból álló jogszabály célja, hogy az átalakuló szövetkezetek maradéktalanul betartsák az átmenetre vonatkozó rendelkezéseket. Az Országgyűlés éjfélkor határozatot fogadott el a Magyar Televízió zárolt költségvetési támogatásának feloldásáról, s egyúttal ilyen értelemben módosította a költségvetési törvényt. A határozat alapján a zárolt összegből legkésőbb február 28-ig 889,6 millió forintot megkap az intézmény, azzal a megkötéssel, hogy abból kiegyenlítse különböző tartozásait. A fennmaradó 110,4 millió forintot pedig átmenetileg - az Állami Számvevőszék utóvizsgálatát követő kormánydöntésig - letéti számlán helyezik el. Ezután a T. Ház megkezdte a földművelésügyi alapokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Részben derültséget, részben ügyrendi, valamint a tárgysorozat előkészítését bíráló megjegyzéseket váltott ki, hogy a késői órán a téma szakértői részletes, aprólékos, illetőleg az általános vita kereteibe illő, elméleti kérdéseket fejtegettek hozzászólásaikban. Különösen Pap János (Fidesz) 24 perces hozzászólása váltott ki élénk visszhangot. Az elnöklő Szabad György hangot is adott nemtetszésének, ami viszont a Fidesz frakcióvezetőjéből váltott ki bíráló megjegyzéseket a késő éjszakai tárgyalás tényét illetően. A vitát megszakítva tértek vissza a médiatörvény szövegét vizsgáló képviselők, s egyikük sem látta akadályát a végszavazás megejtésének. Ugyanakkor mind Salamon László (MDF), az alkotmányügyi, mind Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke, valamint Balsai István elismerte, hogy a 8 órás szavazással kialakított „torzó” alkalmatlan arra, hogy törvényként szabályozza a rádió és a televízió működését. Ennek megfelelő volt a szavazás eredménye: a képviselők 0 igen, 122 nem szavazattal, 170 tartózkodás mellett elvetették a törvényjavaslatot. A képviselők 134 igen, 25 nem szavazattal, 75 tartózkodás mellett fogadták el a hajnali órákban a földművelési alapokról szóló jogszabályt. Ezt követően a T. Ház folytatta a Cséfalvay Gyula (KDNP) által beterjesztett, a szövetkezeti átalakulási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, amelyben a felszólalók megismételték korábbi álláspontjukat. Szabó János, a 36-ok frakcióvezetője annak érdekében, hogy a kívülállók kivihessék üzletrészüket a szövetkezetből, javasolta az előterjesztés elfogadását képviselőtársainak. Juhász Pál (SZDSZ) ugyancsak korábbi felszólalásában elmondottakat hangsúlyozta: a szövetkezeti törvény elsősorban a szövetkezeti tagok számára készült annak érdekében, hogy vállalkozói hálózattá tudják átalakítani a szövetkezetet. A szabaddemokrata képviselő emlékeztetett arra is, hogy az igazságügyi államtitkár a Cséfalvay-féle és a Zsíros Géza által a szövetkezeti átalakulási törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatokat egyaránt alkotmányellenesnek minősítette. Ezután lezárták a részletes vitát, és megkezdték volna a törvényjavaslat határozathozatalát, azonban a T. Ház ekkor már határozatképtelennek bizonyult. ORSZÁGGYŰLÉS ____________________________ Médiatörvény nincs, de a tévé csak kapott egymilliárdot! Az ellenzék a kormányra keni... A három ellenzéki frakcióvezető nevével jegyezve közös nyilatkozatot juttatott el a három ellenzéki képviselőcsoport csütörtökre virradó éjszaka az MTI parlamenti szerkesztőségéhez. „A december 31-re virradó éjszakán a Parlament határozathoztalt kísérelt meg a Rádióról és a Televízióról szóló törvényjavaslatról. A határozathozatal során, minthogy 2/3-os többséget igénylő rendelkezések egész sora nem született meg, torz, ezért alkalmazhatatlan törvényszöveg alakult ki, így a törvény éppen arra alkalmatlan, ami miatt az alkotmány „megrendelte ”, hogy a mindenkori hatalomtól független legyen a rádiózás és a televíziózás. Ennek a sajnálatos eredménynek az volt az oka, hogy a kormánykoalíció most első ízben terjesztett be a Ház elé olyan törvényjavaslatot, amelynek 2/3-os részeire nézve nem alakult ki konszenzus a szavazás megkezdése előtt. Az ellenzéki pártok mindent megtettek a megállapodás érdekében. Október 27-én kormánypárti képviselők szakították meg a tárgyalásokat, majd a kormány folyamodott olyan törvénysértő lépésekhez, amelyek a TV átalakítását célozták meg a törvény elfogadása előtt. Az ellenzéki pártok ennek ellenére a kulturális bizottságban keresték a megegyezést a kormánypártokkal. Sőt, december 23-án még egy kísérletet tettek arra, hogy tárgyalások induljanak meg kormánypártok és ellenzéki pártok között. Ezt azonban a kormánypártok elutasították, így a törvényszöveg a lehető legrosszabb állapotba került. A kialakult helyzetért a kormányt és a kormánykoalíció pártjait terheli a felelősség. A médiatörvény kérdését erőből megoldani nem lehetséges, csak a tárgyalás útja járható. Az ellenzéki pártok erre továbbra is készen állnak. Ma mind a választók, mind a sajtó munkatársai, mind az ellenzék megállapodást akar, és a megállapodás útjában csak a kormány és a kormánypártok állnak.”