Napi Délkelet, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
1993. JÚLIUSI., CSÜTÖRTÖK A VILÁGBAN Csehország és Szlovákia ET-tag Az Európa Tanács - nagyköveti szinten összeült - miniszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liechtinsteini tartózkodás mellett született. Strasbourgban megfigyelők visszatérő módon - a Halonen-indítvány mellett - a hétfői Antall József-Michal Kovac telefonbeszélgetéssel, s az ennek során feltehetően a szlovák elnök által adott biztosítékokkal is magyarázzák az itt sokak által előzőleg nem kizárt magyar vétó elmaradását. Az irakiak nem bosszúállók Meglepő közvéleménykutatásról számolt be az AP az INA iraki hírügynökség jelentésére hivatkozva. A bagdadi kormány által közölt adatok szerint az irakiak többsége ellenzi, hogy Bagdad megbosszulja az iraki felderítőközpont ellen intézett amerikai támadást. A megkérdezettek fele türelmet és kitartást ajánl az Egyesült Államokkal szemben és csupán 29,6 százalék követel megtorló ellencsapást. A keddi telefonos közvéleménykutatást a tájékoztatási minisztérium végezte 1000 iraki állampolgár körében. Orosz gáz Észtországnak Oroszország ismét szállít gázt Észtországnak négy nappal azután, hogy leállította a köztársaságba irányuló földgázszállítmányait. A Reuter idézte az észt hírügynökséget, amely megszólaltatta Aarne Saart, az Észt Gáztársaság igazgatóját. Az illetékes szerint Oroszország ismét a szokásos mennyiséget szállítja, miután a balti állam beleegyezett, hogy adósságának felét július 10-ig, a többit pedig augusztus 1- jéig kiegyenlíti. Gyilkoltak a kurdok Törökország délkeleti részén 34 ember vesztette életét kurd támadások következtében. Kedd este Pervari határváros közelében a Kurd Munkapárt (PKK) tagjai megtámadtak egy helyőrséget. Az akció következtében 12 csendőr életét vesztette. Nyolc PKK-gerilla későbbi összecsapásokban halt meg. Erzincan tartományban kurdok agyonlőttek egy buszvezetőt, egy utast és egy teherautó-vezetőt. A PKK-hoz tartozó fegyveresek hét polgári személyt - köztük nőket és gyerekeket - öltek meg Mardin tartományban. Dijarbakir városban egy katona, egy polgári személy és egy kurd felkelő halt meg, amikor a PKK egységei megtámadtak egy járőrgépkocsit. Egy rendőr meghalt, két társa pedig megsérült miután a PKK tagjai megtámadták gépkocsijukat Viransehir városban. Nem támadt fel a guru A rendőrség „elkobozta” majd elégette annak a hindu szent embernek a holttestét, aki még május 5-én hunyt el szív- és veseelégtelenségben egy kalkuttai kórházban, ám hívei nem hamvasztották őt el. Kedden este mintegy ötezer rendőr vette körül majd rohamozta meg azt az épületet Kalkutta külvárosában, ahol a szekta tagjai már 55 napja őrizték Thakur Bálák Brahmadari holttestét egy hűtött szobában és várták gurujuk feltámadását. A hívek nem adták meg könnyen magukat: háromágú lándzsával, kövekkel támadtak a rendőrökre, és chili-port szórtak a szemükbe. Az összecsapásban több rendőr és fanatikus hívő megsebesült. Lesz-e „szigorú rezsim”? Kérdésessé vált, hogy a cseh fél csütörtöktől, július elsejétől bevezeti-e a szlovák határon a „szigorú rezsimet”, vagyis szoros őrizet alá vonja-e a zöldhatárt és módszeres alapossággal kezdi-e vizsgálgatni a nem cseh és nem szlovák állampolgárok útlevelét. Jan Rumi cseh belügyminiszter tervet dolgozott ki arra, hogy alaposan meg kell szűrni a Szlovákiából Csehországba igyekvő külföldieket. Ez a szlovákokra nem vonatkozik, Pozsony mégsem hajlandó együttműködni a csehekkel ebben, mert még nincs toloncegyezménye a többi szomszéddal, köztük Magyarországgal. 4 NAPI DÉLKELET CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek - közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU-rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig” fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugateurópai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását -mondta Csóti. Mint Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy aggódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF- en belüli helyzettel kapcsolatban. Az MDF és a CDU kapcsolatainak erősítését szolgáló bonni tartózkodás során a magyar küldöttséget, amelynek Szabó Tamás alelnök, tárca nélküli miniszter is tagja volt, fogadta Kada Lajos érsek, pápai nuncius is. Sarkadi Kovács Ferenc Marad az embargó Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán - szemben európai szövetségeseivel - támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés - amint várható volt - eredménytelen maradt. Az iszlám országok jelezték, hogy az ENSZ Közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdésben. A javaslat ott várhatóan már a héten - többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják - hangoztatta Erdős Andre magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végrehajtását. Magyarország nem utasítja el a lehetőséget, hogy feloldják a Boszniát érintő fegyverembargót, de úgy véli: nem bizonyos, hogy e lépés a jelenlegi helyzetben pozitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére: nagyon valószínű, hogy felújulnának a támadások a bosnyák kormány ellenőrzése alatt álló területek ellen, további emberi szenvedés, a humanitárius segélyszállítmányok leállítása fenyegetne, és veszélybe kerülne a volt Jugoszlávia területén tartózkodó nemzetközi személyzet - mondotta a magyar nagykövet. *** A szarajevói repülőtéren kedd délután ülést tartott a boszniai köztársasági elnökség, s Alija Izetbegovic elnök és Ejup Ganic alelnök meghallgatta az elnökségi tagok tájékoztatóját a hétfői genfi tanácskozásról, a horvát-szerb javaslatokról. A tanácskozáson megállapodtak, hogy egy háromtagú bizottság önálló javaslatot dolgoz ki Bosznia jövőbeni alkotmányos rendjével kapcsolatban. A bizottság munkájában részt vesz Ejup Ganic, aki Izetbegovic elnökkel együtt bojkottálta a hétfői genfi Bosznia-konferenciát. A közös kezdeményezést körülbelül egy hét múlva vitatja meg a boszniai elnökség egy később meghatározandó helyszínen, esetleg Tuzlában, vagy Zenicában, s ezen már részt vesz Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-konferencia két társelnöke. Kártérítés Magyarországnak Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, onnan Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továbbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszenvedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. A szankcióbizottság illetékes testületének keddi ülésén Erdős André nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Az ülésen elfogadott határozati javaslat elismeri a tényt, hogy Magyarország maradéktalanul megtartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tájékoztatást a károkról, a gazdasági és egyéb nehézségekről, amit az embargó okozott és okoz. A bizottság a következő napokban várhatóan elfogadja a határozatot és a hasonló szellemű döntéseket Szerbia többi szomszédját illetően), onnan a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül. A testület intézkedésre továbbítja majd a határozatokat Butrosz Gáli főtitkárnak. Senki nem vár gyors intézkedést, de ENSZ-körökben fontosnak ítélik, hogy a kártérítési igényeket immár megfelelő formában rögzítették, s így az ügyre a megfelelő két- és többoldalú fórumokon vissza lehet majd térni. Heltai András CASTRO TOVÁBBI ÁLDOZATOT KÉR „Kubának győzelmet kell aratnia” Kubának nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz időszakában - hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a tanácskozáson mondott zárszavában hosszan foglalkozott a szigetország korábbi szövetségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogalmazásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgynevezett szocialista tábor összeomlása jelentett. Földindulásról, társadalmi, politikai és ideológiai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette: „nem fér az ember fejébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világpolitikai egyensúlyi szereppel bíró ország, mint a Szovjetunió, hogyan tűnhetett el a térképről”. Castro a várhatóan az eddiginél is nehezebbé váló életkörülményekre, az ellátási korlátozásokra utalva kijelentette: a vezetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmondta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy kétmilliárd dolláros importra volt lehetősége az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egynegyedének kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clinton-kormányzat eddig „kevésbé ellenséges és agresszív” magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. A parlamenti ülésszakon az ország válságos energiahelyzetét és a helyi közigazgatással párhuzamosan, 1988-tól kiépített szervezet, a népi tanácsok rendszere működését tekintették át.