Napi Délkelet, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. JÚLIUSI., CSÜTÖRTÖK A VILÁGBAN Csehország és Szlovákia ET-tag Az Európa Tanács - nagyköveti szinten összeült - miniszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlováki­át. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia eseté­ben magyar, Csehország esetében liechtinsteini tar­tózkodás mellett született. Strasbourgban megfigye­lők visszatérő módon - a Halonen-indítvány mellett - a hétfői Antall József-Michal Kovac telefonbeszél­getéssel, s az ennek során feltehetően a szlovák el­nök által adott biztosítékokkal is magyarázzák az itt sokak által előzőleg nem kizárt magyar vétó elmara­dását. Az irakiak nem bosszúállók Meglepő közvéleménykutatásról számolt be az AP az INA iraki hírügynökség jelentésére hivatkozva. A bagdadi kormány által közölt adatok szerint az iraki­ak többsége ellenzi, hogy Bagdad megbosszulja az iraki felderítőközpont ellen intézett amerikai táma­dást. A megkérdezettek fele türelmet és kitartást ajánl az Egyesült Államokkal szemben és csupán 29,6 százalék követel megtorló ellencsapást. A ked­di telefonos közvéleménykutatást a tájékoztatási mi­nisztérium végezte 1000 iraki állampolgár körében. Orosz gáz Észtországnak Oroszország ismét szállít gázt Észtországnak négy nappal azután, hogy leállította a köztársaságba irá­nyuló földgázszállítmányait. A Reuter idézte az észt hírügynökséget, amely megszólaltatta Aarne Saart, az Észt Gáztársaság igazgatóját. Az illetékes szerint Oroszország ismét a szokásos mennyiséget szállít­ja, miután a balti állam beleegyezett, hogy adóssá­gának felét­ július 10-ig, a többit pedig augusztus 1- jéig kiegyenlíti. Gyilkoltak a kurdok Törökország délkeleti részén 34 ember vesztette életét kurd támadások következtében. Kedd este Pervari határváros közelében a Kurd Munkapárt (PKK) tagjai megtámadtak egy helyőrséget. Az ak­ció következtében 12 csendőr életét vesztette. Nyolc PKK-gerilla későbbi összecsapásokban halt meg. Erzincan tartományban kurdok agyonlőttek egy buszvezetőt, egy utast és egy teherautó-veze­tőt. A PKK-hoz tartozó fegyveresek hét polgári sze­mélyt - köztük nőket és gyerekeket - öltek meg Mardin tartományban. Dijarbakir városban egy kato­na, egy polgári személy és egy kurd felkelő halt meg, amikor a PKK egységei megtámadtak egy já­rőrgépkocsit. Egy rendőr meghalt, két társa pedig megsérült miután a PKK tagjai megtámadták gépko­csijukat Viransehir városban. Nem támadt fel a guru A rendőrség „elkobozta” majd elégette annak a hin­du szent embernek a holttestét, aki még május 5-én hunyt el szív- és veseelégtelenségben egy kalkuttai kórházban, ám hívei nem hamvasztották őt el. Ked­den este mintegy ötezer rendőr vette körül majd ro­hamozta meg azt az épületet Kalkutta külvárosá­ban, ahol a szekta tagjai már 55 napja őrizték Tha­­kur Bálák Brahmad­ari holttestét egy hűtött szobá­ban és várták gurujuk feltámadását. A hívek nem ad­ták meg könnyen magukat: háromágú lándzsával, kövekkel támadtak a rendőrökre, és chili-port szór­tak a szemükbe. Az összecsapásban több rendőr és fanatikus hívő megsebesült. Lesz-e „szigorú rezsim”? Kérdésessé vált, hogy a cseh fél csütörtöktől, július elsejétől bevezeti-e a szlovák határon a „szigorú re­zsimet”, vagyis szoros őrizet alá vonja-e a zöldhatárt és módszeres alapossággal kezdi-e vizsgálgatni a nem cseh és nem szlovák állampolgárok útlevelét. Jan Rumi cseh belügyminiszter tervet dolgozott ki arra, hogy alaposan meg kell szűrni a Szlovákiából Csehországba igyekvő külföldieket. Ez a szlovákok­ra nem vonatkozik, Pozsony mégsem hajlandó együttműködni a csehekkel ebben, mert még nincs toloncegyezménye a többi szomszéddal, köztük Magyarországgal. 4 NAPI DÉLKELET CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Németor­szág Kereszténydemokrata Uniójá­nak (CDU) elnöke szeptember ele­jén részt vesz a konzervatív-keresz­ténydemokrata eszmeiségű párto­kat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek buda­pesti konferenciáján. A CDU az er­kölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítsé­get is nyújt a Magyar Demokrata Fó­rumnak (MDF) az 1994-es magyar­­országi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek - közölte szerdán egy saj­tóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldött­ség élén Peter Hintzenek, a CDU fő­titkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban ki­emelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt is­mét. Megfigyelők szerint a szeptem­beri EDU-rendezvény a magyaror­szági választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF kül­ügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig” fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik ele­mének tartja, hogy az MDF győz­zön, a CDU részéről nem látnak kor­mányzati alternatívát Magyarorszá­gon a Demokrata Fórummal szem­ben, s ezt a véleményt más nyugat­európai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kam­pányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását -­­mondta Csóti. Mint Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belü­li helyzet, a német partner „meg­nyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy aggó­dó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF- en belüli helyzettel kapcsolatban. Az MDF és a CDU kapcsolatai­nak erősítését szolgáló bonni tartóz­kodás során a magyar küldöttséget, amelynek Szabó Tamás alelnök, tárca nélküli miniszter is tagja volt, fogadta Kada Lajos érsek, pápai nuncius is. Sarkadi Kovács Ferenc Marad az embargó Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az in­dítványt az öt kezdeményező ország oldalán - szemben európai szövetségeseivel - támogatta az Egyesült Álla­mok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Ma­gyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeménye­zés - amint várható volt - eredménytelen maradt. Az isz­lám országok jelezték, hogy az ENSZ Közgyűlésének ál­lásfoglalását kérik a kérdésben. A javaslat ott­­ várhatóan már a héten - többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják - hangoztatta Er­dős Andre magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végrehajtását. Magyarország nem utasítja el a lehetőséget, hogy felold­ják a Boszniát érintő fegyverembargót, de úgy véli: nem bizonyos, hogy e lépés a jelenlegi helyzetben pozitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére: nagyon valószí­nű, hogy felújulnának a támadások a bosnyák kormány el­lenőrzése alatt álló területek ellen, további emberi szenve­dés, a humanitárius segélyszállítmányok leállítása fenye­getne, és veszélybe kerülne a volt Jugoszlávia területén tartózkodó nemzetközi személyzet - mondotta a magyar nagykövet. *** A szarajevói repülőtéren kedd délután ülést tartott a boszniai köztársasági elnökség, s Alija Izetbegovic elnök és Ejup Ganic alelnök meghallgatta az elnökségi tagok tá­jékoztatóját a hétfői genfi tanácskozásról, a horvát-szerb javaslatokról. A tanácskozáson megállapodtak, hogy egy háromtagú bizottság önálló javaslatot dolgoz ki Bosznia jövőbeni alkotmányos rendjével kapcsolatban. A bizottság munkájában részt vesz Ejup Ganic, aki Izetbegovic elnök­kel együtt bojkottálta a hétfői genfi Bosznia-konferenciát. A közös kezdeményezést körülbelül egy hét múlva vitatja meg a boszniai elnökség egy később meghatározandó helyszínen, esetleg Tuzlában, vagy Zenicában, s ezen már részt vesz Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Ju­­goszlávia-konferencia két társelnöke. Kártérítés Magyarországnak Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, on­nan Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz továbbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Magyaror­szágnak a Szerbia elleni embargó következtében el­szenvedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. A szankcióbizottság illetékes testületének keddi ülésén Erdős André nagykövet arról adott tájékoz­tatást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyaror­szágnak. Az ülésen elfogadott határozati javaslat elis­meri a tényt, hogy Magyarország maradéktalanul meg­tartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tá­jékoztatást a károkról, a gazdasági és egyéb nehézsé­gekről, amit az embargó okozott és okoz. A bizottság a következő napokban várhatóan elfo­gadja a határozatot­­ és a hasonló szellemű döntéseket Szerbia többi szomszédját illetően), onnan a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül. A testület intézkedésre to­vábbítja majd a határozatokat Butrosz Gáli főtitkárnak. Senki nem vár gyors intézkedést, de ENSZ-körökben fontosnak ítélik, hogy a kártérítési igényeket immár megfelelő formában rögzítették, s így az ügyre a meg­felelő két- és többoldalú fórumokon vissza lehet majd térni. Heltai András CASTRO TOVÁBBI ÁLDOZATOT KÉR „Kubának győzelmet kell aratnia” Kubának nincs más al­ternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz idősza­kában - hangoztatta Fidel Castro állam- és kor­mányfő a parlament ked­den zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben to­vábbi önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a ta­nácskozáson mondott zárszavában hosszan foglalkozott a szigetor­szág korábbi szövetsége­seinek elvesztésével, szenvedélyes megfogal­mazásaival jelét adva an­nak, hogy mindmáig nem­csak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgynevezett szocialista tábor összeomlása jelen­tett. Földindulásról, társa­dalmi, politikai és ideoló­giai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette: „nem fér az ember fejébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világpolitikai egyensúlyi szereppel bíró ország, mint a Szovjetunió, ho­gyan tűnhetett el a tér­képről”. Castro a várhatóan az eddiginél is nehezebbé váló életkörülményekre, az ellátási korlátozásokra utalva kijelentette: a ve­zetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmond­ta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy kétmilliárd dollá­ros importra volt lehetősé­ge az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egyne­gyedének kiesését okoz­hatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clinton-kormányzat eddig „kevésbé ellenséges és agresszív” magatartást tanúsított a szigetország­gal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kap­csolatok közeli javulásá­val, a gazdasági embargó feloldásával. A parlamenti üléssza­kon az ország válságos energiahelyzetét és a he­lyi közigazgatással pár­huzamosan, 1988-tól ki­épített szervezet, a népi tanácsok rendszere mű­ködését tekintették át.

Next