Napi Délkelet, 1994. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
1994. JANUÁR 3., HÉTFŐ Fidel kilábalna... Az 1993-as év volt a kubai forradalom történetének legnehezebb esztendeje, de az ország idén már megkezdheti a kilábalást válságos helyzetéből - hangoztatta Fidel Castro kubai állam- és kormányfő szombaton, az ország nemzeti ünnepén mondott másfél órás beszédében, Santiago de Cubában. Castro nem tett említést azonban a kubai vezetés további reformelképzeléseiről. Indiánosdi Indián felkelő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél-mexikói város ellen, az ország középső vidékén, s négyet közülük elfoglaltak. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szövetségi kormányzatnak. Az indián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rendszer átalakítását, a földreform végrehajtását, illetve a városi és falusi szegények problémáinak a megoldását. Az összecsapásokban heten vesztették életüket, tizennyolcan pedig megsebesültek. Zsirinovszkij gyűjti a barátokat Az orosz nacionalista szélsőségesek vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij azzal fenyegette meg Németországot, hogy ha hatalomra kerül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog álomásoztatni német földön. Zsirinovszkij kirohanásairól a Welt am Sonntag számolt be, ezek pár nappal ezelőtt hangoztak el Szófiában, amikor a politikussal közölték: nem engedélyezik beutazását Németországba. Zsirinovszkij azt is közölte, hogy a beutazási tilalomhoz hasonló döntések a harmadik világháború kirobbanását, Németország „teljes szétrombolását” eredményezhetik. Az elutasítás tolmácsoló német diplomatát az orosz pártvezér „likvidálással" fenyegette meg. Clinton három napig lesz Moszkvában Bill Clinton január 12-én kezdődő moszkvai látogatásának előkészítésére Washingtonba utazott vasárnap Georgij Mamedov, orosz külügyminiszter-helyettes. Mamedov indulása előtt elmondta: az amerikai fővárosban véglegesítik a találkozó napirendjét. A washingtoni megbeszéléseken a két ország kül- és belpolitikájára vonatkozó kérdésekről tárgyalnak majd, de szó lesz leszerelési kérdésekről is. Bill Clinton a brüsszeli NATO-csúcsot követően látogat Moszkvába, ahol három napot tölt majd. Új év újjáéledt IRA A brit fennhatóság ellen küzdő észak-írországi katolikus terrorszervezet, az IRA vasárnap közleményben jelentette, hogy a szombati belfasti gyújtogatássorozat csak a kezdet volt. Tíz boltot és áruházat gyújtottak fel, és közölték, hogy még további öt gyújtóbomba vár a távirányítású élesítésre. Londoni politikai körökben úgy becsülik, hogy az IRA a következő időszakban polgári áldozatokat nem követelő, de súlyos anyagi károkat okozó akciókkal akarja engedményekre szorítani a brit kormányt, a decemberi brit-ír békekezdeményezés nyomán. Támadásokat várnak az Észak-Írországban szolgáló brit katonák ellen is. Az oroszországi fasisztavezér letartóztatásban Három hónappal a tragikus moszkvai események után meglehetősen zavaros körülmények között - állítólag az egyik moszkvai kórházban, lőtt sebbel - letartóztatták Alekszandr Barkasovot, az oroszországi fasiszták vezetőjét, akinek fegyveres hívei részt vettek a tavaly októberi zavargásokban. A hírt vasárnap közölte az Interfax hírügynökség. Az Orosz Nemzeti Egység nevű, azóta betiltott mozgalom tagjai ott voltak a belügyi egységek által őrzött orosz parlament, a polgármesteri hivatal, illetve a tévé október 3-i ostrománál, majd a moszkvai „Fehér Ház" október 4-i védelmében is kivették részüket. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585 Hírdetésfelvétel:442-596 Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőbizottság elnöke: Kepenyes János Rovatvezetők: Gubucz Katalin, Rendes Sándor Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készült: a Denbinder nyomdában Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Vezető gépmester: Vandlik Zoltán Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban ________WASHINGTONI KAMPÁNY NATO-ÜGYBEN________ Fokozatos, lassú ütemű bővítés Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság követelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésének a tervét - írta szombati számában a The Washington Post külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A The Washington Post utalt rá, hogy az amerikai kormányzat ellenzi a NATO gyors ütemű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Oroszországot, illetőleg a Nyugatot ellenségnek tekintő orosz nacionalisták kezére játszana vele. Az újság idézte Stephen Oxmant, az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettest, aki a békepartnerség koncepciójáról kijelentette: - Az elképzelés lényege az, hogy ne jöjjenek létre új megosztó vonalak Európában. A lap szerint a kezdeményezés elutasítása a kelet-európai partnerek - kiváltképpen Prága, Varsó és Budapest - részéről egyértelműen aláásná a koncepció szövetségi szintű felkarolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcsértekezletétől várják. - A visszautasítás sebeket ejtene. Ha ugyanis ők maguk (a kelet-európaiak) nem hisznek benne, akkor nincs értelme az egésznek - vélekedett egy meg nem nevezett külügyi tisztviselő. A The Washington Post hozzátette, hogy a partnertség elvetése ugyanakkor érzékletesen rávilágítana az érintettek félelmeire, amelyek szerint a koncepció tulajdonképpen nem más, mint egy új Jajta, a Nyugat hallgatólagos belenyugvása abba, hogy Kelet-Európa orosz vonzási pályára kerül, akárcsak a második világháború után. A lap megjegyezte azt is, hogy a csatlakozáshoz szükséges világos kritériumrendszer és határidő-táblázat hiánya szintén bírálatokat váltott ki, mégpedig azon az alapon, hogy konkrét kötelezettségek vállalásának megkerülésével Washington lényegében térdet hajtott Moszkva akarata előtt. Az újság tudomása szerint az amerikai nagykövetségeken keresztül kézbesített üzenetekben Washington figyelmeztette a kelet-európaiakat, hogy a békepartnerség elutasítása nem szolgálná az érdekeiket, ellenben a kezdeményezés elfogadása a legjobb esélyt nyújtana a számukra a tagsággal együtt járó biztonsági garanciák jövőbeli megszerzésére. Hogy eloszlassák egy újra megizmosodó és terjeszkedő vágyakat kergető Moszkvával szembeni aggodalmukat, amerikai hivatalos személyiségek jelezték a keleteurópai partnereknek, hogy szóba jöhet a koncepcióhoz tartozó programok végrehajtásának a felgyorsítása, kiváltképpen ami a közös tervezést, a kiképzést és hadgyakorlatok megrendezését illeti - írta a lap. Hasonló tartalmú és kicsengésű cikket közölt a The Washington Times is. A konzervatív beállítottságú újság értesülése szerint nemcsak kongresszusi vezetők és különböző agytrösztök, hanem NATO-országbeli diplomaták is arra ösztönzik az amerikai kormányzatot, hogy csupán fokozatos, lassú ütemű bővítési programot ajánljon fel a kelet-európai országoknak. Szakképzett őrangyal A részeg vasutasokra úgy látszik külön, szakképzett őrangyal vigyáz - legalábbis ezt látszik bizonyítani egy lengyelországi eset. Egy 40 éves vasutas az eszméletlenségig leitta magát, de elindult haza. Szorgalmasan dolgozó alkoholtöltete azonban néhány lépés után legyűrte, s lefeküdt az első helyen, ahol otthonosan érezte magát a vasúti sínekre, ahol édesdeden elaludt Ahogy az a sorstragédiákban meg van írva, jött is a vonat. A Chelmből érkező személyvonat vezetője ugyan észrevette a síneken fekvő férfit, de már hiába fékezett, a szerelvény végigment rajta. Kétségbeesetten rohantak vissza, előre felkészülve a rettenetes látványra. Kár volt az izgalomért: a derék vasutas egyetlen karcolás nélkül úszta meg az esetet. Példátlan szerencséjét annak köszönhette, hogy hosszában, teljesen mozdulatlanul feküdt a két sín között, 8 nem ébredt fel, amikor a szerelvény eldübörgött fölötte. NAPI DÉLKELET A bizalom hívjai Hidak felépítését indítványozza egy japán szállítási vállalat, amely abban reménykedik, hogy idővel megoldódik Japán és Oroszország területi vitája és a két ország között elmélyülhetnek a kapcsolatok. Japán legészakibb szigetétől, Hokkaidótól vezetne az egyik, 43 kilométer hosszú híd Szahalin szigetére, onnan pedig egy másik hét kilométeres híd az orosz távol-keleti kontinensre. A hidak lehetővé tennék a vasúti és a közúti forgalmat a két ország között, továbbá gázvezeték is átvezetne rajta, ami az elképzelés szerint a legfontosabb lenne a megtérülés szempontjából. Tíz évi munkával 75 milliárd dollárból lenne megépíthető a két híd, ami ugyan óriási költséget jelent, de Japán hosszú távon is vevő lenne az orosz Távol-Keleten kitermelt földgázra. Szlovák-magyar viszály Félő, hogy Szlovákia második évének első napjai a Meciar-kormány és az ottani jelentős magyar kisebbség újabb erőpróbájával kezdődnek: január 2-től ugyanis a Matica Slovenska elnevezésű hazafias szervezet tüntetéseket szervez a január 8-iki komáromi gyűlés ellen, ahol magyar önkormányzati képviselők egy dél-szlovákiai „autonóm tartomány” kikiáltását tervezik. A magyarok így kívánnak tiltakozni az ország adminisztratív újrafelosztására vonatkozó tervek ellen: ezek egyebek mellett arra szolgálnak, hogy „széttörjék” a kisebbségi többségű területeket - írja a Le Monde vasárnapi számában a lap különtudósítója, Yves-Michel Riols. A magyar diaszpóra lerázza az igát A The Observer című baloldali brit lap tegnap beszámolt Antall József temetésének körülményeiről, és azt írta, hogy a tiszteletadás tanúsította: nem csak Magyarország 10 millió lakosának, hanem a határokon túl élő 5 millió magyarnak is szellemi és erkölcsi vezetője volt. A szerző, Nick Thorpe kelet-európai szerkesztő Budapestről keltezett cikkét azzal folytatta, hogy a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok mind jobban berzenkednek nacionalista kormányaik ellen, és kulturális és területi autonómiát akarnak. E három országban egyesek ebben bizonyítékot látnak Magyarország szándékára, hogy felül akarja vizsgálni a határokat, de ezt a gyanúsítást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar kisebbségek vezetői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar lakosságának képviselői jövő szombaton gyűlést tartanak Komáromban, szerveződésük első jeleként. Nick Thorpe megírta, hogy a szlovák kormány a járási határok átrajzolásával szlovák többséget akar teremteni minden járásban. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés László szerint „békés etnikai tisztogatás" folyik, és az RMDSZ megosztott: egyes tagjai úgy vélik, hogy a demokrácia lassacskán megoldja a kisebbségi problémákat, mások szerint viszont nyílt beolvasztással kerültek szembe és a legjobb védekezés a területi autonómia. A román válasz is kétféle: a kormánypolitikusok irredentizmussal és apartheid-szerű elszigetelődés szándékával vádolják a magyarokat, az ellenzékiek viszont kiállnak a magyarok joga mellett, hogy megvédjék kultúrájukat. A brit szerző kitért arra is, hogy Szerbiában boszniai stílusú etnikai tisztogatástól félnek a magyarok. Magyarországon a külföldi kisebbségek helyzete máris kampánytéma a jövő tavaszi választásokra, de az egymással küzdő politikusok inkább a környező országokat igyekeznek megnyugtatni, semmint a kisebbségek ügyét képviselni - írta Nick Thorpe. Idézte Orbán Viktort, aki szerint az autonómiát nem lehet bevezetni az illető kormányok jóváhagyása nélkül, és idézte Horn Gyulát is, aki szerint a kisebbségi jogok garanciáinak követelése előtt szavatolni kell a meglévő határokat. Ebből a brit lap azt a következtetést vonta le, hogy a komáromi összejövetel és a hasonló akciók nem lehetnek Budapestről szervezett összeesküvések, ellenkezőleg, annak felismerésére vallanak a kisebbségek körében, hogy csak saját maguk állhatnak ki érdekeikért, amíg el nem jön az igen vágyott szélesebb európai integráció.