Napi Délkelet, 1994. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

NAPI DÉLKELET Drágábban buszozunk és táviratozunk Február 1-jétől 14 szá­zalékkal emelkednek a bel­földi menetrend szerinti tá­volsági autóbusz-közleke­dés tarifái, 25 százalékkal a belföldi táviratszolgálta­tás díjai és ugyancsak 25 százalékkal az állami vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz és csatornadíjak - tájékoztatta a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium hétfőn az MTI-t. A távolsági autóbusz­­közlekedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emelkedését, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark re­konstrukciójához szüksé­ges források növelését el­lentételezi majd. Ugyan­akkor a vasúti menet­jegyek árai nem emelked­nek, így a távolsági me­netrend szerinti személy­szállítás vasúti díjai 15-20 százalékkal lesznek ala­csonyabbak az autóbusz tarifáinál. A táviratszolgáltatás dí­jai átlagosan 25 százalék­kal emelkednek. Egy öt­szavas távirat a korábbi 95 forint helyett 115 lesz. A posta új szolgáltatá­saként az ügyfelek ezen­túl minden táviratfajta hét­végi kézbesítését kérhe­tik, ezért a korábbi 400 fo­rint helyett csak 300 forint különszolgáltatási díjat kell fizetniük. Szombati napokon a posta minden településen vállalja a kéz­besítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 nagyobb helységben. To­vábbra sem kell megfizet­ni a hétvégi különszolgál­tatás díját az egész­ségügyi intézményeknek, amennyiben a feladott távirat véradásra szólít fel vagy haláleseti értesítést tartalmaz. Az önkormányzati tulaj­donú vízművek szolgálta­tásainak díját január 1-jé­­től az önkormányzatok határozzák meg. Tovább­ra is a vízügyi tárca hatás­körében maradt azonban az ország hét vízműve vízdíjának megállapítása. Ezek: a Baranya megyei, a Duna menti Regionális, a Dunántúli Regionális, az Észak-dunántúli Regi­onális, az Észak-magyar­országi Regionális Vízmű, a Tiszamenti Vízművek és a Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei Csatorna- és Vízmű. Ezen állami tulaj­donú vízművek más vízi közműnek átadott ivóvíz­díjai átlagosan 12 száza­lékkal, a lakossági díjak átlagosan 23 százalékkal, a lakossági csatorna­­használati díjak pedig át­lagosan 30 százalékkal emelkednek. A lakosság és a vállalatok által fize­tett díjak a költségvetési támogatás miatt nem min­denütt azonosak. Az álla­mi költségvetésben erre a célra elkülönített, 1,5 milli­árd forintos támogatási keret lehetőséget ad arra, hogy a lakossági vízdíjak áfa nélkül ne haladják meg köbméterenként a 60 forintot, a csatornázott területek víz- és csatorna­­használati díja pedig a köbméterenkénti 100 fo­rintot. _________FALUGYŰLÉS BIHARUGRÁN_________ Képviselő úr, kire szavazzunk? Mint 1990 óta minden esztendőben, az idei falugyűlést is nagy várakozás előzte meg Biharugrán. A sok vihart átélt polgármesteri hivatal nagyterme az elmúlt hétvégén zsúfo­lásig megtelt. Dr. Bodrogközy Zoltán ál­latorvos, a falugyűlés leve­zető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd be­mutatta a meghívott vendé­geket: dr. Pelcsinszki Bole­­szláv országgyűlési képvi­selőt, valamint Szabó Ist­vánt, a Békés Megyei FM hivatal munkatársát. Ezt követően felkérte Makra Győzőt, Biharugra polgár­­mesterét, tartsa meg vitain­dító beszédét. A polgármester három té­makör köré csoportosította mondandóját: a földosztás és licitálás, a helyi nemzeti park kérdése, amely szoro­san összefügg az előző té­mával, valamint a kistérsé­gi vezetékesgáz-hálózat le­hetőségei. Makra Győző ki­jelentette: az utolsó három év megrázkódtatta a tele­pülést. Ez kezdődött a rendszerváltozással, ugyanis az évtizedekig be­­idegződött reflexek elha­gyása nem ment egyik nap­ról a másikra. A község jelenleg legna­gyobb gondjának nevezte meg, hogy a kárpótlásra ki­jelölt földterület elfogyott. Biharugrán 24 ezer arany­korona értékű földterületet jelölt ki a földhivatal, s ez a mennyiség ki is lett osztva. Mint a polgármester el­mondta, számításaik sze­rint mintegy ezer hektárra volna még körülbelül szük­ség, ennyi kárpótlási jegy van is még a lakosságnál. Az ugrai embernek föld kell, mert mindig is abból élt, kárpótlási jegyét másba nem hajlandó befektetni, csakhogy a kijelölt földterü­let elfogyott. A nemzeti park kérdése ettől kezdve vált szinte élethalálharccá, tud­niillik a halastó és környéke mintegy kétezer hektáros természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az ugraiak abban látják gondjuk meg­oldását, ha ebből a földte­rületből jelölnének ki kár­pótlásra annyit, hogy jogos igényeiket helyben tudják érvényesíteni. A polgár­­mester tájékoztatta a lakos­ságot, e kérdésben a föld­­művelési minisztériumhoz fordult. Szabó István, az FM hi­vatal munkatársa ezt a be­jelentést megerősítette az­zal, hogy ők már javaslatot tettek a halgazdaságnak, il­letve a nemzeti park veze­tőségének, melyik termé­szetvédelmi területet lehet­ne kijelölni kárpótlási földa­lapnak. Ezt követően záporoztak a kérdések: a levezető el­­nök alig tudta kordában tar­tani az indulatokat. Többen azt kérdezték, mi lesz a va­gyonjeggyel, az üzletré­szükkel. Mert véleményük szerint a biharugrai terme­lőszövetkezetnek vége. Amit apáik és azt követően ők létrehoztak, azt most egy szűk kör élvezi, a több­ség viszont nem kapott semmit. Szó volt még a kü­lönböző hitelfelvétel, vala­mint a pályázati kiírások le­hetőségeiről, az állami föld­területek kijelölésének hasznosításáról, ezenkívül még jó néhány, mezőgaz­dasággal kapcsolatos kér­dés hangzott el. Miután a kérdések több­sége a helyi termelőszövet­kezetet érintette, a válaszo­kat Bóka Lajos, volt tsz-el­­nök adta meg. Ő kijelentet­te: az 1992-es évben fél év állt mindenki rendelkezésé­re, hogy mit választ: kiválik vagy marad a tsz-ben. An­nak idején felhívta a tagság figyelmét: vigyázzanak, ki ne fussanak az időből. A többség maradt, a tsz át­alakult, ám a szövetkezet alól kiment a föld. A va­gyont viszont megőrizték. Kérte a jelenlévőket, ne folytassák tovább a vitát, mert a szövetkezetet érintő kérdésekben február 26-án közgyűlést tartanak, s ott mindenről szó eshet, és kö­zösen eldönthetik, mit kezdjenek a vagyonnal. Dr. Pelcsinszki Boleszláv is kapott jó néhány kérdést, derekasan válaszolt is ezekre, ám egy kérdésfel­tevés után néma maradt. Lehet, hogy a kérdezőn kí­vül ezen senki nem csodál­kozott, ugyanis a kérdés a következő volt:­­ Képviselő úr, mondja már meg, kire és mire sza­vazzunk az idén? Az éjszakába nyúló falu­gyűlésen tájékoztatás hangzott el a kistérségű ve­zetékesgáz-hálózat kiépíté­séről. Nyolc község: Újsza­­lonta, Mezőgyán, Geszt, Körösnagyharsány, Körö­sújfalu, Okány, Zsadány és Biharugra polgármesterei úgy döntöttek, megvalósít­ják a vezetékesgáz-ellátást a térségben. A kérdésben az említett települések kép­viselő-testületének bele­egyezése szükséges. A tend szerint a nyolc közsé­get érintő beruházás 600 millióba kerül, és 1996-ban fog befejeződni. Ebből a la­kosságot érintő teher a mai árakon számítva, mintegy 30-50 ezer forintot tesz ki. Oravszki Ferenc 1994. FEBRUÁR 1., KEDD Középiskola - 200 millióért A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium léte nem kér­déses Gyulán, ám hely­zete, valamint elhelyezé­se az utóbbi egy-két év­ben jelentős fejtörést oko­zott a helyi önkormány­zatnak. Úgy tűnik, nyug­vópontra jut az ügy, hi­szen egy nem régi önkor­mányzati döntés alapján az állami gimnáziumnak új épületet emelnek a kö­zeljövőben. Az iskolaépület a jelen­legi 1. Számú Általános Iskola (Kossuth Lajos ut­ca) városközpont felé eső folytatásában valósul m­eg majd, három ingatlan kisajátítása után. Az önkormányzat az idővel való takarékosság okán zárt, meghívásos pályázatot hirdet február­ban a 12 tantermes iskola építészeti tervezésére. Az elképzelések szerint nyolc-tíz építész kap meg­hívást a pályázatra, kö­zöttük három gyulai szak­ember is. A pályázat díja­zott, az első helyezett pá­lyamunka 600 ezer forin­tot ér. Ezen túl minden egyes pályázó - építési engedély szintű tervért - 80 ezer forint díjazásban részesül. Az építészeti „forduló” elbírálása után júniusban írják ki a kivitelezési pá­lyázatot, mely szintén zárt, meghívásos lesz, s itt elsősorban gyulai vál­lalkozókra számít az ön­­kormányzat. A mostani tervek szerint a mintegy 200 millió forin­tos beruházást követően az Erkel Gimnázium tanu­lói az új iskolaépületet 1995 végén, vagy 1996 elején vehetik birtokukba. P. F. Önkormányzati szövetség a vízbázis védelmében Összesen 26 Békés megyei település tartozik a nyolc hónappal ezelőtt megalakult „Maros Hor­dalékkúp vízbázisán lévő önkormányzatok szövet­ségébe”, amely szervezet tegnap tartotta ülését a medgyesegyházi Művelő­dési Házban. Az összejö­vetelen megjelent polgár­­mesterek, vízügyi, körny­­zetvédelmi szakemberek, országgyűlési képviselők a hordalékkúp vízbázisá­nak mennyiségi és minő­ségi megóvása érdeké­ben kezdtek közös gon­dolkodásba. Mint Nagy Béla, Med­­gyesegyháza polgármes­tere elmondta, megyénk jelentős része innen kap­ja ivóvizét, mégpedig azon a regionális rend­szeren keresztül, amely döntően címzett állami tá­mogatásból valósult meg, és 1984-óta folyamato­san épül. Innen kíván egészséges ivóvízhez jut­ni Szarvas és térsége, va­lamint Gyomaendrőd is. A hordalékkúp ivóvíz-ellátá­si célú igénybevétele las­san eléri a terhelhetőség felső határát, ami 130 000 köbméter naponta. Félő, hogy a nem Maros Horda­lékkúpon lévő települések (Gyula, Szarvas és kör­nyéke, Gyomaendrőd) újabb bekapcsolása, és a regionális rendszeren lé­vők nagyobb vízigényei csak úgy biztosíthatók, hogy a hatóságok korlá­tozzák a hordalékkúpon jelentkező olyan „alacso­nyabb rendű” vízigénye­ket, mint például az öntö­zés. Ez pedig a térségben folyó - egyébként is ne­héz helyzetben lévő - mezőgazdasági termelés ellehetetlenüléséhez ve­zethet. Ennek megelőzé­séért kell az ivóvíz­­ellátásban érdekelteknek, az államnak összefognia a Dél-békési terület víz­pótlása érdekében. A vízmennyiségi prob­lémákon túl jelentős gon­dot okoz a minőség is, hi­szen a térségben sok a környzetvédelmi előírá­soknak nem megfelelő szeméttelep, alig megol­dott a csatornázás, és számtalan olyan ásott kút található itt, amelyet gya­korlatilag szennyvízakná­nak használnak. Nagy Béla elmondta, hogy a vízpótlás megol­dásához szükséges anyagi fedezet előterem­tése érdekében, a horda­lékkúpon lévő települések összehangolt fellépésére van szükség, és nem ha­logatható tovább a Bé­­kés-Csanádi Löszhát víz­utánpótlásának tanul­mányterv szintű kidolgo­zása. A hordalékkúp meg­óvásához természetesen szervesen hozzátartozik a csatornázás, a vízminő­ség-védelem is. A soron következő fel­adat tehát az intézkedési tervek kidolgozása, a pénzügyi fedezetek bizto­sítása. Ezekhez az érin­tett önkormányzatok, és a kormányzat szoros, tárgy­szerű együttműködésére lesz szükség. Több pol­gármester is kérte a ta­nácskozáson részt vevő országgyűlési képviselő­ket (Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza SZDSZ- es képviselők voltak je­len), hogy megyénk kép­viselői pártállásra való te­kintet nélkül, közösen áll­janak ki ezért az ügyért. (via) Befejeződött a széntermelés Zsigmond-aknán Befejeződött a szén­­termelés hétfőn a fel­számolás alatt lévő Tatabányai Bányák Vállalat Zsigmond-ak­­náján. A Vértessomló község határában lévő üzem építése 1989- ben, s a széntermelés pedig a következő év februárjában kezdő­dött meg. A kezdetben mintegy 700 ezer ton­nára becsült kitermel­hető szénvagyonnal szemben a ténylege­sen külszínre szállított szénmennyiség 1993 végére meghaladta az 1,6 millió tonnát, s ez­zel a készlet ki is me­rült. Az elkövetkező he­tekben a dolgozók ki­szállítják a bányából a gépeket és a haszno­sítható anyagokat, majd tömedékelik a lejtősaknákat és be­tongáztal zárják le. A bányabezárás miatt senki sem kerül az ut­cára. A dolgozók több­sége a mányi akna­üzemben kap munkát.

Next