Napi Délkelet, 1994. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
NAPI DÉLKELET Drágábban buszozunk és táviratozunk Február 1-jétől 14 százalékkal emelkednek a belföldi menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés tarifái, 25 százalékkal a belföldi táviratszolgáltatás díjai és ugyancsak 25 százalékkal az állami vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz és csatornadíjak - tájékoztatta a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hétfőn az MTI-t. A távolsági autóbuszközlekedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emelkedését, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark rekonstrukciójához szükséges források növelését ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menetjegyek árai nem emelkednek, így a távolsági menetrend szerinti személyszállítás vasúti díjai 15-20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az autóbusz tarifáinál. A táviratszolgáltatás díjai átlagosan 25 százalékkal emelkednek. Egy ötszavas távirat a korábbi 95 forint helyett 115 lesz. A posta új szolgáltatásaként az ügyfelek ezentúl minden táviratfajta hétvégi kézbesítését kérhetik, ezért a korábbi 400 forint helyett csak 300 forint különszolgáltatási díjat kell fizetniük. Szombati napokon a posta minden településen vállalja a kézbesítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 nagyobb helységben. Továbbra sem kell megfizetni a hétvégi különszolgáltatás díját az egészségügyi intézményeknek, amennyiben a feladott távirat véradásra szólít fel vagy haláleseti értesítést tartalmaz. Az önkormányzati tulajdonú vízművek szolgáltatásainak díját január 1-jétől az önkormányzatok határozzák meg. Továbbra is a vízügyi tárca hatáskörében maradt azonban az ország hét vízműve vízdíjának megállapítása. Ezek: a Baranya megyei, a Duna menti Regionális, a Dunántúli Regionális, az Észak-dunántúli Regionális, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Tiszamenti Vízművek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Csatorna- és Vízmű. Ezen állami tulajdonú vízművek más vízi közműnek átadott ivóvízdíjai átlagosan 12 százalékkal, a lakossági díjak átlagosan 23 százalékkal, a lakossági csatornahasználati díjak pedig átlagosan 30 százalékkal emelkednek. A lakosság és a vállalatok által fizetett díjak a költségvetési támogatás miatt nem mindenütt azonosak. Az állami költségvetésben erre a célra elkülönített, 1,5 milliárd forintos támogatási keret lehetőséget ad arra, hogy a lakossági vízdíjak áfa nélkül ne haladják meg köbméterenként a 60 forintot, a csatornázott területek víz- és csatornahasználati díja pedig a köbméterenkénti 100 forintot. _________FALUGYŰLÉS BIHARUGRÁN_________ Képviselő úr, kire szavazzunk? Mint 1990 óta minden esztendőben, az idei falugyűlést is nagy várakozás előzte meg Biharugrán. A sok vihart átélt polgármesteri hivatal nagyterme az elmúlt hétvégén zsúfolásig megtelt. Dr. Bodrogközy Zoltán állatorvos, a falugyűlés levezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta a meghívott vendégeket: dr. Pelcsinszki Boleszláv országgyűlési képviselőt, valamint Szabó Istvánt, a Békés Megyei FM hivatal munkatársát. Ezt követően felkérte Makra Győzőt, Biharugra polgármesterét, tartsa meg vitaindító beszédét. A polgármester három témakör köré csoportosította mondandóját: a földosztás és licitálás, a helyi nemzeti park kérdése, amely szorosan összefügg az előző témával, valamint a kistérségi vezetékesgáz-hálózat lehetőségei. Makra Győző kijelentette: az utolsó három év megrázkódtatta a települést. Ez kezdődött a rendszerváltozással, ugyanis az évtizedekig beidegződött reflexek elhagyása nem ment egyik napról a másikra. A község jelenleg legnagyobb gondjának nevezte meg, hogy a kárpótlásra kijelölt földterület elfogyott. Biharugrán 24 ezer aranykorona értékű földterületet jelölt ki a földhivatal, s ez a mennyiség ki is lett osztva. Mint a polgármester elmondta, számításaik szerint mintegy ezer hektárra volna még körülbelül szükség, ennyi kárpótlási jegy van is még a lakosságnál. Az ugrai embernek föld kell, mert mindig is abból élt, kárpótlási jegyét másba nem hajlandó befektetni, csakhogy a kijelölt földterület elfogyott. A nemzeti park kérdése ettől kezdve vált szinte élethalálharccá, tudniillik a halastó és környéke mintegy kétezer hektáros természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az ugraiak abban látják gondjuk megoldását, ha ebből a földterületből jelölnének ki kárpótlásra annyit, hogy jogos igényeiket helyben tudják érvényesíteni. A polgármester tájékoztatta a lakosságot, e kérdésben a földművelési minisztériumhoz fordult. Szabó István, az FM hivatal munkatársa ezt a bejelentést megerősítette azzal, hogy ők már javaslatot tettek a halgazdaságnak, illetve a nemzeti park vezetőségének, melyik természetvédelmi területet lehetne kijelölni kárpótlási földalapnak. Ezt követően záporoztak a kérdések: a levezető elnök alig tudta kordában tartani az indulatokat. Többen azt kérdezték, mi lesz a vagyonjeggyel, az üzletrészükkel. Mert véleményük szerint a biharugrai termelőszövetkezetnek vége. Amit apáik és azt követően ők létrehoztak, azt most egy szűk kör élvezi, a többség viszont nem kapott semmit. Szó volt még a különböző hitelfelvétel, valamint a pályázati kiírások lehetőségeiről, az állami földterületek kijelölésének hasznosításáról, ezenkívül még jó néhány, mezőgazdasággal kapcsolatos kérdés hangzott el. Miután a kérdések többsége a helyi termelőszövetkezetet érintette, a válaszokat Bóka Lajos, volt tsz-elnök adta meg. Ő kijelentette: az 1992-es évben fél év állt mindenki rendelkezésére, hogy mit választ: kiválik vagy marad a tsz-ben. Annak idején felhívta a tagság figyelmét: vigyázzanak, ki ne fussanak az időből. A többség maradt, a tsz átalakult, ám a szövetkezet alól kiment a föld. A vagyont viszont megőrizték. Kérte a jelenlévőket, ne folytassák tovább a vitát, mert a szövetkezetet érintő kérdésekben február 26-án közgyűlést tartanak, s ott mindenről szó eshet, és közösen eldönthetik, mit kezdjenek a vagyonnal. Dr. Pelcsinszki Boleszláv is kapott jó néhány kérdést, derekasan válaszolt is ezekre, ám egy kérdésfeltevés után néma maradt. Lehet, hogy a kérdezőn kívül ezen senki nem csodálkozott, ugyanis a kérdés a következő volt: Képviselő úr, mondja már meg, kire és mire szavazzunk az idén? Az éjszakába nyúló falugyűlésen tájékoztatás hangzott el a kistérségű vezetékesgáz-hálózat kiépítéséről. Nyolc község: Újszalonta, Mezőgyán, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Okány, Zsadány és Biharugra polgármesterei úgy döntöttek, megvalósítják a vezetékesgáz-ellátást a térségben. A kérdésben az említett települések képviselő-testületének beleegyezése szükséges. A tend szerint a nyolc községet érintő beruházás 600 millióba kerül, és 1996-ban fog befejeződni. Ebből a lakosságot érintő teher a mai árakon számítva, mintegy 30-50 ezer forintot tesz ki. Oravszki Ferenc 1994. FEBRUÁR 1., KEDD Középiskola - 200 millióért A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium léte nem kérdéses Gyulán, ám helyzete, valamint elhelyezése az utóbbi egy-két évben jelentős fejtörést okozott a helyi önkormányzatnak. Úgy tűnik, nyugvópontra jut az ügy, hiszen egy nem régi önkormányzati döntés alapján az állami gimnáziumnak új épületet emelnek a közeljövőben. Az iskolaépület a jelenlegi 1. Számú Általános Iskola (Kossuth Lajos utca) városközpont felé eső folytatásában valósul meg majd, három ingatlan kisajátítása után. Az önkormányzat az idővel való takarékosság okán zárt, meghívásos pályázatot hirdet februárban a 12 tantermes iskola építészeti tervezésére. Az elképzelések szerint nyolc-tíz építész kap meghívást a pályázatra, közöttük három gyulai szakember is. A pályázat díjazott, az első helyezett pályamunka 600 ezer forintot ér. Ezen túl minden egyes pályázó - építési engedély szintű tervért - 80 ezer forint díjazásban részesül. Az építészeti „forduló” elbírálása után júniusban írják ki a kivitelezési pályázatot, mely szintén zárt, meghívásos lesz, s itt elsősorban gyulai vállalkozókra számít az önkormányzat. A mostani tervek szerint a mintegy 200 millió forintos beruházást követően az Erkel Gimnázium tanulói az új iskolaépületet 1995 végén, vagy 1996 elején vehetik birtokukba. P. F. Önkormányzati szövetség a vízbázis védelmében Összesen 26 Békés megyei település tartozik a nyolc hónappal ezelőtt megalakult „Maros Hordalékkúp vízbázisán lévő önkormányzatok szövetségébe”, amely szervezet tegnap tartotta ülését a medgyesegyházi Művelődési Házban. Az összejövetelen megjelent polgármesterek, vízügyi, környzetvédelmi szakemberek, országgyűlési képviselők a hordalékkúp vízbázisának mennyiségi és minőségi megóvása érdekében kezdtek közös gondolkodásba. Mint Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere elmondta, megyénk jelentős része innen kapja ivóvizét, mégpedig azon a regionális rendszeren keresztül, amely döntően címzett állami támogatásból valósult meg, és 1984-óta folyamatosan épül. Innen kíván egészséges ivóvízhez jutni Szarvas és térsége, valamint Gyomaendrőd is. A hordalékkúp ivóvíz-ellátási célú igénybevétele lassan eléri a terhelhetőség felső határát, ami 130 000 köbméter naponta. Félő, hogy a nem Maros Hordalékkúpon lévő települések (Gyula, Szarvas és környéke, Gyomaendrőd) újabb bekapcsolása, és a regionális rendszeren lévők nagyobb vízigényei csak úgy biztosíthatók, hogy a hatóságok korlátozzák a hordalékkúpon jelentkező olyan „alacsonyabb rendű” vízigényeket, mint például az öntözés. Ez pedig a térségben folyó - egyébként is nehéz helyzetben lévő - mezőgazdasági termelés ellehetetlenüléséhez vezethet. Ennek megelőzéséért kell az ivóvízellátásban érdekelteknek, az államnak összefognia a Dél-békési terület vízpótlása érdekében. A vízmennyiségi problémákon túl jelentős gondot okoz a minőség is, hiszen a térségben sok a környzetvédelmi előírásoknak nem megfelelő szeméttelep, alig megoldott a csatornázás, és számtalan olyan ásott kút található itt, amelyet gyakorlatilag szennyvízaknának használnak. Nagy Béla elmondta, hogy a vízpótlás megoldásához szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében, a hordalékkúpon lévő települések összehangolt fellépésére van szükség, és nem halogatható tovább a Békés-Csanádi Löszhát vízutánpótlásának tanulmányterv szintű kidolgozása. A hordalékkúp megóvásához természetesen szervesen hozzátartozik a csatornázás, a vízminőség-védelem is. A soron következő feladat tehát az intézkedési tervek kidolgozása, a pénzügyi fedezetek biztosítása. Ezekhez az érintett önkormányzatok, és a kormányzat szoros, tárgyszerű együttműködésére lesz szükség. Több polgármester is kérte a tanácskozáson részt vevő országgyűlési képviselőket (Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza SZDSZ- es képviselők voltak jelen), hogy megyénk képviselői pártállásra való tekintet nélkül, közösen álljanak ki ezért az ügyért. (via) Befejeződött a széntermelés Zsigmond-aknán Befejeződött a széntermelés hétfőn a felszámolás alatt lévő Tatabányai Bányák Vállalat Zsigmond-aknáján. A Vértessomló község határában lévő üzem építése 1989- ben, s a széntermelés pedig a következő év februárjában kezdődött meg. A kezdetben mintegy 700 ezer tonnára becsült kitermelhető szénvagyonnal szemben a ténylegesen külszínre szállított szénmennyiség 1993 végére meghaladta az 1,6 millió tonnát, s ezzel a készlet ki is merült. Az elkövetkező hetekben a dolgozók kiszállítják a bányából a gépeket és a hasznosítható anyagokat, majd tömedékelik a lejtősaknákat és betongáztal zárják le. A bányabezárás miatt senki sem kerül az utcára. A dolgozók többsége a mányi aknaüzemben kap munkát.