Napi Délkelet, 1994. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

Nyilvánossági nap Zsadányban A Békés Megyei Mű­velődési Központ és a Zsadányi Polgármes­teri Hivatal szervezé­sében nyilvánossági napot rendeztek teg­nap Zsadányban. A rendezvényen a térség regionális fejlesztésé­nek programjáról és a megvalósítás lehető­ségéről esett szó. Je­len voltak a környék településének polgár­­mesterei, valamint a pártok képviselői. Kiss Zoltán, Zsa­­dány polgármestere hat település polgár­­mesterének megbízá­sából köszöntötte a megjelent nyolc párt képviselőit és a nagy számú hallgatóságot. Bejelentette a térség fejlesztéseit, továbbá a pártok programját, ábécé-sorrendben is­mertette a 4-es számú körzet országgyűlési képviselőjelöltjeit, va­lamint a pártok képvi­selőit. Először Fehér József szeghalmi la­kos, az Agrárszövet­ség országgyűlési képviselőjelöltje emel­kedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) Földtörvény: olyan sajt, amelyben csak lyukak vannak Az egyetlen napirendi pont, amellyel foglalkoz­ni tudott az Ország­­gyűlés plenáris ülése hétfőn, a termőföldről szóló törvényjavaslat ál­talános vitája volt. Amint a vita eddigi ré­szében most is a földtu­lajdon megszerzésének kérdése játszotta a köz­ponti szerepet a felszó­lalásokban. Torgyán Jó­zsef (kisgazdákat képvi­selő független) határo­zottan kiállt a külföldiek földtulajdon-szerzésé­nek megtiltása mellett, mondván, akié a föld, azé a hatalom.­­ Miután a trianoni békediktátum a magyar területeket 324 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkentette, nem en­gedhetjük meg, hogy to­vábbi magyar földek idegen kézre kerüljenek - mondotta az FKGP el­nöke. Szabó Lukács (MIÉP) arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy mi­után a legjobb állami vállalatokat már „kima­zsolázták” a külföldiek, most már csak a föld marad, s az osztrákok már meg is kezdték a magyar földek felvásár­lását. Török Ferenc (SZDSZ) részletesen elemezte azt az előző felszólalók által már többször hangoztatott tényt, hogy a törvényja­vaslatban foglalt jogi akadályok nem jelente­nek valós gátat a külföl­diek tulajdonszerzése előtt. Ebből az SZDSZ képviselője azt a követ­keztetést vonta le, hogy a törvényjavaslat beter­jesztői az általuk han­goztatott elvekkel ellen­tétben nem ellenzik a külföldiek tulajdonhoz jutását. Az MDF nevében fel­szólaló Zsupos Lajos és Gál Antal ezzel ellentét­ben azt hangoztatták, hogy igenis a javaslat készítőinek célja volt a külföldiek földtulajdon­szerzésének korlátozá­sa, és kérték képviselő­­társaikat, hogy az álta­luk feltárt jogi hiányos­ságok megoldására nyújtsák be módosító in­dítványaikat. Akadtak azonban olyan képviselők, akik a törvényjavaslat hibáinak kijavítását lehetetlennek látják a jelenlegi Parla­ment hátralévő idősza­kában, ezért a részletes vitára bocsátás elutasí­tására szólították fel képviselőtársaikat. Ba­lás István (független) a Magyar Piacpárt véle­ményét ismertetve arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása esetén legitimálnák mindazokat a törvényte­lenségeket, amelyek a szövetkezeti átalakulás­ról hozott jogszabályok törvénysértő végrehaj­tása során jöttek létre. (Folytatás a 4. oldalon) Menesztették az orosz elhárítás főnökét Az Ames-ügy miatt Wa­shingtonból kiutasított orosz hírszerző főnök, Alekszandr Liszenko ügye miatt Moszkva kilátásba helyezte hétfőn, hogy kiuta­sítja a CIA egyik ügynökét. Ezt a hivatalos hivatalos orosz hírügynökség közölte a külügyminisztériumra hi­vatkozva. Közben az Inter­fax jelentése szerint levál­tották Nyikolaj Goluskót, a kémelhárítás főnökét. Noha egyelőre nem ismertek az okok, megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Golusko menesztése összefüggés­ben lehet az Ames-ügy nyomán tervezett moszkvai kiutasítással. A Krimpress hírügy­nökségnek nyilatkozva Ju­­rij Kobaladze, az orosz hír­szerzés szóvivője értetlen­ségének adott hangot, hogy miért éppen Liszenkót utasították ki, aki mindös­­­sze tavaly nyár óta dolgo­zott Washingtonban, mi­közben az Ames-házapár már tíz éve dolgozott a szovjeteknek, majd Orosz­országnak - emlékeztetett Kobaladze. Az orosz hír­­tivizálta tevékenységét a szovjet utódállamokban, de mindenekelőtt Oroszor­szágban. Egyedül tavaly húsz amerikai kémet vettek őrizetbe, Moszkva azon­ban tartózkodott a hírverés­től. Az amerikai hírszerzés aktivitásáról tanúskodik, a jelentés szerint, egy leg­utóbbi „nagy fogás,” azaz egy jelentékeny amerikai ügynök leleplezése is. Megfigyelők szerint nem ki­zárt, hogy ez utóbbi tény összefüggésben állhat Nyikolaj Golusko, a kémel­hárítás főnöke meneszté­sével. Mindazonáltal nem derült ki, hogy a hétfőn be­jelentett kiutasítás össze­függésben van-e az orosz hírügynökség jelentésében szereplő leleplezéssel. Utoljára nyolc éve volt Moszkva és Washington között a mostanihoz hason­ló, kiutasításokhoz vezető feszültség. Akkor az új nagykövetségi épületek­ben telepített lehallgatóbe­rendezések miatt tört ki botrány, amelynek nyomán Világbanki hitel a tb-nek A társadalombiztosítás informatikai rendszerének megújítását szolgáló, 132 millió dolláros világbanki hi­tel felhasználásának rész­leteiről tárgyaltak hétfőn Budapesten a társada­lombiztosítás, valamint a Price Waterhouse tanács­adó cég szakemberei. A részletekről Sándor László, az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat elnöke tájékoz­tatta az újságírókat. Mint elmondta: a társa­dalombiztosítás tavaly ősszel vállalt kötelezettsé­get arra, hogy ez év június 30-ig felülvizsgálja a világ­banki hitel felhasználásá­val kapcsolatos stratégiai rendszertervet. A konzultá­ción kiderült, hogy a legelő­­rehaladottabb állapotban jelenleg a járulék-folyó­számla információs rend­szerének kidolgozása van. A legoptimistább becslések szerint 8-12 hónapon belül a járulék-folyószámlák már egységes rendszerben, számítógépen lehetnek. Ez pedig nem kevesebbet je­lent, mint hogy szükség esetén minden folyószámla azonnal lehívható lesz, nemcsak a központban, de a megyei igazgatóságoknál is. A jogosultsági adatbázis létrehozása ennél hos­­­szabb időt vesz majd igénybe, ezért ennek ked­ A kis vágóhidak állják a sarat Nem is olyan régen az egész megyét bejárta a hír: köröznek egy állator­vost. Az illető nem gyil­kolt, csak épített egy kor­szerű, a legfinnyásabb nemzetközi szabványnak is megfelelő kisvágóhidat Füzesgyarmaton. És, mert a drága berendezé­sek megvásárlásához szükséges banki kamato­kat képtelen volt kigazdál­kodni, adósságot adós­ságra halmozott - míg vé­gül bujkálni kényszerült a hitelezői, galádul becsa­pott ügyfelei elől. Ám a régebben épült kisüzemek tulajdonosai­nak sem felhőtlenek a napjai: a nehéz gazdasá­gi viszonyok között evic­­kélni, bizony egyre ne­­hebben tudják kiszorítani a rendszeres felújítás költségeit, ami pedig az élelmiszerek előállításá­val foglalkozók esetében megengedhetetlen mu­lasztás. Az illetékes szer­vek ezért országos vizs­gálatot rendeltek el a kis­­vágóhidakon és a feltárt fogyatékosságokat - a bezárás terhe mellett - ez év június 30-ig pótolni kell. ?■ A helyi tapasztalatokról dr. Frecska Sándor, a szarvasi kerület főállator­­vosa a következőket mondta: (Folytatás a 3. oldalon) Májusra elkészül a Nemzeti Alaptanterv Dr. Kálmán Attila köz­oktatásért felelős államtit­kár tegnap megyeszék­helyünkre érkezett, ahol a 2. sz. általános iskolában tett látogatást, majd sajtó­tájékoztatót tartott a Ma­gyar Demokratikus Fórum Békéscsabai Szervezeté­nek székházában. Elhangzott a sajtótájé­koztatón, hogy a kormány oktatáspolikája gyökeres változásokat hozott szá­mos területen. A korábbi központi irányítás helyett az önkormányzatok kezé­be kerültek az iskolák, normatívvá vált a finanszí­rozási rendszer, a nemze­ti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók támoga­tottsága negyven száza­lékkal nőtt, az orosz nyelvtanárok átképzése is sikerrel járt és megkét­szereződött a felsőoktatá­si intézmények első évfo­lyamára felvett hallgatók száma. Dr. Kálmán Attila az eredmények között megemlítette a közoktatá­si, szakképzési, és a fel­sőoktatási törvényt, me­lyet igen nagy többséggel fogadtak el honatyáink. Az iskolaszékek felállítá­sa is időszerű feladat volt, hiszen a szülők eddig na­gyon kiszolgáltatott hely­zetben voltak gyermekeik iskoláival szemben. Kár azonban tagadni, hogy sokan inkább szid­ják, mint dicsérik közokta­tásunk rendszerét és a Nemzeti Alaptantervet (NAT), amelynek egyik ré­szét - a tantervi alapelve­ket - már jóváhagyták az országgyűlési képviselők. A követelmények kidolgo­zása viszont még folya­matban van, így várható­an április végén, vagy májusban készül el a NAT teljes egészében. A tan­terv ellenzői egyébként leginkább azzal érvelnek, hogy célkitűzései homá­lyosak, kevés konkrétu­mot tartalmaznak. Dr. Kál­mán Attila úgy vélte, hogy az ellenlábasok nem té­nyekre támaszkodnak, ugyanis többségük el sem olvasta a témához kapcsolódó rendeleteket, dokumentumokat. Az MDF vendége vége­zetül a NAT részleteibe avatta be az érdeklődő­ket. Elmondta, hogy a ne­velési feladatok köre ki­szélesedik általa, hiszen - többek között - hangsú­lyozza a családi életre, az egészséges életmódra, a hazaszeretetre, a környe­zetvédelemre való neve­lés fontosságát is. A tan­terv létrehozói nem tan­tárgyakban, hanem kép­zési területekben gondol­kodnak, s egyes témakö­rök sokféle tárgykörrel bő­víthetők. Az érettségi vizsgarendszer szigoro­dik, a kisiskolások oktatá­sában pedig kiemelkedő szerepet kap a tehetség­­gondozás. Dr. Kálmán Attila prog­ramja a Zeneiskolában folytatódott, melynek Bartók termében Csajá­­nyi Melinda, az MDF csa­bai országgyűlési képvi­selőjelöltje rendezett fóru­mot. Laer FOTÓ: K. Z,

Next