Napi Délkelet, 1994. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1994. ÁPRILIS 1., PÉNTEK A VILÁGBAN Az IRA befejezné? Az amerikai kormányzat reméli, hogy az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által bejelentett tűzszünet az első lépést je­lenti az erőszak végleges feladásához vezető úton. Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú washingtoni forrás szerda es­te üdvözölte az északír terrorszervezet döntését, de egyúttal világossá tette azt is: az Egyesült Államok álláspontja szerint az ulsteri probléma megoldására lehetőséget biztosít Lon­don és Dublin béke­terve. A Fehér Ház éppen ezért arra biz­tatja az ír Köztársasági Hadsereget és az IRA politikai szár­nyaként működő Sinn Feint, hogy mindketten csatlakozza­nak a rendezést körvonalazó kezdeményezéshez. Kína békés vizeken Kína szerdán váratlanul BT-elnöki nyilatkozatra terjesztett elő javaslatot a Biztonsági Tanács többi négy állandó tagjá­nak: a visszafogott hangvételű tervezet felszólítaná ugyan Észak-Koreát atomlétesítményei megnyitására, de még csak nem is utalna a szankciók esetleges veszélyére. A kínai ENSZ-nagykövet közölte, hogy Peking felfogása szerint a nyilatkozatnak mérsékelt hangúnak, tárgyilagos megfogal­mazásúnak és építő jellegűnek kell lennie. Megerősítette, hogy kormánya ellenezné, ha a felszólítást a testület fajsú­lyosabb és kötelező érvényű határozatba foglalná. Olasz-görög ellentétek Az olasz külügyminisztérium tiltakozását váltották ki Theod­­orosz Pangalosznak, a görög kormány európai ügyekért fe­lelős miniszterének Silvio Berlusconi győzelmét kommentáló „keresetlen” szavai. A görög miniszter, aki az Európai Unió soros elnöke, már az olasz választási kampány során a nyu­gat-európai demokráciákat fenyegető veszélynek nevezte Berlusconi és a vele szövetséges szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség esetleges választási győzelmét. Ennek megtör­ténte után, szerdán, az egyik görög tévéállomásnak úgy nyi­latkozott „Berlusconi csőcselékéről, ” hogy az sikerét és ere­jét „a média kábításának” és „az erkölcsről, a boldogságról és szabadságról tartott lelki fröccseinek” köszönheti. Terroristákkal szimpatizálók tüntetése Súlyos incidensbe torkollott az a 200 fős tüntetés, amelyet szerda este tartottak a hét elején elfogott korzikai terroristák­kal szimpatizálók Ajaccióban, a rendőrkapitányság épülete előtt. A megmozdulás rendben kezdődött, de éjfél után - amikor néhány tucat résztvevő petárdákat dobott be a közeli prefektúra kertjébe - elszabadultak az indulatok. A tömeg soraiból néhányan rá is lőttek a rendőrökre, de szerencsére senki sem sérült meg. A város utcáin csak hajnali három óra körül állt helyre a rend. A hétfőn elfogott, s éppen egy rob­bantás előkészületei közben tettenért korzikai szeparatistá­­kat csütörtökre virradó éjszaka a francia légierő egyik szállí­tógépén Párizsba vitték. Az ENSZ fizessen kártérítést? Egy ENSZ-jelentés következtetései szerint Mohamed Far­­rah Aidid Szomáliai hadúron kívül az Egyesült Államok és a világszervezet is hibás az erőszak fellángolásáért a kelet-af­rikai országban vállalt humanitárius küldetés során. A jelen­tést elkészítő háromtagú bizottságot az ENSZ Biztonsági Tanács­a hozta létre a tavaly októberi „mogadishui csata" után, amelyben 18 amerikai katona vesztette életét. A The Washington Post diplomáciai forrásokból szerzett értesülé­se szerint a jelentéstevők azt indítványozták, hogy az ENSZ fizessen kártérítést a harcok Szomáliai áldozatainak, függet­lenül attól, hogy kit terhel a felelősség az erőszak kirobbaná­sáért. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585, Hirdetésfelvétel: 442-596 Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőbizottság elnöke: Kepenyes János Rovatvezetők: Gubucz Katalin, Rendes Sándor, Bakulya Mihály Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készítette: a Hungária-Infó Nyomdaipari Kft. Magyar vállalkozás. Megjelenik 26 ezer példányban. Békéscsaba, Kétegyházi út 18. ■ Vezető gépmester: Vandlik Zoltán Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban NAPI DÉLKELET Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke, csü­törtökön a Rompres hírügy­nökségnek adott nyilatko­zatban azt javasolta, hogy a román külügyminisztéri­um vezesse be a vízumkö­telezettséget a magyar ál­lampolgárok birtokában lé­vő diplomáciai útlevelekre, hogy „azokat, akik még nem értették meg eléggé, mit jelent a román állam szuverenitása egész terü­lete fölött, megtanítsuk er­re”. Nastase állásfoglalása előtt a román külügyi szóvi­vő szerdán közölte: arra kérték a magyar külügymi­nisztériumot, tisztázza, mi a jellege annak a látogatás­nak, amelyet Entz Géza, a Határontúli Magyarok Hiva­talának elnöke tesz Romá­niában, mivel noha magán­jellegűnek nevezték, a köz­­társasági elnök nevében ad át kitüntetéseket. Entz Géza az MTI tudósítójának kérdésére még Adrian Nas­tase nyilatkozatának köz­zététele előtt ezzel kapcso­latban elmondta, hogy ép­pen a félreértések elkerülé­se végett a román külügy­minisztériumot előre tájé­koztatta a magyar fél a láto­gatás teljes programjáról, amely annyiban volt ma­gánjellegű, hogy nem a ro­mán állam volt a meghívó, hanem az RMDSZ hivata­los meghívására került rá sor. Nastase, aki egyben a kormánypárt ügyvezető el­nökeként annak legaktí­vabb politikusa, kifejtette, hogy a magyar hivatalossá­gok látogatása „bizonyos fokú kétértelműséget hor­doz”. A politikus szokatlan módon nyíltan bírálta a kül­ügyminisztériumot, ugyanis kijelentette, hogy ez a két­értelműség szerinte „főleg a román hatóságok bűne, amelyek nem tanúsítottak olyan szilárdságot, aminőre az ilyen helyzetekben szükség van”. Adrian Nastase vélemé­nye szerint Entz Géza ma­gánszemélyként csak turis­taprogramot bonyolíthatna le, nem adhatna át kitünte­téseket, nem vehetne részt politikai találkozókon, vi­szont ha ez a programja, erre csak hivatalos látoga­tás keretében, a román ha­tóságok közreműködésé­vel kerülhet sor. Magyaror­szágon választási kam­pány folyik, ezt nem sza­bad kiterjeszteni Romániá­ra - mondotta Nastase. Nastase egyébként a kormánypárt ügyvezető el­nökeként a napokban je­lentette be, hogy pártja Er­délyben versenytársnak te­kinti Gheorghe Funar párt­ját, az RNEP-t, amely köz­ismerten a magyarellenes kampányokkal verbuvált magának szavazótábort. A románok tanítósdit játszanak? A Magyar Köztár­saság Érdemrendjének Középkeresztjét adta át csütörtökön Kolozsvá­ron Göncz Árpád köz­­társasági elnök nevé­ben Entz Géza, a Hatá­rontúli Magyarok Hiva­talának elnöke Benkő Samu művelő­déstörténésznek, az Er­délyi Múzeum Egyesü­let elnökének, aki az el­múlt évtizedekben ki­magasló érdemeket szerzett kutatási és köz­írói tevékenységével a romániai magyarság kulturális öntudatának megőrzésében. Entz Géza elmond­ta, hogy körútján az RMDSZ és a különböző más romániai magyar szervezetek képviselői­vel elsősorban arról folytatott eszmecserét, hogy a számukra Ma­gyarországról nyújtott támogatások hogyan hasznosultak, mit kell változtatni, továbbfej­leszteni a támogatások módjában. Ami a román ható­ságoknak az út jellegé­nek tisztázását kérő szerdai megjegyzését il­leti, Entz Géza elmondta az MTI tudósítójának, hogy a félreértések el­kerülése végett hivata­losan tájékoztatták a külügyminisztériumot az út minden mozzana­táról, beleértve a kitün­tetéseket is, tehát az út jellege ismert volt. Nem állami szerv, hanem az RMDSZ meghívására bonyolította le marosvá­sárhelyi és kolozsvári programját, az RMDSZ azonban hivatalosan hívta meg. Az Entz Géza vezette küldöttség dél­után Kolozsvárról haza­indult. Heves­ harcok Kelet-Boszniában A bosnyákok több mint tí­zezer katonával nagyszabá­sú offenzívát indítottak a ke­let-boszniai szerb állások el­len - jelentette a dpa és az APA a belgrádi rádió közle­ményére hivatkozva. A rádió szerint a hadművelet kiindu­ló pontja az ENSZ-védelem alatt álló Gorazde muzulmán enklávé. A Tanjug hírügy­nökség úgy tájékoztatott, hogy a heves harcokban a szerbek tartani tudják állása­ikat, a muzulmánok azonban csütörtök délelőttig több száz embert vesztettek. Tizenöten életüket vesz­tették és negyvenen megse­besültek a Gorazde elleni szerb bombázások követ­keztében - közölte szerda este a szarajevói rádió. A rá­dió szerint a város számára a háború két évvel ezelőtti kezdete óta a szerdai volt a legnehezebb nap. A kelet­boszniai muzulmán enklá­vé elleni bombazápor a rá­diójelentés elhangzásakor is tartott - írta az AFP. A szarajevói ENSZ-erők köz­lése szerint a város körze­tét a szerbek már két napja támadják. A dpa arról is beszámolt, hogy csütörtökre virradóra a szerb tüzérség ismét lőtte Gorazdét. A szerbek tüzér­ségi tüzet zúdítottak egy má­sik kelet-boszniai muzulmán enklávéra, Zepára is. Egy ot­tani iskolát találatok értek, halottakról, illetve sebesül­tekről Zepából egyelőre nincsenek adatok. Megállapodás Hebronról Csütörtökön aláírták Kairó­ban a hebroni biztonsági intéz­kedésekről szóló izraeli-palesz­tin megállapodást, amely egy­szersmind arról is rendelkezik, hogy azonnal újrakezdik a tár­gyalásokat a gázai-jerikói auto­nómia életbeléptetéséről. A két küldöttség a délután fo­lyamán újból összeült, azzal, hogy a tényleges tanácskozá­sokat az autonómia még tisztá­zatlan vonatkozásairól jövő hét­főn kezdik. A maratoni alku eredménye­ként született egyezség - a megszállás kezdete, 1967 óta először - nemzetközi megfigye­lők telepítését irányozza elő a ciszjordániai városba. Hebron­­ban, ahol mintegy 120 ezer pa­lesztin és közöttük öt körzetben szétszórva 400-500 izraeli tele­pes él­­ a megszállt területek kolonizálását szorgalmazó mozgalom kemény magva. Február végén egy telepes har­minc palesztint gyilkolt meg. 160 külföldi - norvég, dán és olasz - megfigyelő kiküldéséről van szó, akik revolvert viselhet­nek, a megegyezés értelmében kizárólag önvédelmi céllal. Sem katonai, sem rendőri funkciót nem tölthetnek be - szögezi le a dokumentum. Megbízatásuk három hónapra szól, amely idő­tartamot a felek egyetértése esetén meg lehet újítani. A megállapodás feladatukat a hebroni palesztinok bizton­ságérzetének megteremtésé­ben jelöli meg, és rögzíti, hogy jelentéstétel a dolguk, egyfelől meghatározott időszakonként, másfelől incidens esetén. A kontingens költségeit a kiküldő országok állják. Az MSZP választási esélyei­ről közölt csütörtökön cikket a The Independent című brit lap. A konzervatív-liberális újság­szerző által nem jegyzett elem­ző cikke szerint a „munkanélkü­liek, a nyomorgó nyugdjasok és a rosszul fizetett közalkalma­zottak sokszázezres seregei" májusban „bosszút állnak”. „Mint Kelet-Európában sokfe­lé, a hangulat haszonélvezői minden bizonnyal a megrefor­mált kommunisták lesznek, va­gyis az MSZP”- vélekedett a lap, amely szerint a választási kampány éllovasa az MSZP, a jelenlegi előrejelzések szerint 25-30 százalékos szavazati aránnyal. Horn Gyula pártvezér az ország egyik legnépsze­rűbb politikusa lett. Az újság részletezte az MSZP programját, de hozzátet­te, hogy több bíráló „mellbevá­gó populizmussal” vádolja az MSZP-t, rámutatva, hogy még ígéreteinek részleges teljesíté­sétől is drámaian nőne a költ­ségvetési hiány, megállna a ha­ladás a piacgazdaság felé és az ország visszasüllyedhetne a kommunista múlt parancsgaz­daságába. Az MDF­ ellenőrizte hatalmi körökben azzal érvel­nek, hogy már látszik az alagút vége, növekszik a termelékeny­ség, és csökken a munkanélkü­liség és az infláció. E körökben a „litván szindrómát” és „Varsó elestét” emlegetik sötéten - ír­ta a brit lap. - Nem akarjuk visszahozni azt a rendszert, amelyet mi se­gítettünk lebontani és amelyet a nép elvetett - idézte erről Horn korábbi szavait a The Indepen­dent. Mindazonáltal a brit lap sze­rint még ha az MSZP lesz is bi­zonyára a legnagyobb párt a parlamentben, nem biztos, hogy kormányt alakíthat. Litvá­niától és Lengyelországtól elté­rően, Magyarországon erős a liberális alternatíva. Az SZDSZ és a Fidesz együtt akár 30 szá­zalékot is szerezhet, de bonyo­lítja a helyzetet, hogy az SZDSZ feltételezhetően inkább a szocialistákkal, a Fidesz pe­dig inkább az MDF-fel társul­na. Végül pedig ott a nemzeti kérdés. A legtöbb magyar szerint a gazdaság lesz a fő választási téma, de egyesek szerint fontos kérdés lesz az is, hogy mit jelent magyarnak lenni és milyen legyen Buda­pest politikája a szomszédos országokban élő magyar ki­sebbségekkel kapcsolatban. Noha a fő pártok egyike sem javasol határmódosítást, azért az MDF az, amelyet a nacio­­­nalista ügy legerősebb bajno­kának tartanak - írta csütörtö­kön a The Independent című brit lap. THE INDEPENDENT: Bonyolult helyzet választás előtt

Next