Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1996-07-01 / 150. szám
1996. július 1. Mától száz forint a kenyér Somogyban Hétfőtől átlagosan 35-40 százalékkal emelte termékeinek - elsősorban a különböző fajta kenyereinek - árát a kaposvári székhelyű Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Rt. Az áremelés következtében - a forgalmi adót és a kiskereskedelmi árrést is beleszámítva - egyes termékek ára elérte vagy már meg is haladja a 100 forintot. Vincze Károly vezérigazgató elmondta, hogy már korábban indokolt lett volna az áremelés, hiszen az elmúlt kilenc hónapban csupán az energiahordozók ára több mint 50 százalékkal emelkedett, s az alapanyagárak is jelentősen nőttek. A döntéssel azért vártak mostanáig, mert abban reménykedtek, hogy olcsó, de jó minőségű termékeikkel tovább erősíthetik piaci pozícióikat. A stratégia nem vált be, a közel száz kis sütőüzem túlnyomó többsége a társasághoz igazította árait. A NAPI Gazdaság információi szerint az áremelés után ugyanez a helyzet, hiszen több mint félszáz sütőüzem tulajdonosa máris jelezte, hogy július elsejétől ők is árat emelnek, méghozzá az rt. által bejelentett mértékben. K. Zs. GKI-ELŐREJELZÉS Jövőre 10 százalékkal nőhetnek a beruházások A magyar gazdaságban tavaly bevezetett korlátozó intézkedések hatásai áthúzódnak az idei év első félévére is, így a tavalyi 5-6 százalékos fogyasztói keresletcsökkenés idén további 3 százalékkal esik vissza - mondta Vértes, András, a Gazdaságkutató Rt. (GKI) vezérigazgatója az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ülésén. Idén az infláció 24-25 százalékos lesz, de mértéke függ az év végi energiaár-emelésektől is. A nettó átlagkeresetek az üzleti szférában az első félévben 16 százalékkal, a második félévben 19 százalékkal emelkednek, így átlagosan 17-18 százalékos lesz a növekedésük. A reálbérek viszont 5-6 százalékkal csökkennek. A GKI felmérése szerint az üzleti bizalmi index - amely az ipari és kereskedelmi vállalatok felméréseiből készült - ugyan tavalytól enyhe javulást mutatott, de az elmúlt két hónapban - főleg a kereskedelmi cégek megítélése - már romlott. A lakossági fogyasztói bizalmi index kismértékű javulást mutat, de még így is Magyarországon a legkisebb ez a mutató Európában. Az építőiparral kapcsolatban Vértes elmondta: a vállalatoknál jelentkező output árak 23 százalékkal, az input árak 20 százalékkal emelkedtek a gazdaságkutató felmérései szerint. A társaságok ugyan enyhe - 4 százalékos - termelésemelkedést várnak, de figyelembe véve az év eleji 30 százalékos csökkenést, átlagosan a stagnálást tartják a felmérések alapján elérhetőnek. Az építőiparban érdekelt cégek létszámbővítést jeleztek az elmúlt hónapokban, ami viszont a nyári szezonnal magyarázható Vértes szerint. Jövőre átlagosan 10 százalékkal nőnek majd a beruházások a gazdaságkutató adatai szerint, ami az építőiparban is körübelül ilyen arányban fog megmutatkozni. D. B. Sok a „kivételes” közbeszerzés Eddig 1065 közbeszerzési eljárás indult az új törvény szerint. Ebből 795 a nyílt, és viszonylag magas, 168 a tárgyalásos eljárások száma. A parlament múlt év május végén fogadta el a közbeszerzésekről szóló törvényt, amelyet 1995. november 1. óta kell alkalmazni. Mint Balogh József, a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának jogtanácsosa a NAPI Gazdaságnak elmondta, június 18-ig 1065 közbeszerzési eljárás indult. Ebből a nyílt eljárások száma 795-öt tett ki. A nyílt eljárásokból 722 előminősítés nélküli eljárás volt, további 73 esetben viszont előminősítés előzte meg az ajánlatkérést. Az előminősítési eljárásra akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő a teljesítésre - pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból - alkalmas ajánlattevőket akarja az eljárás következő szakaszában versenyeztetni. Építési beruházás esetén, ha annak értéke meghaladja a 200 millió forintot, az előminősítés kötelező. A tárgyalásos eljárások száma 168 volt. Ilyen eljárást egyebek mellett akkor lehet kiírni, ha speciális műszaki, technikai követelményeknek kell megfelelni, előre nem látható okból a rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy meghívásos eljárásra előírt határidők nem tarthatók, vagy a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn. A 168 tárgyalásos eljárásból hirdetmény nélkül folytattak le 152-t, de közülük több esetben döntőbizottsági eljárás indult, és elmarasztalás is született. A meghívásos eljárások száma 33 volt. Gyorsított eljárásra 69 esetben került sor. Ez csak a meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható, ha a rendkívüli sürgősség indokolja. Ekkor az ajálattételi határidő legalább 15 nap, a normál 40 napos határidővel szemben. (Építési beruházásra a gyorsított eljárást nem lehet alkalmazni.) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a Közbeszerzési Értesítő 23. számában tette közzé azt a tájékoztatót, amely az elkülönített állami pénzalapokkal szembeni tartozásokról szóló igazolási eljárásról ad eligazítást. N. G. Újból az állam irányítja az egészségügyet? (Folytatás a 1. oldalról) Térítési díjat kellene fizetni viszont, ha az orvosi beutalástól eltérő helyen vagy egyágyas szobában szeretne feküdni a páciens. A szakminisztérium ugyanakkor továbbra sem ért egyet azzal a pénzügyminisztériumi javaslattal, hogy minden egyes egészségügyi ellátás után kelljen valamilyen mértékű hozzájárulást fizetni. Simsa Péter, az egészségbiztosító alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügy ismét állami irányítás alá kerül, azzal megint a lobbyérdekek érvényesülnek, és tovább erősödik az egészségügy torz struktúrája. Az egészségügyi adó bevezetését az alelnök szintén helytelen lépésnek tartaná, mint mondta: egy újabb adót az emberek épp úgy nem fizetnének be, mint ahogyan a járulékokat sem. MAGYAR GAZDASÁG Elavult vasúthálózat, fejlesztésre szoruló úthálózat Csak a repülőtereken érezhető egyértelmű javulás Még jelentős beruházások szükségesek a vasúti járműállomány korszerűsítéséhez - szögezi le a KHVM által készített jelentés. Bár az elmúlt öt évben mintegy 100 új személykocsit, közel 40 mozdonyt és két motorvonatot szereztek be, a további modernizálás elengedhetetlen. A mozdonyok közel 40 százaléka 20-30 éves, több mint 40 százalékának átlagos életkora pedig 10-20 esztendő. A 10 évesnél fiatalabbak aránya nem éri el a 10 százalékot, és a fennmaradók 30 évesnél is öregebbek. Ez az arány a személy- és tehervagonok esetében még rosszabb. A vasúti pályák is javításra szorulnak: a hálózat harmadán az engedélyezett terhelés alacsony, ami gátolja a teherszállítási kapacitások teljes kihasználását. A közforgalmú vasúti pályának megközelítően 30 százaléka több, mint 30 éves, s emiatt ideiglenes és állandó sebességkorlátozások rontják a vasút versenyképességét. Az engedélyezett sebesség minimális, vagyis a vasútvonalak mindössze 36 százalékán haladhatnak a szerelvények 100-120 kilométeres óránkénti sebességgel. A személyszállító vonatok átlagos utazási sebessége az elmúlt tíz évben alig változott, nem éri el óránként az 50 kilométert sem. A tehervonatok átlagos sebessége viszont az utóbbi tíz évben 30 százalékkal nőtt. A magyarországi autópályák is fejlesztésre szorulnak. A teljes úthálózat 158 ezer kilométer, ebből 293 kilométer az autópályák és 85 kilométer az autóutak hossza. A főutak 25 százaléka lakott területen halad át, így az egyik fő feladat a városokat elkerülő utak építése. A környezetkímélő kombinált fuvarozás fejlesztését indokolja, hogy Magyarország területén az utóbbi öt évben rendkívüli módon megnőtt a nemzetközi közúti fuvarozás és a tranzitforgalom. Az áthaladó külföldi kamionok száma 1994-ben már megközelítette a 800 ezret. A beindított kamionszállító vonatok, a RoLa-szerelvények 1992-ben még 16 ezer 180 tehergépjárművet, 1995-ben pedig már 56 ezer 930 tehergépkocsit szállítottak. A legnagyobb forgalmat a Sopron-Wels útvonalon regisztrálták. Az elmúlt években a belvízi hajózásban mind a személyszállítás, mind pedig az áruszállítás visszaesett. A drasztikus hanyatláshoz nagymértékben hozzájárult a délszláv háború is. Míg 1990-ben még közel 11 ezer tonna árut szállítottak vízen, 1994-ben már alig 5 ezer tonnát. Az utasok száma ugyanezen időszak alatt alig változott, éves szinten 2,5 millió körül mozgott. Több mint 60 százalékkal nőtt viszont a vizsgált időszakban a Ferihegyi repülőtér utasforgalma. A központi lépések gyorsítják az áremelkedést (Folytatás a 1. oldalról) A termelői ár emelkedésének jelentős felgyorsulása azzal is összefügghet, hogy a forint reálértékének tavaly bekövetkezett leértékelődése már nem a külkereskedelembe bekerülő kompetitív termékek terhére alakította az árarányokat. A szerzők szerint a tavalyi - csaknem 30 százalékos - áremelkedést sem a fiskális, sem pedig a monetáris politikával nem lehet magyarázni, de még a bérek alakulásával sem. A belföldi pénzmennyiség az inflációnál jóval kisebb mértékben emelkedett, a fiskális politika erősen korlátozó jellegű volt, a reáljövedelmek csökkentek, az egységnyi bérköltségek növekedése jóval az infláció üteme alatt maradt. A tanulmány megállapítása szerint ezek a tényezők külön-külön és együttesen sem okozhattak ekkora mértékű árnövekedést, ezért az infláció gyorsulását döntően a kormányzati lépéseknek, illetve az előbbiekkel összefüggő inflációs várakozásoknak tulajdonítják. A forint éves szinten mintegy 30 százalékos leértékelődése, a 8 százalékos vámpótlék bevezetése és az energiaárak emelése mellett a belföldi piac szekezete, a nagy termelők, illetve forgalmazók egyeduralkodó - vagy legalábbis oligopol - helyzete, piaci dominanciája ugyancsak hozzájárulhatott az inflációs várakozások erősödéséhez, az áremelkedés gyorsulásához. A pénzromlás mértékét meghatározó tényezők közül az árfolyam alakulása alapvetően az inflációs várakozások alakításában játszik szerepet. Tehát nem annyira a csúszó árfolyam kiszámíthatósága, hanem a bejelentett leértékelési mérték fenntarthatósága a fontos. A kormányzat részéről főként fiskális politika formájában megjelenő gazdaságpolitika megbízhatóságát - a szerzők szerint - megkérdőjelezi, hogy az infláció egyszerre jelent pótlólagos terhet az államháztartásnak és szolgál eszközül az elsődleges, tehát a kamatfizetéseken túli költségvetési kiadások reálértékének csökkentéséhez. Ez pedig jól szolgálja a belső fogyasztás visszafogására irányuló állami törekvéseket. A tanulmány szerint az infláció megfékezésének jelszava, illetve az erre irányuló kormányzati törekvések komolysága legalábbis megkérdőjelezhető. M. Cs. Az eredményes vagyongazdálkodáshoz nem elég 11 milliárd Kétmilliárdos vagyonveszteség az OEP-nél? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagyongazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság által a múlt héten elfogadott jelentés csak a tb vagyongazdálkodásának jogi hátterével foglalkozott - mondta a NAPI Gazdaságnak Kiss József szocialista képviselő, a bizottság tagja, így a bizottság nem fogadta el azt a jelentést sem, amely szerint az OEP 11 milliárdos vagyonából eddig 2 milliárdot vesztett volna. Az OEP vagyonveszteségével kapcsolatban a sajtóban megjelent 11 milliárd forintos vagyon, illetve annak 2 milliárd forintos értékvesztése nem vehető komolyan, miután nem lehet tudni, hogy könyv szerinti értékről vagy piaci értékről, illetve az ÁPV Rt.-től való átvételkor megállapított átvételi értékről van-e szó - mondta el a NAPI Gazdaságnak Kiss József. A bizottság által tárgyalt jelentés nem mutatta be a vagyon összetételét sem, holott jó lenne tudni, hogy ebből az értékből mennyit képviselnek például a Postabank vagy az OTP papírjai, s mennyit a felszámolás alatt álló vállatoktól könyv szerinti értéken átvett vagyonelemek. Kiss József szerint annyi mindenképpen megállapítható, hogy a tb-nek átadott vagyon nem a funkciója szerint működik, mert nincs reálhozama, amiből például az alap adott évi veszteségeit finanszírozni lehetne. Jó példa erre az is, hogy az OEP lemondott a Postabankban levő tulajdonrésze utáni osztalékról. Ezt cáfolta Simsa Péter, az OEP elnöke, aki szerint szó sincs lemondásról, az osztalékot az alaptőke emelésére váltották át. A képviselő azonban állítja: erre nem nyújt megfelelő magyarázatot a jelentés azon megállapítása, amely szerint csak ennél jóval nagyobb vagyontömeggel - azaz mondjuk a törvény szerint átadandó 300 milliárddal - lehetne eredményes gazdálkodást folytatni. Információink szerint a jelentést az a Vörös Péter készítette, aki korábban Nagy Sándor szakértőjeként került a bizottságba. M. D. A jövő évi költségvetés irányelvei (Folytatás a 1. oldalról) A bevételi oldalon alapvető gond, hogy a magas adó- és járulékszintek ellenére a bevételi összeg alacsonyabb annál, ami a gazdaságban ténylegesen képződő jövedelmek mellett indokolt lenne. Az adó- és járulékelkerülés legális és illegális módjai miatt az államháztartás bevételei gyorsan csökkenő tendenciát mutatnak a GDP-hez képest. Ezért a jövő évi költségvetés összeállításánál a követendő cél az arányos közteherviselés megvalósítása. Emellett úgy kell stabilizálni az államháztartás bevételeit, hogy az együtt járjon az adóterhek relatív csökkenésével. A költségvetés összeállítói azzal számolnak, hogy jövőre a GDP 2-3 százalékkal nő. A lakossági fogyasztás az ez évi szinten marad, a közösségi fogyasztás viszont 10 százalékkal csökken, miközben a beruházások 10-12 százalékos növekedése várható. A fogyasztói árak növekedését 17-19 százalékban prognosztizálja a kormányzat. Az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem az ez évi szinten maradna. Az irányelvek szerint a központi költségvetési szervek körében 1997-ben a felsőoktatás, a kutatás és a közbiztonság fejlesztése, a feketegazdaság visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között. A felsőoktatás anyagi ellátását a meghatározott jogcímeken kapott költségvetési támogatással és más forrásokkal indokolt javítani. Meg kell kezdeni a kutatási és fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért arányának javítását is. LAPSZÉL ♦ A VIHAR SÚJTOTTA TELEPÜLÉSEK a pontos káradat beérkezése után számíthatnak a kormány segélyére, amelyet a tartalékalapok terhére fizetnek ki - mondta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a tornádó sújtotta Sármelléken. Ezt követően felavatta a 36,6 millió forintos költséggel épült, Szentgyörgyvár- Alsópáhok közötti összekötő utat. A beruházás révén 22 kilométerről 3,5 kilométerre rövidült a két falu közötti távolság. ♦ ÚJ VEGYESÁRUPIAC NYÍLT VASÁRNAP BUDAPESTEN, a Gubacsi úton. Az egy év alatt 150 millió forintért felépített 9 ezer négyzetméteres piacon 360 kereskedő árusíthatja portékáját. A piacon szigorúan ellenőrzött körülmények között, az európai normáknak megfelelő, biztonságos árusítás folyik. A piacon belül parkolót is kialakítottak mind a kereskedők, mind a vevők számára. ♦ ORSZÁGOS DEMONSTRÁCIÓT SZERVEZ OKTÓBER 5-ÉRE a parlament elé a Magyar Demokrata Fórum, tiltakozásul az önkormányzatok ellehetetlenülése miatt. Az Országgyűlés ugyanis októberben tárgyalja az 1997. évi költségvetést, és az MDF így akarja felhívni a képviselők figyelmét az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokra, kistelepülésekre. A BUDAPESTI MENTŐÁLLOMÁSOK SZÁMA 13-RA CSÖKKENT, mivel vasárnap bezárták a VIIl. kerületi Delej utcai mentőállomást. A MÁVAG-kolónia területén lévő rossz állagú ingatlan fenntartási költségei rendkívül magasak, és a tulajdonváltás után immár bérleti díjat kellene fizetnie az Országos Mentőszolgálatnak a korábban ingyenesen használt helyiségekért. Az állomás megszüntetése okozhat néhány perces késedelmet a környék lakóinak ellátásában, de a mentés biztonsága nem került veszélybe. - A PÁLYAKEZDŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAMRA az idén 4 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 60-85 ezer fiatal számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjon az új munkahelykereső és munkát támogató rendszerbe - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter szombaton, Balatonbogláron. A kormány rendelete értelmében megszűnik a pályakezdők munkanélküli segélye, helyette a Munkaerő-piaci Alap a tapasztalatszerző foglalkoztatást támogatja. A 100 milliárd forintos alap felosztását a kormány fokozatosan szeretné megváltoztatni, mert a pénz nagyobbik részét, 60 milliárd forintot ma még segélyekre fordítják. ♦ AZ ORSZÁG LEGÉSZAKIBB MEGYÉJÉBEN, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNBEN is Péter-Pál napján kezdődött meg az aratás. Mezőkövesd határában vágtak bele elsőként a kombájnok a búzába: a Matyó Tsz. 44 hektáros őszi búzatábláján arattak. A mezőkövesdi kombájnokra 2800 hektár búza és 300 hektár árpa betakarítása vár. A szakemberek a termést jó közepesnek mondják, hektáronként 4,5-5 tonnányi búzaterméssel számolnak. ♦ MÁTÓL MÁR NEM SZÁMÍT TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZNEK Magyarországon az 50 forintos bankjegy, miután az MNB június 30-ával kivonta a papírpénzt a forgalomból. Az MNB, a Magyar Posta és a jelentősebb kereskedelmi bankok év végéig elfogadják az 50 forintos bankjegyet.