Napi Gazdaság, 1996. november (6. évfolyam, 253-278. szám)
1996-11-01 / 253. szám
LAPSZÉL 4 SZLOVÁKIA FOLYÓFIZETÉSIMÉRLEG-HIÁNYA 957,3 millió dollár volt az év első nyolc hónapjában, szemben a múlt év azonos időszakában feljegyzett 607,7 millió dolláros többlettel. A tőkemérlegben ugyanakkor 1,1 milliárd dolláros többlet mutatkozott, míg egy évvel korábban csak 175,3 millió dollár volt a szufficit. AZ INFLÁCIÓ OROSZORSZÁGBAN 1,2 SZÁZALÉKRA gyorsult októberben, azaz megnégyszereződött a szeptemberben feljegyzett 0,3 százalékos pénzromláshoz képest. Az éves infláció idén az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint 21 százalékos lesz, szemben a tavalyi 130 százalékkal. Ez év eleje óta a fogyasztási cikkek 13 százalékkal, a szolgáltatások 43 százalékkal drágultak. A TÁDZSIKISZTÁNNAK 185 MILLIÓ DOLLÁR támogatást ígért a jövő évre a nemzetközi pénzvilág a pénzügyi egyensúly fenntartására, valamint a legszükségesebb beruházásokra - közölte a Világbank szervezésében megrendezett tokiói konferenciát követően a közép-ázsiai ország miniszterelnöke. Az amerikai és a japán kormány emellett támogatja Tádzsikisztán felvételét az Ázsiai Fejlesztési Bankba is. A tadzsik miniszterelnök szerint az országban a közelmúltban tűzszünettel lezárult polgárháború mintegy 7 milliárd dollárnyi kárt okozott. 4 FRANCIA-JUGOSZLÁV VEGYES VÁLLALAT alakult Belgrádban vasúti kerekek gyártására - a Borba című lap jelentése szerint. Amennyiben a lapértesülés helytállónak bizonyul, ez lesz az első vegyes vállalkozás azóta, hogy október elején feloldották a Jugoszlávia elleni nemzetközi szankciókat. A megállapodás értelmében kezdetben mintegy 15 millió dollár értékben gyártanak kerekeket, később pedig tengelyeket is. A francia Valdunes cég mintegy 12 ezer kerék gyártására alkalmas kapacitást kíván kiépíteni Jugoszláviában, míg helyi partnere, a ZTP Beograd meglévő épületeivel, gépeivel és infrastruktúrájáéval járul hozzá a vállalkozáshoz. 4 REPÜLŐJEGY NÉLKÜL IS FEL LEHET SZÁLLNI A LUFTHANSA belföldi,illetve a Londonba és Párizsba menetrendszerűen közlekedő járataira mától, ha az utas csak kézipoggyásszal rendelkezik. A telefonos rendeléskor az utasnak be kell mondania hitelkártyája számát, s ezt a repülőtéren egy automatába beütve megkaphatja beszállókártyáját. Az új rendszertől az utaskezelés gyorsulását és költségeinek csökkenését várja a Lufthansa. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117;# Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank támogatásával olvassák lapunkat. VILÁGGAZDASÁG MŰKÖDIK A FRANCIA KAPCSOLAT Brüsszel jóváhagyta Párizs költségvetési tervezetét Az Európai Unió brüsszeli bizottsága áldását adta arra, hogy a jövő évi francia költségvetésben figyelembe vegyék a privatizáció előtt álló France Télécom által átutalt pénzt. A bizottság az EU illetékes szerve, az Yves Franchet főigazgató által vezetett Eurostat szakvéleménye alapján alakította ki álláspontját. A költségvetési tervezet értelmében a francia távközlési vállalat 37,5 milliárd frankot utalna át, és így sikerülne a büdzsé hiányát a kritikus három százalékra leszorítani. A GDP 0,5 százalékának megfelelő összeg ellentételezéseként az állam magára vállalja a nyugdíjalap folyamatos finanszírozását. A Bundesbank részéről Klaus-Dieter Kühbacher felügyelőbizottsági tag határozottan elítélte a döntést, ami gazdasági megalapozatlansága mellett károsan hat a közösen elfogadott elvek általános követésére. A kritikusok szerint az egyszeri, kivételes döntésekkel kiegyensúlyozott költségvetések kockára teszik az unió későbbi gazdasági stabilitását, a „kreatív" könyvelési technika mostani jóváhagyása pedig precedensként szolgálhat a többi tagország hasonló akcióihoz. Az EU illetékesei viszont azt hangoztatják, hogy az Eurostat minden egyes esetet annak nagyságrendjéhez illő figyelemmel, egyedileg fog vizsgálni, és az egymástól független ügyeket nem fogják összekapcsolni. Független megfigyelők ugyanakkor biztosra veszik, hogy a mostani állásfoglalása után több tagország kormánya is vérszemet kap, és hamarosan hasonló előterjesztések várhatók - elsőként Olaszország és Spanyolország részéről - a privatizációs bevételek folyó költségvetési bevételekként való elkönyvelésére. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a France Télécom esete eddig sem állt példa nélkül az unió történelmében: az idei belga költségvetés például szerepeltette azt az összeget is, amelyet a kormány a Proximus cégtől kapott a rádiótelefon-koncesszió fejében. És mivel mindkét döntés ellentmond a közgazdasági racionalitásnak, a szakértők nem tartják kizártnak, hogy a politikai nyomásoknak kitett brüsszeli hivatalokat nemsokára ellepik a tagországok ez irányú kérelmei. (AP-DJ, Reuter) Svédország kimarad az EMU-ból? Svédország a jelek szerint nem csak az európai árfolyammechanizmushoz (ERM) nem fog csatlakozni, de kétségessé vált a gazdasági és pénzügyi unióba (EMU) való belépése is. Csütörtökön a Dagens Politik című stockholmi napilap megszellőztette, hogy az EMU-csatlakozás várható kihatásait elemző kormánybizottság nem fogja javasolni Svédország jelenleginél szorosabb kötődését az unióhoz. A Lars Calmfors professzor által vezetett szakértői csoport hétfőn teszi le a kormány asztalára jelentését. A bizottság a lap szerint hiába keresett közgazdaságiérveket az ország EMU-tagsága mellett, s a jelentésben figyelmeztet a leendő közös valuta, az euro várható instabilitására és gyengeségére is. A svéd lap állításait a bizottság egy tagja és titkára is cáfolta. A stockholmi kormány által kitűzött menetrend szerint a csatlakozásról 1997 végén kellene a parlamentnek döntenie, és a döntés kimenetelét meghatározó módon befolyásolja a kormányzó szociáldemokrata párt jövő szeptemberi kongresszusa. A tagországok közül jelenleg a svédek körében legerősebb az euroszkepticizmus: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak mindössze 32 százaléka helyesli a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az EMU-csatlakozás kérdése - és vele a gazdasági szuverenitás részleges feladása - minden bizonnyal az 1998-ban esedékes parlamenti választások csatározásainak homlokterébe fog kerülni. Göran Persson kormányfő rugalmas magatartást kér Brüsszeltől: a körülményekre való tekintettel az esetleges EMU-csatlakozásukkor ne követeljék meg Svédországtól a legalább kétéves ERM-tagságot. E kérés azonban mindmáig határozott elutasításra talált. (Reuter, MTI) Csődveszélybe kerülhet az IRI (Folytatás az 1. oldalról) Az állami vagyonkezelő csődbemenetele beláthatatlan bonyodalmakkal járna, így megfigyelők biztosra veszik, hogy a kormány záros határidőn belül megtalálja a módot arra, hogy az IRI legalább a következő nagyobb privatizációs bevételig talpon maradhasson. A hét első felében olyan hírek láttak napvilágot, hogy az államot tulajdonosként képviselő kincstárügyi minisztérium közvetlenül magához vonná a holding rövidesen magánkézbe adandó részeit (a STET-et, a Finmeccanicát, az Autostrade SPA-t és a Banca di Romát), cserébe viszont átvállalja az adósságok zömét. Ezt a lehetőséget az IRI részéről hevesen ellenezték, inkább támogatnák azt az elképzelést, miszerint a kincstárügy olvassza be az IRI-be a maga felügyelete alatt levő GÉPI holdingot. (Ez utóbbit bajba jutott kis- és közepes vállalatok feljavítására hozták létre, 15 cég tartozik hozzá a textilipartól a fémfeldolgozásig.) A GÉPI vagyona körülbelül 2600 milliárd líra, s ha ez az összeg még az idei mérlegbe bekerülhet, akkor az IRI megmenekül a csődveszélytől. A kincstárügyi miniszter, Carlo Azeglio Ciampi hírek szerint már szeptember végén felvázolta a fenti lehetőségeket a brüsszeli bizottság versenyügyekben illetékes tagjához intézett levelében. Karel van Miert október közepén megküldött, de csak most ismertté vált válaszában először leszögezte, hogy az IRI közvetlen állami forrásokból való megsegítéséről semmiképp se lehet szó, s a többi megoldás is csak akkor hagyható jóvá, ha nem késleltetik a privatizációt. E tekintetben viszont ellentétek bontakoznak ki az IRI vezetése és a kormány között. Michele Tedeschi, a holding elnöke - aki szerint egyébként a mérleg korántsem olyan rossz, mint amilyennek lefestették - az Il Sole 24-Orénak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a privatizáció jó ütemben halad: legkésőbb január végéig eladhatják a STET-ről korábban leválasztott SEAT kiadót és reklámügynökséget (ezé az itteni „Sárga lapok”), márciusban pedig az Autostrade SPA még IRI-kézben levő 20,3 százaléka következhet. Ami pedig a STET-privatizációt illeti, az Tedeschi szerint esetleg késedelmet szenvedhet, de legkésőbb jövő októberig sort kerítenek rá. A ma 46,8 százalékban az IRI ellenőrzése alatt levő, a milánói mellett a New York-i tőzsdén is jegyzett távközlési holding teljes magánosításának határidejeként az utóbbi időben 1997 márciusát emlegették a kormánytagok, élükön a miniszterelnökkel. Ciampi legfrissebb nyilatkozatában azonban már úgy fogalmazott, hogy az értékesítés még 1997 folyamán megtörténik, amint jóváhagyják a távközlést felügyelő hatóságról szóló törvényt. Jelen pillanatban viszont ennek sorsa kétségesnek vagy legalábbis politikai alku tárgyának látszik, lévén hogy a kormányt kívülről támogató, de a privatizációt ellenző Rifondazione Comunista 400 módosító indítványa után a jobbközép ellenzék további 5 ezret nyújtott be az illetékes parlamenti bizottsághoz, amely ezek után határozatlan időre elhalasztotta a törvényjavaslat vizsgálatát. Szabó Márta 1996. november 1. Kiev növelné az orosz gáz importját Újabb akadály az olajipari befektetések útjában A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat elnöke, Rom Vjahirev húszéves gázszállítási egyezményről tárgyal Kievben Leonyid Kucsmával. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint az egyezménnyel megoldódna a két fél közötti árvita, és biztosítható lenne az ukrán fogyasztók stabil ellátása. Az eszmecserén természetesen szó esik a jövő évben Ukrajnába exportálandó gázmennyiségről is. A közleményből nem derül, ki hogy a felek egyezségre jutottak-e már ebben a kérdésben. Az ukrán kormány mindenesetre a jelenlegi évi 53 milliárd köbméterről 59 milliárd köbméterre kívánja növelni a következő esztendőben a gázimportot. Kucsmának valószínűleg minden diplomáciai fortélyát be kell majd vetnie a Gazpom elnökének meggyőzése érdekében, mert Ukrajna még mindig 1,4 milliárd dollárral tartozik az orosz gázipari óriásnak, javarészt az 1994-es szállításokért. A világ földgázkészletének közel egyharmada felett rendelkező Gazprom azonban a fizetési késedelem miatt nem kapcsolhatja le Ukrajnát a hálózatról, mert így több európai megrendelője maradna nyersanyag nélkül. Az orosz gázipari óriás többek között azért látott hozzá egy Belaruszon és Lengyelországon át Németországig nyúló új vezeték megépítéséhez, mert így exportjának egy része elkerülheti majd Ukrajnát. A Gazprom az idén az ukrajnai szállításokat is beleértve - közel 190 milliárd köbméter nyersanyagot exportál Európába. Ebből származik majd 8,2 milliárd dollárra becsült éves bevételének java is. Míg az orosz földgázkészlet kitermelésének távlatait derűlátóan, addig az olajipar esélyeit meglehetősen pesszimistán ítélik meg az a szakértők. Az orosz állami olajholding, a Rosznyefty szóvivője a közelmúltban bejelentette, hogy a külföldieknek csak kisebbségi tulajdonrészt szánnak a kitermelés megosztására alakult vegyes vállalatokban. Az orosz törvényhozás illetékes bizottsága emellett ellenzi a kormány azon javaslatát is, hogy 250 olajmezőt, amelyekben az ország olajkészleteinek 38 százaléka rejlik, szabaddá tegyenek a külföldiek előtt a kitermelés megosztására. A bizottság javasolni fogja az alsóháznak a törvényjavaslat elutasítását, amit a duma valószínűleg boldogan meg is fog tenni. A kitermelés megosztását az adott országbeli és a külföldi befektetők között a nagy kockázatú beruházásoknál alkalmazzák. Ebben az esetben a világpiacon értékesített nyersanyag adja a külföldiek nyereségét, akik a földjáradékon és a nyereségadón kívül egyéb adót nem fizetnek. Az orosz parlamenti bizottság többek között épp a túlzottnak tartott adókedvezmények miatt vetette el a kormány javaslatát. A bizottság elnökhelyettese, Jurij Boldirev szerint azt fogják szorgalmazni, hogy évente 10-15 új mezőt tegyenek csak szabaddá a külföldi befektetőknek. A nyugati szakértők szerint a honatyák határozata és a nyomában megjelenő bürokratikus akadályok bizonytalan ideig megakadályozhatják 50-70 milliárd dollár befektetését az orosz olajiparba. (Reuter, AP-DJ) Ellenőrzik a Boszniának szánt segély szétosztását A szarajevói kormány bejelentette, hogy a Világbankkal közösen irodát hoz létre annak ellenőrzésére, hogy az idén áprilisban Brüsszelben összehívott segélykonferencia által jóváhagyott 1,8 milliárd dolláros újjáépítési támogatást valóban megfelelően használják-e fel az illetékesek. A felügyeleti szerv megalakításáról azután határoztak a nemzetközi pénzintézetnél, hogy Richard Sklar, az Egyesült Államok különleges boszniai megbízottja élesen bírálta a boszniai kormányt az újjáépítési munkálatok lassúsága miatt. Szerinte nemcsak a bürokratikus eljárások miatt érkeznek lassan az adományok a délszláv államba, hanem azért is, mert a kormány a pénzeket az általa előnyben részesített vállalatok számára utalja át. Rory O’Sullivan, a Világbank boszniai képviseletének vezetője szerint mindazonáltal korrupcióra nem találtak bizonyítékot. Az ellenőrző iroda az első évben egy holland tanácsadó céggel fog együttműködni a közbeszerzések figyelemmel kísérésében, s ehhez anyagi támogatással a holland kormány is hozzájárul. (Reuter) Félmilliárd ECU segély az EU marhatenyésztőinek (Folytatás az 1. oldalról) Az intézkedés első átfogó lépés az EU részéről a válság megfordítása érdekében azóta, hogy London idén márciusban elismerte: összefüggés lehet a szarvasmarhákat megtámadó agyvelősorvadás és az emberekre halálos, hasonló tüneteket produkáló CJD-kór között. A tömörülés agrárköltségvetéséből megtakarított félmilliárd ECU rendkívüli támogatás azt a 850 milliót ECU-s segélyt egészíti ki, amelyet az EU vezetői ajánlottak meg a tenyésztőknek júniusi firenzei csúcsértekezletükön. A pénz több mint felét Franciaország (24 százalék), Németország (20 százalék) és Nagy-Britannia (13 százalék) kapja. A miniszterek arról is döntöttek, hogy támogatják azokat a gazdákat is, akik visszafogják borjútenyésztésüket. A szakértők két - szabadon választható módszert dolgoztak ki. Az egyik szerint azoknak jár a segély, akik 10-20 napos korukban vágják le borjaikat, a másik szerint pedig azok kaphatnak támogatást, akik már azelőtt piacra dobják borjaikat, hogy azok elérnék az ehhez elvileg kötelező súly 85 százalékát, azaz a 90 kilogrammot. Az európai marhahúsfogyasztás ugyan átlagban 13 százalékkal csökkent tavasz óta, ám még mindig túlkínálat uralkodik a piacon. Ennek csökkentése érdekében a szaktárcák vezetői - módosítva egy korábbi döntésüket - úgy határoztak, hogy 460 ezerről 550 ezer tonnára emelik azt a húsmennyiséget, amit az EU raktározás céljából felvásárolhat. Kiszivárgott hírek szerint az agrárminiszterek ugyanakkor arra kérték a tizenöt tagú tömörülés külügyminisztereit, hogy az EU-n kívüli országokkal folytatott importkiigazítási tárgyalásaikon hívják fel a figyelmet a kontinens nyugati felét sújtó marhaválságra. Ennek jegyében szólítsák fel tárgyalópartnereiket a marhahús exportjának önkéntes korlátozására, egyidejűleg azonban ajánljanak fel kompenzációt. Juhász Endre, az EU-hoz delegált magyar nagykövet ezzel kapcsolatban elmondta: Budapest álláspontja nem automatikusan elutasító, s amennyiben ilyen javaslat hivatalosan is elhangzik az tárgyalásokon, a magyar illetékesek alaposan meg fogják vizsgálni a kérést. Az adandó válasz azonban a javaslat részletes tartalmától és a felajánlott kompenzációtól függ. (Reuter, AP-DJ, MTI)