Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)
1997-09-01 / 202. szám
1997. szeptember 1. MAGYAR GAZDASÁG 3 A SZŐLOTERMESZTÉS SZABÁLYOZÁSA Láthatáron az első EU-konform bortörvény A magyar borok jó hírét nem is annyira a külpiacon, mint inkább a hazai fogyasztók körében kellene visszaállítani. A borhamisítás ugyanis iparági méreteket öltött az elmúlt 7-8 évben, s az idén több százezer hektoliter fehérbort nem tudtak a gazdák értékesíteni, miközben a belföldi egy főre jutó borfogyasztás - ami 30-32 liter - évek óta nem változik. A magyar jogrendben első alkalommal készül olyan a szőlőtermesztést és a borgazdálkodást teljes mértékben átfogó és szabályozó törvényjavaslat, amely az Európai Unióban (EU) jogrendszeréhez igazodik. A törvényjavaslatot az Országgyűlés őszi ülésszakán vitatják meg a honatyák. A közösségben a borjog néven ismert jogszabálygyűjtemény tartalmazza az ágazatra vonatkozó összes rendelkezést. A magyar jogszabályok viszonylag ritkán érintik az ágazatot, főként a funkcionális szabályozások tartalmazzák az ágazati specifikumokat - például az adózást, a költségvetési kapcsolatokat, a támogatásokat, a rendtartási ügyeket. A készülő bortörvény csak a szőlő, a must, a bor és a borpárlat termékkörét érinti, szemben a korábbi törvényekkel, amelyekben a szőlőn kívül a gyümölcs telepítésére is kiterjedt a szabályozás. A javaslat szerint a házikerti szőlőültetvény mérete az eddigi 1500 négyzetméterről 500 négyzetméterre csökken, s az e fölötti szőlőterület árutermőnek minősül. A törvényjavaslatban Magyarország négy szőlőtermő táján - az alföldin, az észak-dunántúlin, a dél-dunántúlin és az észak-magyarországin - belül borvidékeket, bortermőhelyeket határoznak meg, s az eddigi 20 borvidék kiegészül a zalai borvidékkel. A termőhelyi fajtahasználat szabályozása a hegyközségek jogkörébe kerül, s e köztestületek állítják össze az adott borvidéken telepíthető ajánlott és kiegészítő fajták jegyzékét az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által évente közzétett nemzeti fajtajegyzék alapján. A hegybíró adja ki a telepítési és kivágási engedélyeket is. A must és a bor előállítása és kezelése című fejezetben a javaslat meghatározza az egyes borászati termékek fogalmát, így a friss szőlőt, a szőlőcefrét, a mustot, a szőlőtörkölyt, az erjedő mustot vagy erjedő cefrét és a bort, miként e termékek előállításának, készítésének módját is. A forgalomba hozatal szabályai körében a javaslat rendelkezik a származási bizonyítvány, valamint az állami ellenőrző jegy használatáról. A hatályos szabályozással szemben változás, hogy a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegyközség adja ki, a hegyközségi tanácsnál pedig csak a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borra marad fenn ez a jog. Itt szabályozzák a borászati melléktermékek forgalomba hozatalát is, továbbá a borok palackozását, jelölését. A szőlészeti-borászati szakigazgatás rendszere - a javaslat szerint - jelentősen átalakul. A hegyközségi szervezeteket szakigazgatási szervként definiálja, amelyek egyes ügyekben engedélyező szervként, más ügyekben szakhatóságként járnak el. A bortermelés hatósági ellenőrzésében változatlanul az Országos Borminősítő Intézet (OBI) lesz meghatározó. H. Gy. Új jogszabály az ügyvédekről A külföldi ügyvéd kereskedelmi képviselőből tanácsadó lesz A jelenleg Magyarországon tevékenykedő külföldi ügyvédek, illetve ügyvédi irodák kereskedelmi képviseletként működnek. Ha a parlament jelenlegi formájában fogadja el az ügyvédekről szóló törvényt, akkor a jövő év második felétől már jogi tanácsadóként járhatnak el a külföldi ügyvédek, illetve irodáik. Magyarországon ügyvédi tevékenységet csak arra feljogosított magyar állampolgár végezhet. A jogosítvány automatikusan jár akkor, ha a kérelmező megfelel minden feltételnek, vagyis - hogy a legfontosabb kritériumokat említsük - elvégezte a jogi egyetemet, letette a szakvizsgát és büntetlen előéletű. A kormány a napokban terjesztette a parlament elé az ügyvédekről szóló törvényjavaslatot, amely a klasszikus ügyvédi tevékenységek esetében nem hoz változást, így mást hatóság előtt képviselni és büntetőügyben védeni, valamint jogi tanácsot adni és szerződést vagy más beadványt szerkeszteni csak magyar ügyvédnek lesz joga. A törvény ugyan csak ügyvédről szól, de miután az ügyvéddé válásnak továbbra is feltétele a magyar állampolgárság, így a külföldi ügyvédek, illetve irodáik kívül rekednek ezen a területen. Egészen pontosan van egy kiskapu, ez pedig az, hogy idegen állampolgár is ügyvéd lehet, ha nemzetközi szerződés azt megengedi, de akkor is Magyarországon kell lennie a lakóhelyének és itt kell letennie a jogi szakvizsgát is. Nem lesz változás abban sem, hogy az ügyvédek egyénileg ugyanúgy dolgozhatnak, mint a legalább ketten létrehozott irodában. A külföldi ügyvéd vagy a külföldi ügyvédi iroda csak magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján dolgozhat Magyarországon. Tevékenységük azonban korlátozott, mivel kizárólag a bejegyzésük székhelye szerinti ország és az Európai Unió jogáról, valamint a nemzetközi jogról - illetve az azzal összefüggő joggyakorlatról adhatnak jogi tanácsot. Hangsúlyozza a törvény, hogy nem kelthetik azt a látszatot, mely szerint magyar ügyvédek lennének. A külföldi ügyvédeket külön névjegyzékbe veszik fel Magyarországon. Ehhez igazolniuk kell azt, hogy büntetlen előéletűek, felelősségbiztosítással rendelkeznek és egyéb kizáró okok sem adódnak velük kapcsolatban. Mellékelniük kell a magyar ügyvéddel, illetve irodával kötött együttműködési megállapodást, a külföldi praxis „jogosítványát”, és igazolniuk kell azt is, hogy odahaza jó hírnévnek örvendenek. Ha a parlament még az ősszel elfogadja a törvényt, akkor a jövő év első napjától kell alkalmazni azt. A hatálybalépéstől számított hat hónap elteltével a külföldi ügyvédek, illetve irodák csak az új törvény szerinti külföldi jogi tanácsadóként működhetnek Magyarországon. N. G. A szükségesnek kétszerese a kapacitás (Folytatás az 1. oldalról) Az egyéb belföldi tulajdonosok (társaság, magánszemély, mezőgazdasági termelő és a többi) részesedése 50 százalék, külföldi tulajdonban az ágazat 11,9 százaléka van. A cégekben általában többségi tulajdona van hazai társasági, mezőgazdasági és magánbefektetőknek, kivéve néhány nagyobb társaságot, ahol angol és osztrák befektetők dominálnak. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vállalatgazdaságtan tanszéke által koordinált kutatási program egyik tanulmánya szerint az ágazatban jelenleg 350 szervezet működik, ugyanakkor a korábbi tröszti vállalatok összesen 20 egységet képviselő utódszervezeteire esik az ágazat bruttó termelési értékének 70 százaléka, s birtokukban van az országos tárolókapacitásnak körülbelül 33 százaléka, emellett ők bonyolítják az export jelentős hányadát is. A malomipar privatizációja a kapacitások növekedése ellenére a termékszerkezet általános szűkítésével és jelentős létszámcsökkenéssel járt, minden negyedik ember feleslegessé vált. Az ágazatban ma 6100 fő dolgozik. A bruttó átlagkereset viszont egyenletesen nőtt, 1993-ban 28 282, 1994-ben 35 426, tavaly pedig 51 961 forint volt. A bérköltségek aránya ma az ágazat összes költségéhez viszonyítva 8-10 százalékos. A malomipar bruttó termelési értéke 1996-ban 56,3 milliárd forint volt, ami több mint másfélszerese az 1995-ös értéknek. 1994-ben az előző évhez viszonyítva még több mint kétszeresével nőtt ez a szám, míg 1995-ben a növekedés valamivel a másfélszeres érték alatt volt. A malomipari termékek értékesítéséből tavaly 55 854 millió forint bevétel keletkezett, szintén több mint 150 százaléka az ágazat 1995-ös bevételének. A tavalyi malomipari termelési adat az élelmiszeripar 1996-os bruttó termelési értékének mintegy 5,7 százaléka. 1995-ben ez az arány 4,5,1994-ben 4,1,1993-ban pedig még csak 2,4 százalék volt. A növekedés mögött nemcsak a volumen változása áll, hanem a gabonaárak robbanásszerű növekedése is. L. L. *• *♦ ALLAS ALLAS **»♦*♦ OKTATÁS ****** ALLAS »•»•»* ALLAS ***♦*♦ OKTATÁS »♦ ' I GLOBUS KONZERVIPARI RT. Az élelmiszer-ipar egyik meghatározó cége munkatársat keres kereskedelmi igazgatóságára KOOPERÁCIÓS VEZETŐ munkakörbe. Vezető munkatársunk feladata a Társaság és a kooperációs partnerek anyagbeszerzési, termelési és értékesítési tervének összehangolása az ezt is szolgáló logisztikai rendszer megszervezése és működtetése. Olyan dinamikus és ambiciózus, legalább hároméves logisztikai - szervezési, élelmiszer-ipari (konzervipari) ismerettel és gyakorlattal rendelkező 30-35 éves pályázó jelentkezését várjuk, 5, aki a fenti elvárásoknak megfelel. Felsőfokú végzettséggel, angol és/vagy német középfokú nyelvvizsgával és számítógépes gyakorlattal rendelkezik. Vezető munkatársunk részére kiemelkedő karrierlehetőséget, folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét és közös megegyezés alapján történő - versenyképes jövedelmet biztosítunk.■ Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát s a megjelenés napjától számított 15 napon belül várjuk az alábbi címen: GLOBUS Konzervipari Rt emberi erőforrás gazdálkodási osztálya 1106 Budapest, Maglódi út 47. _ _______Érdeklődni a 260-6220/161 telefonszámon lehet._______ _ ) GLOBUS KONZERVIPARI RT. Az élelmiszeripar egyik meghatározó cége export-importtal kapcsolatos feladatok összehangolására és irányítására keres munkatársat, FŐOSZTÁLYVEZETŐI beosztásba. Feladata a társaság export-import terveinek elkészítése, a kiszállítás szervezése és irányítása lesz. Olyan, dinamikus és ambiciózus, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező munkatárs jelentkezését várjuk, aki ismeri a VÁM-jogszabályokat, élelmiszer-ipari (konzervipari) gyakorlattal, felsőfokú végzettséggel, orosz, angol nyelvvizsgával, számítógépes gyakorlattal rendelkezik. Vezető munkatársunk részére kiemelkedő karrierlehetőséget, folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét és közös megegyezés alapján történő, versenyképes jövedelmet biztosítunk. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát a megjelenés napjától számított 15 napon belül várjuk az alábbi címre: GLOBUS Konzervipari Rt emberierőforrás-gazdálkodási osztály 1106 Budapest, Maglódi út 47. o. Érdeklődni a 260-6220/161-es telefonszámon lehet. A OKTATÁS ALLAS ALLAS OKTATÁS *♦ *♦ A társaságok több mint fele nyereséges (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozások nyereségszintje emelkedett, mivel némiképp csökkent az összes költségek és ráfordítások bevételekhez viszonyított aránya. A gazdálkodás eredménymutatói kedvezően alakultak, hozzávetőlegesen 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt a nyereséges vállalkozások aránya. Negatív egyenleg - szemben az előző évi hattal - mindössze három területen alakult ki: a bányászat, az energiaszolgáltatás, valamint a szállítás területén. Az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági szinten 391,7 milliárd forintra - 196,2 milliárd forinttal - az előző évi kétszeresére nőtt. A gazdasági eredmények javulása, valamint az eredményt módosító tételek egyenlegének növekedése következtében az adóalap az előző évi másfélszeresére nőtt, az igénybe vehető adókedvezmények 39,5 milliárd forintja pedig megduplázódott. Ennek 90 százalékát a korábbi évek adókedvezményei tették ki, és ennek háromnegyedét - 29,7 milliárd forintot - külföldi részvételű gazdasági társaság jogcímén vették igénybe. Az értékcsökkenési leírás összege a módosító tételek között a legnagyobb. Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenés összesen 18,7 milliárd forinttal több, mint a számviteli törvény szerint elszámolt amortizáció. A kevésbé hatékony vállalkozások továbbra sem tudtak élni azzal, hogy teljes összegű leírással segítsék elő az eszközpótlás fedezetének megteremtését. Az adófizetési kötelezettség 130,6 milliárd forint, ami 35,6 milliárd forinttal, 37,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A fizetendő adó 83 százalékát - 108,8 milliárd forint - a nem pénzintézeti gazdálkodói kör mutatta ki. Az átlagos adóterhelés a gazdálkodói körben 1,4 százalékponttal, 12,62 százalékra mérséklődött, a pénzintézeteknél 0,3 százalékponttal 16,96 százalékra nőtt. A kedvezőbb eredményalakulással összefüggésben a gazdálkodói körben összesen 206,7 milliárd forint osztalékot számoltak el, amelyből 188 milliárd forint nyereségágon képződött, 18,7 milliárd forint pedig az eredménytartalékot gyarapítja. Az osztalékráta a nyereséges vállalkozások körében az előző évi csaknem kétszeresére, 6,9 százalékra nőtt. (A legmagasabb ráta - 23,7 százalék - a gépiparban jelentkezett.) Megfigyelhető, hogy az osztalékkifizetés annál magasabb, minél magasabb a külföldi tulajdonosi részarány. A nagyrészt kedvező folyamatok következményeként a gazdálkodó szervek mérleg szerinti eredménye több év óta először mutat pozitív egyenleget, összege 23 milliárd forint volt. A bevallások szerint az 1997. július—1998. júniusi időszakra az előlegek összege 125,5 milliárd forint lesz, ebből a havi bevallók 97,0 milliárd forintot jelöltek meg kötelezettségként. Várható, hogy a visszaigénylések 1997-ben mérséklődnek, mert az Alkotmánybíróság döntésének hatása az 1996. évi elszámolásokban már jelentkezett. A saját tőke abszolút összegben mintegy 700 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal növekedett, az egy gazdálkodóra jutó összeg 1996-ra 61,1 millió forintra csökkent. A saját tőkén belül meghatározó súlya a jegyzett tőkének van, ami 10,4 százalékkal, 447 milliárd forintra emelkedett. Az egy gazdálkodóra jutó jegyzett tőke összege 1996-ban 47,3 millió forintra csökkent. S.L Egyre csökkenő likviditási hitel a MÁV-nál (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV tavalyi üzleti tervében még 22 milliárd forint likviditási hitel felvétele szerepelt, ám a terv tavaly év végi átdolgozása után már csak az említett 11 milliárd forintra lesz szüksége a vasútnak, amiből 4 milliárd forint szanálását javasolta a kormány a parlamentnek - erre várhatóan rövidesen sor kerül. A MÁV racionalizálási programjának eredménye, hogy az idei évre 1996-ban tervezett 13,9 milliárd forintos veszteséggel szemben - az üzleti terv évközi újbóli átdolgozása után - várhatóan 11,9 milliárd forintos hiánya lesz a társaságnak 1997 végére. A 2,7 milliárd forintos költségcsökkenés az üzemanyag-megtakarításból, a vonalforgalom racionalizálásából és a környezetvédelmi kiadások csökkentéséből származik, illetve a szanált hitel egymilliárd forintos kamatának törléséből adódik. D.J. mm ________ ♦ A KORMÁNY IDÉN 4 MILLIÁRD FORINTOT BIZTOSÍTOTT A KÖZMUNKAPROGRAMOK megszervezéséhez, a bejelentett igény 14 milliárdot tett ki. A támogatás következtében 20-22 ezer munkanélküli juthat ideiglenesen munkalehetőséghez, s a programok eredményeképpen az így foglalkoztatottak 10-15 százalékának munkahelye állandó is lehet. A HENKEL MAGYARORSZÁG KFT. 18 MILLIÁRD FORINT forgalmat tervez idén, szemben a tavalyi 15 milliárddal. A cég 1997-ben várhatóan mintegy 5 milliárd forint értékben exportál a környező országokba. Az első félévben a Henkel időarányosan teljesítette tervét. A társaság idén - tavalyi nyeresége terhére - 1,2 milliárd forint beruházással hozta létre új Clorox-gyártó üzemét. ♦ SZEPTEMBERTŐL RENDELET SZABÁLYOZZA A GYÓGYSZEREK REKLÁMJÁT és ismertetését, valamint lehetővé teszi, hogy gyorsított eljárással kerüljenek forgalomba a vény nélkül is beszerezhető, nem tb-támogatott orvosságok. A jogszabály a vény nélkül is kapható készítmények reklámját engedélyezi, de csak bizonyos megkötésekkel. ♦ A VADÁSZTATÁS ÉVI 8 MILLIÁR FORINT BEVÉTELT EREDMÉNYEZ. A vadászjegyek bevételének fele, 120 millió forint idén a kamaránál marad, amiből a működési költségeket fedezik. A vadászterületek átlagos nagysága 9 ezer hektárról 7 ezerre csökkent, ám a korábbi 801 vadásztársaság helyett ma 1200 működik - mondta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter az országos vadásznapok megnyitóján. A miniszter arról is beszámolt, hogy a 80 ezer négyzetkilométernyi vadászterület 10 százaléka továbbra is rezervátum marad. ♦ NEM TÁMOGATJA AZ OSZTALÉKADÓ NÖVELÉSÉT és a helyi iparűzési adó maximalizálását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki kollégiuma. A testület állást foglalt amellett is, hogy a vállalatok anyaghányaduk értékét és a kamarai tagdíjak egy részét levonhassák adójukból. Javasolják továbbá, hogy a kamarai tagdíj köztartozásnak minősüljön. ♦ MAGYARORSZÁGON A RUHÁZATI IPARBAN jelenleg 122 ezren dolgoznak, 10 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Átlagjövedelmük idén egyharmadával növekedett, de még mindig nem éri el a bruttó 35 ezer forintot. Az ágazaton belül csak a konfekcióiparban figyelhető meg bizonyos stabilizáció, az export azonban ezen a területen is visszaesett. ♦ A MOL RT. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI ÜZLETÁGA teljesítette az ISO 9002-es minőségbiztosítási követelményeket. A társaság évente 7 milliárd köbméter kőolajat szállít - hazai termelésből és importból - a finomítókba. Földgázból évi 13 milliárd köbmétert szállítanak vezetéken, s 350 gázátadó központot működtetnek.