Napi Gazdaság, 1997. október (7. évfolyam, 228-252. szám)

1997-10-06 / 232. szám

II Szegeden a kínálat nagyobb A szegedi és közvetlen kör­nyékbeli luxusingatlan-kínálat széles skálán mozog - for­galomról viszont alig beszél­hetünk. Akinek ugyanis volt lehetősége önerőből építe­ni, az nem adja el ingatla­nát, aki viszont eleve épít­tetett, az többnyire nincs tisz­tában a szegedi piaci árak­kal - mondja a város legis­mertebb szakértője. Tímár László szerint ugyanis az el­adók egyrészt irreális össze­gekben gondolkodnak, más­részt nem veszik figyelem­be a fizetőképes keresletet. Az Alles Tanácsadó Iroda vezetője emiatt eleve a meg­jelölt eladási ár 70-80 szá­zalékával számol, efölött ugyanis nincs is komoly érdeklődés a 30-70 millió forintos ingatlanok iránt. A kínálat többnyire Szeged úgy­nevezett zöldövezetében, Új­szegeden található, de a ko­rábbi jó üzletmenethez ké­pest ma nem ez a terület vezeti az eladhatósági lis­tát. Sokan a környező ki­sebb településeken terem­tették meg „birodalmukat”, ami viszont a helyi viszo­nyok szerint már távolság­nak számít. S ez a tény ala­posan letöri az árakat. A vá­rostól alig 20 kilométerre ta­lálható, s egyébként nép­szerű Domaszékhelyen pél­dául hiába kínálnak 25 mil­lióért egy villát, egy éve senki nem jelentkezik a hirdetés­re. Új jelenség az ingatlan­­piacon, hogy az eladók a bankoktól, nagyobb cégektől remélnek fizetőképes keres­letet. Ez a mentalitás nem véletlen, hiszen ma már a városban, illetőleg a központ­nak számító Széchenyi té­ren és annak 300 méteres körzetében 16(!) bankfiók mű­ködik, s biztosítótársaságok száma is egyre nő. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a gyakran „túldíszített” pa­lotákra nem akad magára valamit is adó vevő. A város egy másik ingatlan­­szakértője szerint a luxusin­gatlanok forgalmazása ve­szélyeket is rejt, ezért ő maga például elutasítja az ilyen igénnyel jelentkezőket. Az ok egyszerű: Szegeden és kör­nyékén sokan kereték meg a hátravalót olajszőkítéssel vagy más, nem mindig tör­vényes eszközökkel. Ezek az új milliomosok az ingatlanok eladásával próbálják valame­lyest „tisztábbra” mosni pén­züket, hogy ne érje kelle­metlenül őket a kérdés: miből is építkeztek? Jó részük már rájött, hogy nem cement­ben és téglákban kell meg­alkotni életművüket. Nem vé­letlen tehát, hogy 30-70 mil­lió forintos ingatlanokból van kínálat, csak az eladók még nem alkalmazkodtak - egyelő­re - a kereslethez. V. I. P. Fényűzés maszekban A Kisalföldön szebb házak, lakások épülnek, mint a ház­gyári korszakban, s ezek stí­lusa szerencsére nem a túlzó luxust képviseli. Az önálló családi házak építtetői már inkább hajlanak a fényűzés felé. Nem ritkák a nyolc-tíz szobás házak külső vagy ép­pen belső fürdőmedencével, három-négy fürdőszobával, teremnyi nappalival, melyek azonban inkább a kivagyi­ságot, mintsem a célszerű­séget testesítik meg. Sze­rencsére egyre gyakrabban hallani arról, hogy az építkező nemcsak a külsőt tartja fon­tosnak, hanem a lakás bel­sejét is szakemberrel tervez­teti. Természetesen ilyenkor is akadnak túlzások, példá­ul vannak, akik ragaszkod­nak az aranyozott vagy azok­nak mondott csapokhoz, kar­nisokhoz, a csak külföldön beszerezhető mánkánghoz, a textiltapétához. Érdekes az építtetők megoszlása is. Nem kevesen vannak a költsé­geket rosszul felmérő em­berek, akik megterveztetnek egy nagy és igényes lakást, de közben elfogy a pénzük, s vagy megkísérlik - sok­szor ráfizetéssel - elpasszolni az épületet, vagy évekig ap­ránként építgetik tovább a házat a valamikori befeje­zés reményében. A tehe­tősebb vállalkozók rétege, amelynél a pénz nem aka­dály, építményein keresztül is igyekszik megmutatni - sokszor igencsak sajátos - ízlésvilágát. A harmadik csoportot a Kis­alföldön az egyre nagyobb számban megjelenő külföl­diek jelentik, akik már nem­csak régi parasztházakat vá­sárolnak, hanem új luxus­lakásokat, nyaralókat is épí­tenek. Megfigyelhető, hogy ők már nemcsak a lakás kül­sejére és belsejére, hanem annak környezetére, a te­rület rendbetételére, parko­sítására is ügyelnek. B. N. A. INGATLANPIAC 1997. október 6. Budapesten a Szabadság-hegy a legkapósabb Régi mondás az ingatlan­­piacon, hogy három tényező határozza meg az ingatlan értékét: a hely, a hely és a hely. Sehol nem igaz ez a mondás annyira, mint a kü­lönleges igényeket kielégítő luxusingatlanok megítélésénél. Természetesen számít a ki­vitelezés, a felszereltség, a felhasznált anyagok minő­sége, ezt azonban adott fel­tételek között a felkészült kivitelezők azonos szinten tud­ják megoldani. A membránnal szűrt víz, a központi porszí­vó, a padlófűtés, a rendőrségi riasztó, az egybefüggő nagy terek, a medence, szám­a mind-mind az alapfelszereltség körébe tartoznak, mégsem adható el ugyanolyan ha­szonnal két műszakilag tö­kéletesen azonos színvona­lú ingatlan, amely a város két egymástól távoli pont­ján fekszik. Sőt akár ugyan­azon kerületen belül is le­het másfélszeres árkülönb­ség, jó példa erre a Rózsa­domb és Pesthidegkút. Szin­tén szemléletes bizonyíték le­het az OTP Ingatlan Rt. szabadság-hegyi Tündérkert lakóegyüttese, amelynek a lakásai négyzetméterenként 350 ezer forintot kóstálnak, s mindez mondjuk Zuglóban mindössze 200 ezerért érté­kesíthető a fejlesztő szerint. A Tündér utca szomszédsá­gában azonban piacképes­nek bizonyul a komplexum, olyannyira, hogy már jelent­kezett olyan vevő, aki a több mint kétmilliárdos projektet egészben megvenné, vélhe­tően bérbeadási céllal. A hely fontosságát hang­súlyozzák más, a reziden­ciaépítési piacon tevékeny­kedő fejlesztők is. Egyesek szerint a Rózsadomb - a Moszkva téri dugók miatt - elveszítette korábbi varázsát, s az igazán drágán bérlők vagy vásárlók körében a kedvezőbb közlekedési viszo­nyok okán a Szabadság-hegy a „csúcs”, esetleg a Sas-hegy belváros felé eső oldala is szóba jöhet, hasonló meg­fontolásból. A kivitelezésre és a komplexum méreteire, felszereltségére a tapaszta­latok szerint a svájciak a leg­kényesebbek, őket a németek és az osztrákok követik, a franciák kevésbé válogató­sak, az olaszoknak kis túl­zással majdnem mindegy, hogy mit ajánlanak. A kü­lönleges felszerelések iránti igény azonban szinte majd­nem midig a magyar vásár­lókra jellemző... Sz. A. A tündérkerti házak négyzetméterét Zuglóban „csak” kétszázezerért adnák Október végéig lehet pályázni a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjra Az Ingatlanszakértők Nem­zetközi Szervezete, a FIABCI minden évben kiírja a „Prix d’Excellence” elnevezésű nívódíjpályázatot, amelynek célja a legsikeresebb ingat­lanfejlesztések kiválasztása és megjutalmazása. Az in­gatlanfejlesztés Oscar-díjaként is emlegetett nívódíjjal elsősorban azokat a magántőke által kezdemé­nyezett ingatlanfejlesztése­ket jutalmazzák, amelyek azon túl, hogy sikeres, kiváló fej­lesztések, az adott régió egé­szére kedvező hatást gya­korolnak. Magyarországi alkotás még soha nem vett részt a FIABCI nívódíjpályázatán, annak el­lenére, hogy a gazdasági át­alakulást jelentős ,­ingatlan­­fejlesztés kísérte. Magyar­­ország az ingatlanfejlesztésben a régió vezető színhelyévé vált, az eredmények azon­ban szinte ismeretlenek a nemzetközi szakmai közvé­lemény előtt. A FIABCI ma­gyar tagozata ezért elhatá­rozta, hogy megszervezi a nívódíjpályázat hazai fordu­lóját, elősegítve ezzel az ar­ra érdemes fejlesztések rész­vételét a nemzetközi ese­ményen, s megismertetve a hazai közvéleménnyel az in­gatlanfejlesztésben elért ered­ményeket. A nemzetközi pá­lyázaton hét különböző ka­tegóriába sorolva bírálják el a projekteket (idegenforga­lom, irodai és ipari létesít­mények, lakóépületek, ke­reskedelmi, mezőgazdasági és speciális objektumok, köz­­intézmények), a magyaror­szági fordulón a különböző rendeltetésű épületek elbí­rálása egységesen, a meg­fogalmazott kritériumok alap­ján történik. Az elbírálás alapvető szempontja, hogy az adott fejlesztés mennyi­re szolgálja a társadalom ér­dekeit, vagyis nem az épü­let nagysága, a tervezés, il­letve a kivitelezés minősége a fő szempont, hanem a vá­rosrész és az ott élők élet­­körülményeinek kedvező át­alakulására gyakorolt hatá­sa. A nevezési határidő ok­tóber 27-e. Az ingatlanfej­lesztési nívódíj fővédnöke Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, va­lamint Alfonz Metzger, a FIABCI elnöke. (NAPI) Tata Város Önkormányzata értékesíti a Tata, Kocsi út melletti 460/33 és 460/36 hrsz.-ú 8 ha 1528 m2 nagyságú ingatlanait IPARI, KERESKEDELMI CÉLRA Az ingatlanok irányára 40 000 000 Ft Információ: Tata Város Polgármesteri Hivatala Vagyonhasznosítási Csoport Telefon: 34/380-177­­ ----------1) MEGRENDELOLAP Alulfrott........................................................................................................................................(név) ......................................................................................................................................(irányítószám, helység) ....................................................................................(utca)........(házszám).......(emelet).......(ajtó), telefon:............................................megrendelem a NAPI GAZDASÁG című napilapot .............példányban Az előfizetési díj (aláhúzandó) félévre: 12 600 Ft egy évre: 24 300 Ft Átutalási bankszámlaszám:. Adószám: aláírás A MEGRENDELŐLAPOT KÉRJÜK A KÖVETKEZŐ FAXSZÁMRA ELKÜLDENI: 270-1117 A megrendelőlap postán is feladható - borítékban, bérmentesítve, a következő címre: Budapesten és vidéken: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. 1135 Budapest, Csata u. 32. A megrendelt lapot az előfizetési díj beérkezése - tárgyhót megelőző 20-ig - után tudjuk biztosítani.

Next