Napi Gazdaság, 2000. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. MÁRCIUS 1. Készülőben a villamosenergia-törvény A befektetők bírálják a jogszabály tervezetét A villamosenergia-szektor egy befektetője szerint a piacnyitást elrendelő törvénytervezet nem kellő részletességgel szabályozza a legfontosabb kérdéseket, sőt néhányat meg sem említ. Ez egyébként elkerülhető vitákhoz vezethet a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők között - hangzott el egy tegnapi energiakonferencián. A villamosenergia-piac jövő év elejére tervezett kísérleti nyitásával kapcsolatban még mindig nem világosak a legfőbb kérdések, az új villamosenergia-törvény tervezete vagy egyáltalán nem foglalkozik ezekkel, vagy nem kielégítő választ ad e problémákra - mondta a konferencián Manfred Heiszler, a Bayernwerk Hungária Rt. igazgatóságának tagja. Heiszler példaként említette a befagyott költségeket, a független rendszerirányító szervezetet, a regionálisan különböző tarifarendszerek kialakítását vagy a piacnyitás időbeni ütemezését. Egy nem kellően kidolgozott törvény - a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek révén - egyébként elkerülhető vitákat okozna a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők között. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű Rt. (DE) vezérigazgatója elmondta, hogy az erőműtársaság által tervezett összesen 30 milliárd forint értékű retrofitprogram végrehajtását nagymértékben gátolják a kiszámíthatatlan környezetvédelmi jogszabályok, valamint a privatizációkor megkötött hosszú távú áramvásárlási és kapacitáslekötési szerződés 2000-re vonatkozó meghosszabbítása. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a DE belga tulajdonosai az erőmű megvásárlásakor fizettek a tervbe vett fejlesztésekért is - csakúgy, mint a közelmúltban kártalanított német RWE. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatója szerint a magyar piacon 2000 és 2003 között kapacitástöbblet jelentkezik. Ennek magyarázata az, hogy néhány korszerűtlen széntüzelésű erőművet távhőtermelési kötelezettségeik miatt nem lehet leállítani. Az igazgató szerint az európai országokban - a becslések módszertanától függően - 35-96 ezer megawatt közötti többletkapacitás halmozódott fel. D. Gy. Öt év alatt épülne meg 600 kilométer autópálya Nő az MFB alaptőkéje (Folytatás 1 1. oldalról) A kabinet azt is elhatározta, hogy a korábbi beruházásokhoz képest legalább 5 százalékkal csökkentsék a költségeket. A kormány szándékai szerint a beruházásokban az eddigieknél nagyobb szerepet kapnának a magyar pénzintézetek és a kis- és középvállalkozások. Matolcsy szerint az ötéves program első két évében elkészül az M3-as Füzesabony-Polgár közötti 62 kilométeres szakasza, a Miskolcot elkerülő út, a szekszárdi híd és az M7-es felújítása. A beruházások az év közepén kezdődnek el. A tervek szerint ketté válik a Nemzeti Autópálya Rt., az egyik ága csak az építkezésekért, fejlesztésekért felel, a másik - esetleg új - társaság a sztrádák üzemeltetéséért lesz felelős. D-1 NAPI-kommentár ÁPV ha mondom, segít a gondon A kormány tegnapi döntése az ÁPV Rt. forrásaiból kívánja megvalósítani az autópálya-építési program beindulását, de a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe is bevonja a privatizációs és vagyonkezelő szervezetet. Az idei költségvetési törvény részletesen felsorolja az ÁPV Rt. kiadási előirányzatait. Ezek közül egyedül az „állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére” elnevezésű skatulyála lehetne az autópálya-építést és a kisvállalatok támogatását begyömöszölni, bár ennek igazolásához is elég kacifántos érvelésre lenne szükség. Ennél nagyobb probléma, hogy e célra is csupán 5 milliárd forint van betervezve az ÁPV Rt. büdzséjébe. Az ÁPV-re tegnap testált 32 milliárd forintos kötelezettség a szervezet erre az évre tervezett kiadásainak - 123,5 milliárd forintnak - több mint egynegyede, így előteremtése átcsoportosítással is nehezen lenne megoldható, hiszen ez nem hagyhatná érintetlenül a kisgazda tárcáknak juttatott privatizációs bevételeket. A 32 milliárdnak nem lehet forrása az ÁPV Rt.-nél felhalmozott privatizációs tartalék sem, a költségvetési törvény ugyanis részletesen szabályozza, hogy ezt mire lehet felhasználni, s e felsorolásban sem autópálya-építés, sem pedig kisvállalkozások támogatása nem szerepel. A privatizációs szervezetnek tehát a jelenlegi állás szerint vélhetően privatizációs többletbevételeiből kellene állni a gazdaságélénkítő csomag számláját. Ezzel azonban ismét megvalósulna az a közgazdák által már korábban is gyakran szóvá tett helytelen gyakorlat, amely szerint a privatizációs bevételek terven felüli megcsapolásával költségvetésen kívüli többletpénzeket áramoltatnának a költségvetés kiadási oldalára, akadályozva ezzel az infláció csökkenését. Dózsa György A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig az ÁB-AECON Általános Biztosító Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Tavaly is magas volt a profitrepatriálás szintje Gyorsult a tőkeimport, megtorpant a tőkeexport A magyarországi működőtőkekivitel tavaly megtorpant, és értéke az 1998. évi 481 millió dollárról 249 millióra csökkent. A tőkeimport viszont kedvezően alakult, mert mind a közvetlen tőkebeáramlás, mind a tulajdonosi hitelek jelentősen felülmúlták az 1998-ast, igaz, a profitrepatriálás magas szintje is fennmaradt. A magyarországi vállalkozások működőtőke-kivitele tavaly megfeleződött az egy évvel korábbihoz képest, és 249 millió dollárt tett ki - adta hírül a Gazdasági Minisztérium (GM). Ezzel látványosan megtört az a kétéves folyamat, amelynek során a magyarországi cégek - az 1996-os mélypontot követően - egyre több tőkét fektettek be külföldön, elsősorban a szomszédos országok piacain (Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában). Az EU-ban Hollandia és Németország a kedvelt befektetési terep, főleg tőkemenekítési céllal. A visszaesés annál is inkább problémát jelent, mert a kormány 1999-ben kiemelt helyen foglalkozott a magyarországi cégek regionális terjeszkedési lehetőségeivel. A múlt évben elfogadott középtávú gazdasági stratégia pedig kiemelten fontosnak tartja a szomszédos országokba irányuló tőkekihelyezést. Kérdés, hogy ez az ösztönzés már a következő évben életet tud-e lehelni a magyar tőkeexportba. A Magyarországra érkező nem adóssággeneráló finanszírozást jelentő külföldi tőkebefektetések (a közvetlen tőkebefektetésekből és a portfólióbefektetésekből a részvények és egyéb tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok) értéke 81 százalékkal emelkedett a múlt évben 1998-hoz képest. A tulajdonosi hitelek nélküli 1,675 milliárd dollár tavalyi tőkeimport 265 millió dollárral több az egy évvel korábbinál, a portfólióbefektetések állománya pedig 1,202 milliárd dollár volt az 1998-as 508 millió dollár után. A múlt év utolsó napján a Magyarországra érkezett külföldi működőtőke teljes állománya 20,7 milliárd dollárt tett ki. A tárgyi apport értéke - vámkötelessé válása miatt - minimálisra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan kevésbé pozitív változás, hogy a tulajdonosi hitelek állománya megnőtt. Ez a hitel viszont már nem tekinthető nem adóssággeneráló tényezőnek, mert vissza kell majd fizetni. A kedvező folyamatokat erősítette, hogy a tavaly 883 millió dollárt kitevő profitkivonás 8 százalékkal elmaradt az 1998. évitől. D. L. (millió dollár) Közvetlen tőkeimport Tőkeexport 1995 4570 43 19% 2040 3 1997 2107 371 1998 1946 481 1999 1675* 249 * tulajdonosi hitelek nélkül, folyó fizetési mérlegadat Forrás: GM, MNB A KSH a januári munkanélküliségről Szezonális okok miatt nőtt a ráta Januárban szezonális hatások következtében 7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta - adta hírül tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt három hónap átlagában számolva - az előző évhez képest - viszont több mint fél százalékponttal csökkent a ráta. A KSH által nemzetközi módszertan alapján számított munkanélküliségi ráta januárban 7 százalékra emelkedett az egy hónappal korábbi 6,4 százalékról. A tavaly novembertől idén januárig terjedő három hónap átlagában a ráta 6,6 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Összehasonlításul az EU-országok decemberi rátája 8,8 százalék volt. A foglalkoztatottak száma az elmúlt három hónapban átlagosan 3,815 millió volt, ez 51 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest.A munkaügyi szervezetek nyilvántartásai szerint januárban a regisztrált munkanélküliek száma 432 ezer volt, közülük 164 ezren kaptak munkanélküli-ellátást, 153 ezren pedig jövedelempótló támogatást. A munkaügyi szervezeteknél nyilvántartott betöltetlen álláshelyek száma január végén 42 ezer volt. (NAPI) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkanélküliségi száma (ezer fő) száma (ezer fő) ' • ráta(%) 1999. ________________________________________________________ november 3804,3 2677 6,6 december 3842,6 260,4 6,4 2000. ________________________________________________________ január 3799,1 286,0 7,0 1999. november-2000. január 3815,3 271,4 6,6 Forrás: KSH Másfél milliárd forinton vitatkozik a fővárosi koalíció Idén körbeér a Nagykörút •JULTJAIAK AZ 1. ULTTALKULI A szocialisták úgy vélik, hogy az egyik lehetséges forrás a fejlesztésekben rejlik. A fővárosi beruházásokra az idén 58,8 milliárdot kíván fordítani az önkormányzat, ám a korábbi évek tapasztalata szerint a tervezett kiadásoknak csak mintegy 70 százalékát költik el ténylegesen, így várhatóan idén is keletkezik tartalék ezen a területen. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a tervekkel ellentétben a hulladéklerakó állomások létesítése ebben az évben biztosan nem indul el, ami 300- 400 millió forint maradványt jelent. A főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat 80 milliárdos pénzügyi tartalékaiból is átcsoportosítható a kívánt összeg, ezen túl pedig a folyó bevételek és kiadások esetében jelentkező 23 milliárdos megtakarításból is fedezhető a működési forráshiány. A városvezetés tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy a Hungária körgyűrű az idén 11 milliárdos ráfordítást igénylő kiépítése mellett folytatódik az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítása a Kőbányai és az Üllői út között. A beruházás teljes költség-előirányzata 16,9 milliárd forint, aminek felét az Európai Fejlesztési Bank (EIB) kedvezményes hiteléből fedezik. A villamospark fejlesztésére 1,5 milliárd forintot költ 2000-ben az önkormányzat. Várhatóan októberben átadják a Nagykörút teljesen felújított budai oldalát. A felüljárók felújítására az idén 2,75 milliárd forintot fordítanak, amiből befejeződhet a Méta utcai felüljáró építése. Felújítják a csepeli átjárót, a Jászberényi úti és a Kacsóh Pongrác úti felüljárókat. A 4- es metrót a kormány ellen indított per kimenetelétől függően az idén megkezdi a főváros. Ugyancsak megkezdik a Budai alsó rakpart 2X2 sávra szélesítését, s ezzel párhuzamosan a budai főgyűjtő csatorna építésébe is belefognak. A környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerűsítést hajtanak végre a délpesti szennyvíztisztító telepen. Befejeződik az észak-pesti szennyvíztisztító telep bővítése is. A 6,5 milliárdos összköltségű beruházáshoz a KHVM, továbbá PHARE- és világbanki támogatást nyert el az önkormányzat. A főváros ebben az esztendőben csaknem 6 milliárdot fordít a kórházak felújítására. A főváros hétéves fejlesztési terve szerint az egészségügyi beruházásokra 2001 és 2006 között összesen csaknem 45 milliárd forintot költ. A beruházásokhoz igénybe vett hitelek összege 2000-ben 18,7 milliárd forint. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó, a BKV által igénybe vett világbanki hitel utolsó éves üteme 1,98 milliárd forint, a szennyvíztisztító telepek korszerűsítéséhez 3,7 milliárdos világbanki kölcsönt használnak fel, míg a kiemelt önkormányzati infrastrukturális beruházásokhoz 13 milliárdos EIB-hitelt vesz fel az önkormányzat. B. z. ilmás gazdaság Élénkül a biotermelés Magyarországon Tavaly Magyarországon 3,7 milliárd forint értékű bioterméket termeltek, ebből 3,5 milliárd forinttal részesedett az export, ami kétszerese az előző évi adatnak - mondta Szűcs Menyhért, az Agrármarketing Centrum Kht. főosztályvezetője. A főosztályvezető szerint ez év végén várhatóan bevezetik az állami ökovédjegyet is, a védjegy a nyolc éve meglévő magyarországi Biokultúra védjegy mellett az EU- konform, szigorúbb állami ellenőrzést hivatott igazolni. Az APEH tavaly 88 milliárd forint tartozást szedett be Az adóhivatalhoz 1999-ben 88,8 milliárd forint adóhátralék folyt be, ami 33 százalékkal több, mint a megelőző évben, s csaknem 10 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot - mondta Várszeghi György, az APEH felszámolási és végrehajtási főosztályvezetője. Az APEH végrehajtás alatt lévő hátralékállománya a múlt év végén 354,5 milliárd forint volt, ami 80 milliárddal több, mint 1998 végén. 3 Nem változott a munkaügyi perek száma Az 1991 és 1998 közötti időszakban a munkaügyi bíróságokra érkező peres ügyek száma évente átlagosan 19 552 volt, ami nem tér el lényegesen az előző tíz év átlagától - derül ki Vavró István, az igazságügyi tárca főosztályvezetőjének elemzéséből. A GM a cseh acélimportkontingensekről A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint az egyes cseh származású vas- és acélipari termékek importjára megállapított második negyedévi kontingensekre 2000. március 13-tól lehet az engedélykérelmeket benyújtani a tárcához a kvóta kimerüléséig. Jövő hét közepén kezdődik a metróper Értesülésünk szerint a Fővárosi Bíróság a jövő hét közepén kezdi a 4-es metróval összefüggésben indult, Magyarországon eddig példátlan perértékű ügy tárgyalását. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a főváros az állam nevében eljáró alperestől - a polgári törvénykönyv szerint a pénzügyminisztertől - a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződésben vállalt hozzájárulások összegét, 32,5 milliárd forintot követel. Kártérítésként 51,2 milliárd forintot és annak - a teljesítés megtagadásától a fizetés napjáig számított - évi 20 százalékos késedelmi kamatáért perel Budapest. A főváros részletfizetést is elfogad, igaz, ebben az esetben 38 milliárd forintot követel teljesítés és 58,9 milliárdot kártérítés gyanánt. Ez utóbbi esetben a főváros a jövőre szóló időszakos marasztalást és az alapszerződésben kikötött esedékesség szerinti fizetési kötelezettség előírását kéri. A főváros jogi képviselői azt kívánják bizonyítani, hogy a kormány az őt terhelő valamennyi fizetési és együttműködési kötelezettségét szerződésszegő módon tagadta meg, a főváros pedig az elmaradt hitel pótlására már nem tudott hasonlóan kedvező futamidejű és kamatozású kölcsönt felvenni. A bíróság várhatóan több tárgyalási napot követően dönt az eddigi legnagyobb perértékű ügyben, ahol döntő lehet annak megítélése, hogy szerződésszegés-e a teljesítés megtagadása akkor, amikor még nem esedékes a szolgáltatás. Drávucz Péter