Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

2000. OKTÓBER 11. Internetes cégeket alapítanak a jogi multik Online jogi szolgáltatások indulnak Magyarországon (Folytatás az 1. OLDALRÓL) A Landwell jelenleg is több országban nyújt online szol­gáltatásokat. Ausztráliában pél­dául az önkormányzatoknak kínál szerződésmintákat. De­cemberben BeLegal néven üz­leti dokumentumok internetes értékesítésével foglalkozó web­­site-ot indított a londoni Berwin Leighton jogi iroda és a Knowhow Systems nevű szoftvercég, a Clifford Chance pedig három új szolgáltatással bővítette NextLaw névre hall­gató online üzletágát. Öt évvel ezelőtt egy hét alatt kellett elkészülnie egy komp­lex hitelszerződésnek, ma a 24 órás határidő sem ritka olyan ügyfeleknél, mint a Chase, a Barclays, a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank - mond­ta a Euromoneynak David Morley, a hasonló online szol­gáltatással piacra lépő Allen & Overy banki ügyfelekkel fog­lalkozó partnere. Az ügyfél az online dokumentumszerkesz­tés mellett a tranzakciós webhelyet, jogi adatbázisokat és a jogi tanácsadásért kiállí­tott számláiról naprakész in­formációkat kaphat személyre szabott Linklaters­ weboldalán, amelyről elérhető a Linklaters másik internetes szolgáltatása, a Blueflag.com is. A pénzügyi szabályozások változásairól díjfizetés ellenében naprakész információkat nyújtó .com cé­get, a Blueflaget a Linklaters alapította 5 millió font kez­dőtőkével. A cég mára profi­tot termel és a Linklaters pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételeinek 25 százalékát adja. A Blue­­flag .com 100 százalékban a Linklaters tulajdona, de a ter­jeszkedéshez kockázati tőke bevonását, illetve tőzsdei kibo­csátást is tervezik, ami a jogi piacon merőben új dolog. A jogi cégek korábban nem lel­kesedtek az ötletért, hogy szol­gáltatásaikat az internetre vi­gyék. Ellenérzésük abból a fé­lelemből eredt, hogy ha egyes termékeiket, például a szerző­dések szerkesztését standardi­zálják, az évente néhány ezer fontba kerülő webalapú szol­gáltatások tönkretehetik több mint 250 font óradíjért nyújtott szolgáltatásaik profitját. Mára azonban a tanácsadó cégek, auditorok, pénzintézetek in­ternetes terjeszkedését és a pénzügyi szférában - elsősor­ban a nagy hitelezési, M&A és tőkepiaci műveleteknél - meg­követelt gyorsaságot látva sor­ra kezdenek az elektronikus szolgáltatásokba invesztálni. Tóth Katalin Egy évvel ezelőtt a Linklaters, az Allen & Overy és néhány más nagy iroda, valamint a brit Loan Market Association lét­rehozta azokat a standard dokumentumokat, amelyek a szindikálthitel-piac és az internetes iratszerkesztés követelmé­nyeinek eleget tesznek. Az Allen & Overy dokumentációja több mint 400 standard hitelszerződéssel rendelkezik, de becslések szerint 4000-nél is többre lesz szükség - írja a Euromoney. A jogi cég által kidolgozott rendszer elektronikus dobozokból áll, és mindegyik doboz egy klauzulát tartalmaz. Az iratszer­kesztésnél a megfelelő klauzulákat kell kiválasztani és egy­más mellé illeszteni. A legtöbb erőfeszítést annak megoldása igényelte, hogy egyes bekezdéseket ki lehessen emelni a szö­vegből vagy kicserélni másikra úgy, hogy a művelet csak mi­nimális továbbgyűrűző hatásokkal járjon. A hagyományos módon készült jogi dokumentumok ugyanis rafináltan meg­szerkesztett műalkotások, amelyekben a bonyolult koncep­ció és a technikai rendelkezések keveredése, valamint a ke­resztutalások rendszere nagyon munkaigényessé és az ügy­fél számára költségessé tette bármilyen részlet megváltozta­tását. Ez ugyanis az egész irat átdolgozását tette szüksé­gessé. Az egyes ügyletek különbözősége miatt azonban a mo­dulokból összetett szerződés elkészítése és ellenőrzése még mindig jelentős munkaráfordítást igényel a tranzakcióval meg­bízott és a meglehetősen nagy értékű szerződésekért felelős­séget vállaló ügyvédtől - mondta lapunknak Berecz Csaba. Multival társult egy magyar start-up cég ePR-szolgáltatásokat indít a Mirai a Rowlanddal Együttműködési szerződést kötött ePR-szolgáltatások ki­alakítására a világ 14. legna­gyobb PR-cége, a Saatchi & Saatchi-csoporthoz tartozó Rowland Company magyaror­szági leányvállalata és a magyar internetes start-upként indult in­teraktív ügynökség, a Mirai Kft. A két cég olyan új internetes ePR-termékekkel jelenik meg a magyar piacon, mint az online válságkommunikáció, az online konferenciák, sajtótájékoztatók szervezése, kapcsolattartás az online médiumok újságíróival, online közvélemény- és piac­kutatások, valamint az interne­tes fórumok, chat roomok, le­velezőlisták figyelése és befo­lyásolása. A legtöbb megbízás várhatóan a versenytársak on­line-stratégiájának elemzésére lesz. Az egymillió forint kez­dőtőkével 1997-ben létreho­zott, ma is az alapító magyar magánszemélyek tulajdoná­ban lévő Mirai Kft. a nemzet­közi hálózattal rendelkező Kirowskihoz hasonló inte­raktív ügynökség, amely eddig internetes stratégia és web­­design, vállalati CD-rom-ok, online üzletág-fejlesztési ta­nácsadás és a vállalati intra­­netek fejlesztése terén adott ta­nácsokat a Külügyminisztéri­umnak, az ISM-nek, a Nova­­comnak, a Simpletechnek és az Auchan­ nak. A 11 fővel dol­gozó Mirai 1999-ben 19 millió forint nettó árbevételt ért el, 2000-ben pedig 40 millióra számítanak. Az oldalt szerkesztette: Tóth Katalin TANÁCSADÓK NAPI gazdaság 9 A multidiszciplináris praxisok léteznek, bár a kamarák még vitatkoznak róluk Az amerikai ügyvédek nem akarnak osztozkodni az auditorokkal Az amerikai ügyvédi kamara a közelmúltban az ügyvédek és más szakmák képviselői által alkotott vegyes praxisok ellen szavazott. A határozat nem kötelező az egyes államok kamaráira nézve, de megnehezíti, hogy a big five betörjön a világ legnagyobb jogi piacára, az amerikaira. A vegyes praxisokra vonatkozó szabá­lyozás országonként eltérő, a gyakorlatban azonban már szinte mindenhol működnek az auditáló és tanácsadó cégek, befekte­tési bankok keretein belül, vagy velük szoros szövetségben. Az amerikai tőzsdefelügyelet nemcsak a tanácsadási üzletág­gal kapcsolatos rendelkezései­vel nehezíti a széles körű szak­mai szolgáltatásokat nyújtó öt legnagyobb auditáló cég (big five) életét, hanem jogi üzlet­águkat is szabályozza. Rendel­kezései szerint ugyanaz a cég nem végezhet jogi munkát an­nak az ügyfélnek, amelyiknek könyvvizsgálója is. Több ország ügyvédi kamarája szintén nem látja szívesen, hogy a nagy auditáló cégek jogi hálózatot hoznak létre, valamint stratégi­ai tanácsadó multik, befekte­tési bankok is egyre inkább konkurenseikként jelennek meg a piacon. Az amerikai ügyvédi kamara (American Bar Association) idei közgyűlésén a vegyes praxisokat (multi­dis­ciplinary partnerships) támoga­tó előterjesztés ellenére az ügy­fél-privilégiumok védelmére hi­vatkozva azok ellen szavazott. Bár a döntés az egyes államok kamaráit nem kötelezi, megne­hezítette a mindent egy helyen kínáló big five számára, hogy betörjön a világ legnagyobb jogi piacára, az amerikaira. A vegyes praxisokat - amelyben ügyvédek és nem ügyvédek is tulajdonosok, illetve részt vesz­nek a cég irányításában és meg­osztják a bevételeket - egyes or­szágok, például a brit, a német és az ausztrál jogrendszer bizo­nyos megkötésekkel engedélye­zi, a világ legnagyobb piacát uraló New York-i ügyvédi kama­ra és több európai ország jog­rendszere, köztük a magyar, vi­szont nem. A korlátozások meg­kerülése azonban nem túlzot­tan bonyolult feladat, és a piaci gyakorlat a vegyes praxisok ter­jedése irányába fejlődik. A ve­gyes praxisokat elvető Francia­­országban a legnagyobb jogi cégek közé tartozik a KPMG- vel együttműködő Fidal, az Arthur Andersen jogi hálózatá­hoz tartozó Archibald Andersen és a PwC. Hasonló a helyzet Spa­nyolországban, ahol a PwC több helyi jogi iroda felvásárlásával a piacvezetők egyike lett. A ve­gyes praxisok tehát de facto lé­teznek, sőt átfedések vannak olyan új területeken is, mint a befektetési bankok vagy a stra­tégiai tanácsadó multik, ame­lyek egyre több ügyvédet alkal­maznak tanácsadóként. Több ország, köztük Japán és Szinga­púr is enyhíti a korlátozó elő­írásokat. A holland ügyvédi ka­mara ellen pedig a könyvvizs­gálók az Európai Unió bírósá­gán eljárást indítottak annak versenykorlátozó magatartása miatt. (NAPI) A big five nem szívesen válik tanácsadóitól, a Deloitte & Touche perrel fenyegetőzik A technológiai cégek most bejuthatnak a tanácsadók első ligájába Az információtechnológia és a tanácsadás konvergenciája fel­gyorsult az amerikai tőzsdefel­ügyelet (SEC) kemény döntései következtében. A SEC tanács­adási üzletáguk eladására kényszeríti a big five auditáló­­tanácsadó mamutokat, ezzel hozzásegítve több informatikai multit ahhoz, hogy betörjön a tanácsadás első ligájába. Az utóbbi hetekben napvilá­got látott hírek szerint úgy tű­nik, a Hewlett-Packard (HP) 17,5 milliárd dolláros, kész­­pénzfizetést és részvénycserét tartalmazó ajánlatával győz­tesként kerül ki a Pricewater­­houseCoopers tanácsadási üz­letágáért folyó versenyből. Korábban a legesélyesebb pá­lyázók között emlegették a Sun Microsystemset és a Unisyst, amelyek erősíteni akarják tanácsadási üzletágu­kat, a Siemens és a Deutsche Telekom tanácsadói pedig a PwC megvásárlásával akarták megvetni lábukat az amerikai piacon. A PwC-n belül többen a tanácsadási üzletág tőzsdei bevezetését szerették volna megoldásként látni, és csak a részvények kisebbségét vette volna meg egy tanácsadó cég. Egy másik konstrukció sze­rint három konzultáns cég szerzett volna egyenként 20 százalékos részesedést a PwC- ben, a többi részvényt pedig tőzsdére vitték volna. A fejle­mények azt mutatják, a nagy technológiai cégek, amelyek­től egyre inkább azt várják a megrendelők, hogy komplett megoldásokat, ne pedig hard­vert vagy szoftvert szállítsa­nak, kihasználják azt a lehető­séget, amelyet az amerikai tőzsdefelügyelet nyitott meg előttük, amikor az auditálás függetlenségének megőrzésé­re hivatkozva nyomást gyako­rolt a nagy könyvvizsgáló-ta­nácsadó multikra, hogy telje­sen válasszák külön audit és tanácsadási üzletágukat. A 7,1 milliárd dollár forgalmú PwC Consulting 30 ezer ta­nácsadójának megszerzésével a HP megelőzheti versenytár­sait a tanácsadási üzletben. A HP szűkében van a tanácsadói kapacitásnak, tavaly 5,9 milli­árd dollár, összes bevételének mindössze 14 százaléka szár­mazott a tanácsadást is magá­ban foglaló IT-szolgáltatások­­ból, míg riválisának, az IBM Global Services divíziójának 32 milliárd dollár bevétele volt, ami az IBM összes forgal­mának harmada. A HP árbevé­telének 15 százalékos növeke­dését és a szerverek piacán el­foglalt pozíciója megerősödé­sét várja az akvizíciótól. A website-okat és a nagy vállalati rendszereket működtető szer­verek piacán a HP a Sun Microsystemsszel folytat ke­mény harcot. Az e-business-tanácsadás ki­építésének tőkeigénye már a SEC-döntés előtt is arra kény­szerítette a nagy konzultáns cégeket, hogy tőkét vonjanak be és stratégiai partnerek után nézzenek az IT-cégek között. A Cisco Systems 1 milliárd dol­lárt fektetett a KPMG tanács­adási üzletágába, amelyet rö­videsen leválasztanak az anya­cégről és bevezetnek a tőzsdé­re. Az IPO után a Ciscóé lesz az 5,6 milliárd dollár értékű részvénycsomag 20 százaléka. Az Ernst & Young tavasszal el­adta tanácsadási üzletágát a francia IT-tanácsadó Cap Ge­­mininek. A big five azonban nem szívesen válna meg telje­sen egyik leggyorsabban nö­vekvő és legjövedelmezőbb üzletágától, a tanácsadás­tól. Az Arthur Andersennek - amelynek a közelmúltban feje­ződött be „válópere” az Ander­sen Consultinggal - időköz­ben újra „kinőtt” a tanácsadá­si üzletága, a Deloitte & Touche (DT) pedig egyáltalán nem kí­vánja harc nélkül feladni po­­­zícióit a tanácsadásban, ehe­lyett azt fontolgatja, hogy bí­róság előtt támadja meg a SEC döntését, vagy az Egye­sült Államok kongresszusá­hoz fordul a tőzsdefelügyelet határozatának megsemmisí­tését kérve. Bár tisztában va­gyunk azzal, hogy a SEC vé­gül kikényszerítheti döntését, a DT partnerei erősen ellenzik a szétválást - nyilatkozta a Financial Timesnak Jim Cop­eland, a Deloitte & Touche ve­zérigazgatója, aki szerint több válságtervet készítettek a ta­nácsadási üzletág eladására, de egyik se tetszik nekik. (NAPI) Az internetes kockázatmenedzsment egyre nagyobb üzlet A magyar KPMG betört egy ír társaság rendszerébe A KPMG budapesti internetes biztonságot tesztelő laboratóriu­mának szakértői vizsgálták egy írországi vállalat internetes rend­szerét, és sikerült betörniük a cég számítógépes hálózatába, majd ötvenoldalas jelentésben elemezték a gyenge pontokat és a kijavítandó hibákat. A KPMG több tízezer dollár beruházás­sal idén tavasszal hozta létre a londoni és amerikai után buda­pesti internetes kockázatelemző laboratóriumát, és már idén nyereséget vár tőle. Az elmúlt években az inter­neten nyújtott szolgáltatások rohamos bővülésével megnőtt a számítógépes betörések szá­ma is. A hackerek komoly ká­rokat okoztak olyan internetes nagyágyúknak is, mint a Yahoo!, az Amazon, és feltörték a NASA és a Pentagon szu­perbiztosnak hitt rendszerét is. Ezért az e-biztonság tesztelése exponenciálisan növekvő, éven­te több száz millió dolláros üz­letággá vált. A magyarországi KPMG Közép- és Kelet-Euró­­pában az elsők között indí­tott internetes kockázatkeze­lési (Internet Risk Manage­ment) szolgáltatásokat. Ha­sonló tesztelési rendszerei Ma­gyarországon a Synergonnak és az ICON-nak vannak, a nem­zetközi piacon az informatiká­val is foglalkozó nagy tanács­adó cégek mindegyike rendel­kezik IT-audit szolgáltatások­kal, de vannak a piacon speci­alisták is. A KPMG budapesti irodájá­nak szakemberei két héten át tesztelték a dublini cég rend­szerét, amelyet egy új inter­netes szolgáltatás bevezetésére terveztek. A folyamat első ele­me az internetes behatolás le­hetőségének tesztelése (In­ternet Penetration Test). Ha si­kerül a legális betörés (ethical hacking), akkor a biztonsági megoldások nem megfelelőek, és akár egy kívülálló is behatol­hat az interneten keresztül a vállalat rendszerébe. Felméré­sek szerint egyébként a számí­tógépes betörések jelentős ré­szét nem a cég falain kívüliek, hanem belső munkatársak kö­vetik el, ezért az IBM-szolgál­­tatás következő szakaszában a belső kockázati tényezőket is vizsgálják. A három budapesti specialista csak a mindenki számára elérhető információ­kat kapta meg, és ezek alapján kellett megpróbálniuk betörni a rendszerbe. A cég vezetői na­gyon magabiztosak voltak, azt mondták, két hétig pihenni fo­gunk náluk - mondta Matthew Ring, a budapesti IBM-részleg vezetője. Két héten át minden­nap hajnali kettőig tesztelték a hálózatot, a budapesti iro­dánkban működő e-War Room mintájára Dublinban is valódi internetes főhadiszállást épí­tettek ki. Végül sikerült feltör­niük több jelszót, így hozzá­fértek a cég teljes e-mail-állo­mányához és más fontos doku­mentumokhoz. A rendszer kockázati elemeit ötvenoldalas jelentésben összegezték, és ja­vaslatokat tettek azok kiküszö­bölésére is. Ezek bevezetése után a magyarok visszatérnek majd Dublinba, hogy újra tesz­teljék a rendszert. A magyarországi KPMG teszt­laboratóriumának 15 szakértő­je már dolgozott hasonló meg­bízásokon a régióban - Csehor­szágban, Albániában és Lettor­szágban - is. A KPMG a magyar cégeknél drágábban, de a hason­ló nyugat-európai szolgáltatá­soknál olcsóbban tesztel, ezért arra számít, hogy a jövőben több hasonló megbízást kap Nyugat- Európából is. A több száz mil­lió forint beruházással létreho­zott budapesti tesztlabor a ma­gyar KPMG-iroda évi néhány százmillió forint bevételt hozó IT kockázatmenedzsment üzlet­ágának körülbelül a harmadát teszi ki és év végére már nyere­séget várnak tőle. (napi)

Next