Napi Gazdaság, 2002. június (12. évfolyam, 105-124. szám)
2002-06-03 / 105. szám
2002. JÚNIUS 3. Az MNB jövőre 7,5 százalékos bérinflációt vár Emelik a közalkalmazottak bérét, kiegészítést kapnak a nyugdíjasok A Medgyessy-kormány négyszázmilliárd forintról döntött első ülésén Az új kormány pénteki első ülésén egyebek mellett arról döntött, hogy szeptember 1-től átlagosan 50 százalékkal megemelik a közalkalmazottak bérét, valamint eltörlik a minimálbér adóját. Emellett egyszeri 19 ezer forint nyugdíjkiegészítésben részesülnek az érintettek. A kabinet azt is elhatározta, hogy felülvizsgálja az Orbán-kormány utolsó 33 döntését. A kormány azzal bízta meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy azonnal kezdjen vizsgálatot a Magyar Fejlesztési Banknál és az Országimázs Központnál. Szeptember 1-től átlagosan 50 százalékos béremelést kapnak a közalkalmazottak - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök az új kormány első ülését követő pénteki sajtótájékoztatón. A döntés mintegy 600 ezer főt - pedagógust, egészségügyi dolgozót - érint. Magyar Bálint oktatási miniszter arról számolt be, hogy szeptembertől 100 ezer forintra emelik a közszférában a diplomás minimálbért. Szintén szeptembertől megszűnik a minimálbér adója - egészítette ki a kormányfő. A döntések éves szinten 350 milliárd forint kiadással járnak, aminek fedezetét idén a „piacról kívánja finanszírozni a kormányzat”, jövőre pedig a gazdaság növekedése teremt fedezetet erre. Az előbbiek mellett arról is határozott a kormány, hogy júliustól 19 ezer forint egyszeri juttatásban részesülnek a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű szociális ellátásra hivatottak. Ez utóbbi intézkedés - a parlamenti jóváhagyás után - 52 milliárd forintjába kerül a büdzsének, amit a központi költségvetési törvény módosítása révén kíván előteremteni a kormányzat. A minisztereknek át kell tekinteniük a hozzájuk tartozó tárcák gazdálkodását, költségvetését, illetve kötelezettségvállalásait, és adott esetben intézkedést kérhetnek a kormánytól - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány az indokolatlan kötelezettségvállalásokat vissza kívánja vonni, ezért harminchárom az előző kormány által májusban hozott az Orán-kormánynak az állami földek értékesítésével kapcsolatos döntése, az orosz államadósság végleges rendezéséről hozott döntés, ez utóbbi ugyanis jelentős vagyonvesztést eredményezne, a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. összesen 14 milliárd forint hitelfelvételéhez társuló kormányzati garancia - jegyezte meg a szóvivő. A kormány felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt arra, hogy azonnali hatállyal kezdjen vizsgálatot az Országimázs Központnál és a Magyar Fejlesztési Banknál A magasabb bérindexek létszámcsökkenést okoznak Az MNB inflációs prognózisa 2002-re a versenyszektornál 11,2 százalékos bérinflációval számol, míg jövőre 7,5 százalékot valószínűsít. A jegybank megítélése szerint a vállalatok lassú nominális alkalmazkodása a feldolgozóiparban a korábban vártnál nagyobb létszámcsökkenést okoz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs prognózisában 2002-re a versenyszektornál 11,2 százalékos nettó keresetnövekedéssel számol. A jövő évre pedig a középérték 7,5 százalék, míg az intervallum két szélsőértéke 6,2, illetve 8,8 százalék. Ezek 1,5-2 százalékponttal magasabbak a korábbi prognózisban szereplő értékeknél. A jegybank korábbi várakozásaival ellentétben a 2001 végi Az MNB várakozásai szerint a vállalati szektor vártnál lassabb nominális alkalmazkodása a korábban vártnál nagyobb létszámcsökkenést okoz. A szolgáltatásoknál azonban továbbra is kedvező munkaerő-keresleti feltételekkel számolnak. Mindezek eredőjeként az MNB 2003-re növekvő foglalkoztatást jelez előre. A ráta növekedését 0,3 és 1,3 százalék közé teszi, nem rendszeres kifizetéseknél nem indult meg a vállalatok nominális alkalmazkodása az új inflációs pályához. A bérdinamika így nem csökkent. A teljes versenyszférán belül a feldolgozóipari bérindexek ugyan stagnáltak 2002 elején, míg a piaci szolgáltatások meglehetősen volatilisek voltak. A sávszélesítés és a kedvezőtlen külső konjunkturális feltételek miatti erősebb alkalmazkodási kényszer elsősorban a feldolgozóiparra lehetett jellemző - állapítja meg a jegybank. A fő kérdés az, hogy a vállalati nominális alkalmazkodás hiánya milyen mértékben társult a romló jövedelmezőséggel. Ha ugyanis érzékelhetően csökkent a jövedelmezőség, úgy a vártnál magasabb bérindexek nagyobb létszámcsökkentésre késztethetik a vállalatokat, amikor a dezinfláció előtti profitabilitás helyreállítására törekednek. A "sátormarások számára az élénk belső kereslet továbbra is kedvező konjunkturális feltételeket biztosít. A magyarországi feldolgozóiparban a vállalati jövedelmezőség 2001-ben valószínűleg nem elhanyagolható mértékben romlott. A jegybank számításai szerint a fajlagos munkaköltségalapú reálárfolyam 2001-ben mintegy 9 százalékos reálfelértékelődést hozott a feldolgozóiparban, miközben a külső konjunkturális feltételek kedvezőtlenek voltak. A piaci szolgáltatások esetében azonban valószínűleg nem romlott a vállalatok jövedelmezősége, a kifejezetten magas fogyasztási kereslet ugyanis kárpótolta ezt a szektort a többletköltségeiért. D. L. Szennyezett húst találtak Szigorítják a német baromfihús importját Kedd éjféltől már csak németországi nitrofen negatív igazolással ellátott német baromfihús-szállítmányok léptethetők be a magyar országhatáron, Szlovákia csütörtökön bejelentett importstopja után ugyanis Magyarország is szigorítja a Németországból származó baromfihús behozatalát. Holnap éjfélig bejöhet még a német áru igazolás nélkül is, de vámkezelését csak azután lehet elvégezni, ha a magyar vizsgálatok nitrofen tartalomra vonatkozó eredménye negatív. A szigorítást az indokolta, hogy Németországban az ott több mint 10 éve betiltott növényvédő szerrel, nitrofénnel szennyezett állatok húsát találták, a szer a takarmánnyal együtt jutott a szervezetükbe. Magyarország baromfihúsimportja tavaly 20 százalékkal, 25 ezer tonnára, értékben pedig több mint kétszeresére, 12 millió dollárra emelkedett az előző évhez képest. Idén az első három hónapban a behozatal mennyisége 3,5 százalékkal 4355 tonnára csökkent, értéke viszont 25,8 százalékkal, 2,7 millió dollárra emelkedett. (NAPI) Nincs ok aggodalomra Csak tízmillió felett kell mérlegképes könyvelő? Lapunk egyik korábbi számában írtuk, hogy azok a vállalkozások, amelyek az egyszerűsített vállalkozási adót választják, várhatóan mentesülnek a kettős könyvvitel kötelezettsége alól, amely 2003-tól mindenki számára kötelező. A Pénzügyminisztérium kifejezte aggodalmát, miszerint a szöveg félreérthető és gondot okozhat a vállalkozások körében, ezért a félreértések elkerülése végett a társas vállalkozások „legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üzleti évről készíthetnek egyszerűsített beszámolót, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitel vezetésére legkésőbb 2004. január 1-jével kell áttérniük”. A jövő év január 1-től a számviteli törvény az 5 millió forintnál nagyobb árbevételt elérő vállalkozók számára előírja a mérlegképes könyvelő által készített mérleg beadását. A vállalkozók kívánságának megfelelően szakmai viták folynak arról, hogy a mérlegképes könyvelő alkalmazását 5 millió forint helyett csak 10 millió forint felett írják elő. (NAPI) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG döntést áttekintenek, a kormányszóvivő részleteket a jövő hétre ígért. Az áttekintendők listáján szerepel egyebek mellett (MFB), valamint az általa tulajdonolt cégeknél, az esetleges szabálytalanságok felderítésére. D. J. A feldolgozóipari cégek továbbra sem hajlandók beruházni A GDP csupán 2,9 százalékkal bővült az első negyedévben (Folytatás az 1. oldalról) A GDP negyedéves növekedési üteme utoljára 1997-ben volt 3,0 százalék alatt. A KSH adatai szerint 2002 első három hónapjában a bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágazatokban az átlagot meghaladó mértékben nőtt, míg a mezőgazdaságban és az iparban csökkent 2001 azonos időszakához viszonyítva. A statisztikai hivatal július 3-án teszi közzé részletes és pontosított adatait. A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben - az előzetes adatok szerint - korrekciók nélkül 8,6 százalékkal bővült az előző évihez képest, míg az előző negyedévhez mérve szezonálisan kiigazítva 1,8 százalékkal emelkedett. A KSH szerint még korai az első háromhavi adatokból bármit kiolvasni, mivel az éves beruházási tevékenységnek általában a nyolcadát adja az első negyedév. A beruházási adatokból kitűnik az erőteljes állami építési kedv. Az építési beruházások volumene 14,1 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházások mindössze 4 százalékkal növekedtek. Ágazati bontásban a közigazgatás és az oktatás mutatta fel a legnagyobb dinamikát, 89, illetve 47 százalékos bővüléssel. Az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások ágazat is dinamikusan, 50,8 százalékkal bővült, ezen belül jelentősen nőtt a szennyvízberuházások értéke. A beruházások negyedét adó feldolgozóipar volumenindexe azonban 5,8 százalékkal mérséklődött. Visszaesés volt a kereskedelemben és a szálláshelyi szolgáltatásokban is. A GDP-növekedési adat meglepően alacsony, ám ezt kompenzálja a beruházások nem várt magas dinamikája - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Mindezek miatt Török nem változtatott egész éves várakozásán, továbbra is 3,5 százalékos bővülést vár. Az adatok szerint erős a belső felhasználás, ezért a nettó export valószínűleg nagyon alacsony volt az első negyedévben. Ez azonban egyelőre nem derül ki a külkereskedelmi adatokból - mondta Nagy Márton, a az ING Vagyonkezelő szakértője. A mostani arány hosszú távon nem egészséges, mivel a gazdaság túlhevülésével fenyeget, egyelőre azonban elfogadható. Nagy szerint intő jel, hogy a feldolgozóipari beruházások volumene továbbra is csökkent. Amennyiben a vállalatok nem ruháznak be számottevően többet a második negyedévben, akkor veszélybe kerülhet a 3,5 százalékos éves GDP-bővülés is. A 2,9 százalékos GDP-növekedési adat jelentheti az idén a mélypontot - véli Nyeste Orsolya, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője. Várakozásai szerint 2002 egészében a bruttó hazai termék 3,4-3,5 százalékkal bővülhet. Az év egészére a beruházások 5,5 százalékos bővülésével számol. Domokos László 86,5 104,8 I BERUHÁZÁSOK* (2002.1-III.) Folyó áron Volumenindex (milliárd forint) (előző év azonos időszaka-100) Gazdasági szolgáltatás 120,4 111,9 Feldolgozóipar 119,8 94,2 Szállítás és távközlés 53,9 102,0 Közigazgatás 38,0 188,6 Kereskedelem 33,7 Mezőgazdaság 12,3 Összesen 471,0 108,6 *a főbb ágazatokban Forrás: KSH Magyarország agrárgazdasága nem olyan, mint Lengyelországé Sántítanak az EU szerkezetátalakítási érvei (Folytatás az 1. oldalról) A versenyképesség szempontjából alsó határnak tekintett 50 hektáros gazdaságokra így Magyarországon a megművelt földterület másfélszer nagyobb hányada jut, mint az EU-ban. A szerkezetátalakítás indokolt lehet a magyar mezőgazdaság mintegy 25 százalékában, de ezen az alapon az uniós agrárgazdaság 45 százalékában is. Félrevezető állandóan a területi adatokra hivatkozni, miszerint a jelenlegi tagállamok átlagos birtokmérete hozzávetőleg 19 hektár; ez ugyan igaz, de nem fejezi ki az úgynevezett ökonómiai méretet - hívja fel a figyelmet elemzésében az AE Agrár Európa Kft. is. A cég tanulmánya szerint a magyar földhasználat szerinti üzemszerkezet, különösen az ökonómiai mutatók alapján osztályozva a gazdaságokat, az EU struktúrájához nagyon hasonló képet mutat. A társas gazdaságokat is figyelembe véve Magyarország üzemszerkezete „korszerűbb”, mint az Európai Unióé. Az EU szerkezetátalakításra vonatkozó hivatkozása igaz Lengyelország és esetleg más tagjelölt országok esetében, de Magyarországnál nem. Az EU-ban az ökonómiai méret meghatározására - mivel a hektárban, termékszámban megadott értékek szinte semmit nem mondanak egy ország mezőgazdasági teljesítményéről - már több mint két évtizede kidolgoztak egy mutatót, amely az üzemeket a potenciális jövedelemtermelő kapacitás, illetve képesség tekintetében leginkább jellemzi. Ez a mutató a standard gross margin (SGM), azaz a standard fedezeti hozzájárulás, amely nagyjából a hozzáadott értéket jelenti. Az egységnyi területre vagy egy állatra vonatkoztatott SGM egyenlő a bruttó termelési érték és az előállításához szükséges közvetlen változó költségek különbségével. Az üzemméret jellemzésére az EU-ban az SGM mutató felhasználásával bevezették az európai méretegység (EUME) mutatót is, egy EUME jelenleg 1200 eurónyi SCM, vagyis körülbelül 300 ezer forint. Az ennek alapján felállított besorolás alapján 6-8 EUME alatt az EU-ban országonként átlagosan 741,6 ezer, míg Magyarországon 944,4 ezer üzemet számoltak össze. A 100 EUME fölötti kategóriájú üzemek száma ugyanakkor uniós átlagban 184 ezer volt, Magyarországon pedig 1650. Az EU-ban a mezőgazdasági üzemek 10 százaléka állítja elő az SGM 63,3 százalékát. Magyarországon ugyanakkor a legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás (AMC) adatai alapján az egyéni gazdaságok 10 százaléka, 95-100 ezer agrárüzem az SGM 63,8 százalékát állítja elő. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) kutatásai szerint viszont ez az arány magasabb, 77 százalék a legnagyobb, 250 EUME fölötti üzemek esetében. L. L. Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel.95/ Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor. I ÜZEMSZERKEZETI BESOROLÁS (üzemek száma) EUME-kategória* EU Magyarország 8 alatt 741 577 947 152 816 745 426 9812 1640 819 723 4307 40 100 517159 1539 100 felett 184 083 1650" *1 EUME - 1200 euró SGM vagy 300 ezer forint SFH** *standard fedezeti hozzájárulás: a bruttó termelési érték és a közvetlen változó értékek különbözete Forrás: Agriculture in the European Union 2001, European (omission, AKII []gazdaság _3