Napi Gazdaság, 2004. június (14. évfolyam, 104-125. szám)

2004-06-11 / 112. szám

j Fertőd-Eszterháza a világörökség része „Az úr, a kastély, a színház és az erdő­, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben” - írta egy ismeretlen tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. A NAPI GAZDASÁG Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a her­cegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több év­tized során a keze alatt kiformálódott, egy rövid történelmi pil­lanatra Európa kulturális központjává tette Eszterházát. A keleti sztyeppék és a Nyugat találkozásánál lévő egykori süttöri vadászkastélyt Európának - ha méretében nem is, de kvalitásában mindenképpen - egyik legpompásabb fejedelmi udvarává emelte. A barokk, rokokó és copf stílusban épült kas­tély a ma emberét is elkápráztatja arányainak harmóniájával, finom eleganciájával. Az erkélyek, a díszlépcső és a kapu rá­csai az európai kovácsművészet kivételes alkotásai, ahogy az emeleti díszteremhez felvezető díszlépcső kőszerkezetének megformálása is. A pompás kialakítású és nagyszerű akusztikájú díszterem mennyezetére Mildorfer, a kor világhírű festője a napszekéren átvágtató győzedelmes Apollót festette. A díszterem két olda­lán kialakított királyi lakosztályok több „királyi” vendéget fo­gadtak, köztük volt Mária Terézia is. Eszterházán a kastélyépü­lettől különállóan, a világon szinte páratlan módon, két szín­ház is felépült: a barokk kert keleti oldalán a marionettszín­ház és vele szemben az operaház. A marionettszínház mag­tárrá átalakítva ma is áll, és helyreállítása a közeljövő tervei között szerepel, az operaházat azonban - mivel kialakítása miatt minden más funkcióra alkalmatlan volt - a tizenkilen­cedik század második felében lebontották. A Budapesti Mű­szaki Egyetem alkotó csapata és a számítógépek segítségével azonban húszperces virtuális sétát tehetünk Miklós herceg operaházában. A kastély több száz hektáros parkja és az azt körülölelő táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egy­ben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagysza­bású, példa értékű megjelenése. A díszudvar szökőkútjától átte­kintve a földszinti díszterem (sala-terrenal, a középső nyiladék tengelyének végében a látogató megpillanthatja a fertőszentmik­­lósi templom tornyát. A kastély déli oldalán a gondozott francia park, a „nagyparter” és a fő nyiladékok (allék) ma újra megnyes­ve várják a sétára, nyugalomra vágyókat. A látvány, előre- és visszapillantva a kastély felé, szemet gyönyörködtető. Ehhez ha­sonló, különleges vizuális élményt nyújt a kastélyegyüttest­­.­A Műemlékek Állami Gondnoksága 2001-ben kormányhatározat alapján vette a kastélyegyüttest vagyonkezelésbe a teljes fizikai és szellemi re­habilitáció elvégzésének feladatával. A kutatási, előkészítési munkák 2002 második felében kezdődtek meg. Tavaly óta folyik a kivitelezés, aminek eredményeképpen megújul a díszudvar. Vele szemben nyílt meg a rokokó kávézó, ahol az ide érkezők felüdülhetnek, megkóstolhatják a kü­lönleges eszterházi édességeket és használattal átélhetnek egy rokokó teret. A cukrászda teázóján át kisétálhatnak a kamarakertbe és megpihen­hetnek a tiszafák között. Jülvevő világörökségi kultúrtáj egésze, amelynek látogatottsága évente meghaladja a százezer főt. Joseph Haydn itt eltöltött közel harminc alkotó évének köszön­hetően Eszterháza az európai zenekultúra egyik legjelentősebb szentélyévé vált. Több mint ötven szimfóniát és vonósnégyesei­nek több mint felét az itteni muzsikaházban komponálta, és azok hangjai a kastélyban csendültek fel először. A kastély 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek. Különleges él­ménnyel gazdagodhatnak, akik az idén ellátogatnak Eszter­­házára: az itt zajló koncertek jó része ugyanis előadásmódjában, hangszerhasználatában, de még a terek megvilágításában is kö­veti a barokk világot. A koncertek nagyobb részben a Műemlé­kek Állami Gondnoksága finanszírozásában valósulnak meg, többségüket a hazai és nemzetközi média rögzíti, illetve egye­nes adásban közvetíti. Idén a csatlakozási ünnepségekre készítette el a Román Sán­dor vezette Experidance együttes Eszterháza első újkori táncpro­dukcióját Tündérvilág címmel, amelynek bemutatására a kas­tély gyönyörűen felújított pálmaházában került sor, zajos siker­rel. Az idei tervek között tizenöt előadás szerepel. A produkció csak Eszterházán látható. A kastély park­ja a barokk kertművészet legérettebb ma­gyarországi al­kotása ­ VÁROSAINK-SOPRON NAPI GAZDASÁG­A- 2004. JÚNIUS 11-12., PÉNTEK-SZOMBAT VISSZASZORULÓBAN A TURIZMUS A NYUGATI HATÁRSZÉLEN Sopron kitörési pontokat keres­ ­• FOLYTATÁS A­I. OLDALRÓL Egyrészt Sopron elvesztette azt a pikáns bá­ját, amely a rendszerváltás előtt határvárosként jellemezte. Másrészt a minőségi turizmus és a bevásárlóturizmus említett visszaesése egymás­sal párhuzamosan zajlott le - az utóbbi­akból érkezők száma becslések szerint a felére csök­kent. Ugyanakkor a „szolgáltatásturizmus” to­vábbra is virágzik, a szolgáltatások áraiban Sop­ron még mindig versenyképes - tette hozzá az igazgató. A turizmus visszaszorulása természetesen ártott a helyi kereskedelemnek és vendéglátás­nak. A soproni üzletek, éttermek szállodák 10- 15 százaléka, a nagy bevásárlóközpontokban lévő üzletek 30 százaléka zárt be az elmúlt időszakban. Helyettük fodrászatok, műkörmö­­sök, fogorvosi rendelők nyíltak, ezek remélhe­tően vonzó úti céljai lehetnek a turistáknak. El kell ismerni - mondta Almássy -, hogy a vá­ros hagyományos látványosságai, mint például a Tűztorony, eléggé megkoptak, és Sopronnak nincs termálfürdője vagy más olyan turistacsa­logató sajátossága, amely a környező települé­seken ne lenne megtalálható. A város kitörési pontokat keresett ebből a helyzetből és a fő te­endőket meg is fogalmazta idegenforgalmi stra­tégiájában. Új „csapásirány” lehet például Sop­ron Liszt-kultuszának hangsúlyozása, borkul­túrájának fellendítése, illetve a néphagyo­mányok felelevenítése. Ezenkívül egyre nívó­­sabbá kívánják tenni fesztiváljaikat, rendezvé­nyeiket - sorolta az igazgató. A borkultúra ki­­teljesedésében segíthet, hogy a Sopron környé­ki borvidéken vannak a hazai kékfrankos bo­rok gyökerei. A város nemzetközileg levédett névvel rendelkezik, eszerint: „A kékfrankos fő­városa”. Napóleon hadainak katonái is ezt a bort iszogatták, amikor a magyar határhoz ér­tek. Mindezek szellemében a város itthon és a határainkon túl elkezdte erősségeinek erőtel­jes propagandáját. Az említett kitörési pontok mellett a konferenciaturizmus fejlesztését, a Fertő-tó vidékének jobb kihasználását, az otta­ni szolgáltatások fejlesztését, kerékpárutak épí­tését is megemlítette a teendők között Stöcker Tamás, a polgármesteri iroda vezetője. Meggyő­ződése, hogy az uniós csatlakozás hosszabb tá­von tovább erősíti Sopron idegenforgalmát. Almássy elmondása szerint az elmúlt évek rossz gazdálkodása és az ismeretes Globex-ügy miatt a város anyagi erőforrásai meglehetősen szűkösek. (Sopron 4 milliárd forintja bánja az elhibázott Globex-befektetést). Ez további in­dokot szolgáltat a hosszú távú idegenforgalmi stratégia kialakítására, a további fejlesztések­re, hiszen a turizmus jó bevételi forrásnak is ígérkezik. A város önkormányzata parkok, közterüle­tek felújítását is tervezi. A Deák teret - amely 700 méteres hosszúságával Közép-Európa leg­hosszabb terének számít - 600 millió forint­ból újítják fel. Ehhez már előteremtették a szükséges önrészt, a fennmaradó összeget pe­dig PHARE-, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hi­vatalhoz benyújtott pályázatokból kívánják biz­tosítani. Az önkormányzat az idén 50 millió forintot irányzott elő közvetlenül a fejlesztések­re, ezenkívül támogat számos rendezvényt és hozzájárul több, Sopront népszerűsítő kiad­vány költségvetéséhez is. Almássy úgy véli, egy évtized alatt érhetnek be a most elkezdett munkálatok gyümölcsei. Az 1-2 évre szóló, azonnali teendőket össze­foglaló program már készen van. Ebben egye­bek mellett 2006-ig tartó városmarketing­­kampánysorozatot is elindítanak, de az igazi turisztikai látványosságok, a valódi új értékek létrehozására, az ezekhez szükséges anyagi bá­zis megteremtésére 3-5 éves munkát kell ál­dozniuk. Sopron elvesz­tette azt a pi­káns báját, amely a rend­szerváltás előtt határvárosként jellemezte, ezért új marketing­­stratégiát kell kidolgozniuk EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK VOLTAK. Sopron önkormányzata BIO-SPORT HOTEL LŐ­VÉR SOPRON

Next