Napi Gazdaság, 2004. augusztus (14. évfolyam, 148-168. szám)
2004-08-02 / 148. szám
Csehország az olcsó munkaerő helyett a high-techre tesz Nincs szembetűnő különbség a cseh és a magyar befektetésösztönző intézmények között, a nagyobb innovációt igénylő külföldi befektetések mégis Csehországba mennek. A Czechinvest ma már csak a high-tech beruházásokat támogatja. I _ _ MAHDACS BOTOND-SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY B l"* Nincs szembeötlő különbség “■ 9 a cseh és a magyar befektetésiTTTTITMl'iliTffal ösztönző intézmények stratégiája között. Ezt látszólag alátámasztja az OECD külföldi működőtőke-adatsora is, amely szerint tavaly Magyarországra 2,5, míg Csehországba 2,6 milliárd dollár értékű EDI érkezett. A Magyarországon az előző tíz évben megtelepedett működőtőke kumulált értéke 32,4 milliárd, míg a Csehországba befektetett tőke nagysága 37,9 milliárd dollárra tehető. (Különbség azonban, hogy a tőke oroszlánrésze Magyarországra a kilencvenes években érkezett, míg Csehországban a csúcsot 2002 jelentette, 9 milliárd dolláros befektetéssel, s a prognózisok a közeljövőben is nagy arányú befektetéseket jeleznek.) Az uniós tagság nyomán mindkét ország gyakorlatilag ugyanazokat a kedvezményeket kínálhatja a befektetőknek, így az „igazi” különbséget nem a kedvezmények, hanem a két ország gazdasági és bürokratikus környezete jelenti. A csehországi befektetéseket koordináló ügynökség, a Czechinvest régóta működteti a befektetők közérzetét javító, az ügyintézést megkönnyítő egyablakos ügyintézési rendet. Magyarországon ez a rendszer a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) stratégiai beruházási projektigazgatósága keretében csak nemrégiben állt fel. A Czechinvest stratégiája, hogy a meg-A Czechinvest 2004 első hat hónapjában 60 új beruházást közvetített, amelyek együttes értéke 27 milliárd korona (1 dollár,25,77 cseh korona), a befektetések összesen 8500 új munkahelyet teremtenek. Az idén várható új munkahelyek valamivel több mint egyharmadát felsőfokú, további egyharmadát pedig középfokú végzettségűek tölthetik be. Az év első felében háromszor annyi a k+f, valamint a stratégiai fontosságú szolgáltatás kategóriájába tartozó beruházást sikerült közvetíteni mint 2003 hasonló időszakában - jelentette be Martin Jahn, a Czechinvest vezérigazgatója. változott üzleti környezetben, amikor a régió országai már nem alapozhatnak az olcsó munkaerő biztosította előnyökre, csak az úgynevezett high-tech beruházásokat támogatja - mondta lapunknak Dita Martisova, a Czechinvest marketingkommunikációs igazgatója. Az egyéb vonzerőt jelentő tényezők is hasonlóak a két gazdaságban. Mindkét országban komoly vonzerő a jól képzett munkaerő és az ország logisztikai szempontból előnyös fekvése. A csehek ugyanakkor számíthatnak a kiválóan kiépített infrastruktúrára, az ipari hagyományokra és a lakosság innovációbarát hozzáállására, így a Czechinvest főként a k+f beruházásokra koncentrál, a kormányzati akarat is erre ösztönzi - tette hozzá Martisova. Csehországban az elmúlt tíz év során a befektetők 12 milliárd euró értékben fektettek be az iparba, míg a szolgáltatások területén ez a szám elérte a 25 milliárd eurót. A két ország befektetési környezete közti különbség lemérhető a befektetéseket koordináló irodákon is. A Czechinvest - az egyablakos ügyintézési rendszer mellett - nyomon követi a korábban befektető cégek tevékenységét, és az uniós strukturális alapok egyes szegmenseinek gazdájaként a fejlesztési pályázatok egy része is nála érhető el. A jelenleg kinevezett vezető nélkül dolgozó ITDH két tulajdonosa - a külügyi és a gazdasági tárca - nehezen tud megegyezni az új első ember személyéről. Az eredetileg május végére ígért új vezetőt még mindig nem találták meg. A NAPI Gazdaság információi szerint a döntés azért is késik, mert a közelgő kormányátalakítással együtt szerkezeti és hatásköri változások elé néz az ITDH. Nehéz lesz egységesíteni a társasági adó alapját • BORÖCZ PETRA SEBŐK MIKLÓS Németország nem akarja a vállalati adók terén a versenyt megszüntetni, de szükség van az adóalapok harmonizálására - jelentette ki Hans Eichel német pénzügyminiszter Draskovics Tiborral folytatott pénteki tárgyalása után. Eichel szerint gátolja az EU gazdasági növekedését, hogy 25-féle teljesen különböző adórendszer működik benne. A német pénzügyi vezetés szívesen látna egy az áfa esetében már bevezetett sávot, amely kijelölné a kormányok mozgásterét a társaságokat terhelő elvonásnál, ugyanakkor elfogadhatónak tartanák, ha a nyereségadókulcsoknál fennmarad az országok közötti eltérés. A végső cél az, hogy kevés kivételt tartalmazó, széles társaságiadó-alap legyen, amely alacsony kulcsokkal párosul - mondta Eichel. Meg kell keresni azokat a területeket. Olyan költségvetési politikát kell folytatni, amely az egyensúly javítását helyezi előtérbe - fogalmazott az MNB várható kamatdöntésével kapcsolatban Draskovics Tibor. Véleménye szerint így növelni lehet a jegybank mozgásterét a megfelelő monetáris politika kialakítására, ahol szükség van az EU-tagok adórendszerének összehangolására, a vállalati adózást ugyanakkor nem lehet a teljes adórendszertől elszakítva vizsgálni - véli a magyar pénzügyminiszter. Draskovics szerint ugyanis Magyarországon magas a helyi iparűzési adó szintje, amelyet szintén figyelembe kell venni a társaságiadó-szint megállapításakor. Nemrégiben a magyar pénzügyér úgy fogalmazott, hogy egy minden EU-tagra egyformán érvényes minimális társaságiadó-szintet a magyar kormány nem tud támogatni, ennek elkerülése érdekében konzultációkat is kezdeményeznek a hasonló nézeteket valló tagállamokkal. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban Németország és hat másik tagállam az EU költségvetését a tagországok összesített GDP-jének 1 százalékában maximálná. Mindez nem jelentené az új tagok felzárkózását segítő források elapadását: a német kormány 2013-ig a jelenlegi 22 milliárd euróról 33 milliárd euróra emeli befizetéseit a közösségi büdzsébe - mondta Eichel. LEGFELJEBB TÍZ ÉV MÚLVA Még ha el is fogadnák a tagállamok a társasági adó (tao) alapjának egységesítéséről szóló uniós javaslatot, a közös rendszer bevezetése legfeljebb 10 év múlva képzelhető el - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. Nagyon különbözőek ugyanis az uniós országokban a társaságok számvitel szerinti eredményét módosító tételek. Emellett a számviteli eredményt meghatározó számviteli standardok sem vonatkoznak egységesen minden típusú gazdasági társaságra. Számviteli szempontból jelenleg a befektetési társaságokra vonatkozó szabályok egységesek az EU-ban - mondta az adószakértő. Az adóalap esetleges egységesítésére pedig csak a számviteli gyakorlat harmonizálásával oldható meg. A számviteli eredményt csökkentő vagy növelő tételek mértéke jelentősen eltér országonként. Magyarországon az értékcsökkenés, a készleteken felül az értékvesztés elszámolása, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek elszámolása a jelentősebb tételek közé tartozik. A két utóbbi tételt ráfordításként kezeli a számviteli törvény, majd az adótörvény adóalap-növelő tételként korrigálja azt. Külön kategóriába sorolhatók az adókedvezmény jellegű tételek a számvitelben, valamint az iparűzési adó, amely a számviteli törvény szerint 100 százalékosan levonható az adóalapból, ezenfelül a helyi adó 25 százalékával engedi csökkenteni az adóalapot. A magyar társasági adó mértéke 16 százalék, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2004. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ 3 HÍRHÁLÓ ► Felajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter vasárnap felajánlotta lemondását Medgyessy Péter kormányfőnek, személyes találkozójuk alkalmával. Medgyessy a lemondás elfogadásáról augusztus végén, a tervezett kormányátalakítással egy időben hozza meg döntését. ► A HEFOP-nál már 18 pályázati ablak indult A munkaügyi tárca vezetésével pénteken tartotta alakuló ülését a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programot (HEFOP) felügyelő monitoringbizottság, amely 2006-ig 191 milliárd forint emberi erőforrásra fordítható uniós támogatás felett rendelkezik - jelentette be Csizmár Gábor politikai államtitkár. A HEFOP keretén belül eddig 18 pályázati ablakot nyitottak, amelyből mindössze kilencet zártak le. A pályázati ablakokra összesen 734 pályázat érkezett be, amelyek közül eddig 86 projekttervet fogadtak el. Ezek benyújtóival még szeptemberig megkötik a szerződést. A HEFOP-on keresztül finanszírozott központi programok mintegy 40 százalékát még idén lekötik. Az ezek segítségével kialakított környezetben jövőre újabb 6 pályázati ablakot nyitnak meg az érdeklődők előtt. A jelenleg futó pályázatokat csak akkor hirdetik meg újra, ha az elégtelen pályázatok miatt marad szabad forrás. A központi keretből eddig 8 milliárd forintra szerződtek, amelyből, az állami foglalkoztatási szolgálatot akarják korszerűsíteni. Lassan a belföldi megrendelések is emelkednek idén a beruházások dinamikusan, a reálkeresetek viszont minimálisan emelkednek. Az infláció már túl van a csúcspontján - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. - az Erste Bank együttműködésével készült - legújabb előrejelzéséből. Az ipari termelés év/év alapon immár 9 hónapja 10 százalék körüli ütemben nő; ez kizárólag az export látványos emelkedésének köszönhető. A villamosgép- és műszergyártás kivitele mintegy 30 százalékkal, a járműgyártásé 15 százalékkal emelkedett. Májusban év/év alapon az új exportmegrendelések 20 százalékkal, a belföldiek 10 százalékkal emelkedtek, ami arra utal, hogy a dinamikus export lassan keresletet támaszt a belföldi beszállítók számára is. A további gyors fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások első negyedévi 30 százalékos bővülése. Áprilisban a behozatal - az EU-csatlakozás előtti taktikai vásárlások hatására - lényegesen gyorsabban nőtt, mint a kivitel. A májusi adatok azonban ismét az export importnál jóval gyorsabb bővülését jelzik. Az infláció a következő hónapokban lassulni fog. Az év eleje óta a forint mintegy 5 százalékkal erősödött. A második félévben a jegybanki kamatcsökkentés függvényében a kamatok lassú csökkenése valószínű - véli a GKI. Megnőtt a kkv-k üzleti bizalma •a NAPI GAZDASÁG Júliusban stagnált a nagyvállalatok konjunktúraindexe, míg a kis- és közepes vállalkozásoké (kkv) növekedett - derül ki az Ecostat legújabb jelentéséből. A top-100 nagyvállalati konjunktúraindex és a kkv-index az idei hetedik hónapban egyaránt 54 százalékos értéket mutatott. A kkv-k üzleti bizalmi mutatója tavaly augusztus óta szinte töretlenül javul. A júliusi felméréskor a bizalmi index 14 százalékponttal haladta meg a depressziós időszaki mélypontot. A múlt év közepe óta tartó konjunkturális időszak fő jellemzője a vállalkozói vélemények kiegyensúlyozottsága, a szélsőséges havi ingadozások elmaradása. A szektor tartós optimizmusát a javuló nemzetközi gazdasági környezet és a magyarországi ösztönző gazdaságpolitika táplálja. A vállalkozások a makrogazdaság és saját működési feltételeik javulásában az egyenletes és tartós fejlődés lehetőségét érzik. A cégek rövid távú expanzióját a belföldi kereslet mérsékelt növekedése, az erős forint és a magas kamatok miatti importverseny mérsékli. A nagyvállalatoknál a második félévre vonatkozó optimista várakozásokat az előző hónapok teljesítménye, a szerződéssel megerősített rendelések magas állománya, valamint a világgazdaságot jellemző kedvező folyamatok hitelesítik - véli az Ecostat. A top 100 tagjai szerint 2004 és 2005 várhatóan a fellendülés éve lesz globálisan és Magyarországon egyaránt. I A TOP-100 ÉS A KKV-K INDEXE 60 ------ Top-100 ----% 44 —• -----V---------------40 -----------------------------------------# aaaaaaaa ^ ›1 = X- 5 ‹ = ›=› o o o cvn est Forrás: Ecostat A búza háromnegyedét már levágták így• TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE A búza be- takarítása a veiHil.'NHillHUH testerület több mint 75 százalékán véget ért - állapította meg az aratási koordinációs bizottság hét végi ülésén, amelyen áttekintette a gabonabetakarítás helyzetét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint a learatott területen az átlaghozam hektáronként 5,2 tonna körül alakul. Az eddig betakarított 4,6 millió tonna termény minősége kedvező, több mint 75 százaléka eléri az élelmezési célú előírásokat. Folyamatos a többi kalászos gabonaféle aratása is; a hozam a tritikálé és a tavaszi árpa esetén hektáronként 4,2 tonna körüli. A belpiaci gabonaárak a múlt héten a Dunántúlon - tonnánként 1000-1500 forinttal - jobban növekedtek, mint az ország keleti vidékein. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szerint az intervenciós raktározási felajánlás eddig 673 ezer tonna. A helyszíni ellenőrzések után e héttől folyamatosan jelentetik meg az intervenciós raktárak jegyzékét. A július 23-án bejelentett kormányzati intézkedések előkészítéseként az FVM illetékesei elkezdték az egyeztetést a brüsszeli gabonairányító bizottság szakembereivel. A tét a június 30-án fennálló éven belüli termelési hitelek maximum három hónapos (legkésőbb november 15-ig történő) meghosszabbításához az 50 százalékos kamattámogatás biztosítása. A megbeszélések vonatkoznak az intervenciós minőségnek nem megfelelő takarmánybúza és takarmányárpa esetében az állattartók részére a közraktárba elhelyezett áruk után maximum 6 hónapra felvett hitelhez 50 százalékos kamat- és hetente tonnánként 20 forint tárolási támogatás nyújtására is. " Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati információk a kuIS-PETs a legjobb cégek Tanácsadó Központ tanácsadójától! Pályázati Iroda Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Tel/Fax: (36-22) 327-940, 327-939 E-mail: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu