Napi Gazdaság, 2006. július (16. évfolyam, 126-147. szám)
2006-07-18 / 138. szám
KKV-FINANSZÍROZÁS NAPI GAZDASÁGA• 2006. JÚLIUS 18., KEDD 15 JELENTŐSEN MEGCSAPPANT A MAGYAR FALURA JÁRÓ KÜLFÖLDI VENDÉGEK SZÁMA Még lehet pályázni a falusi turizmus fejlesztésére A falusi turizmus vendéglátóinak és férőhelyeinek száma folyamatosan nő, a külföldi vendégek aránya azonban a korábbi 50 százalékhoz képest jelentősen megcsappant. Erre is gyógyír lehet, hogy a speciális idegenforgalmi tevékenység végzői támogatással fejleszthetik szolgáltatásaikat. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE Május 15-től újra megnyílt a pályázati lehetőség az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) idegenforgalom fejlesztése alprogramjában. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján (www.fvm.hu és www.mvh.gov.hu) közzétett feltételrendszer szerint a 2005. március 25-e óta hatályos pályázati felhívásra korábban jelentkező pályázóktól az MVH hiánypótlás keretében kéri be a szükséges és esetleg hiányzó információt, dokumentációt - értesült a NAPI Gazdaság. A támogatás célja a meglévő falusi magánszálláshelyek bővítése (szolgáltatónként legfeljebb 10 ágy/szálláshelyig), komfortfokozatuk (fürdőszoba, konyha, étkező, közösségi helyiség, fűtés-korszerűsítés, az energiafelhasználás csökkentése hőszigeteléssel és/vagy megújuló energiaforrások alkalmazásával, akadálymentesítés stb.) és szolgáltatásaik (játszótér, kerti főzőhely, parkoló, gépkocsibeálló, sportpálya, sporteszköz) fejlesztése vagy új falusi magánszálláshelyek kialakítása. Lehet támogatásra pályázni a falusi magán-szállásadói, vendéglátói tevékenységhez kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, a kínálat bővítésére új szolgáltatások bevezetésével. Utóbbi esetben különös tekintettel a tradicionális falusi vendéglátás, a minőségi gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére, a működési szabványoknak való megfeleltetésére, horgászturisztikai szolgáltatásokra, a borturizmus fejlesztésére (borutak infrastruktúrája, kóstolóhelyek kialakítása, reklámanyagok), továbbá egyéb sport- és szabadidős lehetőségek (például lovas turizmus) fejlesztésére. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tájékoztatása szerint a falusi turizmus pontos definíciója a helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, falusias jellegű környezetben a bel- és külföldi vendégek szabadidőeltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. A falusi turizmus a vidéki életmód és a hagyományok megismerését (népdal, népmese, néptánc, kézművesség, népi mesterségek, népi építészet, ünnepek, szokások), az érintetlen természet nyugalmát, a mozgás lehetőségének biztosítását, tájjellegű és bioételek fogyasztását, családias és emberbarát hangulatot kínál vendégeinek. Fenntartható és szelíd, mert figyelembe veszi egy terület turistaeltartó képességét, azaz nem engedi meg, hogy az idegenforgalmi tevékenység pusztítsa a környezetet. Aktív, mert a kirándulás, a vízi és téli sportok, a kerékpározás, lovaglás, kocsikázás fontos részét képezik a programoknak. A zöld- és ökoturizmus jelleget a természettel való kapcsolat adja, hiszen vonzerőként jelenik meg a tájak jellegzetes képződményeinek, a védett természeti értékeknek a bemutatása. Mivel hazánkban nincs olyan élesen elkülönítve az agroturizmus, mint néhány nyugati országban, a mezőgazdasági tevékenységet és termékeket magukban foglaló szolgáltatásoknak az idegenforgalom céljaira való felhasználása is a falusi turizmus keretein belüli kínálatot gazdagítja. A falusi turizmus tehát az idegenforgalmi alapszolgáltatásokon kívül - szállás, étkeztetés - igen széles körű és gazdag programot kínál a vidéket megismerni vágyó emberek részére. A vendégkör alapját képező városiak számára ez A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége vidékfejlesztéshez kapcsolódó egyik legfontosabb célkitűzése a vidéki lakosság alternatív jövedelemszerzésének elősegítése, a mezőgazdasági termékek direkt eladásának ösztönzése és a hagyományok megőrzése. E célok megvalósulását segíti elő a szövetség internetes portálja, a www.falusiturizmus.info.hu és a Magyar Turizmus Rt.-vel közösen megjelentetett, kizárólag minősített vendégházakat bemutató falusi szálláshely-katalógusa. A katalógus színvonalas falusi szálláshelyekkel csalogatja hazánk gyönyörű tájaira és falvaiba a falusi turizmust választó vendégeket. A rövid megyei program- és rendezvénykínálaton kívül az idén is részletesen bemutatják az egyes vendégházak által kínált szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások a kézműves foglalkozástól a kemencében sült finomságokon keresztül minden korcsoport számára maradandó élménnyel szolgálnak, az üdülési forma nem csupán kikapcsolódást jelent a hétköznapokból, hanem egy teljesen más életforma megismerésével szemléletváltásra is ösztönöz. Mivel azonban ezek a szolgáltatások csak együtt, egymásra épülve, csomagba szervezve tudnak hatékonyan megjelenni a piacon, erős összefogásra, hatékony szervezésre van szükség. A falusi turizmus fejlesztési erőterét illetően éppen úgy fontos szerepet játszik tehát a döntéshozó és közigazgatási szféra (minisztériumok, a turizmusvezetés szervezetei, önkormányzatok), mint a gazdasági szféra (vállalkozásfejlesztő központok, helyi vállalkozók), a kisegítő szféra (szakmai szervezetek, tourinform és utazási irodák, oktatási intézmények) és végül, de nem utolsósorban a civil szféra (egyesületek, helyi lakosok). Együttműködésük eredményeként lehet csak hatékony a falusi turizmus, amely a vendéglátó település, térség számára a vidékfejlesztés igen fontos eleme: munkahelyeket teremt, javítja a vidéki nők helyzetét, segíti a mezőgazdasági termékek direkt eladását, növeli a térség imázsát, csökkenti a felkapott üdülőhelyek tömegturizmusából eredő környezetpusztítást, vagyis tágabb teret biztosít a hazai idegenforgalom számára. STATISZTIKA A falusi magánszálláshelyekről a KSH 1998 óta gyűjti az idegenforgalmi alapadatokat (vendéglátók és férőhelyek száma, vendégek és vendégéjszakák száma belföldi és külföldi bontásban). Jelenleg 7 év adatai állnak rendelkezésünkre, amelyek statisztikai feldolgozását a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége végzi. Az adatok alapján a vendéglátók és a férőhelyek száma folyamatosan nő, de a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése csak az előbbiekkel egyenes arányban növekszik, vagyis a hatékonyság stagnál. A külföldi/belföldi vendégek aránya néhány évvel ezelőtt még közel volt az 50-50 százalékhoz, mára a külföldiek száma és aránya jelentősen csökkent. A fenti adatok alakulása igen nagy szélsőségek között ingadozik régiók szerint, ezért az országos összesítés nem ad eléggé jellemző képet. Legkevesebb vendéglátó a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióban van, míg a legtöbb vendéglátóhellyel a nyugat-magyarországi régió rendelkezik. A férőhelyek számának változása ezzel arányos. A vendégek számát illetően a legdinamikusabb fejlődést az északmagyarországi és az észak-alföldi régió mutatja, míg a nyugat-dunántúli régió visszaeső tendenciát jelez. Gond a rövid tartózkodási idő és a szezonalitás. Mindkettőt a programszolgáltatások bővítésével lehet javítani. Specializálni kell a kínálatot, vagyis figyelembe kell venni, hogy más igénye van az aktív nyugdíjasoknak, mint a fiataloknak, vagy kisgyermekes családoknak. Ők jelentik ugyanis a fő vendégkört, amiben nem kis szerepe van a falusi turizmus barátságosabb árainak. AZ MFB KÖZVETLENÜL ÖTMILLIÁRDNYI TURISZTIKAI FEJLESZTÉST FINANSZÍROZOTT Kastélytól a vízitaxiig sokféle hitelcél • NAPI GAZDASÁG A Magyar Fejlesztési Bank ez idáig a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon, valamint saját forrású hiteleken keresztül közel 5 milliárd forint értékben szerződött le idegenforgalmi-turisztikai projektek hitelezésére, az eddig folyósított hitelösszeg 2,7 milliárd forint - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Ifjú Krisztina, a hitelintézet kis- és középvállalkozás-finanszírozási osztályának igazgatója -, ez az az összeg, amelyet az 50 millió forint feletti igény miatt közvetlenül az MFB-nél hagytak jóvá. A Sikeres Magyarországért programon belül az általános beruházási hitelcélok között szerepel a turisztikai vonzerők fejlesztésének finanszírozási lehetősége. Ezt a hitelt kulturális és természeti adottságokra támaszkodó kkvberuházások igényelhetik olyan beruházásokra, amelyek növelik a turisztikai ágazat versenyképességét, elősegítik a befogadóképesség és a szolgáltatások színvonalának fejlesztését. A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon túl az MFB egyedi, nagyberuházások hiteleivel is foglalkozik. A cél az, hogy a hitellehetőség révén olyan beruházások jussanak kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú forráshoz, amelyek erősítik a térségek felzárkózását, a turisztikai iparág helyi megerősödését és kapcsolódnak a helyi fejlesztési tervekhez, beruházásokhoz. Ezenkívül 1 milliárd forintot meghaladó hitelkérelem esetén projektfinanszírozásra is lehetőség nyílik. E projektek finanszírozási döntésének meghozatala érdekében a hitelkérelem befogadását követően szakértői vizsgálat is szükségessé válhat, amely a projekt költségvetésének számszaki átnézésén túl kiterjed magának a projektnek a modellezésére is. Felméréseket végeznek arra nézve, hogy az adott beruházásra valójában mekkora igény van az adott területen, illetve vizsgálják azt is, hogy az adott területen nincs-e már hasonló profillal működő idegenforgalmi vállalkozás. A projektek áttekintésekor kiemelten vizsgálják azt is, hogy az adott beruházás mennyire illeszkedik a környező térség infrastruktúrájába: amennyiben a környéken nincs és nem is terveznek megfelelő szálláskapacitást, aligha lehet megalapozottan komoly megtérülést várni egy kistelepülésen több milliárd forintért épített gyógyfürdőtől. Természetesen a szektor tulajdonságainak kapcsán fontos szerepet kap a hiteldöntésben a tulajdonosi/menedzsment kockázatok vizsgálata is. A beruházások iránti elkötelezettség alátámasztása érdekében a Sikeres Magyarországért HAJÓJÁRAT Akad vállalkozás, amely a vízi személyszállításban hisz Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramban e hitelcél esetében a hitelfolyósítás további feltétele legalább a nettó beruházási értékre vetített 25 százalékos önerő biztosítása. Ifjú Krisztina szerint az MFB- nél közvetlenül folyósított hitel összege 50 millió forinttól 1 milliárd forintig terjedhet. Az 50 millió forintnál kisebb turisztikai célú fejlesztések finanszírozását a kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozással is támogatja az MFB Rt. A Sikeres Magyarországért Hitelprogramon belül nyújtott hitelek maximális futamideje 15 év, de az eddigi szerződéseket általában 10-12 évre kötötték. Ifjú Krisztina szerint ez a vállalkozás számára biztonságot jelenthet, hiszen a maximális futamidőn belül még mindig megvalósítható a beruházás. A hitelkamat 3 havi EURIBOR + max. 4 százalék. A bank által elvárt minimális fedezet a tőke + 1 évi járuléka, ezt az esetek többségében a beruházásra igénybe vett ingatlanra bejegyzett jelzálog biztosítja, de természetesen lehetőség van a beruházók által vállalt egyéb fedezet állítására is, illetve a vállalt önrész növelésével a hitel fedezet elvárásának szintjét is csökkenteni lehet. A bank által közvetlenül finanszírozott 31 projekt döntő része szálláshely-létesítést céloz - akad köztük kastélyfelújítás és természetesen wellnesshotel építése is. A legérdekesebb hitelnek ugyanakkor kétségtelenül annak a vállalkozásnak folyósított kölcsön számít, amelynek célja, hogy megvásárolt hajókkal a vállalkozás felfuttassa a vízitaxi-szolgáltatást a Dunán. A feltételek között lényeges szempont még, hogy a Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretében hitelt megkezdett beruházásra például nem lehet igénybe venni. A Sikeres Magyarországért Hitelprogramon belül az önkormányzati hitelprogramban az önkormányzatok a tulajdonukban lévő objektumok fejlesztésére is vehetnek fel hitelt. Ifjú Krisztina szerint ugyanakkor a települések számos esetben csatlakoznak a turisztikai projektekhez - a beruházáshoz szükséges alap-infrastruktúra fejlesztését például magukra vállalják ehhez pedig pályázhatnak kedvezményes hitelekre is. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST SZERKESZTETTE: NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR, NLN@NAPI.HU