Napi Gazdaság, 2006. december (16. évfolyam, 234-252. szám)

2006-12-28 / 251. szám

_________________________________________________________________________________________________________ ___ _ JOGI TANÁCSADÓ NAPI GAZDASÁG­­• 2006. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK AZ UNIÓS ORSZÁGOKBAN IS RITKÁN BÜNTETNEK SZABADSÁGVESZTÉSSEL Erdészekkel és vadászokkal a környezetkárosítók ellen A M.E.G.A. -botrány, a kunsági szemétügy csak abban erősíthetett meg mindenkit, hogy folyamatosan mérgezik élelmiszereinket, természeti környezetünket. Sorozatunkban azt járjuk körül, miképp képes megvédeni bennünket a büntetőjog egyes cégek gátlástalanságától.­ ­ DRÁVUCZ Péter A környezetvédelmi bűncse­lekményeket az uniós országok háromféleképpen kezelik. Az első megoldás, hogy a nemzeti büntető törvénykönyvekben szabályozzák a tiltott magatar­tásokat, a másik megoldásban a környezetvédelemről szóló álta­lános törvényben rendelkeznek ezekről és végül akadnak álla­mok, ahol speciális környezet­­védelmi előírások léteznek. A tapasztalatok szerint szabad­ságvesztés alkalmazására a hu­szonötöknél csak a legvégső esetben kerül sor, az esetek túl­nyomó többségében a hatóságok „megelégszenek” pénzbünte­téssel - noha például Lengye­lországban tizenkét, Németor­szágban tíz év is kiszabható környezetkárosításért. TERMÉSZETKÁROSÍTÁS Aki fokozottan védett növényt, álla­tot vagy ilyen állattól származó to­jást elpusztít vagy gyűjt, barlangot vagy védett földtani alakulatot sú­lyosan megrongál, természetvéde­lem alatt álló területet hátrányosan megváltoztat, vétséget követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénz­­büntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a ter­mészetkárosítás a védett tárgy tö­meges pusztulását vagy megsem­misülését idézi elő. Baranyi Róbert ügyvéd sze­rint aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát je­lentős mértékben szennyezi, rongálja vagy pusztítja, bűntet­tet követ el, és három évig ter­jedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. A büntetés öt évig ter­jedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás életveszélyt idéz elő (itt tipikusan veszélyes hulladékokról van szó). A bűncselekmény kétféle módon követ­hető el: első esetben, ha „a célra hatóság által nem engedélye­zett helyen” helyez el valaki hulladékot. Második esetben ak­kor, ha „engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve vé­gez” valaki hulladékkezelési tevékenységet. Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő mun­kával vagy pénzbüntetéssel, életveszély előidé­zése esetén három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő, ám a tapasztalatok szerint az érintettek pontosan tudják, hogy az elkövetési magatartás kifejtésekor mire vállalkoztak, így a "gondatlan" alakzatnak nem sok értelme van. A büntetőjogi norma értelmező rendelkezé­seit a hulladékkezelésről szóló keretjogszabály adja meg. Esze­rint: hulladék mindaz, amit a háttérnorma annak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba behozatalt, az onnan való kivitelt, valamint az átvitelt az ország területén -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártal­matlanítása. A felelősségre vonás tekintetében a „szennyező fi­zet” alapelve a meghatározó, vagyis a környezetbe történő kibo­csátásokkal okozott terhelés­ből, szennyezésből vagy káro­sításból származó károk mér­sékléséért, felszámolásáért az okozó viseli a polgári jogi, illet­ve a büntetőjogi terhet is. Csak éppen a bizonyítási ne­hézségek könnyítik meg nem­egyszer az elkövetők dolgát oly­annyira, hogy a józan paraszti ész ellenére is szabadulni képe­sek az eljárásból. A büntetési té­tel - bár a szakértők szerint még szigorítani lehetne rajta - elvileg alkalmas lenne a vissza­tartó erő kifejtésére, ám a kör­nyezetkárosítás az úgynevezett eredménybűncselekmények közé tartozik, miként azt egy legfelsőbb bírósági eseti döntés megállapította. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a hatósá­goknak kétséget kizáróan bizo­nyítaniuk kell: a környezet va­lamely, védelem alatt álló tár­gyában okozott kár a szennyező anyag környezetbe történt jutta­tásának következménye. Böhm András, az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség szó­vivője szerint a büntetőjogi szabályozás alapján sikerrel lehet fel­lépni a szennyezők ellen, a csatlakozás óta lehetőség van a jogi sze­mélyek felelősségének megállapítására is, az évtized eleje óta meg­többszöröződött az eljárás alá vontak száma, és a főfelügyelőségek egyre következetesebben alkalmazzák a büntetőjog adta lehetősé­geket. Ugyanakkor az ellenőrzés, a kikényszerítés hatékonyságát növelni kell. Ezért a szakhatóságok a jövőben fokozottan töreksze­nek arra, hogy ne csupán a rendőrséget és a környezetvédelmi fő­felügyelőségeket, hanem a természetjárókat, a vadászokat is bevon­ják a felderítésbe. A napokban történt hegyeshalmi eset során az utóbbiak jelzése alapján indulhatott meg az eljárás. A jövőben a polgármestereknek, jegyzőknek is nagyobb ellenőrzési jogkört ad­nának - mutatott rá -, igaz, a kunbajai eset, ahol maga a település első embere, a már előzetes letartóztatásba helyezett Halász István cége importálta a szemetet Németországból, kissé abszurd megvi­lágításba helyezi ezt az alapvetően helyes törekvést. EZ VAN A PAPÍRON? A hatóságoknak kell bebizonyíta­ni, honnan ered a szennyezés MINDENNAPI MÉRGEINK H­­HI­I­II. RÉSZ DRAVUCZPETER@PARTNER.NAPI.HU A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK / Én újítottam fel a bérleményt - majd a tulajdonos az utódomnak adta ki Az ingatlan bérlőjével kötött vállalkozási szerződés eredmé­nyeként az ingatlanban bekövetkezett értéknövekedést a vál­lalkozó az ingatlan tulajdonosával szemben jogalap nélküli gazdagodás címén nem érvényesítheti - mutatott rá a Főváro­si Bíróság. A NAPI GAZDASÁG A bérleti szerződésben a felek kikötötték: a bérlő át­alakítási, építési munkát csak a bérbe adó önkormány­zat előzetes hozzájárulása és a jogszabályban meghatá­rozott hatósági engedély megszerzése után végezhet. Ennek ellenére bérlő elkezdte és befejezte a munkála­tokat. Később az önkormányzat újabb bérlőnek adta ki az ingatlant, sőt mi több, egy szép napon értékesítette is. A bérlő pert indított - belőle lett ügyünk felperese -, szerinte az önkormányz­at jogalap nélkül gazdagodott, ugyanis a felperes értéknövelő beruházása­ival együtt értékesítette a bérleményt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes az önkor­mányzattal kötött szerződésben az üzlet, az élelmiszerbolt belső kialakítását saját költ­ségén vállalta, az újbóli megnyitáshoz szük­­­­séges felújítási munkákról volt szó. Vagyis a felperes és az önkormányzat alperes nem helyiség át­alakítására kötöttek egymással szerződést, hanem gya­korlatilag az élelmiszerbolt üzemeltetésére. Lehet, hogy a felperes elvégezte a kikötött felújítási munkákat, ám ennek mértéke akkor sem terjedt túl az élelmiszerbolt megnyitásához szükséges szokásos mértékű felújításon, így az alperes semmilyen módon nem gazdagodhatott, hiszen később is ilyen jellegű helyiség üzemelt az ob­jektumban.­ ­ A JOGI TANÁCSADÓT SZERKESZTETTE: DRÁVUCZ PÉTER Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét el­utasította. Indoklása szerint az eljárás összes adata alap­ján (tanúvallomások, szakértői vélemények) az alperes­re nézve nem mutatható ki vagyoni előny, ezért annak általa való megszerzése sem volt lehetséges. Tekintettel arra, hogy a felperes az alperes engedélyének beszerzé­se nélkül végezte az engedélyhez kötött felújítást, így alperes felelőssége nem állapítható meg, ezért visszaté­rítésre sem köteles. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a másodfokú bíró­ság rendelje el a szakértői bizonyítás kiegészítését. Első fokon az igazságügyi szakértő - nagyon helyesen, mond­ta a felperes - megállapította, hogy a felperes által vég­zett beruházások közül melyek vonhatók a jogalap nél­küli gazdagodás körébe, ezek ellenértékét is meghatá­rozta. Az elsőfokú bíróság indoklásából nem derült ki, miért mellőzte a bíróság az igazságügyi szak­értő véleményét - állította. A másodfokú tanács nem találta alaposnak a fellebbezést. Kifejtette: a jogalap nélküli gazdagodás szerződés nélkül létrejövő kötel­mi jogviszony, amely helyettesítő jellegű, al­kalmazására akkor van lehetőség, ha a gaz­dagodó és a sérelmet szenvedett között más jogviszony nem áll fenn, vagy a jogvita a felek között fennálló jogviszony alapján nem bírálható el. A mun­kálatokat alperes tudta és hozzájárulása nélkül végez­tették el, holott a bérleti szerződés kifejezetten előír­ta alperes hozzájárulásának beszerzését - mutatott rá a jogerős döntés, amely szerint a polgári jog elve alap­ján a szerződéses jogviszony fennállása esetén a kont­raktusban foglaltak figyelembevételével támasztható kö­vetelés. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Polgári törvénykönyv 361. § |_____/ A szellemi tulajdon védelmében: jogszerzés • jogfenntartás jogérvényesítés B 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. Tel.:411-8700, 411-8800 oentral@danubia.com ,______ www.danubia.com Ellopták a finanszírozott autót - fizetni akkor is kell Aki nem készpénzért vásárolta az autóját, kétszeresen érzi meglopva magát, ha hűlt helyét találja a kocsinak. A DA.S. Jogvédelmi Biztosító Rt. szakértője sorozatában megpróbál segíteni a károsultaknak.­ ­ KOVÁCS KÁZMÉR ÜGYVÉD Csak az tudja igazán, milyen trauma a kocsilopás, akit már megkárosítottak ilyen módon. Ebben a felfokozott ideg­állapotban újabb csapás, ha a biztosító - mondjuk arra hivat­kozással, hogy a gépkocsi kul­csáról a biztosítóhoz történt előzetes bejelentés nélkül „jo­gosulatlan kulcsmásolás” tör­tént - a megkötött casco bizto­sítás ellenére elzárkózik a fize­téstől, viszont a finanszírozó továbbra is kéri a havi részletek törlesztését. So­kan erre homokba dugják a fejüket, és azt mondják: ha nekem sem fizetnek, én sem fizetek. Ez a legrosszabb, amit tehetnek. Hi­szen a pénzügyi lízingnél vagy a rész­letre történő vételnél a színes televízió eladóját nem érdekli, hogy a vevő meg van-e elégedve a tévéműsorral, adás­szünet esetén is kéri a készülék árát. A finanszírozók már előzetesen felké­szülnek az ilyen helyzetre, és a lízing­­szerződésben elég szigorú feltételeket szabnak kölcsönvevővel szemben nem­fizetés esetére, amibe a büntetőkama­tok, a teljes hátralék egyösszegű esedé­kessé tétele is beletartozhat. Ezért na­gyon rosszul teszi, aki ilyenkor nem kí­ván tudomást venni a szomorú helyzet­ről: egy baj helyett többet csinál magá­nak. A finanszírozóknak persze nem áll érdekükben az sem, hogy csőd és szív­roham közeli állapotba hozzák ügyfe­leiket. Sőt, a szaporodó pénzügyi lehe­tőségek folytán egyre kifino­multabb megoldásokat talál­nak a bajba jutott autós szá­mára. A finanszírozott autó adásvételének egyik alaptéte­le, hogy a finanszírozó először lehetőleg a kamatokat kéri, és csak azt követően a tőketör­lesztést, és ilyen sorrendben számol­ja el általában - legalábbis arányait tekintve - a kölcsöntörlesztés egyes be­fizetéseit. Ez azt jelenti, hogy először többnyi­re a kamatösszegeket térítjük, így a lo­páskor egy olyan autóért, amelyet az átvételt követő egy éven belül lopnak el - a hitel eredetileg tervezett teljes futamidejétől is függően -, esetleg az addig eltelt időben történt kifizetések ellenére magasabb összeget kell a fedezet „megsemmisülése” miatt egy összegben kifizetni, mint amennyi a kocsi újkori ára lett vol­na. Az autós azt sem érti, hogy ha biztosítása is volt meg a kölcsönö­ket is rendben törlesztette, akkor miért jár pórul még akkor is, ha a biz­tosító kifizeti a gépkocsi lopáskori ér­tékét a biztosítási szerződés feltételei­nek megfelelően. CSŐSTÜL JÖN A BAJ .....iMtm .­I. RÉSZ

Next