Napi Gazdaság, 2008. június (18. évfolyam, 105-125. szám)
2008-06-02 / 105. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Októbertől jelentősebb gázáremelés jöhet Július elsejétől a lakossági földgázár 9,9 százalékkal drágul, míg az ipari és közüzemi felhasználók ennél kisebb, átlagosan 7,7 százalékkal kapják drágábban a földgázt, ám a szociális gázártámogatásban részesülők ennél is magasabb, akár 15 százalék körüli áremeléssel szembesülnek. A gázáremelés kis mértéke azt vetíti előre, hogy az év hátralévő időszakában még egy jelentősebb drágulásra kell számítani, ami éppen a fűtési idény kezdetekor szakad a lakosságra. A 2007 decemberében még 101 forint/ köbméter lakossági átlagár az időközbeni háromszori drágulás miatt így júliustól 123,2 forintra emelkedik. A szaktárca közleménye szerint a július 1-jei emelés egy átlagos (1660 köbméteres évi fogyasztású), az ártámogatást igénybe nem vevő háztartásnak havonta mintegy 1540 forintos többletkiadást jelent, ám a támogatás mértékének változatlanul hagyása miatt éppen a legrászorultabbak részére ennél magasabb, a jelenlegihez képest 11,4-15,4 százalék közötti áremelés következik be. A nettó havi jövedelem alapján számolt gázártámogatás valamilyen formájában - a 2008. áprilisi adatok szerint - összesen egymillió-hatszázhatvankétezer háztartás részesül, ez a gázt fogyasztó háztartások körülbelül 60 százaléka. A mostani gázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik a távfűtés árában is, hiszen a hődíj közvetlenül kapcsolódik a gázhoz, s ezért egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos díjnövekedést jelent. A Főtáv emiatt augusztustól mintegy 5-6 százalékkal lesz kénytelen növelni a távfűtés és meleg víz árát, ami a szeptemberi számlákban jelenik meg először. A gázáremelés kihat a villamos energia árára is, mert az áramszolgáltatók már az áprilisi földgázdrágulás következtében megnőtt nagykereskedelmi áramárakat is szerették volna áthárítani a fogyasztókra, ám ezt akkor LAKOSSÁGI FÖLDGÁZATLAGÁRAK ÓRÁNKÉNT 20 KÖBMÉTER FOGYASZTÁS ALATT nem engedte az energiahivatal. A szükségesnél politikai megfontolásból kisebb áremelés akár a gázpiac megnyitását is veszélyeztetheti, hiszen a nagykereskedő E.On Földgáz ígéretet kapott a kormánytól, hogy a piacnyitásig ledolgozza a korábbi árszabályozásból felgyülemlett tartozást, ami most mintegy 30-35 milliárd forint. Tehát vagy az év hátralévő időszakában kell egy nagyobb mértékű gázáremelést végrehajtani, vagy későbbre kell tolni a piacnyitást. f 1"." MAYER GYÖRGY Jelenlegi ár Árváltozás Összesen (forint/m3) (százalék) (forint/m3) Támogatottak-Lesöpört 72,0 15,4 83,1 Támogatottak-II. csoport 79,3 14,0 90,4 Támogatottak - III. csoport 90,1 12,3 101,2 Támogatottak-IV. csoport 97,7 11,4 108,7 Nem támogatottak 112/1 9,9 123,2 , Torris: Napi-gyűjtés Kommunikációs zavart keltett a jegybankelnök Simor András, a jegybank elnöke múlt hétfői sajtótájékoztatóján úgy válaszolt egy kérdésre, hogy a jegybank inflációs célja a háromszázalékos pénzromlás elérése, s e pont körül nincs semmilyen toleranciasáv. Én ilyenről nem tudok, de lehet, hogy tévedek - mondta akkor a jegybank elnöke. Az nyilvánvaló volt, hogy a jegybankelnök téved, ugyanis egy 2005-ös MNB és a kormány között létrejött megállapodás leszögezi, hogy az MNB inflációs céljától - ideiglenes jelleggel és külső hatásokra - az aktuális pénzromlás mértéke plusz-mínusz egy százalékponttal eltérhet a háromszázalékos céltól. A pénzügyminiszter és a MNB vezetői kezdeményezésére végül csütörtökön szakértői szinten egyeztet a jegybankelnök által vétett kommunikációs baki helyretételéről - ami végül egy péntek reggel kiadott közös közleményben öltött testet. A közlemény megismétli a 2005. augusztus 22-i megállapodást, mely szerint az inflációs cél három százalék. „A középtávú inflációs cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a háromszázalékos céltól legfeljebb plusz-mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját, illetve hogy ne reagáljon a már megismert inflációs hatásokra” - fogalmaz a múlt héten kiadott közös közlemény. Pénteken Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetésre és a régi-új közlemény közzétételére azért volt szükség, hogy a héten kialakult „kommunikációs félreértést” feloldjuk. PAPP ZSOLT pappzsolt@napi.hu KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEKET ÉRTÉKESÍT AZ MNV Több száz millió forint is befolyhat a liciten Kedden 33 társaságban meglévő állami részesedést árverez el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. - mondta lapunknak Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója, hozzátéve: a licitre váró cégek között három olyan van, többségi tulajdonrészt kínálnak fel. A tavaly elfogadott vagyontörvény szerint az MNV Zrt.-nek kötelezettsége a kisebbségi tulajdonrészek értékesítése. Nem is lenne értelme ezeket megtartani, hiszen a cégek működését nem lehet velük befolyásolni, mivel sok esetben egykét részvényről, vagy mindössze néhány ezer forint tőkéről van szó. Esetenként egy-egy céggel kapcsolatos előterjesztés papírköltsége többe kerül, mint az egész tulajdonrész értéke. A licitre váró cégek között van egy jelentősebb blokk, az E.On-csoporthoz tartozó áram- és gázszolgáltató cégekben levő korábbi arany (de ma már normál) részvény. Ezekhez már semmilyen speciális jog nem kapcsolódik - fogalmazott Tátrai. A három többségi tulajdonú cég hasonló profilú vízügyi társaság. Egykor több tucat ilyen létezett, ám a többi megszűnt vagy az állam privatizálta azokat. Ezek mellett jelentős blokkot képez az agrár- és élelmiszer-ipari cégek csoportja, amelyeknél a privatizáció nagyrészt szintén megtörtént, most az utolsó tulajdoni hányadok - valójában tört százalékok - értékesítéséről van szó. Az MNV arra számít, hogy jelentős érdeklődés mutatkozik a mostani licit iránt, s Tátrai abban bízik, hogy komoly verseny lesz kedden, s egyes cégeket akár a kikiáltási ár többszöröséért lehet majd értékesíteni. A 33 cég össz-kikiáltási ára 300 millió forint. Az MNV efölötti bevételre számít. Ha az árverés a remények szerint alakul, akkor az MNV a további, nagyságrendileg jóval jelentősebb kisebbségi részesedéseket is hasonló módon szeretné értékesíteni. Ha viszont valamely céget nem sikerül az első körben eladni, azt esetleg egy következő liciten adná el. Tátrai azt is elmondta, hogy azért választották ezt az értékesítési formát, mert számukra ez a legáttekinthetőbb. Ráadásul ez a legtisztább eljárás a tulajdonrészekért versengő pályázók közül a későbbi tulajdonos kiválasztására. DIÓSZEGI JÓZSEF A GKI szerint végre beindul a gazdaság A magyar gazdaság 2008 második felében kijön a gödörből - véli legújabb előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kutatók szerint az év egészében a tavalyi 1,3 százalék után 2,5-3,0 százalékos, de a második félévben már 3,5 százalék körüli növekedés várható. Ez alapvetően a 2007-ben visszaesést elszenvedő ágazatok stabilizálódásának köszönhető, miközben a növekedés tavalyi motorja - az ipar - még kissé veszthet is lendületéből. A tavalyi rossz termés után már átlagos időjárás esetén is különösen gyors fejlődés várható a mezőgazdaságban. A dinamikát az is javítja, hogy a tavaly még visszaeső többi ágazat közül az építőipar, a kereskedelem és a közszolgáltatások teljesítménye is legalább stagnál vagy kissé nő. A GKI szerint az Forrás: GKI építőiparban érdemi változás várható a második félévtől az erőre kapó, uniós támogatású infrastrukturális fejlesztések beindulásától. A kereskedelemben pedig a reálkeresetek lassú emelkedése a forgalom szerény növekedéséhez vezet. A közszolgáltatásoknál a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedő orvos-beteg találkozások száma emeli a kimutatott egészségügyi GDP-t, miközben az oktatásnál inkább csökkenés valószínű. Bár az áruforgalmi egyenlegben ez idei első negyedévben aktívum keletkezett, az év során azonban inkább csak egyensúly körüli helyzet várható, mivel a lassan élénkülni kezdő beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali vonzata lesz. NAPI PROGNÓZIS 2008-RA (VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK) GDP volumene 102,7 Ipari termelés 106,0 Beruházások 104,0 Kiskerforgalom 101,0 Kivitel 110,0 Behozatal 109,0 Külkereskedelmi egyenleg (Mrd euró) 0 Átlagos euróárfolyam (forint) 250,0 Áht hiánya (pénzforgalmi, Mrd Ft) 1050,0 Bruttó átlagkereset 108,5 Fogyasztói árindex 106,2 TÁRSASÁGIADÓBEVALLÁS: MA ÉJFÉLIG A társasági adó mellett a különadó-bevallási kötelezettségnek is eleget kell tenni (a pénzügyi vállalkozásoknak pedig a hitelintézeti különadót be kell vallaniuk). Szintén hétfő a határideje a minimumadóval kapcsolatos teendőknek is, vagyis addig kell eldönteni: megfizeti-e a veszteséges vállalkozás a korrigált bevétel két százaléka után a minimumadót vagy kitölt helyette egy nyilatkozatot, amelyben részletezi a nem fizetés okait. Tudni kell, hogy aki a nyilatkozat kitöltése mellett dönt, automatikusan egy kiemelt vizsgálandó körbe kerül: az adóhatóság ugyanis a nyilatkozatot benyújtókat kockázatelemzésnek veti alá, s közülük jó párat ellenőrizni is fog. Az egyéni vállalkozók közül - nagyságrendileg 300 ezren adtak bevallást február 15-ig - mindössze két-háromezren vállalkoztak a nyomtatvány kitöltésére. A bevallási kötelezettség mellett szintén ma van a határideje a bizonylatok, kérelmek és dokumentumok elkészítésének. Bizonyos adóalap-csökkentő tételeket, így például a gyorsított értékcsökkenés mértékét előre ki kell választani - mondta Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának igazgatója. Utólag ezt a mértéket már nem lehet korrigálni. Szintén fontos, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek alapítványokat, szervezeteket támogattak, vagy a filmgyártáshoz nyújtott támogatás kedvezményét igénybe akarják venni, a támogatásról szóló nyilatkozatokat be kell szerezniük. A bevalláshoz csatolni kell emellett a veszteségelhatároláshoz szükséges kérelmet. Ez jogvesztő, vagyis ha egy vállalkozás elmulasztja csatolni az engedélyt, nem lesz lehetősége a korrekcióra. Mindent az áfakulcsra fog a szállodalobbi Újabb lobbirohammal próbálja a szállásadás áfakulcsának csökkentésére bírni a Magyar Szálloda Szövetség a kormányt. Az MSZSZ a KPMG tanácsadó céget kérte fel, hogy készítsen tanulmányt az áfakulcs esetleges csökkentésének hatásairól. A tanulmány szerint érdemben annak lenne hatása, ha a jelenleg húszszázalékos kulccsal adózó szállásadást ötszázalékos kulcsba sorolnák, mert akkor a szakma jövedelmezősége valamennyire javulna, egyúttal azonban maradna arra is forrás, hogy tíz százalékponttal csökkenjenek a szállásdíjak. Ebből pedig az következne (feltételezve a mérsékelődő árakat), hogy a szektor több munkahelyet teremthetne. Hatéves intervallumot figyelembe véve (2008-2013 között) ez hozzávetőleg 90 milliárd forint áfakiesést okozna, ám a munkahelybővülés következtében az adóbevételek kiegyenlítenék egymást. (Mintegy 44 ezer új munkahelyet említ a tanulmány.) A szállodások az évek óta hiába erőltetett áfacsökkentő lobbizás mellett a mostanában megpendített járulékcsökkentést is szorgalmazzák. Legalábbis Niklai Ákos, a szövetség tiszteletbeli elnöke lapunk kérdésére elmondta: a szektort érintő adó-, járulék- és egyéb, adminisztrációs terhek leszorításáért is síkra szállnak. NAPI