Napi Gazdaság, 2011. május (21. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-04 / 85. szám

NAPI GAZDASÁG 2011. MÁJUS 4., SZERDA__________________________________________________________________________________________ ÖR NAP BELFÖLDÖN Közigazgatási hatáskört kapnának a kamarák A Belügyminisztérium és piaci szereplők szerint a jogszabálytervezet túlságosan nagy hatáskört adna a kamaráknak a kiskereskedelmi üzletnyitások engedélyezésében. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló, társadalmi egyeztetésen keringő törvénytervezet utolsóelőtti munkaverzi­ója a végső változatban szereplőnél jóval szigorúbb kiskereskedelmi üzletnyitási procedúrát tartalmazott. Az anyag szerint a 200 négyzetmétert meghaladó üzletek nyitásához területi kamarai hatástanul­mányra és engedélyre lenne szükség. A hatástanulmány szempontrendszerét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter határozná meg, szemben az eredetileg tervezett kamarai hatáskörrel, ami kissé puhítja a szabályozást. Az aktuális mun­kaanyagban mégis az eredeti terveknek megfelelően szerepel a rendelkezés, azaz 500 és 2500 négyzetméteres a korlát. Az 500 és 2500 négyzetméter közötti egysé­gek engedélyezését a helyi kereskedelmi és iparkamaráknak kell lebonyolítaniuk, hatástanulmány készítésével, a 2500 négy­zetméter felettieket pedig a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara hagyná jóvá. A Belügyminisztérium (BM) megle­hetősen élesen kritizálta a társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyag ezen részét. A tárca szerint ha a kamara jelentősebb mennyiségű kereskedelmi egységet szeretne befolyása alá hajta­ni, akkor nem az épületengedélyezési jognál kell ezt megtennie, hanem a tevékenység engedélyeztetésénél, kereskedelmi tevékenység ugyanis bármikor indítha­tó egy már létező épületben is. Ezen túlmenően a BM azt is érzékeltette, hogy a kamara a jogszabálytervezet e paragrafusa alapján túlságosan nagy - egy-egy mi­nisztériumhoz vagy gazdaságszervező intézményhez hasonló - hatáskört kapna. A nemrég készült elemzésekből kiderül, a magyar cégvilág töredéke vesz részt a kamarai életben és a tör­vénytervezetben szereplő kötelező tagságból a többség . A bürokrácia csökken­tésének menetrendjét szabályozó hétfőn meg­jelent kormányrendelet szerint legkorábban június 30-án várható bármilyen döntés az ügyben, így egyelőre nem tudni semmit arról, hogy például hány adónemet lehet majd egy utalással fizetni. Első kör­ben 100, majd 400 milliárd forintot kíván spórolni a kormány, nem kér. A BM szerint túlzott hatáskört kapna a kamara az engedély megvonásánál is, hiszen a határozat ellen csak bíróságon lehet fellebbezni - ami ellentétes a köz­­igazgatási eljárási renddel. A BM azzal sem ért egyet, hogy a kamara külön hatástanulmányban vizsgálja a kereskedelmi beruházást, ezt ugyanis más hatóságok is elkészítik. A piac egészen más problémákat lát a jogsza­bályban. Egyrészt a bürokrácia csökkentésével ellenté­tesen ezzel növekszik az adminisztrációs kötelezettség, másrészt a megyei és fővárosi kamara elnökségeiben több magyar élelmiszer-kereskedelmi lánc prominense ül, akiknek nem érdeke, hogy a közelükben konkurens terjeszkedjen - mindez pedig ellentmond az uniós nor­máknak. HŐNYI GYULA M­EGHÍVÓ ---------------------------------------------------------------------------------­a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉRE A Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa ezúton értesíti a tisztelt küldötteit, hogy a Pénztár küldöttközgyűlését összehívta. A küldöttközgyűlés időpontja: 2011. május 20. délelőtt 9:00 óra Helyszíne: Budapest Bank székháza, 1138 Budapest, Váci út 193. Napirend: 1. A vagyonkezelő beszámolója a 2010. évi üzleti évről 2. Az Igazgatótanács beszámolója a 2010. évi üzleti évről 3. Határozathozatal az Igazgatótanács 2010. évi üzleti évről szóló beszámolójának elfogadásáról 4. Az Ellenőrző Bizottság beszámolója a 2010. évi üzleti évben végzett vizsgálatokról 5. Az Ellenőrző Bizottság beszámolója a 2010. évi éves pénztári beszámoló vizsgálatáról 6. A könyvvizsgáló beszámolója a 2010. évi éves pénztári beszámoló vizsgálatáról 7. Határozathozatal a 2010. évi éves pénztári beszámoló, a mérleg, az eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek és az üzleti jelentés elfogadásáról 8. Egyebek Határozatképtelenség esetén a megismételt küldöttközgyűlés változatlan helyen és napirenddel 2011. május 20. napján délelőtt 9.15 órakor kerül megtartásra. A megismételt küldöttközgyűlés a meghirdetett napirendi pontok tekintetében határozatképes, függetlenül a képviselt tagok számától. A napirendhez tartozó írásos előterjesztések 2011. május 16-tól tekinthetők meg munkanapokon 14 és 16 óra között a Pénztár telephelyén (Budapest, Dunavirág u. 2.1. épület 4. emeletén). Megjelenésére feltétlen számítunk. Budapest, 2011. május 3. a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa KONJUNKTÚRAINDEXEK Elnevezés Legutóbbi időszak Érték Beszerzésimenedzser-Index (BMI) 2011. április 56,90 GfK Hungária fogyasztói bizalmi indexe 2011.1. negyedév 140,50 GKI fogyasztói bizalmi index 2011. április­­36,80*** GKI üzleti bizalmi index 2011. április 0,60*** HVG—Kopint-Tárki gazdasági közérzet indexe* 2011.1. negyedév 40,80 K&Hkkv bizalmi index 2011.1. negyedév­­20,00* Kopint-Tárki konjunktúrabarométer 2011.1. negyedév 52,00* *az érték 0 és 100 között mozoghat, "a 2004-es átlaghoz viszonyítva, """az érték -100 és +100 között mozoghat Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés KIDERÜL, MIRE JUT A KÖZOP­BÓL Az Új Széchenyi terv (ÚSZT) Közlekedési Operatív Prog­ramban (KÖZOP) jelenleg 578 milliárd forint szabad forrás van - tájékoztatta tegnap Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főigazgatója az Országgyű­lés gazdasági és informatikai bizottsá­ . .­gának közlekedési és infrastrukturális albizottságát. A KÖZOP a 2007-2013 szírozást között rendelkezésre álló uniós források ---------------­egyharmadával, 1900 milliárd forintos fm kerettel rendelkezik, ezzel a legnap­i SCN­­ gyobb operatív program a ciklusban. A B szabad keret terhére az NFÜ átcsopor­tosítást kezdeményezett az Európai Bizottságnál (EB), amely várhatóan már forintra­jus végén ad erre választ. Az átcsoport csökkentett ok­­osítás többek között olyan területeket érinthet, mint a közlekedésbiztonsági fejlesztések, a vasúti járműbeszerzések, a jegyértékesítési rendszer vagy az IM úthasználat-arányos elektronikus díjbe­­szedés. A KÖZOP-ban lévő kockázatok között említette Szalóki a 4-es metró finanszírozását, amelyre eredetileg 220 milliárd forintot irányoztak elő, majd ezt a magyar fél 180 milliárdra csökkentette. A meg­maradt támogatási összeg igénybevétele is attól függ, hogy a metróépítés áthúzódik-e 2014 utánra. 1 milliárd ERŐSEBB FOGAKAT SZERETNE AZ ÁSZ Ne maradjanak következmények nélkül az ÁSZ- ellenőrzések- sürgeti lapunkhoz eljuttatott közlemé­nyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek elnöke közreműködik az új számvevőszéki törvény előkészíté­sében. A ma érvényes, 1989-ben életbe lépett szabályo­zás nehezíti a számvevőszéki jelentések hasznosulását - véli az ÁSZ -, miután az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttmű­ködést, és az sem jár szankciókkal, ha a jelentés ajánlása­it figyelmen kívül hagyják. Az új törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat, a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetése mellett hangsúlyt helyezzen az esetleges későbbi hátrányok megelőzésére is. Az ÁSZ szerint szigorítani kell az ellen­őrzött szervezetek kötelezettségeit, a számvevőszéknek pedig megfelelő jogi eszközökkel kell rendelkeznie a jogellenes magatartás nyomán előállott kárveszély megelőzésére, illetve a kár enyhítésére. El kell érni, hogy a számvevőszék megállapításai ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek az ellenőrzött szervezet számára. ESÉLYTELENNEK TARTJÁK A DUÁLIS KÉPZÉS FELÉ VALÓ ELMOZDULÁST A szakképzés új szabályozását sürgeti az ÉVOSZ A szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabályt alkalmazva a gyakorlati képzőhelyek veszteséget termelnek az oktatással, így esélytelen a kormány és a kamara által szorgalmazott duális, gyakorlatori­entált képzés irányába való elmozdulás - mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Istvánné, az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke, a DÉSZ-KER Zrt. vezérigazgatója. A szakképzési hozzájárulás a társadalombiztosítási járulék alapjá­nak 1,5 százaléka, amit a cégek vagy befizetnek, vagy részt vesznek a képzésben, vagy forrásokat adnak át, vagy saját dolgozóik képzésére fordítják. A gyakorlati képzőhelyeket fenntartó vállalatok általában a befi­zetési kötelezettségüket meghaladó költséggel végzik e tevékenységet, így visszaigényelhetik a tanulókép­zésre fordított összeg egy részét, ám ez jóval elmarad a tényleges volumentől - hangsúlyozta az alelnök. A költségek jelentős részét az oktatók bére és annak já­► idén szeptem­bertől már indulhat­nának a 70 száza­lékban gyakorlati oktatást nyújtó duá­lis rendszerű képzé­sek, ahhoz azonban, hogy ebben a gyakorlati képző­helyek is partnerek legyenek, minimum 20 százalékkal kell növelni a visszaigé­nyelhető költségek szintjét - bár így is csak nullszaldós lesz az oktatás - hangsú­lyozta Tóth István já­­ruléka teszi ki, ezt arányosítani kell, ha a létszám nem éri el a hét minden napján a 8 főt, a különbözetet pedig a cégnek kell fizetnie. E létszám az épí­tőiparban különösen akkor kritikus, ha a gyerekek külső munkaterületen dolgoznak, az oktató figyelmének megoszlásával ez munkabiztonsági szempontból is aggályos, a létszám legalább 6 főre csökkentésére lenne szükség - fogalmazott az alelnök. Emellett nem lehet elszámolni az olyan képzéshez kapcsolódó költségeket, mint a gyerekeknek megvett szerszámok, a tanműhely közüzemi és bérleti díjat, de az adminisztrációs költséget is csak korlátozottan. A bevallási rendszer miatt az 1-2 főt foglalkoztató cé­geknél a vállalkozónak egy évre meg kell előlegeznie az oktatás díját - tette hozzá. szepesi anita Nem költenének többet k+f-re A magyarországi cégek egy­előre nem tervezik, hogy jelen­tős mértékben növelik a kutatás­­fejlesztési (k+f) tevékenységgel kapcsolatos ráfordításaikat - állapította meg a Deloitte Zrt. felmérése, amely csaknem öt­száz, Magyarországon működő közepes és nagyvállalat meg­kérdezésével készült. Holott a vállalati szektor bevonása elen­gedhetetlen ahhoz, hogy 2020- ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, hogy Magyar­­országon a k+f célú ráfordítás a GDP 1,8 százalékára emelked­jen. A szabályozási környezet változatlansága mellett a k+f-re most is költők háromnegyede várhatóan nem növeli ráfordí­tásait a következő években, míg csökkenéssel 9 százalék számol. A Deloitte nemzetközi tapaszta­latai szerint a cégeket leginkább a k+f (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások motivál­nák, ezt a szempontok közül az adókedvezmények, a versenytár­sak fokozott k+f aktivitása és a megfelelő szakképzettségű mun­kavállalók rendelkezésre állása követi. Ehhez képest a magyar cégek csupán 35-40 százaléka ismeri a k+f pályázati lehetősé­geket. A pályázati támogatáso­kat a válaszadók alig tizede vette igénybe, ennek okát a pályáza­tokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpoliti­kából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Ezen túlmenően a pályázatok igény­­bevételét jellemzően az elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyak­ran jelenik meg akadályként, hogy egy projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető. napi K+F KÖLTÉS (A GDP SZÁZALÉKÁBAN) 1,2 .................................. Forrás: KSH „Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán folyó mérnökképzésért” Alapítvány (adószám: 18425453-1-05) (számlaszám: 11600006- 00000000-06877963) Alapítvány célja: a mérnökképzés és továbbképzés támogatása, az oktatás-kutatás feltételeinek javítása, magas színvonalú kutatási tevékenység ösztönzése. Alapítvány várja az 1 %-s és/vagy közvetlen felajánlásokat. "­p

Next