Napi Gazdaság, 2012. május (22. évfolyam, 83-103. szám)

2012-05-04 / 85. szám

0 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁJUS 4-5., PÉNTEK-SZOMBAT JÓL BÁNIK ÜGYFELEIVEL A K&H BIZTOSÍTÓ A K&H Biztosító lett az Év Fogyasztóba­rát Biztosítója, míg a zsűri további két társaság, az Allianz Hungária és a Generali Providencia pályázatát elismerő oklevéllel jutalmazta. A hét induló közül az első és az utolsó pályázata között az értékelők 15 százalékos különbséget tudtak felfedezni, azaz a piaci szereplők fogyasztóvédelmi gyakorlata igen magas szintűnek minő­síthető - mondta Siklósi Máté, az alapító Tetszett Kft. ügyvezetője. A díjat nem a PSZÁF alapította, a zsűriben sem vett részt. Siklósi szerint a hazai biztosítók kár­­rendezési gyakorlata összességében jó, hiszen az átlagos panaszkezelési határidő 15 nap körül marad, ám természetsze­rűen nem ezek az információk kerülnek nyilvánosságra. A KT NEM TÁRGYALT ORBÁN JAVASLATÁRÓL A Költségvetési Tanács (KT) nem tárgyalt a miniszterelnök szerdán elhangzott javaslatá­ról. Orbán Viktor arra kérte a Fidesz-KDNP frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait - mondta­­ Kovács Árpád KT-elnök az MTI-nek. A tanács következő, törvényi kötelezett-­­­ségéből eredő feladata az első félév gazdasági eredményeinek értékelése. A jövő évi költségvetési sarokszámo­­flj­mát akkor véleményezik, ha azokat költségvetési törvényként tárgyalja a parlament, hiszen azt az eddigi menetrend szerint szeptember 30-ig kell véleményeznie a KT-nak. A hosszú távú tervezés indokolja, hogy a költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket ne az év végén, hanem már nyáron fogadja el a par­lament - véli Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese, aki szerint a hosszú távú költségvetési politikában horgonyra van szükség, amely elsősorban a hitelességet szolgálja. Rossz időben emelkedtek a közterhek Elhibázottnak tűnik a kormány fogyasztást terhelő adópolitikája, még úgy is, hogy a piaci szereplők látják, a költségvetési bevétel növelése kényszerpálya a kabinet számára. A fogyasztást terhelő adóknak - az áfaemelés, a termékdíjszerkezet átalakítása, a chipsadó vagy akár a beveze­tésre váró telefonadó - első­sorban lélegzetvételhez kelle­ne juttatniuk a költségvetést. AZ ÁFA, a termékdíj, a chipsadó közvet­lenül hat a fogyasz­tásra A TELEFONADÓ vagy a sárgacsekk­­adó közvetve és közvetlenül is 1 2 3 A VÁLSÁGADÓ a cégek költségszer­kezetébe épülve növeli az árakat alapot teremtve a gazdasági növekedéshez - mondta a Napi Gazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szö­vetség (OKSZ) főtitkára. Vá­mos szerint nem az adók vagy azok növelése jelent elsősorban problémát, hanem a bérkiáramlás, illetve az elmaradt gazdasági növe­kedés. A GDP nem volt képes kinőni az adónövekményt, és már látszik, hogy egyes adófajták visszafogták a részterületek növekedését. A főtitkár szerint az OKSZ jelenleg is számolja, mennyibe kerül egy-egy háztartásnak a fogyasztást terhelő adótömeg. Mindez azonban egy csupasz adat lesz, azt ugyanis egy­előre nem tudni, hogy a vállalatok a telefonadó miatt megnövekedett költségeiket áthárítják-e a munka­­vállalókra. Vámos úgy látja, a fogyasztást terhelő adókat felesleges kiragadni a teljes adókörnyezetből, nem érdemes csak ezen adatokból számolni az egy főre jutó többletterheket. A legfőbb kérdés az lehet, mekkora inflációs húzóerőt jelentenek ezek a közterhek: tavaly csak az élelmiszer-drágulás (nem a teljes infláció) 200 milliárd ► Az adókat úgy kell "használni", hogy azok ne fojtsák meg azokon a területeken a növekedést, ahol a nagy, tőkeerős vállalkozások még a válság közepén is képesek lettek volna növekedést generálni, de belátja, hogy a büdzsé bevételi oldalát is biztosítani kell - hangsú­lyozta Vámos György. forintot húzott ki a háztartások zse­béből. A drágulást azonban nemcsak a fogyasztást terhelő adók okozták, hasonló nagyságrendű elvonás lehet a forint gyengülése is. Itt pedig már tetten érhető az adópolitika mellett a magyar gazdaság makropályája, sőt az IMF-fel folytatott huzavona is. Ha erősödik a forint, enyhül az inflációs nyomás, erősebb forint mellett javul a fogyasztás. A kiskereskedelmi forgalomra a kormány korábbi, fogyasztást terhe­lő adópolitikája mellett erősen hat a kiskereskedelmet érintő válságadó is, a növekvő költségek egy részét a cégek áthárítják. Azonban éppen a válságadó mutatta meg, hogy annak mértéke (még ha kényszerpálya volt is a kormány részéről) visszafogta a növekedést, márpedig a kiskeres­kedelmi forgalom növekedése vagy akár a fogyasztás a GDP-növekedéssel korrelál. Vámos szerint lehet vitatni a fogyasztási adókat, rossz időben rossz helyen kerültek a rendszerbe, ha azonban beindult volna a gazdasági növekedés, nem topogna egy helyben a fogyasztás. Egy viszont biztos - szö­gezte le a főtitkár -, az adóemelések a feketepiacot teszik vonzóvá, ezen a területen pedig nem igazán tapasztal­ható kormányzati részről előrelépés. HŐNYI GYULA C/3cz­ &wss£3 Az ÁAK hitelt vesz fel az e-útdíj-rendszerre A megtett úttal arányos elektronikus útdíjrendszerhez a tehergépjárművek kötelezően csatlakoznak a 2013 nyarára ter­vezett induláskor - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a tegnap megjelent kormányhatározat kapcsán. Az útdí­jakat egy későbbi jogszabályban határozzák majd meg, a nemzeti fejlesztési, illetve a nemzetgazdasági miniszternek pedig intéz­kednie kell a díjszedési rendszer beszerzéséhez, valamint a szol­gáltatás finanszírozásához tíz évre szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forint biztosításáról. A fejlesztési tárca szerint az e-útdíj bevezetése után fél évvel kedvezményrendszer indul a gyakori használók számára, ennek mértéke az uniós szabályozással összhangban legfeljebb 13 százalék lehet. A sze­mélygépkocsik és autóbuszok a jelenlegi e-matricás rendszerben maradnak, önkéntesen, legkorábban a bevezetés után fél évvel állhatnának át az új megoldásra. A szükséges közbeszerzések gyorsított eljárásban, már az idei első félévben elindulnak. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hitelt vesz fel az eszközbe­szerzések finanszírozására, amit a díjbevételekből törleszt majd. Az NFM szerint a becsülhető maximális díjbevétel az első évti­zedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket. A többletfor­rásokat a közlekedési szektorba forgatnák vissza. napi KEZDŐDIK A KORMÁNYÁTALAKÍTÁS Lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti­­erőforrás-miniszter; a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős állam­titkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Szijjártó szerint Réthelyi már 2010-ben jelezte, hogy félidőben lemond majd posztjáról. Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e további kor­mányátalakítási lépések, a szóvivő azt válaszolta: Orbán hozott ilyen döntéseket, de azokról majd akkor tájékoztatják a nyilvánosságot, ha végle­gesek lesznek. Az 54 éves Balog a Fidesz-frakció szakértője volt majd a Miniszterelnöki Hivatalban főtanácsadóként dolgozott, 2002-2003-ban pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalom­­politikai főosztályát vezette, 2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazga­tója, illetve jelenleg is a kuratórium elnöke. A GVH LEFOGLALTA A BANKOK KÖZÖS ADATBÁZISÁT A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lefoglalta a Nemzetközi Bankárképző Központban azokat az adathordozókat és dokumentumokat, amelye­ken a bankok közös adatbázisát, az úgynevezett BankAdat rendszert tárolják - értesült a HVG. Ta­valy ősszel a végtörlesztések kapcsán a fideszes Rogán Antal bejelentést tett a GVF arnál, mert szerinte a bankok feltehetően összejátszottak, amikor megemelték a végtörlesztési célra kínált forinthitelek kamatát. A GVH vizsgálatot indított az ügyben. A hetilap szerint a versenyhivatal a vizsgálat közben olyan dokumentumokat talált, amelyek kimerítették az információs kartell gyanúját, ezért kiszélesítette a vizsgálódást. A lap kérdésére Juhász Miklós GVH-elnök megerő­sítette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk arra, hogy a bankközi adatbázist bármelyik hitelinté­zet versenytörvényt sértő módon használta fel. Előzött az import februárban A 2008 ősze óta tartó világgazdasági válság masszív többletbe fordította a magyar külkeres­kedelmet. A behozatal a 2009-es nagy zuhanás után csak lassan talál magára, eközben a kivitel jóval kisebbet zuhant, majd a gyors kilábalás nyo­mán rendre felülmúlja az import dinamikáját. A folyamat azonban 2012 második hónapjában meg­tört. A magyar export volumene idén januárban 5,8 százalékkal nőtt, majd feb­ruárban csupán 1,1 százalék jött össze. Az import az első havi 2,9 százalék után a másodikban 1,4 százalékkal nőtt. Mindez­zel együtt a kül­kereskedelem 2012. február­ban euróban számolva jóko­ra, 691 milliós aktívumot mu­tatott, kissé el­maradva az egy évvel korábbi 860 milliótól - derül ki a KSH tegnap publikált részletes adataiból. Az első kéthavi kivitel értéke 3867 milliárd forint (12 873 millió euró), a behozatalé 3541 milliárd forint (11 762 millió euró) volt. Idén január-februárban a forgalom forintban mért árszínvonala importban 9,9, exportban 6,8 száza­lékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva, így a cserearány érdemben, 2,8 százalékkal romlott. Ebben az időszakban a forint a dollárhoz képest 13, az euróhoz mérten pedig 9,4 százalékkal gyengült. napi ► A legfontosabb szegmens, a gépek és szállítóeszközök volumene mindkét irányban némileg alulmúlta a 2011 -es teljesítményét. Az árufőcsoporton belül több mint negyedével csökkent a híradás­­technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene, melyben szerepet játszott a tv-készülék és -alkatrész, illetve a mo­biltelefon kivitelének jelentős visszaesése (Nokia-hatás). Az agrártámogatások bánhatják a takarékoskodást Főként a nemzeti forrásból finanszírozott agrártámo­gatásokat érintheti a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2012-es költségvetésében immár második jelentős összeget érintő zárolás. A VM a költségvetési törvény szerint 382,16 milliárd forintból gazdálkodhatott volna 2012-ben, aminek nagy része uniós támogatás, ami nem tartozik a zárolható tételek közé. A mintegy 188 milliárd forintos mozgásteret tovább csökkenti a konvergenciaprogram. A tárca tavaly az eredetileg igényelthez képest jó 10 milliárd forinttal kisebb költségvetési támogatást harcolt ki, az idén pedig már volt egy több milliárd forintos zárolás, ami elsősorban az intéz­ményhálózat költségvetését nyirbálta meg. A pontos ará­nyok azonban nem ismertek, ezért nehéz megítélni, hogy az újabb lépés mennyiben érintheti a az intézményhálózatot. A Széll Kálmán terv 2.0 alapján mintegy 7,8 milliárd forint megtakarítást kellene találnia a szaktárcának, a zárolás alól "mentesített" költségvetési sorok leszámításával nagyjából 100-107 milliárd forint az, ahol megpróbálhat takarékos­kodni a szaktárca, ennek azonban egy jelentős részét már nem­zeti támogatásként kifizették vagy meghirdették a kifizetését. Nehéz elképzelni, hogy visszavonnák például az 1,5 milliárd forintos keretű tanyafejlesztési programot vagy hogy tovább csökkentenék az osztatlan földtulajdon kimérésére elkülönített 500 millió forintos keretet, de az intézményrendszer sem kínál jelentős megtakarítási lehetőségeket. Az 5,3 milliárd forintos keretből működő Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóságot a bírságbevételek elvonása hozta nehéz helyzetbe, a 9,5 milliárd forintos költségvetésű Mezőgazdasági Vidék­­fejlesztési Hivatal pedig már most kétmilliárd forintos hiány­nyal küzd. Szakértők szerint legnagyobb eséllyel - becslések szerint 2,5-4 milliárd forint közötti összegben - a költség­­vetési törvényben 51 milliárdos kerettel szereplő folyó kiadá­sok és jövedelemtámogatások sort kurtíthatják meg. Ebben jórészt nemzeti költségvetésből nyújtott támogatások sze­repelnek, többek között a cukorrépa-termesztéshez vagy az állati hullák megsemmisítésére adott, illetve különféle állat­egészségügyi támogatások. Utóbbiak keretének mérséklése nyilvánvalóan szembe menne a kormányzat állattenyésztést támogató politikájával. KISS MELINDA KATALIN ► Egyelőre nem tudni, hogy a hulladékgazdálkodási feladatok támogatására elkülönített 15 milliárd forintos kerethez hozzányúl­hat-e a vidékfejlesztési tárca. A kormányhatározat szerint a tárcák­nak május 2-ig kellett megküldeniük elképzeléseiket az NGM-be, a kincstárral pedig május 7-ig kell közölni a változásokat. A VM-nek 70 milliárd forintot kell meg­takarítania

Next