Napi Gazdaság, 2013. február (23. évfolyam, 23-42. szám)

2013-02-15 / 33. szám

CO A NAP KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. FEBRUÁR 15-16., PÉNTEK-SZOMBAT TARTJA MAGÁT A RENAULT Az egy évvel korábbinál kisebb nyereséget és árbevételt ért el tavaly a Renault, de sokkal jobban szerepelt hazai versenytársánál, a több milliárd eurós veszteséget elszenvedő Peugeot- Citroennél. A nettó nyereség 15 százalékkal, 1,8 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi­hoz képest, az árbevétel pedig 3,2 százalékkal, 41,3 milliárd euróra mérséklődött. Egyszeri bevételként 1,5 milliárd euró folyt be a svéd AB Volvóban lévő Renault-részesedés eladásából és 1,2 milliárd euró érkezett osztalékként a Nissantól, amelyben a francia cég 43,4 szá­zalékos részesedéssel rendelkezik. Az európai autópiac hanyatlását tükrözi, hogy az üzemi profit 122 millió euróra esett a 2011-es 1,2 milliárdról. A Renault bevétele több mint felét az Európán kívüli piacokon szerezte, ezen belül sokat hozott az orosz AvtoVazzal kö­tött szövetség. A francia házi versenyt főként azért nyerhette meg a Renault, mert a Peugeot-Citroën még mindig európai eladásain éri el árbevétele 60 százalékát. A cégvezetés szerint az európai újautó-piac három, a francia öt százalékkal zsugorodik 2013-ban, százalékkal csökkent csak a francia autógyártó nyeresége ir Japán a G20 célkeresztjébe került Minden szem Japánra szegeződött a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek Moszkvában ma kezdődött érte­kezlete előtt, a szigetország két illetékes vezetője tegnap előre igyekezett megmagyarázni a bizonyítványt, mondván: a jen gyengülése csak a legitim monetáris és gazdaságpolitikai lépések mellékhatása. A japán pénzügyminisztérium háromoldalas angol nyelvű össze­foglalót készített a G20 résztvevő­inek a decemberi választások nyo­mán hivatalba került kormány in­tézkedéseiről, amelyek a gazdaság élénkítését és a defláció visszaszo­rítását szolgálják. Ezzel igyekeznek bizonyítani, hogy a jen gyengülése pusztán mellékterméke e lépések­nek - tudta meg a Financial Times vezető kormánytisztviselőktől. A hivatalos álláspont szerint pusz­tán félreértésről van szó, amikor Japánt azzal vádolják, hogy deviza­leértékelési versenyt (árfolyamhá­borút) robbant ki a világ országai között. A "látszat" azonban Tokió ellen szól: a jen 20 százalékkal gyengült tavaly november óta, mi­után a folyamat már a nagyvonalú gazdaságösztönzéssel, kormány­zati költekezéssel és a monetáris politika lazításának követelésével kampányoló akkori ellenzék győ­zelmi esélyére megindult. A japán deviza a világ minden más fize­tőeszközével szemben gyengült, kivéve a venezuelai bolivart. Aszó Taro pénzügyminiszterről várhatóan lepereg majd kollégá­inak bírálata a kétnapos moszk­vai értekezleten. Arra a kérdésre, hogy miként reagál majd a várható megjegyzésekre, annyit mondott, hogy Japán pusztán a recesszió és a defláció leküzdését szolgáló in­tézkedéseket hajt végre. A legfris­sebb makroadatok alátámasztják a beavatkozás szükségességét: a japán GDP 0,1 százalékkal zsugo­rodott a negyedik negyedévben július-szeptemberhez képest és az árak is tovább csökkennek. Sirakava Maszaaki, a jegybank kormányzója szó szerint ugyanazt mondta, mint Aszó, miután a Bank of Japan (BoJ) tegnap továbbra is 0,1 százalékon hagyta alapkamatát és fenntartotta eszközvásárlási és hitelprogramját. Ugyanakkor Ivata Kazumasa, a BoJ korábbi kormányzóhelyettese, Sirakava legvalószínűbb utóda a vezetői poszton, miután a jelenlegi elnök mandátuma márciusban le­jár, úgy véli, hogy a jen még mindig túlértékelt. A piac arra számít, hogy Abe Sinzo miniszterelnök a jelen­legi vezetőknél lazább monetáris politikát folytató szakembereket nevez ki a BoJ elnöki és két alelnöki posztjára. Japán szerencséje, hogy az Egye­sült Államokat egyelőre láthatóan nem zavarja a jen viszonylagos gyengesége. Jellemző, hogy Jack Lew pénzügyminiszter-jelölt teg­napi kongresszusi meghallgatásán csak azt firtatták a képviselők, mit akar tenni a jüan alulértékeltsége ellen. A jen gyengeségének köszön­hetően magukhoz térő japán ex­portőrökben egyelőre nem látnak olyan veszélyt, ami fenyegetné az amerikai gazdaságot. SVÁJC IS OTT LESZ ► Először a G20 pénzügyminiszte­­ri-jegybankelnöki értekezleteinek történetében Svájc két első számú pénzügyi vezető­je is részt vesz a megbeszélésen. Meghívásukat a jó svájci-orosz kapcsolatoknak kö­szönhetik. Az orosz kormány a G20 soros elnökeként úgy véli, a frank elég fontos szere­pet játszik a világ pénzügyi rendsze­rében ahhoz, hogy Svájc képviseltesse magát a csúcson. KOMÓCSIN SÁNDOR ■BRrag . s­í cc at SSaMBteliPr­o. ADATSAROK-KÜLFÖLD INFLÁCIÓS ADATOK (VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK) Sikeresebb a román dollárkötvény, mint a magyar Négyszeres túljegyzés mellett, 1,5 milliárd dollár értékben adott el 10 éves lejáratú devizakötvényt a román államkincstár, meglepően alacsony, 4,5 százalékos átlagos hozam mellett - állítja a Mediafax hírügynökség piaci forrásokra hivatkozva. A pénzügyminisztérium eredetileg 500 millió dollárt tervezett kibocsátani, a megcélzott ho­zam 4,6 százalék volt. A befektetők Bukarest IMF-fel ápolt jó kapcsolatát, valamint a kormány stabil és kiszámítható politikáját díjazták - jelentette ki Victor Ponta miniszter­­elnök, utalva arra, hogy az azonos lejáratú kötvények egy évvel korábban még 6,45 százalékos kamattal keltek el. Magyarország a hét elején összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt: az 5 éves futamide­jű papírok 4,125, a 10 éves kötvények 5,375 százalékos fix kamattal keltek el. A decemberi parlamenti választások után jelentősen nőtt a román állampapírok iránti kereslet a külföldiek körében, az egyre csökkenő hozamokat kihasználva az államkincstár az év első hónapjában a tervezetthez képest közel háromszor annyi, 11,4 milliárd lej (egy euró 4,4 lej) és 502 millió euró értékben adott el állampapírt. A hároméves, euróban de­nominált kötvények rekord alacsony, 3,14 százalékos hozam mellett keltek el. Nem véletlen, hogy a román államkincstár ilyen mértékben von be forrá­sokat, megtörténhet ugyanis, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások egy újabb szerződésről vakvágányra futnak, ami jelentősen megdrágíthatja a büdzsé finanszírozását - vélik az elemzők. Romániának a válság kirobbanása óta az IMF-hitel ellenére sem sikerült kitolnia adósságál­lományának határidejét, a kölcsönök 55 százaléka rövid és középtávú adósság, amelynek kamata csak az idén 12 milliárd lejre rúg. A román papírok iránti keresleten ugyanakkor nagyot lendített a JP Morgan év eleji bejelen­tése, miszerint várhatóan március elsejétől három román kötvénysorozatot beemel a feltörekvő piaci kötvényin­dexébe (GRI-EM). Februárban a pénzügyminisztérium 3,7 milliárd lej értékben tervez állampapírt piacra dobni. Románia tavaly közel 3 milliárd euró értékben adott el euróban és dollárban denominált államkötvényt a nem­zetközi piacokon. Eúrós-bense levente Ország 2012. XII., hó/hó 2012. XII., év/év 12 havi átlag Németország 0,9 2,0 2,1 Franciaország 0,4 1,5 2,2 Olaszország 0,3 2,6 3,3 Eurózóna 0,4 2,2 2,5 Csehország 0,0 2,4 3,5 Lengyelország 0,0 2,2 3,7 Magyarország 0,0 5,1 5,7 Románia 0,3 4,6 3,4 Európai Unió 0,3 2,3 2,6 Svájc 0,1 -0,3 -0,7 Forrás: Eurostat BEFAGYHAT AZ OLASZ-INDIAI HELIKOPTERÜGYLET Leváltották a Finmeccanica S.p.A. vezérigazgatói posztjáról a hét elején letartóztatott Giuseppe Orsit, utóda az operatív igazgató, Alessandro Pansa lett. Pansa feladata nemcsak az április 2-i közgyű­lés levezénylése lesz, hanem neki kell folytatnia a 4 milliárd eurós adóssággal küzdő, több mint 30 százalékban állami tulajdonú olasz hadi- és gépipari csoport átalakítását is. Az ügyészség hónapok óta nyomozott Orsi és mások ellen azzal a gyanúval, hogy vesztegetési pénzek kötődtek egy 2010-es megállapodáshoz, amelynek alapján a Finmeccanicához tartozó AugustaWestland 12 AW101-es helikoptert szállít az indiai védelmi minisztériumnak, 560 millió euróért. Egy indiai tévé szerint a védelmi miniszter közölte, hogy befagyasztják a helikopterek átvételét, illetve kifizetését, amíg az indiai szövetségi ellenőrző hivatal nem zárja le ezzel kapcsolatos vizsgálatát. Silvio Berlusconi, a visszatérésre készülő volt olasz kormányfő időközben az állami tévében kijelentette: mindez hamis moralizálás, a világ egyes részein nem lehet üzletet kötni vesztegetés nélkül. Korábbi hírek szerint az indiai ügylet nyomán a Berlusconit támogató Északi Liga kasszájába folyhatott be nagyobb összeg. VESZTETT LENDÜLETÉBŐL A NESTLÉ Valamivel gyengébb tempóban növelte 2012-ben ázsiai és afrikai értékesítéseit a svájci Nestlé, mint egy évvel korábban. A válság sújtotta európai piacon 1,8 százalékkal bővült a világ legnagyobb élelmiszer­­gyártójának bevétele, Latin-Amerikában 5,2 százalékkal nőtt az értéke­sítés, míg az Távol-Keleten és Afrikában 8,4 százalékos pluszt könyveltek­­.Az utóbbi térségben 2011-ben még hajszál híján 12 százalékos növeke­dést jegyezhettek fel. Az árbevétel kicsit több mint tíz ____________ milliárd frankra (100 milliárd dollár) ment fel egy év alatt, a nettó nyereség 12 százalékkal, 10,6 milliárd frankra emelkedett. Az ázsiai vásárlók főként az italporokat és a fagylaltokat vásárolják. Ezeknek a termékeknek az értékesítése két számjegyű ütemben nőtt Kínában és Indonéziában. A Kit Kát csoki leg­erősebb piaca Japán. Európában a Nescafé Dolce Gusto kapszulás kávé­rendszerrel kaszált a cég, emellett jól fogytak a házi kedvenceknek szánt állateledelek. Latin-Amerikában szintén a kávék hódítanak. A cégvezetés az ideihez hasonló bevétel- és profitnövekedést vár 2013-ra is. Tetőfokára hágott a felvásárlási láz Csak tegnap két, összesen 39 milliárd dollárt meg­mozgató gigantikus üzletről adtak hírt az Egyesült Ál­lamokban: két magántőke-társaság 28 milliárd dollárért kivásárolja a Heinz ketchupgyártót, és pont került két amerikai légitársaság 11 milliárd dolláros egyesülésére, ami után létrejön a világ legnagyobb légitársasága. A pa­­radicsomszósz-gyártó kivásárlása teljesen váratlanul érte a piaci szereplőket. A két befektető cég, Warren Buffett Berkshire Hathaway-je, valamint a két éve a Burger Kinget kivásárló brazil 3G Capital nagyrészt készpénzből finanszírozza az üzletet, bár a JP Morgan és a Wells Fargo is hitelez, valamint a Heinz adóssága is tárgya a tranzak­ciónak. Buffett csupán annyival kommentálta az ügyletet, hogy "a Heinz olyan vállalat, amit szeretek, gyakran kós­toltam őket", és hozzátette, a vállalat átalakítását inkább a Burger Kinggel egyelőre kevés sikert felmutató 3G-re hagyja. A befektetők 20 százalékos prémiumot ajánlottak a ketchuprészvényekért, amit konszenzussal fogadott el a Heinz igazgatósága, a papírok 19 százalékos emelkedése pedig arra utal, hogy a piac kevéssé tartja valószínűnek, hogy a tulajdonosok vagy­ a hatóságok meg­akadályozzák az üzletet. Kevésbé okozott meglepetést az AMR csődvédelem alatt álló American Airlin anyacége­ és a US Airways egyesülése, h­szen az üzletet hetek óta tényként kezeltél Az új vállalat - amely a világ legnagyobb légitársasága lesz, neve viszont még nincs - 72 százaléka lesz az AMR hite­lezőié, 28 százaléka pedig a US Airways részvényeseié, a vezérigazgató pedig utóbbi első embere, Doug Parker lesz. A szinergiákból 2015-ig egymilliárd dollár megtakarítást remélnek a két cég igazgatótanácsában. Az M&A-piac mindenesetre látvá­nyosan fellendült: a Bloomberg adatai szerint jelenleg 284 milliárd dollár értékben folynak felvásárlások és egye­sülések, ami az egy évvel ezelőttinél 25 százalékkal maga­sabb. Csak az utóbbi hetekben rengeteg hatalmas üzletet jelentettek be, például kivásárolták a Delit, a Comcast megszerezte az NBCU maradékát, a Liberty Global pedig megvette a brit Virgin Mediát. Ez nem is meglepő, hiszen a legnagyobb vállalatok alig tudnak mit csinálni a kész­pénzállományukkal, és igyekeznek kihasználni az ala­csony kamatlábakat - és ezzel sok pluszbevételt hoznak a pénzügyi szektornak. A gazdaság egésze szempontjából viszont kényes kérdés, hogy kedvező fejlemény-e a sok hatalmas üzlet: az egyesülések gyakran tömeges elbo­csátásokkal, szinte mindig az adósságállomány megug­rásával, a piac konszolidálódásával, néha pedig hatalmas üzleti kudarcokkal is végződnek. Kasnyik Márton

Next