Napi Gazdaság, 2014. augusztus (24. évfolyam, 148-167. szám)
2014-08-01 / 148. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » MAGYAR GAZDASÁG INTERJÚ KONCZ GÁBORRAL A kompakt modellek a legnépszerűbbek A válságot követő mélypont után stabil és tartós növekedésnek indult a hazai újautó-piac, ahol a korábbi tízezres eladások helyett a néhány ezres darabszám is sikernek számít. Új trend, hogy a céges vásárlók mellett a magánszemélyek körében is megjelent az igény a külső finanszírozásra - mondta a Napi Gazdaságnak Koncz Gábor, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója. Kéri Gergely TOP 5 MÁRKA : A hazai újautó-piac növekedési pályára állt, a tavalyi féléves adatokhoz képest közel 26 százalékkal nőttek az autóeladások, igaz, a bázis még mindig alacsony. Ön hogyan értékeli a számokat? - Teljes mértékben bizakodóak vagyunk. Tavaly az év második felében már látszott, hogy tartósabb, stabilabb növekedés indult meg az eléggé megviselt piacon. Míg a válság előtt közel 240 ezres éves értékesítésről beszéltünk, idén természetesen ennél még jóval kevesebb, nyolcvanezer körüli személyautó és haszongépjármű eladására számítunk. A piacot a céges vásárlások határozzák meg, de a finanszírozók számára a Ptk. változása miatt kockázatossá váló autóhitelek piaca csaknem befagyott. A bankok szinte kizárólag lízingkonstrukciókat ajánlanak. A márciusi jogszabályi változások óta még aránylagkevés idő telt el ahhoz, hogy komolyabb következtetéseket tudjunk levonni, de a hazai autófinanszírozás tekintetében tíz százalék feletti növekedésre számítunk, akár a szerződéskötések számát, akár a kihelyezett összeget nézzük. Érdekesség, hogy az Opel esetében a magánvásárlók aránya 31 százalék, ami jóval a piaci átlag felett van. Bár esetükben még mindig a készpénz az elsődleges, már látjuk, hogy a részükről ismét van igény a külső finanszírozásra. Hogyan alakult az értékesítés az elmúlt fél évben? - Tavaly egész évben 6726 gépjárművet adtunk el, most viszont már az első hat hónapban ötezer fölött járunk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Opelnek jelenleg nagyon ütőképes a termékportfóliója, így ki tudjuk szolgálni az ügyfelek különböző igényeit, legyen szó bármilyen csatornáról és vásárlói szegmensről. Focihasonlattal élve, nálunk nem egyetlen sztár rúgja a gólokat, szinte a teljes modellpalettánk részt vesz a sikerben. Magyarországon a legnépszerűbb a kompakt szegmens: az Astra modellből 1259 talált gazdára, de népszerű volt a Corsa is. A piaci átlag feletti mértékben nőtt az egyterű és az off-road szegmens - az előbbiben a Meriva és a Zafira eladásai kiemelkedőek, utóbbiban pedig a Mokka és az Antara modellek teljesítettek nagyon szépen. - Mekkora az Opel részesedése a hazai személyautó-piacon? - Az összesített személyautó- és haszongépjármű-piacon mi értékesítettük a legtöbb járművet az első félévben. A személyautók között az Opel immár negyedik éve megszakítás nélkül piacvezető, ez most 4533 darab eladott autót és 13,74 százalékos piaci részesedést jelent - tavaly ilyenkor a darabszám mindössze 2736 volt. Az év második fele is jól alakulhat, az Opel Adam kínálata a Rocks mini szabadidő-autóval bővül, és az év végén mutatkozik be itthon az új Opel Corsa is. Hogyan alakult a haszongépjárművek értékesítése? A kishaszongépjárművek tekintetében az Opel 474 autó eladásával majdnem megduplázta az előző év hasonló időszakának eredményét, a növekedési hitelprogram megmozgatta a piacot. Az év végére még erősebb piacra és növekedésre számítunk. Ebben a szegmensben is lesz újdonság: ősszel érkezik az új Opel Vivaro. A nagy haszonjárművek piacán - ahol az Opel egyébként nem érdekelt - ugyanakkor visszaesésre számítunk, miután az előző év második felében az Euro 6-os motorokra való átállás miatt sok fuvarozó előre hozta a vásárlást, ami akkor és ott 20 százalékos bővülést jelentett. Az első félévben több mint 15 ezer autót értékesített a cég Forrás: DataHouse Kft. Autófinanszírozás terén idén tíz százalék feletti növekedésre számít a cég Fotó Bach Máté (2014.1. FÉLÉV) Opel 4533 Skoda 3516 Ford 3383 Volkswagen 2909 Suzuki 2376 ui A Szentgotthárdi Opel-üzem jelenleg három különböző motorcsaládot képes egyszerre gyártani, miután beindult a kisméretű benzines erőforrások összeszerelése is. Az új fejlesztéshez tavaly 190 millió euró értékű pótlólagos beruházást valósítottak meg, ami a 2010- ben bejelentett 500 millió eurós beruházással együtt már közel 700 milliót tesz ki. A termelés jelentős felfutása a jövő évtől várható, 2015-ben már több mint félmillió, egy évvel később pedig csaknem egymillió motor készülhet az üzemben. www.napigazdasag.hu , 2014. augusztus 12., péntek-szombat JÁRULÉK Nem mindenki fizetett a szemétlerakásért A vártnál 9 százalékkal kevesebb bevétele származott tavaly az államnak a hulladéklerakási járulékból. Ez nem véletlen, hiszen a 90 érintett vállalkozásból 13 olyan volt, amely csupán részben tett eleget fizetési kötelezettségének. Dékány Lóránt Nem minden cég fizette be tavaly a teljes hulladéklerakási járulékot - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írásbeli válaszából, amelyet Heringes Anita MSZP-s országgyűlési képviselőnő kérdésére adott tegnap. A tárcavezető azt írta, hulladéklerakási járulékot összesen 90 vállalkozásnak kell fizetnie hazánkban, ám közülük 13 lerakó csak részben tett eleget kötelezettségének. Az előző évben összesen 6,7 milliárd forint hulladéklerakási járulék folyt be az államkaszszába. Ez azonban Varga Mihály válasza értelmében 9 százalékkal maradt el a várt bevételtől. Hulladéklerakási járulékot a hulladékgazdálkodással foglalkozó társaságok 2013 eleje óta fizetnek. Tavaly ennek mértéke tonnánként 3000 forint volt a lerakókban elhelyezett szemétmennyiség után. A járulék idén ennek duplájára, vagyis 6000 forintra emelkedett tonnánként. Ennek megfelelően a kormány 2014-ben ezen a jogcímen 13 milliárd forint bevétellel számol. A miniszter által adott válasz arra is emlékeztetett, hogy „a hulladéklerakásból származó állami bevétel felhasználásának elsődleges célja az új hulladéktörvény hatálybalépésével Hulladéklerakásból tavaly 16,7 milliárd forint folyt be bevezetett új hulladékgazdálkodási, közszolgáltatási rendszer kialakításának elősegítése, illetve az átmeneti nehézségek kezelése”. Utóbbi elsősorban a lakossági hulladékszállító cégek kompenzációját jelenti. A szolgáltatók jelentős része ugyanis veszteségesen üzemel az e-útdíj, a felügyeleti díj, valamint a hulladéklerakási járulék bevezetése miatt. Ráadásul idén július 1-je óta csak nonprofit gazdálkodás mellett működő cégek szállíthatnak el kommunális hulladékot. KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Sokat vesztettek tavaly a biztosítók Napi Gazdaság A biztosítók tavaly 18,7 milliárd forintot vesztettek a 4 millió 168 ezer kötelező gépjárműfelelősségbiztosításon (kgfb) az MNB által tegnap közzétett adatok szerint. A biztosított járművek száma ugyanakkor nőtt: míg 2012-ben 4 millió 25 ezer, tavaly 4 millió 168 ezer biztosított jármű volt. Tavaly a bruttó díjbevétel 81 milliárd forint volt, ebből a megszolgált díj - az adott évre jutó károk fedezetére szolgáló öszszeg - 63,3 milliárd forintot tett ki. A tavalyi 126 ezer kárra 28,8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A még le nem zárt károkra tartalékolt összeggel együtt 2013-ban 59 milliárd forint volt a kárfelhasználás, amelyhez további 13,1 milliárd forintnyi tartalék társult. Egy kárra 468 ezer forint jutott. Egy évvel korábban, 2012-ben még csak 452 ezer forintot kellett fizetni egy kárra. A biztosítók működtetési költsége tavaly 24,6 milliárd forint volt - ugyanerre 2010-ben még 28,7 milliárd forintot fordítottak a biztosítók. A szokásos biztosítástechnikai veszteség 18,7 milliárd, míg a vállalkozási veszteség 7 milliárd forint volt a biztosítóknak 2013-ban. A biztosítók tavaly 28,8 milliárd forintot fizettek ki kárrendezésre ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése Tóth Kata Megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forint devizahitel mintegy negyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 14 hitelből álló csomag előtörlesztéséről az ÁKK Finanszírozási Bizottsága határozott még július 5-én. A döntés célja egyebek mellett az, hogy az állam devizaadóssága a tervezett szint alatt maradjon, de szerepet játszott benne a költséghatékonyság is. A hitelek esedékesség előtti kifizetését az elmúlt hónapok kedvező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági értékesítésének együttes hatásai tették lehetővé. Az ÁKK szakemberei előtörlesztésre a legkedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező hitelek közül választottak. Az adósságátvállalás során az állam 2011 óta 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat - ebből 1190,1 milliárdtól az ÁKK révén. Az adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzatok fejlesztési támogatásra pályázhatnak, melynek előirányzatát a kormány év közben 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelte. Az állam idén 403,6 milliárd forint devizahitelt vállalt át az önkormányzatoktól.