Napi Gazdaság, 2014. november (24. évfolyam, 211-230. szám)

2014-11-03 / 211. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » DÍJSZABÁS Többet kell fizetni a kötelezőért A Biztosítás.hu és a Netrisk.hu portál gyors­­elemzése szerint a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási (kgfb) díjak emelkednek - közöl­te a Biztosítás.hu és a Netrisk.hu az MTI-vel a vasárnap hajnalban közzétett, jövő évi tarifák gyorselemzése alapján. A Biztosítás.hu szerint átlagosan 10 százalék körüli lesz az emelkedés a meghirdetett tarifák alapján. A portál által idé­zett adatok szerint az átlagos éves biztosítási díj 2010-ben még mintegy 50 ezer forint volt, ami tavalyra 20 ezer alá esett és ezen a szinten ma­radt 2014-ben is. A Netrisk.hu szerint bár van olyan társaság, amelyik a tavalyi árszint köze­lében hagyta tarifáit, néhány szereplő átlago­san 15-20 százalékkal emelte díjait. Az átlagos díjnövekedés mértéke azonban ennél kisebb le­het: az online biztosításközvetítő a kampányban a nála kötött új szerződések átlagdíját 12 500 fo­rint körüli szintre várja, szemben áll 300 fo­rintos tavalyi mértékkel. KÖZIGAZGATÁS Elbocsátások a KKM-nél Pénteki hatállyal 107 dolgozót küldtek el a Kül­gazdasági és Külügyminisztériumból (KKM). Szijjártó Péter miniszter a Hivatalos Értesítő­ben pénteken közzétett utasításában az áll, hogy a KKM feladataiban bekövetkezett változások és a hozzájuk kapcsolódó szervezeti és munka­­szervezési átalakítások a minisztérium létszá­mának racionalizálását tették szükségessé. Ezért elrendelte, hogy 107 dolgozóval csökkenteni kell a minisztérium létszámkeretét. Az utasítás pén­teken 17 órakor lépett hatályba. A létszámcsök­kentést elsődlegesen a funkcionális szervezeti egységeknél, másodlagosan az egyéb szerveze­ti egységeknél kell végrehajtani. www.napigazdasag.hu 2014. november 3., hétfő MAGYAR GAZDASÁG 3 GAZDASÁGPOLITIKA •Az adósságrátán segítene a nullás költségvetés A kormányzati szándék szerint el kell jutni addig, hogy az egyes évek költségvetése „nullás” le­gyen, vagyis ne legyen nagyobb az ország kiadása, mint a bevé­tele. Elméletileg ezzel rohamo­san fel lehetne gyorsítani az államadósság csökkenését, mert így a forintban mért adósság sem növekedne. Napi Gazdaság Orbán Viktor pénteki szokásos rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy az ország költ­ségvetésében is támaszkodni kell a józan észre, így nem fenntartható, hogy az állam több pénzt költsön, mint amennyi bevétele van. A Napi Gaz­daság gyorsszámításai szerint a mostani, vagyis a GDP 3 százaléka körüli növekedés fenntartá­sával és a mostani kamatszintekkel ez a cél még reális is lehet. Sőt, ha megvalósulna a miniszter­­elnök elképzelése, azzal látványosan felgyorsul­na az adósságcsökkenés, így öt év alatt a mos­tani 80 százalék körüli szint akár 60 százalékra eshet, és tíz év alatt pedig akár az alaptörvény­ben rögzített 50 százalék is elérhető. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője sze­rint a most benyújtott 2015-ös költségvetés­ben a szándék annyiban tetten érhető, hogy a jövő évre az ideinél alacsonyabb hiánycélt hatá­­roztak­ meg, vagyis kirajzolódhat egy hosszabb ívű pálya, amivel a hiány évről évre csökkent­hető pár milliárd forinttal. Gabler Gergely, az Erste szakértője kiemelte, hogy bizonyos érte­lemben már most is kevesebbet költünk, mint amennyi bevételünk van, de a kamatkiadások miatt továbbra is deficites marad a költségve­tés (a kamatkiadásokról szóló cikkünket a 11. oldalon olvashatják). Orbán a német példát hozta fel, ahol már meg­valósult a nullás vagy enyhén szufficites költ­ségvetés, de ott annyiban könnyebb volt ezt el­érni, hogy a kamatkiadások arányaiban a ma­gyar felét teszik ki, hasonló államadósság-ráta mellett. A kamatkiadások jövőre Magyarorszá­gon is hosszú idő óta először elindulnak lefelé a 4 százalékos GDP-arányos mértékről, de még időbe telik, mire megközelítjük a német értéket, amely ennek a fele. A kiegyensúlyozott költség­vetés mellett nem lenne szüksége az államnak arra, hogy a lejáró államadósságon felül forrá­sokat vonjon be, így a magánmegtakarítások a beruházások finanszírozására mennének, ami­re hosszabb távon nagy szükségünk lehet, ha például az uniós források jelentősen csökken­nek 2020 után. A gyorsabb adósságcsökkenés, a beruházások finanszírozása mellett az állam pénzügyei is sokkal biztosabbá válnának, hiszen egy nemzetközi pénzügyi krízis esetén már nem lenne rákényszerülve az állam, hogy a külföldi befektetők magasabb hozamigényét fizesse, ha­nem ilyenkor tudna támaszkodni a belső forrá­sokra, amelyek elsődleges szerepet játszottak az elmúlt évek tartós kamatcsökkenésében. A beruházások finanszírozására 2020 után nagy szükségünk lehet Fotó: Koncz György Senki sem kezdi a csúcson, de mindenki feljuthat rá. Céljai megvalósításában biztos partner az MFB Csoport. Tanulmányai támogatásától a cégalapításon át a legjobb szerződések megkötéséig mindenben segít, hitellel, tanácsadással, kockázati tőkével, kezességvállalással. .i­MFB MAGYAR BANK

Next