Napi Gazdaság, 2015. április (25. évfolyam, 63-83. szám)
2015-04-22 / 77. szám
2 BELFÖLD Javaslat az ingyenes étkeztetésre Napi Gazdaság Teljesen ingyenessé tenné szeptembertől a bölcsődei és óvodai étkeztetést a gyermekvédelmi törvény azon módosítása, melyet tegnap nyújtott be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a parlamentnek. Az előterjesztés alapján ősztől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül az érintettek körébe tartoznak a nagycsaládosok, a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek és testvéreik, valamint azon családok is, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 130 százalékát, vagyis jelenleg a 89 408 forintot. Az ingyenes gyermekétkeztetést a szülők jövedelmi önbevallása alapján ítélik meg. A tervezet szerint nyilatkozatot csak a háromnál kevesebb gyermekkel rendelkezőknek vagy a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket nem nevelőknek kell tenniük. A törvénymódosítás elfogadása esetén szeptembertől 230 ezerrel nő azon bölcsődés és óvodás gyermekek száma, akik ingyenesen kapnak napi háromszori étkezést. A kedvezmény egy kétgyermekes család esetében akár 20 ezer forint megtakarítást is jelenthet havonta. A szeptemberi kezdés miatt már ez évre 3,5 milliárd forint többletforrást állít be a kormány a költségvetésbe. Balog Zoltán Orbán Viktor: Autópálya épül Miskolc és Kassa között Autópálya épül 2019-ig Miskolc és Kassa között - jelentette be Orbán Viktor a borsodi megyeszékhelyen, ahol együttműködési megállapodást írt alá Kriza Ákos polgármesterrel. A kormány 150 milliárd forintot fordít a sztráda magyarországi szakaszának megépítésére. Az együttműködési megállapodásban szó van egy új iparterület kialakításáról, a kutatás-fejlesztés, az innováció megerősítéséről és a duális képzés kiterjesztéséről is. Folytatják a tapolcai strand és a diósgyőri vár felújítását is. Napi Gazdaság Megerősítené a Miskolc-Kassa gazdasági tengelyt a kormány, ezért több pontból álló együttműködési megállapodást írt alá a borsodi megyeszékhelyen Orbán Viktor kormányfő és Kriza Ákos polgármester. A szerződésben szó van a két város közötti autópálya magyarországi szakaszának megépítéséről is. Orbán Viktor a megállapodás aláírása után elmondta: a Miskolc- Kassa eurorégióban mintegy egymillióan élnek, ezért a két város közötti autópálya megépítése régóta várat magára. A sztráda Kassától az országhatárig már elkészült, most Miskolctól kell megkezdeni az építkezést, a kivitelezés várhatóan 2018-2019-re elkészül, a kormány 150 milliárd forintot fordít a beruházásra. Az együttműködési megállapodásban az autópályán kívül szó van egy új iparterület kialakításáról, a kutatás-fejlesztés, innováció megerősítéséről és a duális képzés kiterjesztéséről is. A szerződés ezeken kívül tartalmazza a tapolcai strand fejlesztésének második ütemét, a diósgyőri vár rekonstrukciójának befejezését, valamint a korábban megkezdett digitális program folytatását. Orbán Viktor azt is közölte, hogy az ezerhektáros új miskolci iparterület kialakításához a kormány jelentős támogatást nyújt. Ebben az ipari központban a betelepülő vállalkozások több ezer új munkahelyet teremthetnek, és ezzel elérhetővé válhat Miskolcon is a teljes foglalkoztatás - tette hozzá a miniszterelnök. Miskolctapolca fejlesztéséről szólva azt mondta a kormányfő: a strand első ütemének beruházását hárommilliárd forinttal támogatta az állam, a további fejlesztésekhez pedig ötmilliárd forintot biztosít. A diósgyőri vár rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak, a hatmilliárd forintos beruházásból 4,5 milliárd forintot az állam áll - mondta Orbán Viktor. Végezetül arról szólt: a cél az, hogy ezekben az években, ebben a kormányzati ciklusban mindenki léphessen egyet előre.. A miniszterelnök szerint a város vezetőivel eredményes tárgyalást folytattak, ennek a szerződésnek a hátterét pedig az ország általános gazdasági fejlődése és a gazdaság növekedése adja. Hozzátette, hogy öt évvel ezelőtt Magyarország olyan állapotban volt, amiből „könnyen Görögországban találhattuk volna magunkat”. „Onnan indultunk el és jutottunk ide, hogy ilyen megállapodást írhattunk alá” - fogalmazott a miniszterelnök. A kormány tervei szerint mind a huszonhárom megyei jogú várossal köt ilyen szerződést. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere arról beszélt, hogy a városban mindaz teljesül, amit megígértek a múlt évi választásokon, és ma is olyan vállalásokat tettek, amelyeket biztosan betartanak majd. Közölte: egy gyors és hatékony városüzemeltetési rendszer kiépítésében is segít a kormány; ez azt jelenti, hogy az embereknek olcsóbbá és gyorsabbá teszi a városi szolgáltatásokat. - Miskolc mintavárosként szerepel a kormány programjában - fogalmazott a polgármester. Arról is beszélt, hogy a városban működő intelligens kamerarendszert bővítik, jelenleg 150 kamera működik, ezt legalább 500-ra, de lehet, hogy 600-ra emelik, mert a közbiztonság kiemelt feladat. NINCS HIVATALOS KAPCSOLAT HABONY ÁRPÁDDAL. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kaszinókoncessziójáról és Habony Árpád tanácsadóról is beszélt a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva. Az előbbi ügyről azt mondta: nagy profitot kíván a szerencsejátékkal foglalkozóknak, hogy több pénzt tudjanak az államnak befizetni. A Habony Árpáddal való kapcsolatát firtató kérdésre pedig azt mondta: „semmiféle hivatalos kapcsolatban nem állunk vele”. A magyar államnak vannak szabályai, ezek részben köztisztviselői, részben munkaügyi szabályok, szerződések alapján lehet ilyen kapcsolatot létrehozni - mondta Orbán Viktor. Habony Árpádra utalva hozzátette: „ilyen szerződés nem létezik, és nem is létezik a jövőben sem". Mentőöv száznegyven önkormányzatnak Borsodi Attila Összesen 140 önkormányzat csaknem 1,8 milliárd forintot kap működőképessége megőrzésére az államtól. A legkisebb összeg 4,2, a legnagyobb csaknem 30 millió forint a listán - derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat mellékletéből. Azok a jellemzően kistelepülések kapnak központi segítséget, amelyek 2008-2009- ben játszótérépítésre igényeltek támogatást, de a pénzeket az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) által feltárt szabálytalanságok miatt vissza kell fizetniük. Emlékezetes, az OLAF egyrészt azt kifogásolta, hogy a fejlesztéseknél a piaci értéknél magasabb áron szerezték be az eszközöket, másrészt a fővállalkozó az áfa összegét (a pályázatok általában nettó alapúak) átutalta egy alapítványhoz, ami ezt támogatásként visszaadta az önkormányzatoknak. Vagyis a látszat az volt, mintha az alapítvány támogatta volna az önkormányzati játszóterek építését. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke lapunknak elmondta, óriási segítség, hogy az állam helytáll az érintett, jellemzően kistelepülések helyett, mert e nélkül a bajba jutott önkormányzatok pénzügyileg és gazdaságilag ellehetetlenülhettek volna. Amikor az ügy kirobbant, a polgármesterek kétségbeesetten hívogattak amiatt, hogy miként oldható meg a probléma. A településeknek ugyanis a büntetőkamattal növelt összeget kell visszafizetniük, ami egy 90 millió forintos költségvetésű önkormányzat esetében 24-25 millió forint lett volna. A csaknem 1,8 milliárd forint összességében nem tűnik nagy összegnek, de az érintett települések költségvetéséhez képest hatalmas tételekről van szó - jegyezte meg Szabó Gellért. Az egyik érintett település, a Veszprém megyei Somlóvásárhely polgármestere jelezte, hogy a helyi önkormányzat valóban működésképtelenné válhatott volna, ha nem kapnak állami segítséget. - Kamatokkal együtt csaknem 11 millió forintot kell visszafizetni, ami a költségvetésünkhöz képest tetemes összeg, így nagyon jól jön a segítség - tette hozzá Marton Zsolt. Fiskál János, a szintén Veszprém megyei Eplény polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy az állam támogatása nélkül veszélybe került volna a község működése. A körülbelül 80 millió forintos költségvetésükhöz képest kamatokkal együtt 17 millió forintot kellett volna visszafizetniük. - A határozatot bíróságon támadtuk meg, mert szerintünk nem követtünk el törvénytelenséget - mutatott rá Eplény első embere. 2015. április 22., szerda A kormány előtt a szociális bérrendezés A mai ülésén tárgyalhatja a kormány a szociális ágazatban dolgozók júliusban induló béremelését - tudta meg lapunk. A 15 milliárd forintos emelés mellett a kabinet várhatóan a legkésőbb 2016 januárjában életbe lépő életpályamodellt magába foglaló intézkedésről is egyeztet, ami a területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret érint. Gabay Dorka Éves szinten 15 milliárdos összegből rendezné a kormány júliustól a szociális ágazatban dolgozók bérét. Erről döntés is születhet a kabinet mai ülésén, ahol a szociális területen foglalkoztatottakat érintő életpályamodell jövő évi bevezetéséről is tárgyal a kormány. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár korábban elmondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Közölte: ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezen felül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig, amely növeli a szférában dolgozók megbecsülését és javítja munkakörülményeiket, 2016 januárjától szeretnék bevezetni. Czibere Károly az egyik legfontosabb iránynak a differenciált finanszírozást nevezte. Jelenleg több szolgáltatás esetében - mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idősek bentlakásos intézményei - ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybevevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző - fejtette ki. Véleménye szerint fontos, hogy annak, aki több gondozást igényel, több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, ezáltal hatékonyabbá teszi a források elosztását. Az államtitkár a szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről közölte: egy belső és egy külső minősítésről szóló tervezet is felmerült, de feltehetően az előbbit vezetik be. A szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzéseken, ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat, a szakemberek tudását, és ehhez lehet a bért vagy a kedvezményeket illeszteni - fejtette ki. A legkésőbb 2016 januárjában induló életpályamodell 70 ezer embert érint.