Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)
1997-12-18 / 3. szám
2 GA KA GMORSZÁG Pengeváltások a Fővárosi Közgyűlésben Több jogot követel az ellenzék A korrupcióellenes intézkedések részeként a Fővárosi Közgyűlésnek mihamarabb önálló közbeszerzési bizottságot kellene létrehoznia, a két testület egyikének vezetését pedig az ellenzéknek átengednie. Ezzel megteremthető lenne a hatékony kontroll. Erről Tirts Tamás, a Fidesz-MPP fővárosi frakcióvezetője beszélt tegnap, Manninger Jenővel, az MDF képviselőcsoportjának vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta: lényegesnek tartanák, hogy az Országgyűlés mintájára - legalább a pénzügyi bizottság elnöke az ellenzék soraiból kerüljön ki. Egyszersmind bírálta a városvezetés által felvetett javaslatot, amelynek értelmében a közeljövőben közbeszerzési ombudsman kezdené meg munkáját a Városházán. Álláspontja szerint ugyanis az új intézmény nemcsak a hivatal szervezeti struktúrájához nem illeszkedne, de számos titokvédelmi és más aggályt is felvetne. Manninger Jenő arról számolt be: az ellenzék külön javaslatot terjesztett be a tömegközlekedési kedvezményrendszer tervezett változtatásához. A politikus úgy fogalmazott: ha a kormány következetes lenne, visszaadná a területtől korábban elvont 2,5 milliárd forintos támogatást, ezzel így tovább bővülhetne a kedvezményezettek köre. (MTI) Az ombudsman és a művelődési miniszter Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények előkészítő tanfolyamainak, az úgynevezett nulladik évfolyamok résztvevői sok esetben felvételi kedvezményben részesülnek, így a szokásostól eltérő felvételi eljárás alapján jutnak a felsőoktatási intézményekbe. Erről Gönczöl Katalin ombudsman tájékoztatta tegnap az újságírókat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyetért a vizsgálat eredményével, és a felsőoktatási felvételi eljárásokról szóló kormányrendelet módosítása során megtiltja, hogy 1999 január 1-jétől a felvételi előkészítő tanfolyamok alapján a felsőoktatási intézmények felvételi mentességet vagy többletpontot adjanak. Lapunk megkeresett néhány felsőoktatási intézményt, így kaptunk információt a Bánki Donát Műszaki Főiskola oktatási osztályvezetőjétől is. Érdeklődésünkre elmondta, kétféle gyakorlat él ma a magyar felsőoktatásban a nulladik évfolyam tekintetében. Egyrészt bizonyos százalékot felvesznek felvételi vizsga nélkül azok közül, akik kimagasló eredménnyel végzik el az előkészítő évet. Másodsorban a nulladik évfolyam során több dolgozatot is írnak a potenciális hallgatójelöltek, de az év végi megmérettetés a legnagyobb. Kártyás Gyula, az intézmény oktatási osztályvezetője elmondta: ők ez utóbbival élnek, így a nulladik évfolyamos tanulók választhatnak az év végi vizsga, az esetleges felvételi vizsga eredménye vagy akár a középiskolából hozott pontszámok között. Véleménye szerint mindenképpen szükség van erre az előkészítő tanfolyamra még akkor is, ha megszüntetik az ombudsman által megjelölt esélyegyenlőtlenséget, azaz felvételi vizsga nélkül vagy több eséllyel kerülnek be a fiatalok. Hasonló állásponton van a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, Nyirkos István is, hiszen semmiképpen sem felesleges a nulladik év. Ez a szülők számára biztonságot kell hogy nyújtson, mert egyetemi tanárok egyetemi követelményrendszerben végzik az oktatást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet viszont nem érinti az ombudsman döntése. Náluk ugyanis eddig sem volt, s mint megtudtuk, ezután sem lesz felvételi előkészítés. Kérdésünkre Bánrévi Gábor tanulmányi dékánhelyettes elmondotta, hogy az egyetemen - eltérően a többi hazai felsőoktatási intézménytől — nemcsak a középiskolában megszerzett tudást kérik számon, hanem az általános műveltséget, logikai készséget és talpraesettséget. Ezeket pedig felvételi előkészítőn nem lehet megszerezni. Patay-Szabó Jezső Belpolitika Az egészségügy csődhelyzetét a kormány okozza Kórházszövetség kontra magyar állam Néhány nappal ezelőtt a közszolgálati rádió hírműsorában hangzott el, hogy a Kórházszövetség - az egészségügy folyamatos alulfinanszírozottsága miatt - pert indít a magyar állam ellen. Kövecs Gyula, a Kórházszövetség elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Kórházszövetség elnöksége az intézmények vezetőitől felhatalmazást kapott arra, hogy jogászokkal vizsgáltassa felül, milyen finanszírozási kötelezettsége van a magyar államnak az egészségügyi intézményeket illetően, s jogszerű-e, hogy a gyógyító eljárások költségeit nem téríti meg maradéktalanul az állam. A kormány a közművek privatizációja után kijelentette: értékén kell az adott szolgáltatást megfizetni, s a profitra a szolgáltatókkal szemben még garanciákat is vállalt (például az energia- és gázszolgáltató cégekkel). A szabály alól azonban úgy tűnik, az egészségügyi szolgáltatók kivételek. A Kórházszövetség elnöke úgy ítéli meg, ez nem mehet így az idők végezetéig. A kórházak működtetésére fordítható alacsony összeg miatt az intézmények élén álló menedzsmentek különböző pénzügyi bűvészmutatványokra kényszerülnek. Hol a bérek fedezetét kénytelenek a betegek gyógyítására fordítani, hol a gyógyításra szánt pénzt a bérekre - jegyezte meg Kövecs Gyula. Az egészségügyben kialakult állapottal kapcsolatban a kórházügyekkel foglalkozó jogászokban alkotmányossági kételyek ébredtek. Kérdéseikkel az állampolgári jogok biztosához fordultak. Az ombudsman megállapította: az intézmények alulfinanszírozása miatt mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók alkotmányossági jogai sérülnek. Az alkotmány ugyanis kimondja: minden magyar állampolgárnak joga van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, az élethez, továbbá az emberi méltósághoz. A munkavállalók esetében az elvégzett munka után járó jövedelem ki nem fizetése alkotmánysértő. (A katekizmus a munkabér meg nem fizetését az égbekiáltó bűnök közé sorolja.) Több kórházban továbbra sincs fedezet a törvény által kötelezően elrendelt 13. havi bérekre, az ügyeleti és túlóradíjakra. A KSH adatai szerint az egészségügyi dolgozók jövedelme a legalacsonyabbak közé tartozik, a hazai bértoplistán a 26. helyen állnak. Az egészségügyi intézményekre fordított összegek évek óta folyamatosan veszítenek reálértékükből, mind kevesebb pénzt fordít a kormány az egészségügyre. A kórházak csődközeli helyzetét ez okozza, nem a menedzsment rossz gazdálkodása. A kórházvezetők vélekedése szerint a helyzet rendezése immár elodázhatatlan. A Kórházszövetség az intézményvezetők felhatalmazása birtokában az összes érintett részvételével tárgyalássorozatot folytat. A szövetség elnöke azonban kijelentette: amennyiben nem jön létre megállapodás a tárgyalóasztalnál, bírósághoz fordulnak, s ha kell, beperelik akár a magyar államot is. Galli István ügyvédtől lapunk megkérdezte: ki jogosult képviselni a magyar államot, ha perbe fogják? Az állam egy absztrakt alakulat, ezért egy, az állammal szemben kezdeményezett perben jogszabályban meghatározott szervek köztisztségviselői képviselhetik. Amenynyiben a pernek anyagi kihatása van, az esetben ez a személy a pénzügyminiszter, de más természetű ügyben lehet a népjóléti, igazságügyi, honvédelmi tárca illetékese is. Ki és miért perelheti az államot? Formailag bármely jogi vagy természetes személy, akinek az adott kérdésben valamilyen, a jog által elismert követelése van. Az állam jogképessége korlátlan és feltétlen, ennek kapcsán perbe fogható, örökölhet, tulajdonképpen csak olyan jogviszonyba nem kerülhet, amelyet a jog csak természetes személyeknek biztosít. Ilyen például a házasságkötés. Büntetőjogilag azonban a többi jogi személyhez hasonlóan az állam sem vonható felelősségre, hanem meg kell jelölni a felelős személyeket. DOBI Eperleves-ügy Az úgynevezett eperleves-ügyben folyó pótnyomozás lezárásáig a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán felfüggesztette a tárgyalást abban a polgári perben, amelyet a Junior Rt. kezdeményezett üzleti jóhírnévhez fűződő jogának megsértése miatt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete ellen A felperes pénzbeni kártérítés megítélését kéri a bíróságtól, mert álláspontja szerint a tavaly nyári, mintegy ötezer megbetegedést okozó - eperleves-ügy néven közismertté vált - ételfertőzést követően az ÁNTSZ illetékesei a Junior Rt. felelősségével kapcsolatos kijelentéseket tettek, amelyek valóságtartalmát nem igazolták. Riadó népművelőktől muzeológusokig Még a 16 százalékos bérfejlesztés is elmarad? Máris veszélyben látja a jövő évre vonatkozó, mindössze 16 százalékos kötelező közalkalmazotti bérfejlesztést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete - tudatta lapunkkal Vadász János elnök. E munkavállalói érdekképviselet országos ügyvivő tanácsa nevében kilátásba helyezte, hogy minden jogilag érvényesítető eszközt bevetnek annak érdekében, hogy február 1-jétől a törvényesen megemelendő bérükhöz jussanak. Vadász János számtalan önkormányzati jelzésre hivatkozva állította, hogy a december 9-én meghozott parlamenti döntés - a közalkalmazotti törvény béremelésről szóló módosítása - igen sokhelyütt nem fog teljesülni. A KKDSZ által lefedett szakmai terület (könyvtárak, művelődési házak, levéltárak és múzeumok) dolgozóinak bérfejlesztése puszta szólamnak ígérkezik, mivel az önkormányzatoknak nincs költségvetési forrásuk a magasabb járandóság borítékolására. A KKDSZ elnöke felháborítónak nevezte ezt a helyzetet és közölte munkatársunkkal: lépni fognak annak érdekében is, hogy többé soha ne legyen végrehajthatatlan egyetlen bérmegállapodás sem. Kezdeményezik új közszolgálati bérrendszer kialakítását, aminek eleme lenne - a jelenlegi törvényből mindeddig hiányzó - egységes közszolgálati alapbér, a szakmaspecifikus, önálló közgyűjteményi, közművelődési póllék rendszere és a minőségi munka elismerésére szolgáló bértömeg. Vadász szerint legalább a következő parlamentnek a jövő utáni évre vonatkozóan olyan döntést kell hoznia a bérrendszer anyagi fedezetéről, hogy abban a bérfinanszírozás teljesen különüljön el a normatív, illetve az intézményműködtetési finanszírozástól. J. I. A rovatot szerkeszette: Császár Attila • 1997. december 18. Csütörtök Az államháztartási intézményi egészségügyi összes kiadások a GDP százalékában 1994 1995 1996 4,61% 3,96% 3,65% A társadalombiztosítás egészségügyi kiadásai a GDP százalékában 1994 1995 1996 5,50% 4,88% 4,73% (A KSH ADATAI) Új szakellátási jogszabályok A szépségért fizetni kell Jövő év január 1-jétől mindenki számára kötelező lesz a fogászati szűrővizsgálaton való részvétel. Aki ezt elmulasztja, 1999. január 1-jétől 10 százalékkal magasabb térítési díjat fizet az ellátásért - tájékoztatta újságírókat Kökény Mihály népjóléti miniszter. A kórházi beutalóval nem rendelkezők térítési díjáról szólva a tárca vezetője elmondta: a rendelettel azt szerették volna elérni, hogy a szakrendelések és a fekvőbeteg-intézmények, amennyiben ezek beutaláshoz kötöttek, mindenkitől egységes összeget szedjenek be, ha a beteg mégsem rendelkezik beutalóval. E rendszer - mondotta - eddig is élt, a most meghozott rendelet csupán szabályozó jellegű. Kökény Mihály megemlítette: a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások köre a jövőben sem szűkül, sőt, kismértékben még ki is bővítik. A múlt héten a parlament által elfogadott új egészségügyi törvény végrehajtási rendelete szerint a jövőben az egészségbiztosító nem támogatja a kizárólag esztétikai célú plasztikai műtéteket. Természetesen - hangsúlyozta a miniszter - az égési sebeket szenvedettek műtétei továbbra is élvezik a társadalombiztosítás támogatását. Kökény Mihály jelentősnek nevezte azt az új jogszabályt, amely a mesterséges megtermékenyítési eljárásokat szabályozza. Mint mondotta: a szakmai javaslatok alapján a jövőben öt, illetve hat alkalommal lehet a beavatkozást elvégezni, de legfeljebb az első gyermek megszületéséig. Ez a jelenlegi három beavatkozáshoz képest szakmailag nagyobb esélyt ad a sikeres beavatkozásra - hangsúlyozta a tárca vezetője, aki kitért arra az új jogszabályra is, amelynek értelmében az a csecsemő, akit édesanyja nem tud szoptatni, garantáltan anyatejhez jut. A jövőben - tudtuk meg - korcsoportonként szabályozzák a szűrővizsgálatokon való részvétel rendjét. A vizsgálatok között ajánlják a daganatos, az anyagcsere-rendellenesség, illetve a szív- és keringési betegségek szűrését. A korábbiakhoz képest az orvos nem tagadhatja meg a szűrővizsgálatok elvégzését, ha azt a beteg igényli. Félreértésen alapul az a hír, miszerint a jövőben a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak nincs joguk a beteget szakellátásra utalni. Természetesen ezt megtehetik, amennyiben ez részét képezi feladataiknak - nyilatkozta Kökény Mihály. A népjóléti tárca vezetőjétől megtudtuk: a tárca tanulmányozza az egészségügyi dolgozók bérköveteléseinek kielégítési lehetőségét, s javaslatukat a jövő év január közepe táján viszik a kormány elé, amely várhatóan pozitív döntést hoz az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által felvetett követelések ügyében, s ily módon megakadályozható lesz az egészségügyiek sztrájkja. PT.