Napi Magyarország, 1998. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., hétfőn Olcsóbban, mint az állam kamarák új feladatai A gazdasági kamarákra fontos feladat vár az elkövetkező években - hangsúlyozta Károlyi Miklós, a Magyar Kézműves Kamara (MKK) nemrégiben megválasztott elnöke a hét végén, az Iparművészeti Múzeumban rendezett állófogadáson. Országgyűlési képviselők, politikusok, társkamarák vezetői előtt elmondott beszédében a 250 ezer tagot számláló, elsősorban kis- és középvállalkozókat tömörítő Magyar Kézműves Kamara elnöke külön is szólt a július 1-jétől rájuk váró feladatról, az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásáról. Az MKK szeretné elérni, hogy a jelenleginél olcsóbban végezze el ezt a feladatot, ezzel is bizonyítva, hogy a civil szférában hatékonyabban lehet megoldani az államtól átvett feladatokat. Az európai uniós csatlakozásnál fontos szerep hárul a szakképzésre. A kamarák ebben is szerepet kívánnak vállalni. A Magyar Kézműves Kamara és az Iparművészeti Múzeum a fogadást megelőzően együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében lehetővé teszik, hogy a kézművesek termékei időnként megjelenjenek a múzeum kiállításain, börzéin, vásárain. MTI BMMMMMBMMWMM Gazdaság Kiszaladt a kormány Európából A Fidesz konferencia a múlt és a jövő gazdaságáról Vállalkozás, növekedés, polgári jólét címmel rendezett a hét végén gazdaságpolitikai konferenciát Budapesten a Fidesz- Magyar Polgári Párt. A választott színhelyet, a városligeti Széchenyi éttermet emlékeztetőnek szánták: gróf Széchenyi István publikációi a közlekedésről - a magyar gazdaságpolitika fontos részéről - 150 évvel ezelőtt jelentek meg Pozsonyban. A konferenciát Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetjének vezetője nyitotta meg, majd Orbán Viktor pártelnök tartott bevezetőt. Mint elmondta, a reményei szerint májusban leköszönő kormányt követő kabinet feladata lesz kijavítani a mostani hibáit, elkerülni annak tévedéseit. A Fideszt gazdaságpolitikai tanácsadói kiválasztásakor nem a „mi kutyánk kölyke”, nem az egy fészekaljból való származás, a közös iskolai élmény vezérelte, hanem a gondolatok értékét, súlyát mérlegelték - mondta Orbán Viktor. A nyolcéves parlamenti tapasztalatokból kiindulva felsorolta a sikeres gazdaságpolitika alapvető előfeltételeit: a személyi és vagyonbiztonság erősítését, a korrupció mérséklését, a feketegazdaság arányának csökkentését, a jogalkotás minőségének javítását, kiszámíthatóságát. Hiszen, mint mondta, „nem az a kérdés, hogy az állam erős vagy gyenge, hanem az, meg tud-e felelni a társadalom által támasztott követelményeknek”. Ugyancsak a sikeres gazdaságpolitika követelményei közé sorolta az európai uniós integrációt. Mint kifejtette, ha tavasszal Magyarország a NATO tagja lesz, akkor az uniós csatlakozás nem diplomáciai, hanem csupán gazdasági kérdés. Ebből az aspektusból kérdéses, hogy a Külügyminisztérium alkalmas-e a tárgyalások vezetésére - mondta, rámutatva arra is, hogy Brüsszel jelentőségét mintha itthon tévesen értelmeznék. Ott ugyanis nincs egységes akarat, mint hajdan Moszkvában, ahová a magyar politikusok fülelni jártak, kifürkészni a valódi szándékokat. Nincs egységes vonal, érdek, hanem sokféle jelenik meg, amelyek érvényesítése ütköztetések nyomán születik meg. Orbán Viktor bírálta a kormányt azért is, mert az Országgyűléstől nem kért felhatalmazást a tárgyalások stratégiai irányelveinek képviseletére. Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-tagországokhoz való felzárkózáshoz 7 százalékos gazdasági növekedésre van szükség, a nagy állami beruházások „gerjedelmét” pedig le kell csitítani. E kérdésnél a pártelnök külön foglalkozott Bős-Nagymarossal. Mint mondta, a Fidesz szakértői úgy vélik, a vízlépcső ügye elsősorban nem környezetvédelmi, nem is vízügyi probléma, hanem gazdasági. Az építkezés vállalása - amint az a tárgyalódelegáció vezetőjének szájából elhangzott - 500-600 milliárd forintot emésztene fel. Ha döntés születik egy ekkora beruházásról, az nemcsak a következő, hanem két-három kormány gazdaságpolitikai mozgásterét is leszűkítené. Nem hagyható ki a számításból az sem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia képviselői is felszólították a kormányt, ne vállaljon kötelezettséget a gazdasági hatástanulmány elkészülte előtt. Orbán Viktor a továbbiakban hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitikának az is feltétele, hogy a következő kormány a társadalompolitikában világos célokat jelöljön meg és teljesítse azokat. Ezzel összefüggésben rámutatott a mai kormány felelősségére a kirívó vagyoni különbségek miatt. Mint mondta, vitathatatlan, hogy a gazdaságban van verseny, a versenyben vannak vesztesek és nyertesek is. De Európában az adott társadalom alsó és felső egytizede között sehol sincs tizenhétszeres különbség, mint Magyarországon. Ma itt tartunk, pedig 1994-ben Németországhoz hasonló volt a vagyoni különbség. Csakhogy az Unióhoz való csatlakozás jegyében a mostani kormány kiszaladt Európából, s most már valahol az Atlantióceán közepénél tart. A családok helyzetéről szólva a pártelnök leszögezte, megengedhetetlen, hogy a gyerekvállalás egyenlő legyen a szegénység vállalásával. Hangot adott annak a meggyőződésének is: elkövetkezik az az idő Magyarországon is, amikor a tisztességes, becsületes munkából meg lehet élni az ügyeskedésből viszont nem. Ezt követően Varga Mihály adott áttekintést a Fidesz gazdaságpolitikai programjáról, amely, mint mondta, emberközpontú, reális. A gazdasági kabinetvezető értelmetlennek minősítette a GDP növekedését, ha azt a lakosság nem élvezi, hanem a nyomott bérszínvonallal kell szembenéznie, amely a cseheké és a lengyeleké alatt van. Hangsúlyozta, programjuk a beruházások, befektetések ösztönzésének, az átgondolt területfejlesztésnek, a kutatásfejlesztésre fordítható kiadások növelésének, az infláció lefaragásának, a lakásépítés támogatásának, a kamat- és a tb-terhek csökkentésének, a vállalkozók számára kedvezőbb hitelfeltételek megteremtésének jegyében készült, mert mindez a gazdasági versenyképesség szempontjából elengedhetetlen. Latorcai János frakcióvezető-helyettes arról szólt, hogy a Fidesz gazdasági stratégiájának előterében az infrastruktúra fejlesztése áll. Cél az, hogy a GDP- hez képest a költségvetés a mostani 0,7 százalék helyett 1,5-2 százalékot fordítson a kutatásrafejlesztésre. A kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében a multinacionális vállalatokat pedig arra kell ösztönözni, hogy beszállítóik magyar vállalkozások legyenek. Sümeghy Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Iparszövetség elnöke az elégtelen gazdasági érdekegyeztetés kérdéseivel foglalkozott. A kamarákról szólva elmondta, a Fidesz alapvető érdeke, hogy erősek legyenek - de kötelező tagság nélkül. A konferencia kerekasztalbeszélgetésekkel zárult. //Varga Edit Varga Mihály: „Emberközpontú és reális gazdaságpolitikai program kell” Fotó: Tatum Attila 3 ^ Éleződő légiforgalmi verseny )^p Cj A Malévot is érintheti? A „légiforgalmi versengés” drasztikus felerősödésére és a szövetségkötési folyamat kiterjedésére számítanak japán légitársaságok az új japán-amerikai légiforgalmi megállapodás hatására. Szakértők szerint ez érintheti a Malév privatizációját is, hiszen több nagy légitársaság is építhet partnerkereséseker a magyar légitársaságra. A nemrégiben Tokióban tárgyalt Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is elmondta, hogy több, egy-egy nagy nemzetközi szövetségben részt vevő légitársaság is érdeklődött a Malév iránt, amelyet márciusig szeretnének eladni. A Japan Airlines (JAL) légitársasággal felmerült egy esetleges majdani „code sharing” megoldásról szóló javaslat is, ami azt jelentené, hogy európai csatlakozással ugyan, de „közvetlenül” japán, illetve magyarországi helyfoglalással repülhetnének az utasok a két ország között. A mostani megállapodás hatására várhatóan japán légitársaságok is csatlakozhatnak a jövőben a világméretű légiforgalmi szövetségekhez. Japán és az Egyesült Államok pénteken ia álad Washingtonban a légibigatem'liberalizálásáról újkorszakos hair el bűnösített keretmegállapodást. Ennek lényege az, hogy a mostaninál többégitársaság-tap engedélyt harmadik országokérintésével, Japán és az Egyesült Államok közötti járatok indítására, illetve rt. A közel fél évszázadon át érvényben lévő eddigi megállapodás ezt csak egy japán - a Japan Airlines -, viszont három amerikai légitársaság számára tette lehetővé. Mostantól az All Nippon Airways és a Nippon Cargo is jogot szerzett járatok indítására. Egyenlő versenyfeltételek mellett éleződik majd ki a harc - kommentálták Japánban a megállapodást, utalva arra, hogy a két ország közötti - évi 11 millió utasra kiterjedő - forgalmat eddig 68 százalékban az amerikai és csak 32 százalékban japán légitársaságok bonyolították. Japán egyidejűleg elutasította a teljes liberalizálást, a „szabad égbolt” koncepcióját, tart ugyanis attól, hogy az amerikaiaknál másfélszer drágább japán cégek elvesztik majd piacaikat harmadik országokban. Az amerikai Northwest Airlines nemrégiben alkotott szövetséget a Continental Airlinesszal, és tárgyalásokat kezdett a Japan Air Systemmel. Másik két szövetség is formálódóban van, egyrészt az American Airlines, illetve a United Airlines és a Nippon Airways között. E szövetségesekhez nagy európai légitársaságok csatlakoztak. / EU-dömpingvám. Dömpingvámot vetettek ki az Ukrajnából származó kálium-per- g manganátra. Az Európai Bizottság arraa következtetésre jutott, hogy az Ukrajnából érkező dömpingáru jelentős anyagi károkat okozott a nyugat-európai termelőknek - olvasható az EU hivatalos lapjában, azOfficial Journal-ben. z" . ni -i OKIA MAGYARORSZÁG * 5 Csepeli lakóházak védőtávolságon belül Gázturbinás erőmű a külváros peremén PosyerGen Holdings BV 100 százalékos tulajdonosi részesedés mellett 1996-ban létrehozta a Csepeli Áramtermelő Rt.-t, azzal a céllal, hogy új, 389 megawattos gázturbinás erőművet építsen a Csepeli Erőmű Rt. területén, ami ugyancsak az említett angol tulajdonban lévő cég leányvállalata. Cp"?—v O., Amint lapunkban már hírt adtunk róla, az alapkőletétel január 30-án megtörtént, az új magánerőmű 2000-ben kezdi meg az áramtermelést. A csepeli fogadtatás azonban nem egyértelmű. A Napi Magyarország kérdésére Csizmadia Károly gépészmérnök, csepeli önkormányzati képviselő (Fidesz) elmondta, hogy az erőművet azért tervezték 390 megawattra, mert négyszáznál már országos szintű engedély kellett volna. Ő személy szerint a gázturbinás megoldással egyetért, mivel ma az a leggazdaságosabb, azt viszont ellenzi, hogy a tervezett helyre építsék. Mivel ezt már nem lehet megakadályozni, most azon gondolkodik, hogyan lehetne a környezet további szennyeződését kiküszöbölni. Hivatkozott a Csepeli Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat méréseire, melyek szerint a városrész frekventált helyein a levegő nitrogénoxid-szennyezettsége az esetek számának felénél már most meghaladja az egészségügyi normát, és az átlagérték is emelkedett. Az erőmű beindítása után a szennyeződés mértéke várhatóan emelkedni fog, mivel ott ezer fok fölött történik a gáz elégetése, ami miatt a már említett - rákkeltő - nitrogén-oxidok keletkeznek. A képviselő - dr. Illés Zoltán környezetvédelmi szakértő segítségét kérve — felvette a kapcsolatot az angol tulajdonosokkal, akik egyetértően fogadták javaslatát, azaz hogy a kritikus helyeken létesítsenek légszennyezettség-mérő és -kijelző műszertáblákat, a csepeli képviselő-testület azonban ezt a megoldást leszavazta. Hozzátette: azt elismeri, hogy ez a létesítmény meg fog felelni a Euro-szabványnak, ráadásul három lépcsőben hasznosítja a gázban lévő energiát, de olyan meteorológiai viszonyok közé kellett volna telepíteni, melyek sokkal jobban képesek csökkenteni a károsodást. Az adott helyzetben elengedhetetlenné válik a közlekedési rend megváltoztatása. Emlékeztetett Demszky Gábor levelére, melyben 1996-ra ígérte a csepeli gerincút megvalósítását. Csizmadia úgy látja, hogy a polgárok kiszolgáltatott helyzetben lesznek, mert ha nem tudják biztosítani, hogy a közvélemény erejével lépjenek fel a légszennyezés ellen, haldokolni fog a városrész lakossága. Megemlítette a zajszennyezést is, amit a gázturbinák által kibocsátott infrahang okozhat, valamint a budafokiak tiltakozását, akik azt kifogásolják, hogy az erőmű védőtávolságába lakott terület esik. Hanczár Adócsökkentés a hazai olajtermelésben A forgalmazás terhei nőnek A román kormány csökkentette a hazai kőolaj- és földgáztermelést sújtó adókat, hogy vonzóbbá tegye a szektort a külföldi befektetők előtt - jelentette a Reuters. Az intézkedés célja, hogy rászorítsa az állami olajfinomítókat a termelési költségek leszorítására, és így a belföldön feldolgozott kőolaj felvehesse a versenyt az importtal, amely most olcsóbb. Valentin Lazea pénzügyminiszter-helyettes szerint az a törekvés, hogy az adóterhek a kitermelésről egyre inkább a forgalmazásra tevődjenek át. A frissen átalakított román kormány azt ígérte, hogy ésszerűsíti a kommunista időkben felduzzasztott olajfinomító-szektort, amelynek a hazai szükségletet háromszorosan meghaladó a kapacitása - írta a Reuters. Oroszországot kivéve Románia az egyetlen jelentősebb kelet-európai olajtermelő. Tavaly 6,6 millió tonna nyersolajat és 19 milliárd köbméter földgázt bányásztak az országban. A belföldön bányászott nyersolaj új adója tonnánként 4 ECU, a földgázé pedig 1000 köbméterenként 7,5 ECU. Az üzemanyagok közül a szuperbenzint tonnánként 85 ECU, az ólommentest 80, a dízelolajat pedig 45 ECU adó sújtja ezentúl. Japánban nőtt az infláció A költségvetési bevételnövelés tavaly kissé meglódította az inflációt Japánban. A drágulás éves átlaga 1,8 százalék volt, négy év óta először több 1 százaléknál. Japánban 1994-ben 0,7 százalékos, 1995-ben mínusz 0,1 százalékos, 1996-ban 0,1 százalékos évi átlagos inflációt mértek. Tavaly áprilisban 2 százalékponttal 5 százalékra emelték az áfát, szeptemberben pedig a társadalombiztosítási hozzájárulást növelték, és ez megdobta az árakat - írta az AFP hírügynökség. -oruycin Csökkenő tőkebeáramlás a fejlődő országokban IIF-elemzés Ázsiáról A washingtoni székhelyű Institute of International Finance (IIF) becslései szerint a felemelkedő gazdasággal rendelkező országokba irányuló nettó magántőke-beáramlás 1997-ben mintegy 200 milliárd dollárra csökkent az 1996-os 297 milliárd rekordszintről, és idén szintén csökkenés várható. Az IIF által közétett adatokat az AFP Davosból tudósító munkatársa ismertette pénteken. A tőkebeáramlás csökkenése leginkább Thaiföldet, Indonéziát, Dél-Koreát, Malajziát és a Fülöp-szigeteket érintette, ezek az országok sínylették meg ugyanis legkeményebben a nyolc hónapja tartó valuta- és tőzsdei válságot. Tavaly csupán 12 milliárd dollárt fektettek be ebbe az öt országba, míg 1996-ban 93 milliárdot. A válság által közvetlenül nem sújtott felemelkedő országokba irányuló tőkebeáramlás kis mértékben nőtt és elérte a 212 milliárd dollárt (1996: 202 milliárd dollár). Az IIF szerint a magántőkebeáramlás várhatóan 171,5 milliárd dolláros lesz 1998-ban, amennyiben Ázsiában stabilizálódik a helyzet. „Előrejelzésünk szerint Kínában várhatóan csökkenni fog a közvetlen beruházás, de több mint 30 milliárd dollárral így is Kína lesz idén a tőkebefektetések fő haszonélvezője” - jelentette ki Charles Dallara, az IIF főigazgatója. Tavaly a külföldi beruházások értéke Dél-Amerikában az egy évvel korábbi 35 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra emelkedett. Horvátország vendégei Tavaly közel másfélszeresére nőtt a magyar turisták által Horvátországban eltöltött vendégéjszakák száma a megelőző évhez képest. A Trednik című zágrábi hetilap legfrissebb száma az 1997-es idegenforgalmi eredményeket ismertetve megírta, hogy egy év alatt 21,17 millióról 30,054 millióra nőtt a horvát és a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi turisták 1996-ban 16,412 millió, 1997-ben 24,584 millió vendégéjszakát töltöttek Horvátországban. A vendégéjszakákat tekintve a magyarok a hetedik helyen állnak a Horvátországba látogató külföldi turisták rangsorában. A magyar turisták 1996-ban 521 ezer, tavaly pedig már 757 ezer vendégéjszakát töltöttek Horvátországban. MTI