Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)
2000-04-01 / 77. szám
2000ÁPRILIS 1., SZOMBAT Időközi választás két körzetben Fejér megye 2. és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. számú választókörzetében vasárnap időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak. Ha a jelöltek közül senki nem ér el legalább ötvenszázalékos eredményt, akkor két hét múlva, április 16-án kerül sor a szavazás második fordulójára. B. L. Székesfehérvárott Gyurcza Béla (Fidesz), Fehérgyarmaton pedig Zilahi József (MDF) képviselő halála miatt kellett kiírni időközi választást. Mint ismeretes, a Fejér megyei körzetben tavaly már tartottak időközi választást, de a csekély részvétel miatt mind a két forduló érvénytelen volt. A hét végi, székesfehérvári megméretésen nyolc jelölt indulhat: Erdős Ferenc a Munkáspárt, Kenderesi Mihály a Szociáldemokrata Párt, Kovács János a KDNP, Mikó Péter a Fidesz-FKGP-MKDSZ, Molnár Albet az MSZP, Oláh László a MIÉP, Varga Zsuzsanna az SZDSZ és Viniczai Tibor az MDF-MDNP-VP színeiben. A mintegy ötvenezer választásra jogosult 6 és 19 óra között ötvenhét szavazókörben adhatja le voksát. A választókörzethez Székesfehérvár külvárosain kívül Polgárdi, Seregélyes, Soponya, Füle, Tác és Csősz település tartozik. A fehérgyarmati központú választókörzetben hat képviselőjelöltre adhatják le voksaikat a választásra jogosultak. Arday András az MDF-MDNP-Kisgazda Szövetség-VP, Keresztes Dénes a KDNP, Lengyel János az FKGP-Fidesz, Nemes István az MSZP, Sértő-Radics István az SZDSZ és Vékony Miklós a MIÉP jelöltje. A körzetben közel harmincnyolcezer szavazó hetven szavazókörben élhet jogával. A szavazókörök itt is reggel 6 és este 7 óra között tartanak nyitva Mától az urnák lezárásáig kampánycsend van érvényben. A jogszabályok szerint a vasárnapi első forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább ötven százaléka elmegy szavazni. Az eredményességhez az kell, hogy egy jelölt megszerezze a leadott szavazatok többségét (ötven százalék plusz egy voks). Ha az első forduló érvénytelen, vagyis a választók legalább fele nem él jogával, akkor a második fordulóban ismét minden jelölt indulhat. Ha a forduló érvényes, de eredménytelen, vagyis egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges számú szavazatot, akkor a második fordulóban már csak a három legtöbb szavazatot kapó jelölt indulhat. Amennyiben az időközi választások első fordulója sikertelennek bizonyul, második fordulóját két hét múlva, április 16-án tartják. Ekkor az érvényességhez elegendő a 25 százalékos részvétel, és a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot érte el. - Nincs egyértelmű szabályozás arra, hogy az időközi választások idején a kampánycsendet országosan miként kell értelmezni - tudta meg az MTI tegnap az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjaitól. Elmondták, hogy az adott választókerületekben teljes kampánycsend lép életbe szombaton nulla órától. Az ország többi részén sem tudósíthatnak azonban a közmédiumok olyan politikusi kijelentésekről, amelyek összefüggésbe hozhatók az időközi választásokon induló jelöltekkel. A nyilatkozók szerint ezt a kétségkívül érdekes dilemmát a jogalkotóknak kellene rendezniük, illetve az OVB-nek érdemes lenne állásfoglalást kiadnia. A testület egyik tagja szerint a jelenlegi szabályok merev értelmezése esetén az egész országban szigorú kampánycsend lesz érvényben, ez viszont irracionális helyzetet eredményezne. A pártoknak és a közmédiumoknak azonban országosan tartózkodniuk kell az olyan tevékenységtől, amellyel befolyásolhatják az időközi választást. Haderőreform: a kormány megegyezne írásos anyagokat kér az ellenzék Folytatás az 1. oldalról Az államtitkár elmondta: a kormány és a koalíciós pártok eltökélt szándéka - mivel nemzeti kérdésről, az ország biztonságáról van szó -, hogy a haderő-átalakítás kérdésében megállapodjanak az ellenzékkel. Bejelentette, hogy az ellenzéki pártok által kifogásolt hiányosságokat jövő keddre pótolják, s minden frakciónak eljuttatják a szükséges dokumentumokat, írásos anyagokat. Felvetette ugyanakkor, hogy a jelenlévők előtt nem ismeretlen a kormány haderőreformmal kapcsolatos elképzelése, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, valamint a nemzetbiztonsági kabinet is tárgyalta már, ahol a képviselők megismerkedhettek a tervezettel. Az ügyrendi kérdésekben a jelenlévők konszenzusra jutottak, s abban is megállapodtak, hogy jövő pénteken folytatják a tanácskozást, amikor is már az érdemi kérdésekben egyeztetnek. Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök lapunk kérdésére elmondta: Homoki János főtanácsadójaként vesz részt a bizottság munkájában. A hét elején tartott feladatszabó értekezleten elhangzottak értelmében a hatpárti egyeztetést követően fogják a konkrét számokról és elképzelésekről a közvéleményt is tájékoztatni. Véleménye szerint a jövő heti tárgyalási forduló után már több konkrétumról lehet beszélni. Az idő eléggé sürget, ezért mielőbb kompromisszumra kell jutnunk - tájékoztatott Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, aki a kisgazdapártot képviseli az egyeztető tárgyalásokon. A hatpárti tanácskozást megelőző sajtónyilatkozatok alapján úgy ítélte meg, hogy komoly viták elé néznek, különösen azért, mert az SZDSZ a hadkötelezettséget rendszeresen öszszekeveri a sorkötelezettséggel, ami az ország biztonságpolitikája szempontjából sem elhanyagolható kérdés. Ugyancsak vitára számítanak az ellenzék részéről a honvédség alá- és fölérendeltségi kérdéseinél, a honvédelmi törvény módosításának különböző fejezeteinél. Kitért az ellenzéki pártok szakmai anyagot hiányoló felvetésére, s elmondta: a haderőreform-egyeztetésen résztvevők többsége egyben a honvédelmi bizottság tagja is, ezért az elmúlt hónapokban módjuk volt teljes részletességgel megismerni a kormány elképzeléseit. A sajtóban hangoztatott 15 ezer fős létszámleépítésre reagálva felvetette: a gyakorlatban a haderő-átalakítás ötezernél több tisztet nem érint. Juhász Ferenc (MSZP) a hatpárti egyeztetést követő rögtönzött tájékoztatóján elmondta: még mindig nem tudják pontosan, hogy az integrációval kapcsolatban milyen döntések születtek a nemzetbiztonsági kabinet március 16-i ülésén, ahol elfogadták a haderőreform koncepcióját. A mostani egyeztetésen ugyanis Póda Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója és Király Béla, a miniszterelnök katonapolitikai tanácsadója Juhász szerint egymással ellentmondásos kijelentéseket tettek. A szocialista képviselő az MTI tudósítása szerint elmondta: a hatpárti tárgyaláson kiderült, volt a honvédelmi miniszternek olyan parancsa, amely arra kötelezte Fodor Lajos vezérkari főnököt, hogy készítsék el a tisztek múltjával is foglalkozó listát. - Ezért azt kértük, hogy a következő egyeztetésen mutassák be az említett parancsot - fogalmazott Juhász Ferenc. Először egyeztettek a kormány, a pártok és a hadsereg illetékesei a Magyar Honvédség átalakításáról Fotó: Tatum Attila Thürmer találkozna Kováccsal P. J. A Munkáspárt Központi Bizottsága ma hivatalosan is dönt arról, hogy kétoldalú tárgyalást kezdeményez Kovács László MSZP- és Thürmer Gyula munkáspárti elnök között - nyilatkozta lapunknak Thürmer Gyula. A politikus elmondta: több bel- és külpolitikai témában is szükség lenne egyeztetésre abból a célból, hogy az esetleges félreértéseket tisztázhassák. Egy héttel ezelőtt Horn Gyula volt párt- és miniszterelnök vetette fel, hogy ideje lenne tisztázó beszélgetésre a két párt között. Ha létrejön a találkozó, az utóbbi évek legmagasabb szintű hivatalos kétoldalú találkozója valósulna meg a Mimkáspárt és az MSZP között. Érdeklődésünkre Kovács László, az MSZP elnöke csupán annyit közölt: akkor alakítja ki álláspontját a kérdésben, ha kézhez kapta a Munkáspárt tárgyalási ajánlatát. Foglaljunk lakást! Gidró Kriszta Az Országgyűlés elé került az a törvénymódosító javaslat, amely az önkényes lakásfoglalók elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépést célozza. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, úgy a mostani többéves bírósági procedúra helyett a település jegyzője három nap alatt határozatot hozhat az önkényesek kiköltöztetéséről. A Szociális Tanács szerint azonban az önkormányzatoknak a kiköltöztetés előtt mérlegelniük kell, így legalizálniuk kellene a lakáshasználatot akkor, ha az önkényesek kicsi, értéktelen, komfort nélküli vagy félkomfortos lakásokban élnek több mint egy éve, sok gyerekekük van, fizetik számláikat, és a lakás állagát megóvják. Én ilyen önkényes lakásfoglalóról még nem hallottam. Maga a törvénymódosító indítvány is azért született meg, mert a józsefvárosi képviselő azt tapasztalta: egyetlen önkényes család percek alatt teszi tönkre egy teljes társasház életét. Az önkényesek - mivel nem fizetnek semmiért - nem vigyáznak semmire, tönkreteszik a bejáratot, a liftet, a lépcsőházat, hangoskodnak, és még sorolhatnám. A Szociális Tanács javaslatát megismerve viszont elhatároztam, én is önkényes leszek. Hiszen ha beköltözöm egy üresen álló önkormányzati lakásba, egy évig rendesen fizetem a rezsit, nem szedem fel a parkettát, nem adom el a rézkilincset, nem zajongok, nem a lépcsőházi lámpából szerzek villanykörtét a konyhámba, nem török be a szomszédhoz, akkor az önkormányzat hivatalosan is kiutalja nekem a lakást. De én nem csak a fenti kritériumoknak teszek majd eleget. Én ugyanis a házban lakó nyugdíjasoktól átvállalom a szemétkihordást és a lépcsőház-takarítást, hetente egyszer bevásárolok helyettük, valamint a szerkesztőségből hazahordom nekik az újságokat. A szomszéd kisgyermekre pedig ingyen vigyázok majd, amíg a szülei moziba, színházba, házibuliba mennek, Így ugyanis még azt is elérem, hogy a nyugdíjasok és a kisgyermekesek még szimpátiatüntetést is tartanak a polgármesteri hivatal előtt, nehogy a jegyző kitegye a szűrömet. A módosító javaslat parlamenti vitájában azonban az is elhangzott, hogy az állami gondozottaknak alanyi jogon biztosítson lakhatást az állam. Ismerve az intézetekből kikerülők igen nehéz helyzetét, még szimpatikusnak is tűnik a javaslat, csak az zavar kissé, hogy a nem állami gondozottakról természetesen egyetlen szó sem esett, így nekem végképp nem marad jobb és olcsóbb lehetőségem az önkényes lakásfoglalásnál. Csak azért, mert engem - és három testvéremet anyám és apám nevelt fel. MTI - Keller László szocialista képviselő több, írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyek közpénzek felhasználásával, illetve az állam nem körültekintő eljárásával kapcsolatban fogalmaznak meg kifogásokat. - Meddig játszadozhat büntetlenül a pénztárfelügyelettel a Premier önkéntes nyugdíjpénztár elnöke? - szól a pénzügyminiszterhez címzett kérdés. Keller szerint a Premier mintegy négy éve képtelen rendbe tenni gazdálkodása nyilvántartását, noha a pénztárfelügyelet már többször felfüggesztette a működését. A képviselő nem érti, miért kapott májusig újabb haladékot a pénztár, miközben bizonytalanságban tartanak mintegy 30 ezer pénztártagot. Keller László az egészségügyi tárca vezetőjéhez intézett kérdésében a vérellátó szolgálat vezetőjének „sajátos vérátömlesztési” gyakorlatát, szerinte összeférhetetlenségről árulkodó intézkedéseit firtatja. Rámutatott: a szolgálat főigazgatója, Mikola István tavaly novemberben az EURAM Kft.-vel kötött mintegy 10 milliós értéker megállapodást közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül különböző feladatok elvégzésére. Az EURAM tulajdonosa az a MaMMa Klinika Rt., amelynek Mikola felügyelő bizottsági tagja volt február 26-ig. Mivel a MaMMa kisebbségi tulajdonosa a Phonandoscop Kft., amelynek ügyvezető igazgatója Mikola István, a főigazgató közvetett módon kisebbségi tulajdonosa az EURAM-nak - mutatott rá a politikus. Egy másik kérdés szerint az állam nem elég körültekintően járt el, amikor téves jogértelmezés miatt nem engedték egyes Reallízingkötvények visszaváltását. Mikola István főigazgató jelenleg hivatalos kiküldetésben Párizsban tartózkodik, de hazaérkezése után azonnal reagál Keller László vádjaira - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat Sajtóreferense. Eke Károly elmondta: amint Mikola István itthon lesz, okmányokkal bizonyítottan, pontról pontra megcáfolja méj a képviselő állotásait. Keller László kérdései Napi Magyarország,3 Adókedvezmény a számítógépekre? Az SZDSZ üdvözli a Széchenyi-tervet K. F.-MTI - Egyáltalán nem vagyunk késésben az információs társadalom kiépítésében - nyilatkozta Stumpf István kancelláriaminiszter a Magyar Hírlap tegnapi számában. Ugyanakkor elismerte, hogy eddigi lépéseik nem kaptak elegendő publicitást, s ebben a kormányzat visszafogottsága is szerepet játszott. Stumpf István szerint most érkezett el az idő a határozott lépésre, amit az is jelez, hogy a Széchenyi-tervben a legfontosabb prioritások közé sorolták ezt a területet. A miniszter elmondta, hogy a kormány tárgyalni szeretne a szolgáltatókkal, miképpen lehetne letörni az internetezés legnagyobb gátját, az európai szinten is túlságosan magas tarifákat. Tervezik továbbá, hogy jövőre a köztisztviselőknél is szélesebb kör kaphasson adókedvezményt számítógép-vásárláshoz. Az Európai Unió nemrégiben grandiózus programot hirdetett meg, amely minden polgárnak internetelérést szeretne biztosítani belátható időn belül. Az SZDSZ álláspontja szerint Stumpf István kancelláriaminiszter tévedett, amikor azt nyilatkozta, hogy Magyarország nincs lemaradva az információs társadalom kiépítésében - olvasható Magyar Bálint közleményében, amelyet a pártelnök tegnap juttatott el lapunkhoz. A szabad demokrata politikus úgy fogalmazott: Amerikában minden második, Európában minden harmadik, míg Magyarországon csak minden kilencedik emberre jut egy számítógép. Az SZDSZ javasolja, hogy Magyarország csatlakozzon a szingapúri egyezményhez, vagyis töröljék el a számítógépek és a programok ványát, illetve csökkentsék e termékek áfáját. A szabad demokraták azt is szorgalmazzák, hogy a kormány indítsa újra a befagyasztott isko- internetfejlesztést. - A kormány által meghirdetett Széchenyi-terv üdvözlendő, hiszen jórészt azoknak a fejlesztési programoknak az újraindításáról van szó, amelyeket 1998-ban leállított - vélekedett Magyar Bálint.