Napsugár, 2012 (56. évfolyam, 627-636. szám)
2012-06-01 / 632. szám
Csipike a Napsugárban FODOR SÁNDOR emlékét meséi őrzik. Olvassátok, szeressétek. i.ll 1966-ban Surány Erzsébet rajzolta meg Csipikét és barátait Részlet az 1989-ben közölt Csipike és a gonosz ostoba című mesefüzérből: Lódarázs, a Gonosz Ostoba Tövisszúró Őrgébics csőrében kapálózott. A három iker, Zimi, Zumi és Csergeberge Pók mestertől erős zsineget kért, és gúzsba csavarták. - ítélkezzünk fölötte. Igazságosan - szólt Csipike. Vaddisznó Bácsi elnökölt. Tipetupa vádolt. Kukucsi mézes mogyorót evett. Csipike védte a nyomorultat, aki összekötözve hevert a bírái előtt. Vaddisznó Bácsi feltette az első veszedelmes keresztkérdést: - Hogy hívnak, de?! Lódarázs rettegve válaszolt: - Mi közöd hozzá?! - írjad, Madár, hozzá... - diktálta az elnök. - Miért szúrtad meg Vadmalacot? - kérdezte az Elnök. - Mert módomban volt - felelte bűnbánóan a vádlott. Madár jegyezte. - Csipikééket miért akartad elűzni?! - Nem akartam őket elűzni. Le akartam szúrni. Mind a kettőt - hangzott a töredelmes vallomás. - Hogy megegyem a mézüket, utána beköltözzem a házukba, és kidöntsem az Óriásnagy Bükkfát. - Eridj már, te ostoba... - szólt rá Csipike. - Hogy dönthetted volna ki? - Addig rángattam volna belülről, míg kidől - nézett rá gonoszul Lódarázs. - Azt a szép Bükkfát? - álmélkodott Vaddisznó Bácsi. - Áztat. A bükkfa nem szép. Az erdő se - vicsorogta Lódarázs. - Ki kell pusztítani. Vaddisznó Bácsi csendet kopogtatott. - Nem aztat, hanem azt. Akkor szerinted mi a szép? - A pusztaság a szép. És ha visítanak, akiket megszúrtam. Mint Vadmalac. - Gondolom, ennyi elég is - nézett szét az Elnök. Tipetupának adta meg a szót. A tündérke vádbeszéde rövid volt. - ítéljük tövisre. Őrgébics húzza őt bele. Megérdemli. 1968-ban Rusz Lívia képregényben folytatta a Csipike-mesét