Národnie Noviny, január-marec 1900 (XXXI/2-38)

1900-01-05 / nr. 2

I Vychodia tri razy do týždňa: v utorok, štvrtok a sobotu. Predplatná cena: pre UhorBko a Rakúsko: na celý rok........................ 24 k. na pol roka........................ 12 k. na štvrí roka.................... 6 k. do cudzozemska: na celý rok........................ 30 k. Redalsola, admlnlsträoia a e: Ročník XXXI. Piatok, 5. januára 1900, Bezmenné dopisy prijímajú sa len od známych už dopisovateľov. Jíefrankované listy sa neprijímajú. Jednotlivé čísla predávajú sa po 16 h. :pedlola v Turčlansliom Sv. Martine. Číslo 2. 94379 Btô 1899 szám. Ő Felsége a király nevében! A budapesti kir. büntető törvényszék mint törvényalkalmazó esküdtszéki sajtóbiroság Hammersberg Jenő budapesti kir. főügyész mint sajtóügyi közvá diónak dr. Stefanovics Milos pozsonyi ügyvéd által képviselt Novák Antal vádlott ellen a „Národnie Noviny“ czimü lap 1899. évi 21. 22. 27. és 28. számaiban foglaltnak mint a bekv. 172. § ának 2. pontja alapján a 85571/99 számú vádlevélben emelt vád fölött a mai alulírott napon és helyen nyilvánosa^ megtartott esküdtszéki tárgyaláson a vád és védelem meghallgatása után az esküdtszék igazmondása alapján következőleg: ítélt: Vádlott Novák Antal, olmányfalui szül., 21. éves, rom. kath. vallásu, nőtlen, vagyontalan, Írni, olvasni tudó, büntetlen előéletű, budapesti lakos — betűszedő, a kir. sajtóbiroság a „Národnie Noviny“ czimü turócz-szent mártoni politikai lap 1899. évi 21. 22. 27. és 28. számaiban „Hlasy v Slovanstve o Slovákoch“ felirat alatt megjelent sajtó közzé tétele által elkövetelt a bekv. 172. §-ának második bekezdésében meghatározott nemzetiség elleni gyűlölet felkeltésére inrányuló izgatás sajtó vétségében biroilag i vétkesnek mondja ki, és ez évet a bekv. 172. § a alapján, mindazonáltal a bekv. 91. §-ainak alkalmazásával egy (1) heti államfogházra mint fő, — valamint az 1892. évi XXVII tczkkben meghatározott czélokra fordítandó s behajthatatlanság esetén a bekv. 53. §-a alapján további öt (5) napi államfogházzal helyettesittendö ötven (50) forint pénz, mint mellékbüntetésre ítéli. Köteles az elitéit vádlott a magyar kir. államkincstár részére az esküdtek kocsibér és Lídvám illetéke fejében 39 forint 60 krban, tolmácsdij tejében 5 forintban és igy ezennel összesen 44 forint 60 krajczárban megállapított s kiutalványozva előlegezett eljárási költségnek valamint a fölmerülendő fogházi élelmezés költségeinek viselésére. Ezen marasztaló ítélet jogerőre emelkedése után a „Národnie Noviny“ czimü lapban indokaival együtt a sajtó törvény 35. § rendelkezésének megfelelően közzé tétetni rendeltetik. A „Národnie Noviny“ czimü turócz szent-mártoni tót nyelvű pol. lap 1899. évi 21. 22. 27. és 28. számainak netán készletben levő példánya a bekv. 62. §-a alapján elkoboztatni, megsemisittetnek. Végül a vádlottra kiszabott pénzbüntetés befolyásáért való vagyoni felelőség a sajtó törvény 30. §-ának 3. pontja értelmében kiterjesztetik a „Národnie Noviny“ czimü lap óvadékára, s ha ebből ki nem telnék, nevezett lap együtt jótállónak tekintendő többi felelős személyeire is. Indokok: Az esküdtek a „Národnie Noviny“ ez. turóczszent-mártoni pol. lap 1899. évi február hó 18. és 21., és márczius hó 4. és 7-én kiadott 21. 22. 27. és 28-ik számaiban „Hlasy v Slovanstve o Slovákoch“ felirat alatt közzétett czikkben foglaltakra vonatkozólag a bekv. 172. §-ának második bekezdése alapján emelt vád tekintetében tizenegy szavazattal egy szavazat ellenében hozott határozatukal vétkesnek mondottak ki a vádlottat. A törvényalkalmazó bíróság nem lát semmi okot arra, hogy az 1867. évi május hó 17-iki igazságügyminiszteri rendelet 71. § által adott jogát érvényesítse, s azért Novák Antal vádlottat a most hivatkozott eljárási szabályzat 69. § ának rendelkezéséhez képest a bekv. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző nemzetiség elleni gyűlölet felkeltésére irányuló izgalás sajtóvétségében ezennel biroilag is vét késnék mondja ki. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmények hiányában a kir. sajtóbiroság enyhítő körülményül vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, fiatal korát, továbbá az 1848. évi 18. bek. 33. §-át, képest azon körülményt, hogy az inkriminált közlemény nem a vádlott szellem munkásságának terméke, hanem más sajtó termékből való átvitel, — és ezen enyhitő körülmények nagy számára való tekintettel a bekv. 91. §-ainak alkalmazását a büntetés nemének s mérének megállapításainál indokoltnak tekintette. Elitéit vádlottnak a felmerült per s eljárási költségek valamint a fogházi élelmezési költségek megtérítésében való marasztalása a hozott marasztaló ítélet jogkövetkezményét képezi; az Ítélet közzététele iránt tett intézkedés pedig a sajtó törvény 35. §-ának rendelkezésen alapszik. Végül az inkriminált közlemény, — közlö hirlappéldányok elkobzására, s rt pénz büntetésért való vagyoni felelősségnek a kőkeményt hozó lap óvadékára s felelős személyem> való kiterjesztése a hivatkozott törvényszakaszok követelményei. Kelt Budapesten a kir. büntető törvényszék mint sajtó esküdtszéki bíróságnak 1899. évi deczember hó 6-iki ülésében. Zsitvai Korianich S sajtóbirosági elnök. jegyző. Politické hračky. Novoročné reči peštianske vyznamenávajú sa prázdnotou a melkosťou. Politická dekadencia zrkadlí sa v nich, chndoba myšlienok, panstvo otrepanej frásy; tak nám to prichodí, akoby sa len hrali na politikov. Naozaj, uhorskí politikovia žijú v akýchsi fantásiach. Pred nimi niet skutočnosti. Všetko je nasnívané, konštruované z obrazov a fantasmagorie: Ltú silu politika dá cítiť, ale tá nesedí v Pešti. Tak nám to prichodí, akoby len dovolili deťom ihračkaf sa, ale ked prijde vec na kĺb, ked hračka mení sa n- seriósnosť, zavolajú: holt!! Lebo ako by bolo možné, že tucet politikov v svojich novoročných rečiach nepovie ani jednej politickej idey, ako by í-J- - holo ináč možné, 2-c tucet rečníkov nedotkne sa velkých, opravdových bied, blízkych a skutočných? Svobodomyselnosť! Toto slovo už páchne hnisom a jedom! Niet na ňom zvuku, niet litierky pravdivej; humbug, lož a faloš! Kto je v Uhorsku svobodomyselný? Ník iný, než národní ľudia nemadarskí, nakoľko „na svobodu mysliana vymanenie národa zpod tlaku záujmovej kompanie. Ale to ostatné!!! Vláda tyranisuje, nedovoľuje, prenasleduje, hnetie, ruší zákony, ostatné strany len akompaňujú vládu. Najsmiešnejšia je bezzubá opposícia Kossuthovská. Opposícia z vládnej milosti. A ostatné strany? Ved ich ani niet. Opravdovej opposície, opravdových strán niet na sneme, ale sú záujmové kliky, žijúce s klikovstva. Všetky frásy, mottá, sú púhy šumichrast, zakrývajúci záujem. Záujem je jediné božstvo, ktorému kadia. Tak daleko to už prišlo, že sa už ani nehanbia verejne vyznávať svoje náboženstvo záujmové. Majú všetko v rukách, štátne vrecko plní sa daňovými grošmi, reštancie sa vymáhajú nemilosrdnou exekúciou, štátne majetky sú ešte tu, ruka veľkoúžerníkovmilliardárov je otvorená a vdačne dáva, ked je treba. Prečo by sme tedy nehrali na štát, na veľmoc, na veľkého faktora! Opravdové biedy nemýlia rozihraných politikov. či len niekto mukol o státisícocb, bežia cich z krajiny, o millionoch potlačených, zanedbaných, urážaných, fumigovaných, mizerno spravovaných, o millionoch nespokojných až do hlbokej hlbiny? Ach, čo tam! Oni veselia sa po kluboch a korridorocb, rozdeľujú si úlohy, rozdeľujú profit z „érdekszôvetségu“, ktorý založili a ktorý im je božstvom a všetkým. No táto politická hračka sa vlní seriósne a smutne skončí / Politický prehľad. -------4. januára. Po toľkých porážkach Angličania cblúbia sa akýmsi víťazstvom, ktoré údajne dobyl ich generál French. Aké to mohlo byt víťazstvo, vysvitá z toho, že French mal tam dohromady len asi 2000 chlapov. O dákej veľkej porážke Boerov nemôže teda byt ani reči. Že Angličania vytisli ich až ku Colesbergu, ba že aj toto neopevnené mesto obsadili, to je konečne možné, ale i keby to všetko bola pravda, nemalo by to na vývin udalostí na bojišti žiadneho vplyvu. To závisí v prvom rade od toho, či a ako budú sa vedieť obrániť vojská generálov Methuena, Buliéra a Gatacrea pred nápadmi Boerov. A postavenie týchto generálov je náramne ťažké, ba zúfalé, kým nedôjde im dáka posila. A nový hlavný veliteľ bude mat iste aj celkom iné plány, lebo ten že chce všetko v Kapsku koncentrovať a tak udreť s celou silou 100.000 chlapov. Ostatne novšie zprávy už aj dostatočne objasňujú víťazstvo generála Frencha tým, že Boeri hned zaujali všetky posície, z ktorých bol ich údajne vytisol; konečne ešte výnde, že vlastne Boeri svítazilv. A neskoršie skutočne to tak vyšlo. Generál French napadol Boerov, ale títo nielen že ho poriadne odbili, ale zachytili aj celý anglický vlak, 12 vozov s potravou. French chcel ho obrániť, ale ransel zutekať pred silnou palbo'u Boerov. Na berlínskej burse rozniesol sa chýr, že Rusi vtiahli do Heratu a na druhej strane že 60.000 ruského >vJj5_ko vŕrhln dr Afghanistanu. Chýr sa predbežne nepotvrdil. Z Berlína doletela zpráva, že cisár Vilhelm odhodlal sa v máji alebo v júni ísť do Paríža v sprievode cisárovnej a korunného princa a veľkého komonstva. Vyjednávajú vraj o tom s vládou francúzskou. Nemci majú z toho veľkú radosť. Europejský východ. Východná otázka bola veru minulého roku zanedbaná. Macedónska hýbala sa, ale nedostalo sa jej ani pomoci, ani posmelenia; Srbsko a Bulharsko nezabúdajú, že v Turecku žijú milliony ich bratov, ale (otázka táto roku 1899 nepomkla sa napred. Jedným punktom východnej otázky je i to, že Bulharsko chce sa úplne osamostatniť, a ani v tej veci nestalo sa nič. Porta mala sa dobre; môže byť spokojná so starým rokom. S dorozumením, ktoré dotyčné Balkánskeho polostrova bolo medzi Ruskom a Rakúsko-Uhorskom, nie je spokojné ani „Novoje Vremä“. I dorozumeniu tomu pripisuje, že tak nič nevykonalo sa vo východnej otázke. A všetko, čo dialo sa v Srbsku, vyhlasuje za výsledok rakúsko-uhorskej politiky, posmelenej oným dorozumením. „Na tureckom východe — s dôrazom hovoria potom rečené noviny petrohradské — nám treba nielen účinkovať, ale i obnoviť staré posície.“ Trestné pravoty z politiky. Až sa človeku brydí, ked uvažuje, ako z číročistej politiky u ná3 prenasledujú Slovač trestnými pravotami, kde o trestnej veci ani chýru, ani slychu. Chcem uviesť eklatantný príklad. Dňa 19. novembra roku 1898 dávalo divadelné ochotníctvo predstavenie a za ním tanečnú zábavu v Dolnom Kubíne. K tomuto divadelnému predstaveniu a tanečnej zábave šiel aj p. Ján Drchaj, statkár z Blatnice. Zábava bola veselá, lebo viacej pánov aj po skončení tanečnej zábavy bavilo sa pri pohárikoch a cigáňskej hudbe v dobrom rozmare až do 6—7. h. ráno.