Národnie Noviny, apríl-jún 1909 (XL/40-75)
1909-04-03 / nr. 40
Tychodi* tri razy do týždňa: y utorok, štvrtok a sobotu. Predplatná mm pre lUkúsko-Dhorsko na celý rok 16 k., na pol roka 8 k., na ityrť roka n k., na mesiac 1 k. 50 h. bo cudzozemska: do Nemecka 16 mariek, Ruska • rnblov, Ameriky 4 doll, 75 c., ostatné cudzozemsko 24 franky. Ročník 'Ä L. Sobota, 3. apríla 1909. Bezmenné dopisy prijímajú sa len od známyck nž dopisovateľov. Neupotrebenýcb rukopisov redakcia nevracia. Jednotlivé čísla predávajú sa po 10 h., poštou 12 b. Redakcia, administrácia a expedícia v Turčianskom Sv. Martine. Zastupitelia pre Ameriku: P. V. Rovnlanek & Comp., Pittsburg, Pa, 612—614 Grant Street. Číslo 40. 33290 . DI 884 . „ Btoszám. Pksz. — 1908 bto 1908. Ő Felsége a Király nevében! A budapesti kir. itő törvényszék mint esküdtbíróság a Zsitvay Leó kir. curiai bíró elnöklete alatt dr. Mikovich Lajos kir. tszéki bíró és Dusárdy István kir. törvényszéki bíró, valamint Jánosy Aurél kir. kir. törvényszéki jegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a kir. ügyészségnek 1908. évi 15133. k. ü. szám alatt kelt vádiratában Obuch András ellen izgatás sajtó vétsége miatt foglalt vád fölött a kir. törvényszéknek 1908. évi 27715. sz. alatt kelt végzése folytán dr. Balázs Elemér kir. ügyésznek, mint közvádlónak a szabadlábon levő vádlottnak dr. Mudrony Pál turócszentmártoni ügyvéd, mint védőnek jelenlétében, 1908. évi június hó 15. napján Budapesten megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után az esküdtek határozatához képest következőleg ítélt. Szabadlábon levő Obudi András, 23 éves, balázsfalvi (Turóc m.) születésű, ág. ev., nőtlen, állandó keresettel biró, Írni, olvasni tudó, felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett, turócszentmártoni illetőségű, ugyanottani lakos, magyar honos, katonai szolgálat alól felmentetett, bankhivatalnok a turócszentmártoni Tátra banknál, vádlottat az esküdtek ama határozata alapján, mely szerint a következő főkérdésre: „Bűnös-e a vádlott Obudh András mint szerző abban, hogy a Turócszentmártonban nyomatott „Národnie Noviny“ című tót nyelvű politikai időszaki lapnak 1907. okt. hó 29-én kiadott 128. számában „Gyilkosságok“ felirattal közzétett cikknek a vádiratban megjelölt szavaival a tót nemzetiséget a magyar nemzetiség ellen gyűlöletre izgatta? Igen vagy nem?“ 7-nél több igennel feleltek, a kir. esküdtbíróság bűnösnek mondja ki, mint az 1848. évi 18. tc. 13 és 33. §- ai szerinti szerzőt,a Btk. 172. §-ának 2 ik bekezdésébe ütköző nyomtatvány utján elkövetett nemzetiség elleni gyűlöletre való izgatás vétségében, s ezért őt ugyanazon törvényhely alapján a foganatba vétel napjától számítandó (8) nyolcz hónapi államfogházra mint főbüntetésre és az ítélet jogerőre való emelkedésétől számítandólag 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő az 1892. évi 27. tcikkben megjelölt célokra fordítandó, behajhatatlanság esetében a Btk. 53. §-a értelmében további (60) hatvan napi államfogház büntetésre átváltoztatandó (1200) egyezerkettőszáz korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A B. P. 479. és 480. §-ai alapján a kir. esküdtbíróság kötelezi a vádlottat, hogy a bűnügyi költségeket a m. kir. államkincstárnak az 1890. évi 43. tcikk rendelkezései értelmében térítse meg. A kir. esküdtbiróság az 1848. évi 18. tc. 30. § ának 3. pontja alapján kimondja, hogy a pénzbüntetés a „Národnie Noviny“ cantióját is terheli. A B. P. 574. §-ának utolsó bekezdése és az 1848. évi 18. tc. 35. §-a alapján elrendeli a bíróság, hogy jelen ítéletet a „Národnie Noviny“ kiadója az Ítélet indokaival együtt a Národnie Novinynak a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legközelebbi számában a sajtótörvény 35 §-ában előírt büntetés terhe mellett tegye közzé. Ezt az ítéletet jogerőre való emelkedése a kir. esküdtbíróság a Bp. 414. §-a alapján a kir. ügyészséggel közli, az elrendelt hírlapi közlés foganatosítása végett pedig a Bp. 574 §-a alapján a „Národnie Noviny“ kiadóhivatalának kézbesíti. Indokolás: Az esküdtek a hozzájuk intézett főkérdésre hétnél több igennel feleltek. A bíróság az esküdtek határozatát alakjára nézve szabályszerűnek, tartalmára nézve pedig világosnak találta, és sem a B. P. 370. §-ában szabályozott helyesbítő eljárás elrendelését nm látta szükségesnek, sem a B. P. 371 § ában biztosított jogának gyakorlására nem látott okot fennforogni. Minthogy pedig az esküdtek által igenlőleg megoldott főkérdésben foglalt tényállás a Btk. 172. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző, nyomtatvány utján elkövetett nemzetiség elleni izgatás sajtóvétségének tényálladéki elemeit kimeríti ,vádlottat e bűncselekményben mint szerzőt bíróilag is bűnösnek kellett kimondani. A büntetés mértékének kiszabásánál még egyrészt enyhítő körülményként figyelembe vette a bíróság vádlott büntetlen előéletét, másrészt súlyosítónak vette az inkriminált sajtóközlemény tartalmának intensiv vitását azt a súlyos támadást, mely abban a magyar nemzetiség ellen megnyilvánul, mely körülmények mérlegelése után a rendelkező részben megjelölt büntetést találta a bíróság vádlott bűnösségi fokával arányban állónak. Az itélet egyéb rendelkezései a bűnösség kimondásának folyományai s a felhívott törvényszakaszokon alapulnak. Végzés: A kir. esküdtbíróság a védő által az ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszt elfogadja, és az összes iratokat az indokoknak írásban teendő benyújtására szánt 8 napi határidő eltelte után a kir. Curiához felterjeszteni rendeli. Kelt Budapesten, a budapesti kir. itő törvényszék mint esküdtbíróságnak, 1908. évi junius hó 15-én tartott üléséből Végzés. Izgatás sajtóvétségével vádolt, szabadlábon levő Obudh András elleni bűnügyben a m. kir. Curiának 1908. december 16-án 8210/908. B. sz. a. kelt végzése folytán, mellyel a 33290/908. id. sz. a. hozott ítélet ellen bejelentett semmiségi panasz eluttasittatik, a kir. btőszék mint esküdtbiróságnak 1908. évi junius hó 15-én 33290/908. bt. sz. a. hozott ítélete jogerősnek s végrehajthatónak mondatik ki. A jogerősségi záradékkal ellátott I. bir. Ítélet s III. bir. végzés ennélfogva a bp. 494. § a alapján a költségjegyzék kapcsán a büntetésnek és a hirlapi közzétételnek végrehajtása végett a kir. ügyészséggel közöltetik, a Národnie Noviny kiadóhivatalának megküldetik, a III kir. végzés pedig vádlottal kézbesítés utján közöltetik. Budapesten, 1909. évi január hó 7-én. A bpesti kir. büntető törvényszéktől. Zsitvay, elnök. 68406 908. B. sz. P. H. Jánosy, jegyző. Langer, P. H. Margalits, elnök K. _________ jegyző. Pezinský terror. Najkrajší pezinský mandát zrušili. Uchvacujúcu oduševnenosť, neobyčajnú obetivosť pezinského slovenského voličstva pošliapali v blato. A to ešte pod takou zámienkou! Ze vraj Ivankovci sterrorisovali okres. Ze Ivankova väčšina nebola výrazom svobodnej vôle a samorostlého presvedčenia absolútnej väčšiny pezinských voličov, lež že ich zostrašili a znásilníčili v prospech Ivanku. Difficile est satyram non seribere, ked je reč o terrore s našej strany. Tí ľudia už vonkoncom nemajú ani hanby, ked i len môžu rozprávať 0 zastrašení a nejakých našich terroroch. Až príliš aktívne zástoje som hral pri mnohých snemových voľbách, a tak i pri ostatnej pezinskej. A musím konštatovať i pred Bohom 1 pred svetom, že na základe čistejšej voľby, ako bola Ivankova, nesedí ani jeden vyslanec v uhorskom sneme, a kto pri pezinskej voľbe poťahom na Ivankovu stranu v akejkoľvek forme a v akomkoľvek smere i len spomína nejaký terror, povedome luže. Teda my, ktorí sme bojovali len silou našej pravdy a ktorí sme boli ozbrojení pri volebnej kampani výlučne zbraňou nášho slovenského mužského presvedčenia, my sme terrorisovali!? A kohože sme to sterrorisovali? Sterrorisovali sme vraj tých, ktorým de facto stála k disposícii celá spusta žandárskych bodákov a od župana počnúc až do ostatného dedinského pisára celá štátna moc, všetek úradný a licenciový vliv a veľké tisíce cvendžiacich argumentov. Keby sme boli mali i len odtienok vonkajšej moci, či by nám boli mohli zpred nosa sobrať už za našu stranu osvedčivších sa nemeckých limbašských voličov ? Ak niekde, nuž tu je primeraná bájka o vlkovi a barančati. Terrorisovali sme len tak, ak možno terrorisovať prázdnymi rukami a obnaženými prsami smelému junákovi obra, od hlavy až do päty vystrojeného manlicherkami a vyšpikovaného dynamitom, lyditom a podobnými inými smrtonosnými štofmi. Sám vyšetrujúci sudca Barna Búza musel uznať a konštatovať, že o nejakom strašnom terrore tu ani reči nemôže byť, a že volebná agitácia nepresiahla zvyčajnej hranice volebných pohybov. Nuž dobre, ked terror, tak terror, kto raz chce biť, palicu ľahko nájde. Bolo raz vydané heslo zrušiť mandát Ivankov, a keby ako zámienku k tomu jednoducho boli použili zákonom označený terror, boli by sme vzali v známosť v medziach zákonných formalít donesený, appellovať sa nedajúci výrok. Ale musí zvrieť krv v každom sebapovedomom Slovákovi, ked k dokázaniu účinku de fakto nejestvujúceho terroru použili ako dôvod zhanobenie slovenského ľudu pezinského okresu. Že vraj terror nebol nejaký zvláštny, ale pri známej chabosti slovenského ľudu dostatočný k tomu, že by rozhodujúcim spôsobom vplýval na voličstvo. Čo najrozhodnejšie, hromovitým hlasom v mene slovenského pezinského voličstva privolávame snemovej posudzujúcej komisii to madarské „coki!“. Posudzujúca komisia prekročila kruh svojho povolania. Ona mala a má právo zrušiť snemový mandát, ale k tomu nemá práva, že by do krvi urazila a zhanobila voličstvo preto, že ono nevolilo dľa jej vôle. Zvláštni gavalieri, ktorí v povedomí svojej immunity bezzbranného oflinkujú! Je to gavalierstvo fysickou presilou povaliť niekoho na zem, poviazať mu ruky a potom pľuť mu do tvári preto, že sa nebránil? Von do poľa, čelo o čelo, bez všetkých atribútov cudzej ochrany, pane vyšetrujúci sudca i s celou posudzujúcou komisiou, a hoci mne samotnému, alebo ktorémukoľvek pezinskému voličovi vrhnite do tvári, že sme slovenskí chabci, a garantujem vám, že toho zhanobenia a urážky v svojom živote viac nezopakujete! Ja neviem, načo vlastne máme našich vyslancov na sneme, ked pri oznamovaní zrušenia mandátu nepozdvihli svojho hlasu v záujme takto pohaneného slovenského voličstva. Politických dejateľov chabosť zabíja. Voľba je item zrušená. Máme z toho dôkaz a naučenie, že opravdových priateľov slovenského ľudu na sneme nechcú mat, a ked náš ľud pri voľbe nedá sa sterrorisovať nijakým spôsobom a vyvolí svojho kandidáta, konštatujú o ňom, že on terrorisoval, a povedia okresu (reči Buzu k Ivankovi): ty máš príliš mnoho rozumu a vzdelanosti, teba ako slovenského vyslanca trpeť nemôžeme. Pezinský okres ide v ústrety novej voľbe. Dôstojnejšie a sebavedomejšie nemôže zavrátiť voličstvo pezinského okresu pohanenie po-