Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)

1860-10-14 / 29. szám

352 Srr­ — A Széchenyi-album szerkesztői Paur Iván és Török János urak értesítik a közönséget, hogy ez érdekes mun­ka csak jövő évi február hónapban fog megjelenhetni, miután a dicső és tettgazdag életre vonatkozó levéltár kellő áttanulmá­nyozása több hónapot vesz igénybe, s az aczélmetszetek, melyek a dicsőült örököseinek nagyszivűségéből az album számára ké­szülnek, 4 — 5 hónap előtt nem készülhetnek el. — T h o u v e n e­­ jelenlegi­ franczia külügyminiszter „La Hongrie et la Valachie“ czímű munkáját, mely már régebben je­lent ugyan meg, de reánk magyarokra nézve most is elég érdek­kel bír, U­r­h­á­z­y György magyarra forditá s közelebb sajtó alá adja. — Arany János már szétküldé a „Szépirodalmi figyelő“ czimű új hetilap programmját, melyet jövő számunkban fogunk megismertetni. — —• * Talpraesett toaszt. D. Árpád úr „áldomások könyvé“-be ajánljuk a következő toasz­tot is. Egy kiadó­ könyvárus­b­a­n házat szerzett magának, s házfölszente­­lé­sre több í­ó­ismerésé­t is megbízta. A vidám lakoma alatt a vendégek s maga a házigazda is ismételve unszolták egyik-másik költőt, hogy toasztot mondjanak. Az egyik tehát, nem lévén már nyugta, végre csakugyan enge­dett a közkívánatnak és elővevén az asztalon levő ízletes torták egyikét, föl— szeldelte s a vendégek felé fordulva mondá: Vegyétek és egyétek ez az én testem,— ezután a pezsgőből teletöltögette a vendégek poharát s hasonló­kép mondá : Vegyétek és igyátok ez az én vérem ... A kiadó-könyvárus többé nem unszolta i­ó barátjait hogy toasztot mondjanak. * A száz esztendős naptárból. (Szó szerint kiírva.) Octoberben az idő kétséges és naponkint bizonytalanabb lesz. E hó­nap a múlandóság képét elevenen hozza lelkünk elébe. Világos éjszakák. (A­míg t. i. a lámpákat ki nem oltják.) * Jelentés az irók és szerkesztők szüretjéről. Az idén sincs különös nagy termés. Talán azért hogy valamire való tőkéje egyiknek sincs. Vagy a nyesegetés igen is sok volt s azért nem teremhetett úgy a mint kellett volna. Ha a sajtó itt-ott valami kis jót nyomott, rendesen a termesztők it­ták meg a levét. Itt még most is járja a tizedelés. Az e 11 e­n­n­i­való meglehetősen termett. * Az­t mondják a húszasnak és aranynak nagy ára van, látni azonban semmi áron se lehet egyet is , a hadi hírekkel most oly sok szelet csinálnak, hogy elviszik az embert. A múlt számbeli talányfüzér megfejtése: I Csókol. — II. Levél. — III. Törvény. — IV. Kincs. — V. Süveg. -VI. Lednek. Helyes megfejtéseket következő t. ez. előfizetők küldtek be: K­ó­s­s­a Károlyné, F­r­e­i­z­i­n­g-R­eich Antonia. A laktalányt jól megfejtette még : Mácsay-Gludovits Vilma, P­a­p­p Amália, Bogná­r-K­enessey Anna. A 77-dik és 79-dik számbelieket még: Kren­edits Matild. Felelős szerkesztő: BUJLYOVSZKY GYULA Kiadó-tulajdonos: KOZMA VAZUL. Szerkesztőségi szállás, hová a szerkesztőséget érdeklő levelek s közlemények (bérmentve) utasitandók. Belváros , magyar­ utcza 5. sz. első emelet Pest, 1860. Nyomatott Beimel 1. és Kozma Vazulnál (Aldunasor, kegyesrendiek­ épületében). —1—— SASJ-TALÁNY. Lóugrás szerint megfejtendő. K­o­s­t­y­á­n-K­u­n Judith­­ a­ga-Kis-Sze­ma­jól két ér­fa­rés­zért Oly Szűk­zö­gok k­­i­rály zán­nak, hogy mert­ség­me­sen. Iu is *­szív­sen jón is sok És 0-röl rá Sze­res­ze­di. Sze­pho, vei rá­ki, me A­ jón, má­lem­vid­rel­va­ta-Sze­re-Sa­bir­s több és nak kár­sek Szerkesztőségi levelezések. B. M. Róza. Azt az „édes élvet“ nekünk megkeserítették, így meg­­eczetesedve nem szolgálhatunk vele oly kedves előfizetönöknek. P. Jánosné. Rahón. Jelentettük, hogy lefoglaltatott. H. Jánosné. Tokod. Épen mai lapunkban is van egy ajánlkozás. Nagysád férjének szívesen adunk utasítást. B. J. Berta. Alsó Dabas. Nagysád eddig már tudja azon szám szo­morú sorsát, de rám minden bajban van valami szerencse: mi ennek köszön­hetjük hogy megtudtuk, hogy Nagysád a múlt farsang óta egy édesebb füzértánczba­n Hymen rózsalánczai közé bonyolódott. Áldás szép frigyükre! A „ZRÍNYI ESKÜJE“ czímű műlap előfizetőit értesítjük, hogy e nagyszerű kép most már annyira készen van, mikép a kövön f.­hó 20-kán tökéletesen be lesz fejezve, s ak­kor rögtön elindíttatik Reiffen­stein híres kőnyomó-intézetébe, honnan rövid időn ki fog kerülni. Igaz, hogy mióta e kép készül, már azóta ké­t országot hódítottak meg. Mi magunk is belátjuk, mily szives türelmet bizonyítottak a t. ez. elő­fizetők , azonban valamint nekünk megnyugovásunk lehet az, hogy mi min­dent elkövettünk a dolog sürgetésére s valóban sokszor el kellett ismernünk a legyőzhetetlen akadályt, úgy másrészt a t. ez. közönség is megnyugod­­hatik azon nemes önérzetben, hogy egy szép hazai vállalatot gyámolított s még a képet nem is bírta, már részese volt a legszebb humanitásnak, és va­lódi testvéri segélyt gyakorolt. Újra meg újra ismételnünk kell, hogy ez nemcsak műlap , hanem arczk­ép-galéria is, — s még 30—32 arczkép eredetije egyenkint meg­nyerhető s ülésre bírható, ahhoz is kell egy kis idő és türelem, hát még a kivitel többi tömérdek részlete, s aztán —egy művész sok elfoglaltatással. A t. ez. közönség tehát most szíveskedjék ebben véglegesen meg­nyugodni . A műlap f. hó 20-kán egészen kész a kövön, — ezután rögtön elindíttatik Bécsbe, —hol a nyomás történik. Mihelyt egy szállítmány kész, a leggondosabban göngyölve rögtön szétkü­ldöztetik azon rendben mint az előfizetések beérkeztek. A „Zrínyi eskü”-mülap Madái. gpjj* Divatképünk párisi bizományosunk határozott ígérete daczára la­punk bezártáig meg nem érkezvén, még egy kis türelmet kérünk a jövő vasárnapig.

Next