Divat-Nefelejts, 1876. január-október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1876-08-13 / 33. szám
262 minden tekintetben a gothika legértékesebb alkotásai közé sorolhatók. E műremek barátai részére egy örvendetes hírt is közölhetek. A közoktatási tárca nagyműveltségű vezetője az Erzsébetdóm sorsát is kezeibe vette, s miként már több nevezetes emléknek, úgy ennek is stylszerű helyreállítását elhatározta. Míg a dóm biztosítva nem lesz a már-már fenyegető pusztulástól, Kassa püspöki széke üresen marad, a fátyol tovább is borítani fogja a szentélyben elhelyezett főpásztori széket, és a püspöki javadalmak e közkincs biztosítására fognak fordíttatni. Hogy e hírben van valami, abból is bizonyos, mert ugyan e napon jártak itt a minister küldöttei: Steindl és Schulek tanárok, kik a székesegyház állapotát megvizsgálva, tervet készítendenek annak teljes restaurálása iránt. Van-e, ki ez elhatározásért hálával nem üdvözli közművelődésünk első őrét és képviselőjét? !... Kassáról a Hortobágy végtelen zónáira utaztunk, de emlékünkbe kitörülhetlenül bevésődött a két legszebb hazai templom képe. Bár látogatnák minél többen e helyeket. Talán jobbak lennénk, s talán jobban megtanulnánk becsülni itthonunkat, melynek szent földén annyi az oltár ... s kevés az áldozó. .. K. L. Amerikai dráma. Amerikában történt, a rabszolgakereskedés idejében. Charlestonban a rabszolgavásár tartásakor az eladásra kiállított szerecsen rabszolgák között egy 25—28 éves ifjú is volt, kinek értelmes, büszke, kihívó, dacos és vakmerőséget mutató arckifejezése különösen magára vonta figyelmemet. Az első kikiáltás után egy charlestoni kereskedő közeledett Zampóhoz — ez volt neve a fiatal szerecsennek — és így szólta meg: — Miért ad el téged a te urad ? A rabszolga fekete bőre alatt elhalványodott, de nem akarván semmit se eltitkolni, következőleg felelt: — Elad, mert szerelmes voltam, mert több időt töltök éjjelenkint sírással és birs dalok éneklésével, mint pihenéssel! Attól félt, hogy öngyilkos leszek, ami pedig reá nézve nagy pénzbeli veszteség lett volna. A tömeg hangos nevetésben tört ki a szerelmes fekete e szavaira, és könyörtelenül gúnyolni kezdé. De a kereskedő figyelmes vizsgálat alá vette. . — És miért nem adtak össze azzal, akit szerettél ? — kérdé. — Mert lehetetlen volt! — Miért volt lehetetlen ? A szerecsen elhalványodott e kérdésre és minden tagjában remegni kezdett. — Az az én titkom, — mondá elfojtott hangon. — Teringettél! —, mondá a vevő, — ez aztán nyugtalanító ... És szerelmes vagy-e még mindig? — Reményem, hogy uralkodni fogok szivemen, mondá a szerecsen. — De még eddig nem sikerült ? — Még eddig nem, uram. — Mindegy, mondá a vevő, te értelmes és erőteljes ifjú vagy, tetszel nekem ! A szívnek megtiltani nem lehet, hogy szeressen, — habár bizony kisebb-nagyobb mértékben esztelenség az egész ! Én nyolcszáz dollárt adok Zampáért! Többet ígérő nem jelentkezvén, Zampo a charestoni kereskedő tulajdona lett. Ez volt az előjátéka egy vérengző drámának, melynek végkifejlődését néhány hóval később hallottam egy ismerősömtől. Zampo egy fehér nőbe volt szerelmes és ez a nő, kit többhavi időközökben mindössze háromszor, négyszer látott, amint előbbeni ura házánál látogatóban volt, a véletlen csodálatos játékából nem volt más, mint azon kereskedőnek neje, ki miként láttuk, faggatta és meg i vette. Midőn Zampo szemben találta magát szerelmének imádott tárgyával, az első perc heves rohamában elájult. Elviselhetetlen életet élt. Naponkint látnia kellett a nőt, kit reménytelenül szeret, naponkint el kellett fojtania szivének heves fölindulását és dobogását, naponkint kellett éreznie a kint, mit az égő vágy üt a szivén ! Elviselhetetlen élet! Könyörgött urának, hogy adja el őt , de a kereskedő semmi áron se akart megválni tőle, az értelmes és erőteljes szolgától. Zampo többször megkisérlette a szökést; mindannyiszor elfogták, száz nádpálcára ítélték és hogy az ítélet végre nem hajtatott, az úrnő közbevetésének és esedezésének köszönhető. Egy alkalommal a kereskedő nejének névünnepét ülték. A Charlestonhoz közel fekvő gyönyörű nyárilak volt az ünnepély színhelye. Szó szerint három egész napig mulattak. A harmadik és negyedik nap közti éjjelen, a Charlestonba való visszatérés kitűzött idején, a ház úrnőjének segélykiáltásai törék meg az éjszakának csendjét Mindenki szobájába sietett, hol a nő heves fölindulásban még folyvást segítségért kiáltozott. Férjének kérdezésére szakadozottan előadá, hogy egy férfi, úgy tetszik előtte, mintha fekete lett volna, hálószobájába hatolt. — Azonnal igazságot szolgáltatok — mondá a meggyalázott nőnek férje méltó boszankodással. A vendégekből kikerült a haditanács, mely azonnal összeült és rövid tanácskozás után egy igénytelen szolgára, mulatra esett a gyanú, mivel őt látták a ház udvarán utoljára végig menni, midőn már mindenki szobájába vonult vissza. A mulat nem tagadta, hogy végig ment az udvaron, de azt is állíta, hogy csak fris levegőt akart szívni, mivel egy kissé roszul érezte magát. Hogy kivegyék belőle az igazságot, határozatba ment, hogy meg kell korbácsoljatok és egy sötét üregbe zárni el; a víz és a kukoricatáplálék majd eszére téríti. Alig hirdették ki e határozatot az összes szolgák előtt, midőn kilépett a sorból Zampo, és ura elé állva igy szólt : — Uram, — ne büntessen ártatlant, itt csak egy bűnös van, és az én vagyok! — Nyomorult! — kiáltá a creol, — elevenen égettetlek meg ! — Adja az ég — mondá Zampo, hogy ezáltal Isten könyörületességét is kiérdemeljem ! Az olyan kísérletet, minőt Zampo elkövetett, s halállal kell büntetni, főképen olyan országban, ahol a fekete tisztelete a fehér iránt a közrendnek és a közbiztonságnak biztosítéka. Maga az úr és az úrnő se kegyelmezhetett volna meg Zamponak, mert az annyi lett volna, mint a fegyelem teljes fölbomlása. Zampo semmit se remélhetett és nem is remélt semmit. Tizenkét óra engedtetett neki, hogy elkészüljön a halálra. Végső percei példaszerűek voltak. A gyóntató papnak mindent bevallott, és ez méltónak találta arra, hogy föladja neki az utolsó szentséget. Éjjel háromszáz szerecsen és több kiváncsi jelenlétében befejeztetett e szomorú dráma. Zampot elővezették és egy fához kötötték. Nagy rakás rozsét és fahasábot hordtak körüle, úgy hogy egészen el lett fedve. A szerencsétlen ifjú arca nyugodt volt, sőt mondhatni boldogság és lelkesedés sugárzott le róla. Midőn a hóhér szerepét végző szolga meggyújta a rozsét és a fát, midőn a lángok fölfölcsapni kezdtek, Zampo finom fehér fogaival ketté harapott egy kis gyöngyöt, melyet eddig szája üregében rejtegetett és a melyben rögtön ölő méreg volt. Abban a pillanatban megjegesedtek szemei, és a halál halványsága terült el fekete testén. A lángok élettelen testét hamvasztották el. Franciából : Feleki Józsefné. DIVAT-NEFELEJTS. Mi újság ? |Udvari hírek.] Az olasz trónörökös pár hétfőn este Bécsbe érkezett. Kedden 11 órakor Ferenc József ő felsége szárnysegédeinek, Mendel és Becknek látogatását fogadta. Aztán a Szent István rend nagy keresztjével díszítve, Mária ezredes kíséretében ő felségéhez a várpalotába kihallgatásra kocsizott. Ő felsége rövid idő múlva visszaadta a látogatást az olasz trónörökösnek, ki egész kíséretével a fogadó előcsarnokában várta ő felségét O felsége kezét nyújtva a trónörökösnek örömét fejezte ki, hogy őt és nejét Bécsben üdvözölheti. — Vilmos német császár nem fog menni Ischlbe. [Királyunk mint életmentő.] Ő felsége , mint a linzi lap írja, múlt hó 29 én Ischlben sétálván, egy gyermek jajveszéklését hallotta. Fölpillantván azt vette észre, hogy egy sziklán egy körülbelül négyéves gyermek függ, alatta az örvény s a gyermeket a legnagyobb veszély fenyegeté. A király azonnal fölkúszott a sziklára, és mint ügyes zergevadász átugorván az ösvényt, megmentette a gyermeket. Ez egy szegény asszony gyermeke volt, de midőn a király elé térdre borult, a király őt figyelmeztette, hogy jobban vigyázzon gyermekére. [Udvari vadászat.] F. hól kikelettel írják Ischlből. Tegnap este 10 órakor érkezett meg Rudolf trónörökös Lipót herceg társaságában Langbachból, hol a két napig tartott vadászaton mindketten részt vettek. A trónörökös ez alkalommal ejtette el a századik zergét, mi a vadászok részéről Üdvkiáltásokkal fogadtatott. Az állat fejét Ischlbe szálliták s ki fogják tömni, hogy a császári vadászpavillonok egyikében kifüggeszthessék. Lipóthynek is kedvezett a szerencse, a tudósítás szerint öt darab vadat lőtt. [Személyi hírek.] Lipót bajor herceg és neje Gizella főhgnő Erzsébet és Augusta hercegnőkkel vasárnap délután hagyták el Ischlt. Előbb Salzburgba s onnan 5 óra 4 perckor gyorsvonattal Münchenbe utaztak. — Zichy Jenő gróf rövid idő múlva az „orsz. képzőművészeti tanács'* elnökévé neveztetik ki, mely állomás Waldstein János gróf halála folytán üresedett meg. — Báró Edelsheim-Gyulai, ki szabadságát élvezve jelenleg Marienbadban van, s kinek szabadságideje csak folyó hó 26-án végződnék, a király születésnapján tartandó ünnepélyre haza fog térni. [Egy lelkes barátja a magyaroknak.] A főváros hatósága egy díszesen illustrált olasz hymnust kapott ajándékba, melyet a velencei származású Cypriani ügyvéd küldött Colmontból. A hymnust ő irta s ő illustráltatta. Mintegy 20 versszakban rólunk s hazánkról lelkes szavakban emlékezik meg az iró. [A Margit-hid] már március eleje óta át van adva a forgalomnak . Steindl építész a két hídfőhöz építendő két vámházacska terveit már azon időben benyújtotta a ministeriumhoz, mikor a megnyitás történt, hanem a nagym. m. kir. közmunka- és közlekedési ministerimtól még most se jött le a parancs, hogy a kő vámházak építését megkezdjék. Valószínű tehát, hogy a szegény vámszedők a tél hideg napjaiban is az ideiglenes fabódékban fogják dideregve szedni a garast. [S k a t i n g-r i n k c s a r n o k.] Petényi Ottó egy angol vállalkozó nevében 1000 négyszögöl méternyi tért akar a városligetben egy építendő skating-rink-csarnok számára vásárolni. A csarnok egy helybeli lap szerint csupa vasból s üvegből készülend és az építés költségei 400,000 frankot tesznek ki. (Hogy kifizeti-e majd magát a csarnok nálunk, az más kérdés.) [Kerestetik 40.000 forint tulajdononosa.] A budapesti királyi törvényszék a meggyilkolt Erny György örököseinek folyamodványára közhírré teszi, hogy az Erny György nevére szóló négy rendbeli, összesen negyvenezer forintról szóló első hazai takarékpénztári könyvecskék jelenlegi tulajdonosa egy év leforgása alatt jelentse magát, s a könyvecskéket netáni igényeivel együtt mutassa be, mert különben az örökösök kérelmére a könyvecskék érvényteleneknek fognak nyilváníttatni. [Örülési esetek.| Az I. kerület halászváros 89. sz. a. lakott Dengler Johanna 22 éves hajadon e napokban megőrült. Sokan enne k évfolyam.