Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-22 / 32. szám
Strassó, 1873. Harmad évi folyam 32. szám. Kiadó-hivatal ugyanott.NEMERE Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer, kedden és pénteken. Ara Egész évre Félévre 6 ft. — кг. 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft- 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastrom utcza 564 szám. kedd. april 22. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr(1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. czimű politikai, társalmi lap III. közgazdászati és társ 1873. évfolyamára. 26. számunkkal kezdődött a III. évfolyam 2. évnegyede, melyben a „Nemere“ meg fogja tartani eddigi irányát, képviselvén a Székelyföld érdekeit és a királyföldi magyarság ügyeit. Azáltal, hogy a pártolás hiánya miatt megszűnt „Udvarhely“ működéskörét is elvállalta, növekedtek kötelességei, de gyarapodtak anyagi és erkölcsi erői is. Midőn tehát törekszik kettős feladatot teljesíteni, olvasóinak ezzel összekötött kettős előnyt fog egyszerre nyújthatni. Kérjük tehát a t. ez. közönséget, szíveskedjék az előfizetéseket minél hamarabb megtenni illetőleg megújítani. Több részről óhajnak eleget teendők, ezután a „Nemere“-t megjelenése napján fogjuk postára tenni, hogy vidéki olvasóink szerdán [mikor nem kapnak pesti lapokat] és szombaton olvashassák. Városi előfizetőinket kérjük, szállásaikat kiadó hivatalunknál pontosan feljegyeztetni, mivel a jövő évnegyedben a lapokat minden díj nélkül házhoz fogjuk küldeni. Előfizetési árak: Április—deczember . 4 írt. 50 kr. Április-szeptember . 3 „ — „ Április—juni . . . 1 „ 50 „ Egy hóra .... — „ 50 „ A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. A Gizela herczegasszony menyegzőjének ünnepélyei egy fogadtatás (cercle) és egy hangverseny nyel kezdetüket vették. A fogadtatáson csakis a palota s udvari szolgálatbeli hölgyek, a cs. kir. v. b. t. tanácsosok, a kamarások s udvari méltóságok jelenhettek meg, a souverain országgyűlések tagjai elleni. Ezek úgy látszik még ma sem udvarképesek a szó szoros értelmében. Sőt a mi több : a hangversenyre is csak a karzaton volt számukra kijelölve hely, a rendbeli lovagok, törzs és alantas tisztek társaságában, míg a tábornokok földszint jelenhettek meg , amiért is a magyar küldöttek többsége : az udvari hangversenyre el nem ment. A két ház elnöke azonban, a „titkos tanácsos“ puszta czimet többre becsülve elnökségi méltóságuknál, földszint megjelent. A Gizela főherczegnő nász alkalmából Bécs városa által rendezett bál igen fényes volt. Mintegy négyezren lehettek, kik osztálykülönbség nélkül meg lévén biva,megjelentek. Az udvar 101/a érkezett a tánczterembe, hol éljenzéssel fogadtatott. A cs. k. főudvermester a karzaton jelölt ki Magyarország küldöttségének helyet . Bécs városa egészen kihagyta az általa adott bálra meghívottak sorából úgy ezen küldöttséget, mint minisztereinket. A mikor Wenckheim Béla sürgette a meghívást, akkor nyomattak hat- s van másforma, dísztelen belépti jegyet, a melyekkel be lehetett menni a többi közönséges vendégek közé, belevegyülni a zsúfolt tömeg közé, miglen az osztrák miniszterek, az összes udvari hivatalok s a diplomatia páholyokban ült. Tisza Lajost nem is akarták a terembe bocsátani. Károlyi György (a koronaőr !) és Majláth György (a főrendiház elnöke !) a felső karzaton szorongtak. Brassó, 1873. april 22-én. Mélyen tisztelt képviselőház! Polgártársaink és testvéreink a királyföldi románok és magyarok már kifejezték óhajaikat ezen országrész minden lakóinak egyenjogúsítása iránt. Brassó és az egész Királyföld német — nemszász — polgárai nevében mi is hazafiúi kötelességünknek tartjuk a Királyföld minden különállása ellen nyilatkozni és igényelni, hogy a szász universitás 12 pontja és a Tóthféle törvényjavaslat stb. ellenében az általános országos törvények a Királyföldre nézve is érvényre emeltessenek. Brassóban, 1873. év április 22-én, a testvériesülés évfordulóján. HERRMANN ANTAL, főgymnasiumi tanár, a Brassóban testvériesült nemzetiségek német bizott, elnöke. SIMIGINOVICZ STAUFE ADOLF, főgymnasiumi tanár, a német bizottság jegyzője. Gizela herczegasszony menyegzője. Királyunk miniszterelnökünkhöz kéziratot intézett, melyben a szeretet és őszinte ragaszkodás nagybecsű jelenségeiért, melyekkel leánya Gizela főherczegasszony férjhezmenetele alkalmából találkozik, a nemzetnek szive mélyéből köszönetet mond. Ugyanily kéziratot intézett a király az osztrák miniszterelnökhöz. Gizela főherczegasszony ápr. 18-án délben lemondott osztrák főherczegnéi jogairól. A lemondási adtáshoz királyunk az udvari szertartások ellenére országgyűlésünk mind két házának elnökét meghívta. Este a színházban díszelőadás volt. Vidék. S. -Szt. -György 1873. ápril 19. A communitás vagy a Bikán inneni négy refor-mátus egyházmegye — név szerint a sepsi, kézdi, orbai és erdővidéki — közgyűlése jelen hó 16-án d. e. 10 órakor mintegy 20 tag jelenlétében megtartatott. A tanácskozás fontosabb tárgyait képezték : a megkezdett építkezés mikénti tovább folytatása, egy jól berendezett algymnasiumnak mikénti fentartása s az anyagi erők gyarapodásához képest teljes 8 osztályú gymnásiummá fejlesztése. E czélból bizottságok neveztettek ki az építkezésre eddig beszerzett pénzerő számbavételére s az épület befejezéséhez megkívántató szükséglet megállapítására s egyúttal véleményadásra, hogy e czélra megkívántató fedezet honnan és mi módon leend előteremtendő. Továbbá a létező tanalap számbavételére valamint afelőli tervkészítésre, hogy minő szellemi és anyagi erő kívántatik még meg a most meglevőkön kívül egy jól berendezendő algymnasium — s illetőleg főgymnasiumhoz. Az egész tanácskozó testületet önérzetes lelkesültség hatotta át s a tagok a siker biztos reményében oszlottak szét a kitűzött gyűlés napjára számban és lelkesedésben meggyarapodva térni vissza s a megállapítandó elhatározás szerint egész erővel fogni hozzá a székely nép életében fénypontot képező miveltségi törekvés sikeresitéséhez. Az e gyűlésre szóló meghívást itt közöljük: Meghívás. Jelen 1873-ik év ápril 28-án délelőtt 10 órakor Sepsi-Szent-Györgyön a ref. tanoda helyiségében, nevezett tanoda szellemi tovább fejlesztése, fentartása és a megkezdett építkezés tárgyában intézkedő teljes communitás fog tartatni, melyre a tanoda tisztelt alapítói, valamint más érdekelt ügybuzgó honfiak is egész tisztelettel meghivatnak. Kelt a communitás teljes gyűléséből, Sepsi-Szent- Györgyön 1873. ápril 16-án. CSISZÉR GÁBOR, esperes és helyettes elnök. KIS ANTAL SÁMUEL, h. jegyző. Háromszék törvényhatósági bizottsága folyó hó 1. napján tartotta meg Sepsi-Szent-Györgyön a székháznál gyűlését. Ezen gyűlést megelőzőleg különböző hírek jöttek forgalomba, s mindenki egy nagyon is zajos gyűlésnek nézett eleibe, mert már a márczius 25-én tartott állandó választmány gyűléséből kiszivárgott volt annyi, s hogy a jobboldal hatalmasan készül a közelebbről kinevezett miniszterek leirataira bizalmi feliratokkal felelni s Tóth Vilmos volt külügyér úrhoz egy részvétel feliratot intézni. Főispán gróf Kálnoky Dénes a pártokon fölülemelkedett s annyira tapintatosan vezette ezen gyűlést, hogy a ki nem tudta, bizony ezen gyűlés folyamán föl nem ismerte volna, hogy ottan együtt tanácskoznak az eddigelé egymással szembe az elkeseredésig küzdött pártok. A főispán urat a gyűlésbe meghívó küldöttség fele jobb-, fele baloldaliakból alakult, és a főispán ur a gyűlést olyan beszéddel nyitotta meg, mely pártkülönbség nélkül mindenkinek tetszett. A gyűlés megnyittatván, Forró Ferencz alispán úr megtette jelentését a megye állapotáról, melyet midőn bevégzett volna, Kümle József kérdi az alispán urat: van-e tudomása arról, hogy a megyében követválasztások voltak, s ha igen, azoknak eredményéről szándékozik-és ha igen mikor a bizottságnak jelentést tenni ? Ugyancsak Kümle József kérdi az alispánt , tekintettel arra, hogy a rendeletek végrehajtása főképen a szolgabírák és községi elöljárók hatáskörébe vág, az alispán úr pedig a kültisztviselők működéséről, eljárásáról még meg sem is emlékezett, kérdi az alispánt, szándékozik-e ez irányban is jelentést tenni, s ha igen, mikor ? Az alispán az interpellate első ágát illetőleg azt válaszolta, hogy a követválasztás eredménye köztudomású lévén, szükségtelennek tartotta arról külön megemlékezni. Az interpellate második ágát illetőleg pedig oda nyilatkozik, hogy minekutána a kültisztviselők ellenére is a scontro megtartatott, ő maga részéről nem látta volna helyesnek, hogy azokat különösen is megvizsgálja és zaklassa — azért nem tett ez irányban jelentést. Künle József az alispán által adott felelettel megelégedve nincsen, s indítványozza, hogy az alispánnak téhessék kötelességévé a jövőben az interpellált tárgyakra vonatkozottan jelentését megtenni. A bizottság ily értelemben azután határozott is. Azután több időközben szentesítést nyert törvények kihirdettettek és olvastattak a felsőbb rendeletek és leiratok. — Ezek közt a miniszterelnök, belügyér, kereskedelem, honvédelemügyi miniszter uraké, melyben tudatják kineveztetésüket — továbbá a volt belügyér bucsuleirata. A főjegyző Horváth László mint az állandó választmány előadója jelenti, hogy az állandó választmány márczius 25-én tartott gyűlésében az újonan alakult kabinetnek egy bizalmi feliratot küldeni határozott, eszembe Künnle József azon indítványával, miszerint az új kabinet alakulását vennék tudomásul. Erre szót kért Künle József s közfigyelmet gerjesztő többszöri helyesléssel kísért beszédében kiemelte azt, hogy valahára már talán ideje volna ezen kihívó indítványokkal felhagyni ; ha az állandó választmány többségének ez indítványa elfogadtatnék, azzal legtovább is csak annyi éretik el, hogy a kormány megtudja, hogy a bizottságban véletlenül a jobboldal volt többségben. Midőn alkotmányos országban valamely párt az általa vallott elvek alapján a kormányra jut, hogy az elv e gyözedelmét egyesek és testületek üdvözlik bizalmi feliratokkal, örömüket fejezik ki, szóló ezt ér’ti, hanem hogy egy s u ugyanazon elvi kormányban előforduló egyes személyes változások mindég és mindég bizalmi feliratokkal kísértessenek — ezt nem ér’ti, mert ily esetekben a bizalmi felirat nem az elvnek, hanem csak azon egyes személyeknek szólhat, már pedig akkor hogy törvényhatósági bizottság bárkinek is bizalmi feliratokat küldjön — talán