Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)

1876-04-22 / 33. szám

kiszemeltetni. A közoktatási és közlekedési tárczákra még nincsenek jelöltek, ilyenek azonban könnyen ta­lálhatók. A belgrádi Vredeskandalumra vonatkozólag az ottani hivatalos lap 1. hó 15-ki száma eme közleményt hozza : Virágvasárnapján minden tekintetben szerfe­lett megrovandó jelenet folyt le az osztrák és magyar f­őkonsul lakása előtt. Az idegen hatalmak képviselőit megillető tiszteletről megfeledkezve, egy csoport lár­más kihágást követett el, hogy Ausztria és Magyaror­szág képviselőjét megsértse. A szerb kormány sajnál­kozva ily nyomorú eljárás fölött, megtette az illetők ellen a törvényes lépéseket s megadta a főkonsulnak az általa kívánt teljes elégtételt. — Wrede úr tehát meg lehet elégedve, ha ugyan az egész erélyes eljárás nem marad mondott szó. A fegyverszünet Herczegovinában véget érvén ismét megindultak mindenfelé az ellenségeskedések. A lökést erre Trebinje alól adták­ meg, honnan — mint K­agusából távírják — szombaton reggel ágyúdörgést hallottak. Mint hiszik, a felkelők Petkovics és Vuka­­lovics vezetése alatt felhasználván a török őrségnek Trebinjéből Gackóba történt átvonulását, támadást intéztek Trebinjére. A törökök a szerb határokon szintén nagy elő­készületeket tesznek ; az úgynevezett Timock határon 8000, Jastrebacz átellenében 2000 ember áll. Pro­­kupljában egy önkénytes török ezred alakult; a nisch­­alexinaczi vonal már erősen meg van szállva s szer­­beknek az átmenetei teljes lehetetlen , a drinai határ­vonalat hasonlóan most szállják meg a törökök. A porta egyelőre csak védelmi előkészületeket tesz, me­lyeket azonban esetleg támadóra is át fog változtatni. E mellett a Karagyorgyevics-párt is nagy tevékenysé­get fejt ki. Karagyorgyevics Péter hg. nehány nap előtt Kubinb­an volt, a szerb határ közelében, mi Belgrádban komoly aggodalmakat keltett. Bosniában mintegy 10,000 főre megy a felkelők száma s szándékuk oda megy ki, hogy mindenekelőtt Bisca várát kerítsék hatalmukba s azt további műkö­déseik központjává tegyék. A bosniai törökök egye­lőre arra szorítkoznak, hogy a különböző községeket körülsánczolás által biztosítsák, mivel a tervbe vett török népfelkelés szervezése és felfegyverzése még he­teket vesz igénybe. A porta eddig 1200 nizam kato­naságot küldött Bosniába. Az új román kabinet távirati tudósítás szerint következőleg alakult meg : Florescu tábornok hadügyi és belügyi, Teli tábornok pénzügyi, Vioreanu igazság­ügyi, Cornea külügyi, Orescu vallás és közoktatási és Ghergel tábornok közmunka miniszter, Kézdi-Vásárhely, április 20-án. Tekintetes szerkesztő úr! Folyó hó 17-én a helybeli közművelődési egye­sület 6-ik előadása mindnyájunkat meggyőzött arról, hogy ezen annyi lelkesedéssel felkarolt egyesület min­den morális erejét kifejtve képes leeni a szellem-élv­­vágyó közönségnek úgy erkölcsi, mint gyönyör tekin­tetben pár órát mindig megédesíteni. Eltekintve a zene- és dalszakosztály eléggé jó mutatványait, továbbá Székely Ilon lyrai melegséggel előadott szavalatát, végre Baló László tűrhető ma­gándalát — áttérek a mindezek közül meglepően ki­magasló színi­előadásra. Ezúttal r A cseléd csiny“ czimű franczia vígjáték került szinre Tatay Adolf és Spauraft Alajos fordí­tásában. Amint Harmath Domokosné Lizette szerepében kilépik, a közönség zajos tapssal fogadja s virágcsok­rok által nyilvánítja tetszését. Hasonló méltánylásban részesült Harmath Domokos, János szerepében. A közönség e két jelesen alakító tagtól már ele­ve sokat várt, de őszintén elmondhatjuk, hogy ez ered­mény mindezt messze túlszárnyalta. Mindkét tag oly természetes valóságban álltta elénk e darab irányát s oly művészileg tartá feszültségben a kedélyeket, hogy mindnyájunkat együttérzésre ragadott. E két erőnek oly nyilvánulása volt e szini elő­adás, mely szép jövőt ígér s melyet méltányolni mind­nyájunk kötelessége- Helvay Vilmos: Közgazdaság. Gazdasági levelek a Barczaságról. — A Wiener La ndwirihschaftliche Zeitungból. — V. A második barczasági község, melyet Csik és Háromszéken történt keresztül utaztamban érintettem, Prázsmár (Tartlau) volt. Mily kedves benyomás! A széles utcza a magas homlokzatú cseréppel fedett feliratos házakkal, (melyen feliratképen rendesen a tulajdonos neve, a ház építési ideje, s egyik másik bibliai idézet díszeleg). Az impo­záns templomerőd, a körülötte elterülő pezsgő, tiszta vásár­térrel, minden jobra balra, körös-körül jó módra és élénk közlekedésre mutat. Prázsmárnak 769 lakh­áza van, melyekben 3523 lé­lek lakik (u. m. 1756 férfi, 1766 nő) Földmiveléssel foglalkozik közülik 2921, kik közü­l 2153 szász, 1321 oláh. A határ kiterjedés 11,833 hold, melyből szántó­föld, 6539­, rét 2058­, legelő 2080, tölgyes erdő 511 hold. Ezenkívül van e községnek a boldzai szorosnál 746 hold szántóföldje, 200 hold rétje és 5000 hold bükköse. — 113 — Összes birtoka közel 18000 hold, melyből több mint 10000 hold községi birtok és fizet utána körül­belül 4000 forint föld és jövedelmi adót. Hogy kellőleg felfoghassuk a Prázsmáriak sze­rencséjét és jó módosságát, meg kell jegyeznünk, hogy a község a maga 20,000—25,000 forint évi jövedelmé­ből minden költségeit (kivétel nélkül az egyházi és iskolait) fedezni képes. A község erdejéből elláthatják magukat ingyen a kellő tűzi­fával, így már csak megélnek! A 7480 holdnyi magán vagyon, 1750 birtokos közt oszlik föl és egy-egy szászra 3 hold esik. A leg­nagyobb magán birtok 14 holdat tesz, mely után 149 frt adót fizetnek. A legkisebb csak 27G°, 3■/ krajezár adóval.­­ A tagosításból természetesen még nem is álmodnak. Méltán dicsekedhetik Prázsmár (Tartlau) községe kertészetével, különösen szép és tömött káposztájával, melyet Brassó-, Háromszék- és Hétfaluban jó áron értékesítenek. A méhes-kert gyümölcsfáinak, valamint a község két fa­iskolájának szakértő és buzgó kezeléséért, kü­lönösen Kopony János lelkész úr érdemel kiváló elismerést. A méhészet és természet helyét mind nagyobb­­nagyobb mértékben foglalja el a mesterséges hal­te­nyésztés, s ennek is mint a részvénytársulat igazgatója, a tevékeny Kopony úr áll az élén. A halastónak a Feketepatak szolgáltatja a vizet, mely soha sem fagy be. A tónak legnagyobb részt galóczából álló lakóit meszszi vidéken bérelt vizekből szállítják ide. A kis pisztrángokat eleinte ökör­vérrel táplálják, más tekintetben a kezelés semmiben sem különbözik más halastavakétól. VI. A szép Vidombák (Weidenbach) főutczáján ha végig megyünk, el kell ismernünk, hogy megérdemli a „szép“ melléknevet. A legutóbbi összeszámítás szerint 1345 lelket számlál (688 férfi és 657 nő). Ebből szász nemzetiségű van: 863, oláh 413. Szántó­földje van: 2447 hold, rétje: 1635 hold, erdője egy szál sincs. Egy egy szász főre fejenként 4—5 és egy családra 13 hold földbirtok esik; a szászok ösmeretes takarékosságát tekintve, minden­esetre elég, hogy belőle tisztességesen megélhessenek. A teljesen sík határ három dűlőbe van sorolva: kis és felső, melyből minőség szerint 3/1 rész az I. és II ik és csak V4 rész soroltatott a III ik osztályba. A jobb földeknek talaja kevéssé „humus“­os, de mély agyag rétegekkel; a Il-ad osztályú földek inkább fövényesek, sőt itt-ott kövecsesek; a Ill-ad osztályúak hasonlóképen — mindazzonáltal kitéve a Barcza és Vidombák vize áradásainak. Éghajlata védett fekvésénél fogva kelle­mesebb, előnyösebbnek mondható, mint a Barczaság többi helyiségeinek. A termés az I. és II. osztályú földeken holdaként 12— 15 mérőnek mondható. A föl­dadó kiszakitásnál a I. osztályú földek után, egy holdra 5 frt 30 kr. tiszta jövedelem lett felszámítva, a II. osztályúak után 4 frt. Az ősi három nyomásos rendszer és kötött le­gelő-rend, az ötvenes évek végén annyi változtatáson ment át, hogy jövőre az ugar V3 része rendesen be lett vetve. Ezen egy, a­hogy javított három nyomásos rendszer szerint legtöbb zöld takarmányt, abrakbabot és lencsét termesztenek, melyeknek feltakarítása után télire még egy-kétszer felszántják a földet. A tiszta ugart azonban háromszor szántják fel és trágyázzák meg; a roszabbacska földeket minden harmadik é­s a jobbakat minden hatodik évben. Alig hinné el az ember, hogy nyomorúságos ekéjökkel mily kielégítő munkát visznek végbe ezek a vidom­­bákiak­. Természetesen, hogy a termőrétek oly porha­nyó és meleg állapotban van tartva, a­mit vajmi rit­kán tapasztalhatunk a közönségesebb földmivelők földjeinél, s így pedig a föld megdolgozása kevésbé fárasztó. Említésre méltó a vidombákiak házi szükségei kielégítésére annyira fontos, fallal körülvett 13 hold területű „Kampelgarten“ mely a birtokosok közt 110­ - 140 □” területű darabokra volt elosztva. Nagy becsben áll Vidombák fiai előtt a káposz­ta és szalonna s azért ez utóbbit, ne­hogy ideje korán elfogyjon az úgynevezett templeredben őrzi. Meg­látogattam egy néhány ilyen kamrát s mondhatom, hogy jelentékeny mennyiségű ritka szép gabona kész­letet s a szász atyafi háztartását bőven fedező élelmi czikkeket találtam bennök. Nem csoda tehát, ha a vidámbaki oly örömest látogat el kamarájába, tiszto­gatni gabonáit s olykor olykor egyegy édes pillantást vetni a magasból alá csüngő sonkákra és szalonnákra. De menjünk ki ismét a határra, még pedig láto­gassuk meg a réteket, melyek hasonló képen három osz­tályba soroltatnak. A jobb minőségű humus gazdag, tömör agyagos réteg 16—24 mázsa szénát és sarjut szolgáltatnak. A II. és III. osztályú réteknek kötött talajok és mély fekvésük van. Ezeken a füvek minősége nem oly jó és sarjut nem adnak, mivel május 10-éig és julius hó második felétől kezdve ismételten lelegeltetik. Ezeken e széna-termés 11—13, sőt 8—12 má­zsára tehető. A fa használata, az úgynevezett elő és utó legeltetés ideje közt, a „dienenden Wirthen„-ek­é, azaz oly birtokosoké, kik kötelezik magukat a község által eshetőleg szükségeltetendő mindenféle szekeresség és egyéb munkának is, minden díj nélkül való telje­sítésére. A vidombákiak még nem használják fel folyó vizeiket rétjeik öntözésére, mint az újhelyiek, minda­zonáltal nem egészen ismeretlen előttük a rétművelés. Erre pedig a rétboroszlót használják fel. A legelők be vannak kerítve s ezért azt a szász „legelő kertnek“ mondja. Ezeknek humus gazdag meglehetős puha tala­jon igen tápláló eledelt szolgáltat a legelésző nyájnak, mely legelőre csak azok hajthatják karmaikat, kiknek a bejuthatáshoz szükséges saját készitményü kulcs használata meg van engedve, mert a birtok nélküliek itt el lettek tiltva a legelő szabad használatától s a bir­tokosok is csak kiszabott arányban használhatják, m. p. o. az oly birtokos, ki képes kimutatni, hogy van 3 hold birtoka, fel van hatalmazva 4 darab igás állati, 2 tehén, 2 tinó, 2 borjú kihajtására. Ki 15—25 forint adót fizet, kihajthat 5 igás állatot, 3 tehenet, 3 tinót és 3 borjút. Végül azok, kik 25—40 forint adót fizet­nek, kihajthatnak 6 igás állatot s 5—5 a már nevezett teh­én, tinó és borjúból. Az utóbbi összeszámítás szerint Vidombákban 540 darab három évesen felüli és ll£­ darab azon alól levő lovat számláltak össze. Mind megannyi élénk erő­teljes erdélyi fajta lovak, s csupán velök végzik szász atyánkfiai mindennemű igavonást igénylő munkájukat, mert méltóságérzete nem engedi, hogy mint a parasz­tok, ökörrel szántson. A juhtenyésztés nincs ínyére szász atyánkfiának, de annál inkább a disznótenyész­tés, dej, mert annak sonkája és szalonnája van. A szarvasmarha-létszám nem nagy. Van 318 ökör 310 magyarfajta teh­én és 206 bival tehén. Évenként körül­belől 120.000 kupa tejet visznek be Brassóba, melynek értéke 12 ezer forintra tehető. Foglalkozik e község még marhakereskedéssel is, melyből az évi forgalom 350 darab nagy szarvas­marha. Van a községnek két kisebbszerü pálinka fő­­ződése is, melyek közül az egyiket, miután Bok­ross úr igen szives ember, jó lesz meglátogatnunk, szétné­­zendők belső gazdaságában. Vegyes. -- Megye-felosztási terv Erdélyre nézve. Egy jeles politikus a „N. H.“-ba irt hosszas czikkében Er­délyt 8—9 megyére javasolja osztani. A IX. megyét képezné Olt megye Sztgyörgy központtal. A k. tervsz. S.-Sztgyörgyön lenne. E törvényszék­hez tartoznának : a k.-vásárhelyi, a barczasági, sárkány­i és terneszi kir. járásbíróságok. Erdély igen praktikusan osztatik fel e tervben. Óhajtanak, ha e tervet úgy a miniszter ur, mint az országgyűlés figyelmére méltatná.­­ A vallás - közoktatási m­iniszter úr Három­széken az ipari oktatás terjesztése érdekében azon fon­tos intézkedést tette, hogy a k.­vásárhelyi felső népis­kolához az ipari szakosztály mellé egy rajztári állomás felállítását engedélyezte 750 fit fizetés s ICO írt lak­bérrel. Továbbá Földes József f. népiskolai szépírás és énektanitót a jövő tanév kezdetétől fog­va szépírás, ipar, torna és énektanitónak nevezte ki 600 frt évi fizetéssel s 100 frt lakbérrel­ rendelkezett aziránt, hogy Földes József f. évi május 1-től aug. végéig terjedő idő alatt a kosárkötés megtanulása végett Somorjára, a kefekötés elsajátítása czéljából Balaton-Füredre, a lenkészités tanulmányozása végett Iglóra menjen.­­­­Egyszersmind utasitotta J. Péterfy urat, hogy a házi ipar szervezése végett Háromszéket illetőleg tegye meg a szükséges lépéseket. — A hivatalos lap 90-ik száma közli a cseléd és gazda közöttti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló 1876. évi XIII. törvényczikket. Ezen törvény 1. év május 1-én életbe fog lépni. — A laktanya kérdésében városi képviselő-tes­tületünk rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés egy­hangúlag elfogadta egy laktanya építését. Az építési költségek részint a város polgáraira minden adó­forint után kirovandó 10 kr, a levágandó minden darab mar­ha utáni 1 fát és a városi erdőből levágandó és el­árusítandó famennyiségből terveztettek bevétetni. El­határoztatott egy zászlóalj rendes katonaságnak váro­sunkba az építendő laktanyába helyezése végett kérel­mezni. A kérelem elkészítésével több bizottsági tag részvéte mellett a városi tanács bízatott meg. Miután e kérdés városunk közvetlen anyagi ér­dekeit illeti — elvárjuk a tanács és e tárgyban meg­bízott egyénektől, hogy e kérdésben minél sietőbben és minél czélnak megfelelőbben járjanak el. -­- B. Sina Simon, a jótékonyságáról országosan ismert föur elhalálozott.­­ Némethy Irma kitűnő színésznő Aradon megy. — A maros-vásárhelyi tüzkárosultak javára ki­rály ő felsége 2000 frtot adományozott. _ Baruch Adolf maros-vásárhelyi birtokos 2000 frtot adott ugyan e tüzkárosultak segélyére. — Kolumbácsi legyek. A Bánátban a déli szél által behozva nagymennyiségű kolumbácsi légy pusz­títja az állatokat. — „Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalá­nál“ czimü műlap Halász István kiadónál megjelent. E műlap történetileg a leghívebben ábrázolja azon hatásos jelenetet, midőn ő­felsége a koszorú el­helyezése után az imazsámolyra térdre ereszkedik, s a renditő veszteség s fájdalom nagyságától áthatva — a nemzettel együttérző fájdalmát nem titkolhatván. Ar­­czán a mély megindulás, szemében gyászköny látszik. E kép oly hű, megható, s oly sikerült kivitelben készült, hogy azt minden honfi- és honleánynak — mint nagybecsű történelmi emléklapot — méltán ajánl­hatjuk. Ara 2 írt, kapható és postai utánvéttel meg­rendelhető Halász István kiadónál Budapest VII. ker. kerepesi út 69. sz. (A kép jövedelmének egy része Deák Ferencz szobra javára fordittatik.) — A „Magyarország és a Nagyvilág 4 april 16- iki száma következő tartalommal jelent meg: Szöveg : Agnus dei (F. J.) — Isten háta megett Beszély a palócz népéletből. (Tó­völgyi Titusz). — Enid. Király-idyll Tennysontól. (Csukásai József) —

Next