Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)

1876-03-22 / 24. szám

24. szám Sepsi-Szentgyörgy, Szerda, 1896. márczius 22. VI. évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Főpiacz, JakótsÁron­­tóle h Az, hová a lap szel­lemi részét illető közlemé­nyek küldendők. Pollik Mór könyvnyom­dája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmen­tesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Brann Ede hirdetési ügynöksége BudapestenNEMERE. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap heten­­kint kétsszer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve: Egész év ... 6 ft. — kr. Fél év .... 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyik­ter sora 15 kr. Kiadó­hivatal: Előfizetési felhívás a WSP BÄ® 3d 33 «Sv Ä3 Ä című politikai, társadalmi és közgazdászati lap II. negyedévi folyamára. Előfizetési feltételek : Márcz.— decz. . . . 4 frt 50 kr. Márcz.—szept. • 3 11 5) Márcz.— jun. . . • 1 „ 50 „ Külföldre egész évre 8 „ — „ Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­hivatalának Pollák Mór könyvnyomdája Sepsi- Szentgyörgyön küldendők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani — miután felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. A törvényhatóságok kikerekítése. Van-e valaki, kit e kérdés legalább a saját vi­dékét illetőleg ne érdekelne ? Remény és aggódás közt vártuk mi is, hogy e jövőnkre nézve oly rendkívüli fontossággal bíró kérdés mikép oldatik meg. A márczius 18-án kelt fővárosi lapok hozzák a Tisza Kálmán­­ nagyméltósága által az országgyűlés közigazgatási bizottsága elé az erdélyi és az azokkal szomszédos törvényhatóságok területén eszközlendő kiigazításokra nézve beterjesztett, valószínűnek tekint­hető megállapodások között vidékünket illetőleg a kö­vetkezőket : XVI. Háromszék megye. Ezt képezik: a) az eddigi Háromszék, b) Felső- Fehér megyének Háromszék és Brassó vidéke között fekvő két és Csikszék között fekvő egy darabja; c) Sepsi-Szentgyörgy, Kézdi-Vásárhely, Ilyefalva és Be­­reczk törvényhatósági joggal biró városok. Székhelye: S.-Szentgyörgy. XVII. Brassó megye. Ezt képezik Brassó szabad királyi város és Bras­só vidéke. Székhelye: Brassó szabad királyi város. Variáns XVI. és XVII-re nézve. XVI. Háromszékmegye. Ezt képeznék : a) az eddigi Háromszék, b) Felső­­fehérmegyének Háromszék és Brassóvidéke között fék- Uj idők.­ ­— Közvacsora az árvízkárosultak javára. — Sepsi-Szentgyörgy, 1876 márcz. 21 án. Ahol ezer meg ezer ember szeméből csorog a köny, ahol a nép hajlék és kenyér után cseng, ahol a megeredt ár nyomában pusztulás és kétségbeejtő si­ralom jár: gondolnak-e ott várjon arra, hogy mi az ő testök fedezésére, s éhségük csillapítására milyen kedélyes mulatságot rendeztettünk magunknak? Bizo­nyára nem. De ki tehet róla, hogy mi csak úgy tudunk se­gíteni másokon, ha mi sem károsodunk. Felhasznál­juk legalább az időt. És e tekintetben nem is pa­naszkodhatunk magunkra , hozzáfogtunk a dáridóhoz este és végeztük akkor, midőn mások már rég kifáradtak a munkában. Szombattól vasárnap éjfél tájig mulattunk­­ magunkon. Ha a lefolyt közvacsorát le akarnám írni, nagyon sokat kellene neked olvasnod hozzá, aki különben igen türelmes olvasó voltál és amint hiszem, annak is fogsz maradni sokáig. El kellene azon esetben hosz­­szasan beszélnem egy sepsi­szentgyörgyi család áldo­­zatkészszségét, amely minden alkalommal előljár, a­hol egy kölyet le kell törülni, s ahol egy éhezőnek fala­tot kell adni. Kötelességem volna a Bogdán-csa- ládról sokat, nagyon sokat írni. Onnan megláthat­nád aztán azt is, mi a honleány hivatása, hogyan kell a könyörületes szíveket adakozásra felhívni, hogyan kell a közönyös lelkekbe lelkesültséget önteni, hogyan kell reggeltől estig, estétől reggelig talpon lenni, sü­­rögni-forogni, a legkisebb embert is a legnagyobb vendégszeretettel fogadni, kiterjeszteni a figyelmet Magyar hölgynek születni, Mi szép s nagy gondolat! Aid érte sorsodat!! . . . * * Mikor a „közvacsora“ helyiségéül szolgáló város­ház termeit sorra jártam a mondott estén, legelő­­­ször is önkénytelenül zsebemre tapintottam : vájjon ké­pes-e annak tartalma megfelelni mindazon kivánalmak­nak, melyeket a gazdagon terített asztalok különféle specialitásai egy magamféle inyencz Sympathikus ide­geiben felzaklatnak.*) Ami szép és jó volt, azt az ügyes kezek mind olyan csábító rendben állították fel, hogy itt éhesnek lenni ,nem volt nagy feladat. Elől­járt a háziasszony B. A.-né, vezényelvén a felszolgáló kellnereket, kik ezúttal a vízkárosultak ked­véért genus faeminini minőségben mutatták be magu­kat. A városnak legszebb asszonyai és leányai szol­gáltak ezúttal a parancsoló vendégeknek. Julisa kell­­ner, Gizella kellner,'3 Mari kellner, Sárika kellner, Etelka kellner, Irma kellner, Leona kellner, Vilma kellner, Antalfiné kellner, Veres Gyuláné kellner, Tarczaliné kellner stb. stb. számszerint 22 csinosan öltözött fehér köténnyel, fehér vállszalaggal adju­­szirozott pinczérnő sietett szolgálni annak, aki paran­csolt. — Virágot tessék venni kérem ! — szókita meg a két fulcsa kellner közül az egyik. * 1 *) Tudvalevőleg az emlitett ideg a nyomorban rejl­­ik; legalább a tudósok azt mondják, B. 40 kr az ára. Negyven krajczárt pedig magér, ha még hozzá ilyen szép leány hozza, — gondolom s kifizettem ; nagy későre aztán rájöttem, hogy én ezt a virágcsok­rot már egyszer megvettem. Hja, míg nekem az eget­verdeső tudományt magyarázta Farkas barátom, ellop­ták előlem a csokrot és ismét eladták nekem. Gizella Kellner pedig sorba jár minden asztalt és egy gyönyörű illatos csokrot végig szagoltat min­den emberrel. Láttam, hogy mindenki a zsebébe nyúl a szagérzék műtéte után , de a dolog csak akkor lett megfogható előttem, mikor hozzám is ellátogatott a csábillatu ambrosiával s rögtön kérte, hogy fizesem meg az árát. Megfizettem azt is. . K. D. bácsi szintén meglátogatta a közvacsorát és kért valami enni valót, ami legjobb. Egyik kellner szép fehér asztalkendővel lebontva vitt is neki egy tányérnál, csak arra kérte, hogy miután tudja, miszerint D. bácsi ezt legjobban szereti, fizessen érte abinisis egy pengő forintot. D. bácsi kifizette s aztán felbontotta a letakart eledelt s talált a tányéron egy példány-------„Egyetértést“. D. bácsi öröme leírhatatlan volt. --­Tessék szivart venni! — — Egy palaczk 62-iki bort hoztam! — Azonnal szolgálok finom pulykapecsenyével stb. stb. vő­két, Háromszék és Csikszék között fekvő egy da­rabja ; c) az eddigi Brassó vidéke, kivévén Brassó szabad ki­r. városát; d) Sepsi-Szentgyörgy, K.-Vásár­hely, Ilyefalva és Bereczk törvényhatósági joggal biró városok. Székhelye : Sepsi-Szentgyörgy. XVII. Brassó szabad kir. város külön törvény­hatósági joggal ruháztatnék fel. Ezen örvendetes hítre örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a magas kormánynak, mely életre­valóságának már annyi jelét adta, azon vidékünk kö­rülményeit tekintetbe vevő bölcs elhatározásáért, mi­szerint az átalakítandó megye székhelyéül is Sepsi- Szentgyörgy városát meghagyni szándékozik, hálás köszönetünket kifejezzük. De midőn ezt tesszük, ugyan­akkor bátrak va­gyunk egyúttal úgy a magas kormányt, mint a tör­vényhozó testületet a kikerekítésre nézve a variáns elfogadására kérni, miután az életbe léptetendő házi pénztár költségeit nagy megterheltetés nélkül csak abban az esetben lesz mindkét törvényhatóság képes megbízni, ha egyesíttetik. És e kérésünk annyival jogosabb, mert ezt ha­tározottan kérik és kívánják Brassó vidéke lakosaiból a felénél többet számláló magyar és román testvéreink és nem ellenzik többen a vidéken lakó szász atyafiak se, akik már rég megunták Brassó városának a vidék feletti zsarnokságát és a falvakra évenként ok nélkül kiküldeni szokott számos bizottságok tetemes költ­ségeit. Hogy mi a szász atyafiakkal is jól és békében ki tudunk jönni, erről tanúságot tesz a múlt és tanú­ságot tehet különösen Prázsmár közönsége, mely székünk felületén már­is tetemes erdőbirtokot vá­sárolt. De mindezektől eltekintve is, oly gyakori e két szomszéd törvényhatóság között az érintkezés, és an­nyira azonosak az érdekek, hogy a külön maradás a legnagyobb politikai és nemzetgazdasági hiba lenne. Különben is csak kívánatos lehet, hogy a ma­gyar haza legtávolabbi szélén őrül egy erős törvény­hatóság álljon, mi csak a két törvényhatóság egyesí­tése által érhető el. A hétfalusi magyarság már évek óta sürgeti Há­romszékhez hozzácsatolását. — Történelmi jogai, ma­gyar nemzetiségére, önzetlen hazafias érzületére és ál­dozatkészségére tekintettel joggal követelheti meg, hogy a szászok basáskodó zsarnok uralmától megmen­tetve — valahára magyar felsőbbség alá helyeztessék törvényhatósági és törvénykezési szempontokból is. E nép, mely századok óta védbástyája volt hazánknak, mely vérét, vagyonát áldozá a szeretett hazáért annak védelmében, joggal követelheti meg, hogy már egyszer méltányosabb elbánás alá essék, hogy e nép po­litikai, társadalmi, nemzetgazdászati érdekeire kiváló gondot fordítsunk. A 29000 magyar anyagi és szellemi érdekei kiáltólag követelik a Háromszékhez csatolást, azokra is, a­kik senkivel és semmivel nem szoktak törődni; megláthatnád innen, hogy mi az akarat ereje, mely szembe száll a hideg részvétlenséggel és fényesen diadalmaskodik még a netalán lehető el­lenzéken is. El kellene mondanom Bogdán Istvánná és Bogdán Andrásné úrhölgyekről sok ilyen szép dol­gokat, de hallgatok most; szebb jutalmat adott nekik az ég, a nyomorultak hálás köszönetét, az éhezők szemében az ürömkönyv csillogását, mert ez életképes nép mindaddig, míg a basáskodó szász uralom alatt áll, nem fogja magát az állami élet egyik irányában is érvényesíthetni, mig ha Hárromszék megyéhez fog hozzácsatoltatni az anyagi és szellemi fejlődés igen magas fokát érheti el. Ügyvédi karunk és igazságszolgálta­tásunk hátrányai. Maros-Vásárhely, 1876 márcz. 12-én. A «Kelet népe“ szép velm­en és szép betűkkel megjelenő hasábjain folyó évi 56-ik számában egy ér­tekezés jelent meg a laicus olvasó közönség számára „ügyvédi karunkról“. Ezen elmefuttatás heves támadást intéz az ügy­védi kar ellen, nagy indignatióval említi fel, hogy az új ügyvédi rendtartás, kamarai rendszer mellett, az már szeplőtelen csalhatatlan kasztá nem változott át. Clienseik ügyeit jó sikerrel és gyorsan le nem jártatják, jogi értekezéseket, munkálatokat nem bocsátanak köz­re, az ifjú nemzedéket, ügyvédi jelölteket vitatkozások és pályadíjak kitűzése által pályájukra serkenteni, növelni elmutatják , továbbá peres ügyfeleik megkárosításával, elszegényítésével vádolja, egyszóval az ügyvédi kart teszi és állítja igazságszolgáltatásunk valóban létező raiseriai bűnbakjául és teszi őket azokért felelőssé. Ezen heves támadás hasonlít azon vak lármához, amely koronként azon szép velin papirosos közlönyön meg-megújul és amely a figyelmet a létező bajok ere­deti kutforrása keresése és azok orvoslása, illetőleg a tettes helyett idegen tájakra és személyekre tereli. Nem c­élunk az ügyvédi kar megtámadott er­kölcsi reputatioja mellett védbeszédet tartani, sőt el­ismerjük, hogy az ügyvédi ka­r állapotában hanyatlás és sülyedés állott be, hanem mi ennek valódi okát nem csak ott és azokban, ahol a „Kelet népe“, ha­nem igazságszolgáltatásunk átalakítása rendszerében, annak közegei szervezésében és eljárásaikban keressük és találjuk, amiért indokoltnak tartjuk ezen kérdéssel foglakozni. Szabatos anyagi és alaki pozitív törvények, és a felek vagyoni állásához mért, általuk elviselhető tör­vénykezési költségek mérsékeltsége, illetőleg olcsó­sága mellett az egészséges és jó igazságszolgáltatás feltételeit és kifejlődését, annak két főbb tényezője a bírói és az ügyvédi karok szakképzettsége, egymás­­hozi viszonyok méltányos meghatározása, és anyagi állások biztosításában véljük feltalálni. Ezen törekvések voltak 1867-ben alkotmányunk helyreállításakor észlelhetők, a törvénykezéssel járó addigi terhek, a bírósági közegek nagy fizetése, és ha­nyag önkényes eljárása ellen merült fel a legtöbb pa­nasz, és a mozgalom a legtöbb bíróságok restaurálása * 40 — Vannak nekem otthon szebbnél szebb virág­szálaim, s aztán vén ember is vagyok már hozzá — szabadkozámba kisasszony előtt. De nem használt sem­mit: meg kellett vásárolnom s letettem magam elé az asztalra s tovább folytattam az én Farkas barátom­mal a felvett kérdés tárgyalását, hogy vájjon egy bil­lió kiloliter bor hány esztendő alatt fogyhatna el? Egyszer csak azt veszem észre, hogy ismét virágcso­korral kínálnak. —■ Kérem szépen, már vettem. — Nem tesz semmit, én olcsóbbért adom , csak

Next