Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-10-14 / 86. szám
86. szám. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1886. október, 14 VI. évfolyam Szerkesztőségi iroda: sírfzilvai utcza 60. ez ii itt, hová a lap ezellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Fóliák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek kármentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége BudapestenNEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, a háromszéki „Háziipar-egylet“ és a sisztgyörgyi „önkéntes tűzoltó-egylet“ hivatalos közlönye. megjelenik ezen lap hetenkint kétsszer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben tázhozhordva vagy vidékre postán küldve: Egész év . . 6 ft. — kr. Fél év ... 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Hol legyen a háromszéki muzeum székhelye ? Imecsfalvi özv. Cserey Jánosné ő nagysága birtokában lévő, „háromszéki Cserey-muzeum“ czimen a Háromszékmegyének ajándékozott muzeum székhelye felett lapunkban és más lapokban is élénk vita fejlődött ki. Sokan e muzeum székhelyét Kézdi-Vásárhelyre, a nagy többség, háromszéki megye közvéleménye Sepsi-Szentgyörgyre, mint ez idő szerint Háromszék és az összes székelymegyék legvirágzóbb és legnagyob jövővel biró középpontjára óhajtják helyeztetni. A nagy többség óhaja indokolt, mert a „háromszéki Cserey-múzeum“ jövője, Háromszék megye közműveltségi állapotai, melyre egy rendezett múzeum igen jótékony befolyással bírhat — megkívánják, megkövetelik, hogy a megyei központi múzeum Sepsi- Szentgyörgyön, mint Háromszék megye egyetlen cultur-központján helyeztessék el. Nem szándékunk Kézdi-Vásárhely hátrányára, Sepsi-Sztgyörgy mellett dicséneket írni, mert Háromszék megye mindkét városa bír olyan előnyökkel, minőkkel a másik nem. Mi mindkét város anyagi és szellemi emelkedésének örvendünk, de midőn egy fontos közművelődési intézet virágzásáról, jövőjéről van szó, ki kell mondanunk, hogy egy ily intézet felvirágzására csak Szentgyörgyön találhatók azon feltételek, melyek életképességét biztosíthatják. — Sepsi-Szentgyörgy a társadalmi élet, a közművelődés terén legkifejlettebb városa Sáromszékmegyének. Minden fontosabb társadalmi, nevelési intézet székhelye. Székhelye a megyei közigazgatásnak, gyülhelye a megyei intelligentiának, s bizton hisszük, a törvénykezés központja is leend mihamarább, miután kormányunknak be kellett látni, hogy úgy a geographiai fekvés, mint a kulturális viszonyok követelik, a törvénykezés központjául Sepsi-Szentgyörgyöt tenni. Eltekintve Szentgyörgy általános előnyeitől Kézdi-Vásárhely felett, magát a központi múzeumot illetőleg bátran kimondhatjuk , hogy ez intézet Sepsi-Szentgyörgyön a fejlődés legnagyobb fokát érheti el, míg K.Vásárhelyit, tekintve e város társadalmi, közművelődési, anyagi viszonyait — csak eldugva lenne, s csak igen későn vagy soha se emelkedhetnék azon jelentőségre, melyre egy ily fontos intézetnek emelkedni kell. Indokoljuk állításunkat. A „háromszéki Cserey-múzeum" miután azt sem az alapító család nem látta el oly pénztőkével, mely fenállását az idők hosszú során keresztül biztosíthatná s azt sem Háromszék megye, sem e megye egyik városa sem teheti, mert e czélra pénzalappal egyik sem rendelkezhetik, csak úgy virágozhatik fel, csak úgy folyhat be áldásosan megyénk közműveltségi állapotaira, ha egy nagy jövőjű, nagy pénzalappal bíró intézettel összeköttetésben, avval összekapcsolva van. Sepsi-Szentgyörgynek van ily intézete a „Székely-Mikó-tanodáiban. Köztudomásúlag e tanoda a legnagyobb székely gr. Mikó Imre bőkezűségéből oly pénzalappal bir, mely lehetővé teszi ez intézetnek leggyorsabb felvirágzását — székely egyetemmé alakulását. Az áldott emlékű gróf nagyszerű alapítványa kizárólag nevelési czélokra fordittathatván — évek múltán milliók állnak ez intézet rendelkezésére. Ha már e nagy pénzalappal biró intézettel a háromszéki Cserey-múzeum öszszekapcsolva lesz — ez intézet, miután múzeuma a közmiveltség, a nevelés érdekei megvalósítását, a népnevelés fejlesztését czélozza, éven-ként roppant összegeket fordíthat múzeuma berendezésére — gyarapítására — e mellett a központi intézet „háromszéki Cserey-Muzeum“ czimét megtarthatván, így a ,,Mikó tanodáival összeköttetésben fejlődni, gyarapodni fog a „háromszéki muzeum“ s idővel országos jelentőségre is emelkedni. A múzem jövője tehát megköveteli, hogy székhelye Sepsi-Szentgyörgyön legyen, és a „Mikó-tanoda“ helyiségében, mint ez intézet kiegészítő része. De nemcsak a múzeum jövője, hanem a Cserey család érdeke is követeli, hogy ez intézet Szentgyörgyön legyen, mert nem tehetjük fel, hogy az alapító család is ne kívánná — és azért, mert ez intézet nevével a legszorosabban összekapcsolva van — ez intézet pedig a Cserey-család hazafias buzgalma, székely érdekek iránti legmelegebb érdeklődésének megörökítője lesz, ez intézet minél nagyobb felvirágzását. A Mikó-tanoda igazgatósága mint értesülünk, egész készséggel ajánlotta e tanoda legszebb szobáját a háromszéki múzeumnak fel — egész készséggel megtesz mindent e múzeum, mint egyszersmind saját múzeuma gyarapítása, fejlesztésére, sőt Szentgyörgy tanintézetei is hajlandók műkincseiket e múzeum gyarapítására felajánlani. Kétségtelenül világos a fenebbiekből, hogy a „háromszéki Cserey - múzeum“ székhelye csakis Szentgyörgy lehet, hogy ez intézet csak itt virágozhatik fel, csak itt lehet életképes. Ez okán kérnünk kell az igen tisztelt alapító családot, főkép a széplelkű honleány Cserey Jánosné ő nagyságát: vessenek véget a „háromszéki Cserey-múzeum“ székhelye feletti versengésnek az által, hogy kimondják, miszerint a „háromszéki Cserey-múzeumot és ez intézet érdekeit jövőjére tekintettel Szentgyörgyön kívánják fölállítani. Ez elhatározással Háromszék megye közművelődési ügyének igen fontos szolgálatot fognak tenni. Mi pedig háromszékiek gyűjtsük össze műkincseinket, őseink életére vonatkozó minden legcsekélyebb eszközdarabot; tegyük el ereklye gyanánt, hadd lássák a késő unokák, hogy mily kezdetleges fegyverekkel szerezték meg őseink e szép hazát. Őseink, kik nemcsak izomerővel, de a lélek nemességével is egyaránt hódítottak, méltók, hogy a legnagyobb tiszteletben tartsuk mindazt, mi utánuk fenmaradt korunkig, azon időből, miről a krónika oly büszke-szépen szól: A históriában feldicsérve égig’, Nevük, mint üstökös, úgy húlódik végig! ! Tartozunk magunknak, hogy történeti, ásvány- és növénykincseinknek illő hajlékot adjunk, hogy összegyűjtsük fényes múltúnk minden darabját, úgyis olyan kevéssel bírunk dicső múltúnkból; elemi csapások s romboló kezek nagyon kifosztottak százados kincsünkből. Ha múzeumunk lesz, elérjük vele azt, hogy amivel még bírunk, azt meg is tudjuk tartani és becsülni. Ezzel tartozunk magunknak a jövőért, millióra mennek, tehát a deficit 15 millió és így a tavalyinál egy negyedmillióval kiesebb csak. Széll Kálmán nem illusórius költségvetést terjesztett be; ha czélja lett volna az ország félrevezetése, a deficitet egyharmadra szállítható le. A pénzügyminiszter előterjesztéséből meggyőződtünk, hogy a deficitet képesek vagyunk az ország terheltetése nélkül fedezni, továbbá, hogy adósságunk törlesztéséhez a jövő évben 7 millióval járulhatunk. Kormányunk az államháztartás rendezésében lassan bár, de biztosan halad, takarékossági systemája már is milliókat spórolt meg, s igy reményünk lehet évek múlva arra, hogy államháztartásunkban az egyensúly helyreállítva lesz. Előirányzat 1877. 1876. Összesen : 174,055,984 174,988,926 B) Átmeneti kiadások és beruházások. I. Átmeneti kiadások. A) Rendes kiadások, forint. Királyi udvartartás 4,650,000 4,650,000 Kabineti iroda 74,941 874,295 Országgyűlés 916,315 890,315 Közösügyi kiadások 31,497,861 33,693,956 Központi nyugdijak 171,015 217,833 Nyugdijak 3,641,857 3,558,404 Államadósságok Vasúti kamatbiztosítási 75,002,843 72,913,117 előlegek Horvát-Szlavonországok 15,000,000 15,000,000 beligazgatása 5,258,308 5,148,600 Fiume 86,320 84,410 Állami számvevőszék 132,280 134,280 Miniszterelnökség Ő felsége személye körüli 310,760 212,620 minisztérium Horvátszlavon-dalmát 50,343 51,062 minisztérium 35,940 36,340 Belügyminisztérium 6,822,464 5,654,462 6,821,133 Pénzügyminisztérium Közmunka és közlekedési 6,814,749 minisztérium 1 Földmivelés-, ipar- és ke-3,800,193 4,099,968 resk. minisztérium 1 Vallás- és közoktatásügyi 1,263,840 1,387,686 I minisztérium I Igazságügyi mi-3,557,988 3,536,816 I nisztérium I Honvédelmi mi-9,171,394 9,515,091 nisztérium 5,927,760 5,986,248 Pénzügyminisztérium 255,801 553,976 Földmivelés , ipar- és keresk. minisztérium 28,000 119,121 Honvédelmi miniszterium 109,215 364,215 Összesen : 393,016 1,037,312 II. Beruházások: Pénzügyminisztérium 2,082,616 2,423,216 Közmunka- és közlekedési minisztérium 3,404,122 4,974,059 Földmivelés-, ipar és keresk. minisztérium 3,000 1.500 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 20,000 25,400 Igazságügyi minisztérium 40,000 40,000 Összesen: 5,549,738 7,464,175 Összes kiadás:179,998,738 173,490,414 A) Rendes bevételek: Egyenes adók 86,344,423 86,712,107 Fogyasztási adók 13,326,689 13,032,830 Határvám (kezelési átalányból) 133,987 128,788 Bélyeg 7,846,111 7,857,074 Jogilletékek ) Díjak ) Fémjelzés 15,326,422 16,528,094 9,278 10,325 Út-, híd- és révvám 20,349 20,349 Dohány 15,015,659 16,178,646 1,692,687 Lotto 1,837,487 Só 10,997,039 10,866,215 Államjószágok 3,856,09 5,956,819 Államerdők 2,619,264 2,305,950 Bányászat és pénzverés 246,048 500,919 Államnyomda 36,181 36,181 Államépületek 21,430 21,837 Államvasutak és azok gépgyára 2,915,530 2,480,000 Ingó államvagyon 386,554 478,162 Különféle bevételek 390,121 378,301 A 1877-iki költségvetés: Széll Kálmán pénzügyminiszter úr az 1877-iki budget beterjesztésénél pénzügyi programmot nem mondott. Az 1876-iki budgetben 8 millió megtakarítás fordul elő, az új előirányzatban 7.321,632 írttal vannak a kiadások redukálva; ebből 41, millió a rendes kiadásokra esik, csak 1.914,427 frt van a beruházásoktól elvonva. Reducált kiadásaink 233 millióra, bevételeink 218