Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-01 / 1. szám
és egyedül kezeltetik, miért várakoztatnak még, azt gyenge eszemmel felfogni nem tudom. Ezeket azért hoztam fel, hogy ha mások jobban ismerik az ügyet, gondolkozzanak felette s szíveskedjenek hozzászólani. Egy volt székelyhuszár. Szabályrendelet Ildromszék megyének tulajdonát képező pénztőkék céljáról, azoknak elhelyezéséről, pénztári kezeléséről és esetleges behajtásáról I. fejezet A tőkepénzek cinéiről s azok jövedelmeinek kitűzött céljáról. 1. Iskolai alaptőke, az ez után befolyandó kamatjövedelem a megye közgyűlésének alapján köznevelésügyi célokra fordíttatik, mihez képest az évenkénti rendes közgyűlés elébe ezen alapot illető költségekről szabályszerű költségterv készíttetik és az közgyűlési határozattal megállapittatik. 2. §. A Ferenc József nevet viselő nyilvános közkórház alaptőkéje, melynek kamatbeli jövedelme a kórháznak évenkénti költségelőirányzatában az első cím alatt felvétetik ugyan, de e célra csak annyiban felhasználható, amennyiben az évenkénti rendes költségek a megalapított napontai ápolási díjakból fedezhető nem lenne, lévén ezen alaptőke célja kórház épületében és annak telkén időszakonként szükségesnek mutatkozó átalakítások, illetve új építkezések költségeinek fedezete. II fejezet. Az alaptőkék elhelyezéséről 3. §. A tőkék után befolyandó kamatokból az évenként megállapított költségvetésekben előirányzott szükségletnek levonásával a fenmaradó felesleg tőkésíttetik a megye lakosságánál vagy községeinél biztosíték nyújtás mellett leendő elhelyezés útján. 4. §. Biztosítékul szolgálhat a kölcsön vett tőkeösszegnek kétszeres bírói becsértékét felérő tehermentes ingatlan birtok. 5. §. Az elhelyezés 600-es évi kamatnak félévenkénti részletekben előlegesen leendő kötelezettség mellett történhetik és azon világos kikötéssel, hogy a kamatoknak a meghatározott időben nem pontos fizetése esetében a tőke felmondottnak tekintetik s járulékaival együtt behajtatván, a fizetési kötelezettséget elmulasztó adósnál bármely biztosíték mellett többé el nem helyezhető. 6. §: A tőkeelhelyezés a kölcsönt venni szándékozóknak ez iránti folyamodására eszközöltetik és pedig a képen, hogy a benyújtott folyamodások a központi beadványi jegyzőkönyvi számmal megjelölve sorrendben vezettetnek s az illető alapnál rendelkezés alatt levő pénzösszeg erejéhez képest a kért kölcsön a sorrend szerint engedélyeztetik, úgy mindazonáltal, hogy senki 1000 forinton felüli kölcsön engedélyezést igénybe nem vehet , a törvényhatóság közgyűlése azonban fentartja a jogot kivételes esetekben 1000 forinton felüli kölcsönt is engedélyezhetni. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat azonban név szerinti szavazással hozatik meg. 7. §. A megyének szervezeti szabályzata értelmében 1000 frt erejéig kölcsönöket a folyamodók sorrendjének a mennyiben azok ezen szabályrendeletben a megelőző §§-okban foglalt feltételeknek ,teljesen megfelelnek, szigorú pontossággal szem előtt tartásával a megye alispánja engedélyezi és azt a tiszti ügyész által a kiállított adóslevélnek hátlapjára törvényes alakiság tekintetében elfogadó záradék rávezetésével a számvevőség ellenjegyzése mellett kiutalványozza. 8. §. A megye alispánja az engedélyezett és kiutalt kölcsönösszegeknek mennyiségéről és szabályszerűleg történt elhelyezéséről a legközelebbi közgyűléshez esetről-esetre jelentést teszen. 9. §. Ezen szabályrendeletnek jogerőre emelkedésével a jelenleg elhelyezett tőkék ha az adóslevelekben foglalt feltételek az ezennel megalapított elhelyezési feltételektől úgy a kamatláb, valamint a kamatfizetési részleteket s a biztosítékot illetőleg különböznek az illető adósok felszólítandók 30 napi határidőnek kitűzésével adóslevelüknek ezen szabályrendeletben foglalt feltételek szerint kiállított adóslevéllel leendő kicserélésére s ha azt a kitűzött határidő alatt elmulasztanák vagy attól vonakodnának, a tőke felmondottnak tekintetvén, járulékaival együtt azonnal behajtandó. 10. §. A tőkésítendő összegek a megelőző §§okban körülírt feltételek mellett, vagy kölcsönért jelentkezők hiánya miatt a megye a megye lakosainál vagy községeinél fekvő birtokbeli biztosítás mellett elhelyezhetők nem lennének, azok magyar földhitelintézeti, vagy kisbirtokosok jelzáloglevelekben, befektetés útján tőkésíttetnek. III. fejezet. Az alaptőkék pénztári kezeléséről. 1. §. Minden a megye tulajdonát képező alaptőke a megyei pénztárnál kezeltetik. 12. §. A megyei pénztárnak köteles minden című alaptőkéről elkülönített nyilvántartási könyvet vezetni; ezen nyilvántartási könyvben az A. alatt ide zárt minta szerint minden adóslevélre sorrendben külön lapot nyit, melyre feljegyzi az adós nevét, az adóslevél keltének és jelzálogilag történt biztosításának idejét az évi kamatok fizetési idejét az illetékkirovatba a kölcsön vett tőke mennyiségét, az ez után esedékes évi kamatösszeget, a lerovási rovatba a netaláni törlesztett tőkemennyiséget és a kitűzött időben befizetett kamatösszeget, a hátraléki rovatba, végre a tőke- és a kamathátralékot elkülönítve. Minden alaptőkéről külön pénztári napló vezettetik a B.) minta szerint. Évenként a zárszámadások a C.) minta szerint szerkesztett alakban az alap javára vagy terhére tett átalányokkal a felmerült költségekről a vételjogosítottak által kiállított és szabályszerűen bélyegzett nyugtákkal felszerelve a megyei pénztárnok által kikészítettnek és a megye szervezeti szabályzatával meghatározott időig, a megye alispánjához beterjesztetnek a tavaszi rendet közgyűlésben leendő megvizsgálás végett. 13. §. Ha a tőkenyilvántartási könyvnél bejegyzett határnapig a kamatok be nem fizettetnének, a határidő lejártával még 15 napig is köteles a pénztárnok az illető adós nevének megjelölésével erről jelentést tenni a megye alispánjához s a 15 nap letelte után pedig sem tőke-, sem kamattörlesztést semmi szín alatt a megyei pénztárnok el nem fogadhat. IV. fejezet. A tőkék és járulékainak behajtásáról. 14. §. A megyei pénztárnok által az alispánhoz bejelentett nem pontos kamatfizetőktől, vagy esetleg a közgyűlési határozattal behajtatni rendelt tőkének felmondása és behajtása iránt a vett jelentéstől számítva 24 óra alatt az alispán a megye tiszti ügyészéhez intézkedik, utasítván egyúttal a megye pénztárnokát, hogy a behajtandó tőkéről szóló adóslevelet a tiszti ügyésznek hivatalos elismervényére adja ki. 15. §: A megelőző §-ban foglalt esetekben sem a behajtás iránt elrendelt per megkezdése előtt, sem a pernek megindítása után az alispán időhaladékot engedélyezni jogosítva nincs, valamint nincsen jogosítva nincs a tiszti ügyész is perközben semmi körülmények között idehaladóknak engedélyezésére. 16. §. A behajtás iránt folyamatba tett pereknek mikénti állásáról évnegyedenként minden ez iránybani felhívásnak bevárása nélkül a megye tiszti ügyésze az alispánhoz jelentést teszen, melyben megjelöli egyszersmind az illető bíróság részéről netalán elkövetett mulasztást vagy késedelmes eljárást. . l6. §. A tiszti ügyésznek jelentései alapján a megye..alispánja minden közgyűlés elébe jelentést terjeszt be, a tőkéket illetőleg fenforgó pereknek mikénti állásáról. 18. §. Hogy a tiszti ügyésznek a tőkepénzek iránt fenforgó pereknél mikénti eljárásáról időszakonként, meggyőződés szereztessék, e célból rendes közgyűléseket megelőzőleg a tartandó számonkérő szék elébe terjesztendők minden fenforgó peres ügyiratok. LEGÚJABB. A kiewi forrongás. A hatóság elrendelte az egyetemi előadások beszüntetését, az egyetemeket bezáratta. Ki volt mondva, hogy a jövő félévig a megnyitás meg nem lesz engedve, de akkorra is a hatóság fentartja a jogot, hogy csakis felsőbb engedély melett legyen folytatható a tanév másik fele. Ez intézkedés Szentpétervárról eredt. Az utóbbi mozgalmak bírták rá a kormányt, hogy több egyetem bezáratásával igyekezzék elejét venni a bajnak. A kiewi egyetem hallgatóit ez esemény rendkívül izgalomba hozta küldöttséget menesztettek az egyetemi elöljárósághoz, a melyben az egyetemi előadások folytatásai kértek ,uajd újabb deputáció ment a hatósághoz az intézkedés indokolását s a rendelet felfüggesztését kérni. Küldöttségeiket letartóztatással fenyegették. A tanulók közt eljárásuk sikertelensége miatt nagy elkeseredés támadt fokozta az elkeseredést, hogy a rendőrség minden összejövetelt eltiltott, a tanulókat erős felügyelet alá helyezte s a nem kiewi származásunkra a távozást, különbeni eltoloncolás terhe alatt,parancsolta Ezen önkényes rendszabály rendkívüli haragra gyulasztotta az egyetem hallgatóit Az ifjúság nyomban felkerekedett és forradalmi szavak hangoztatása mellett az egyetem elé vonult, hogy amint kiabáltak, »a törvényen kívüli önkény ellen, törvényen kívüli erővel tiltakozzanak « Mindannyian fegyverkezve érkeztek az egyetemi épület elé Bezúzták a kapukat, a rendőröket megszalasztották, az ellenállókat lefegyverezték és megverték. Behatoltak a tantermekbe, folyvást kiabálva: »Éljen a tanszabadság KÜLÖNFÉLÉK. — Boldog újévet kívánunk olvasóinknak ! Az elmúlt esztendő bánillával, fáj -latinaival tovaszállt- Hozzon örömet az újév, hozzon boldogságot minden hajlékba, adjon szép jövendőt magyar nemzetünknek ! — Megható jelenet folyt le Silvester estéjén a városház nagytermében. A nőegylet ugyanis ekkor osztotta ki a szegények közt a sok angyalfiát, melyre különösen a gyermekek, oly epedve vártak. Szép számú közönség gyűlt be s hét órakor meggyujtottáik a két karácsonfát, mely tele volt ag'atatva apró csecsebecsékkel. A hosszú asztal tele volt ruhákkal, kendőkkel, kalácscsal. Mikor a karácsonyán a gyertyák kigyultak, a zenekar a néphymnust játszta s bejött szép rendben a gyermekek csoportja. Gyárfás Lajos főjegyző ur beszédet intézett a közönséghez s a város nevében meleg szavakkal köszönte meg a nőegylet buzgóságát s jóindulatú törekvéseit a szegények segélyezése körül Azután kezdetét vette az ajándékok kiosztása. Leírhatatlan azon öröm, a fokozott kíváncsiság, a meglepetés, melyet az ajádékok a szegény kis gyermekeknek okoztak. Látni kellett, minő sugárzó arccal fogadta egyik a rég nélkülözött csizmát, másik cipőt és keszkenőt, harmadik egy egész öltözet újdonatúj ruhát. A közönség gyönyörködve nézte a jótékonyság és szeretet részeseit, amint vidor arccal egymásnak mutogatták a nyert ajándékokat. A kedves kis ünnepélyt Révay Lajos úr gyönyörű beszéddel zárta be. Megható szavakban ecsetelte az árvák sorsát, szivet melegítő hangja kicsalta a szemekből a szeretet, a részvét gyöngyeit, a könyeket. Áldást kért a nőegyletre, mely rövid fennállásának is ily magasztos jeleit adta már. A lélek felvidult, a szivet a szeretet melege átjárta s a közönség meghatottan oszlott szét a szép kis ünnepélyről. — Sorsjegy és leányárulás. Az uzoni csendőrség múlt hó 13-án letartóztatta és bekísérte az itteni kir. járásbírósághoz állítólag kolozsvári származású, de széles e hazában már sok helyütt és többféle minőségben megfordult Peller Vilmost, ki előadása szerint a „Nyitrai és társai” cégű bankház brassói ügynöke Hell Tivadar által, a vidékünkön való különböző nemű sorsjegyeknek havonkénti részletfizetés melletti elárusításával volna megbízva. Ámítások után sikerült is üzleteket kötni és arra pénzelőlegeket felvenni, minthogy azonban Peller Vilmos nemcsak sorsjegy, hanem fiatal leányoknak Oláhországba való elárusitásával is foglalkozott s nagyon valószínű, hogy a sorsjegyekkel való üzérkedés csak cím volt a végre, miszerint alkalmilag a vidék szépeit kiszemelje és rózsás ígéretekkel magához édesítse , a brassói rendőrség oda leendő átkiséréséért hivatalból álirt. — Sepi-Sztgyörgyi Daragics Mihálynét, kihez távoli vidékről is nem egy esetben jöttek a szenvedők gyógykezelésre, s ki már régebb időktől fogva jogosítvány nélkül gyógyit, a kit járásbíróság kuruzslásért 64 napi börtönfogságra ítélte. A ma rejtélyes egyéniségről, ki a lapok hírei szerint Gödöllőre merénylő szándékkal utazott volna s ki Gödöllő környékét oly éber őrizet tárgyává tette, sok mindenfélét beszélnek összevissza, a nélkül, hogy a sok mendemondából valami pozitív tény kideríthető volna. A rejtélyes úr rejtélyes históriájának egyik változata következő : Ezelőtt 1 héttel egy fiatal ember jelent meg egy gödöllői parasztnál, s kíváncsian tudakozódott ő felségeik gödöllői tartózkodásáról, vadászati kirándulásaikról stb. Ezek a kérdések és az idegen széles karimájú kalapja feltűntek a parasztnak, ki persze mindjárt sociáldemokratát orrontott az idegtűiben, aki aligha jó szándékkal jött Gödöllőre. Ha már egy magyar parasztról fölteszünk ennyit (amennyi egy bécsi policistának is becsületért, válnék)... bátran elhihetjük azt is, hogy emberünk se- Éljen az alkotmány!* Eközben az egyetem fekete táblájára egy a helyszínen rögtönzött tiltakozást függesztettek fel Alig, hogy elvégezték a tiltakozás kifüggesztését, a szétkergetett rendőrség helyét a helyőrségből kirendelt katonaság foglalta el. Ezek szuronyrohamot intéztek az egyetemi épület udvarán és tantermeiben levő tanulóság ellen, amelyhez már sokan csatlakoztak a nép soraiból. A nép fegyvereit használta. Az első rohamokat az egyet, épületben visszautasították. Új katonai segélyt kellett aquirálni. Véres harc fejlődött ki Több ember elesett, sokan megsebesültek. A katonaság még akkor sem volt egészen ura a helyzetnek Lovasságnak kellett jönni, hogy az e fogatásokat eszközölje és a körül fekvő tért a csatlakozó elemektől megtisztítsa A vérengzés áldozatainak számát a katonaság és az ifjúság részéről 145 főre teszik. A csend még nincs helyreállítva. A lakosság csatlakozásától tartanak, amely rendkívül ingerültté van téve az események miatt.